Emlékszel rá?

Élvezetet nyújtott Az Őrtorony legutóbbi számainak az olvasása? Ha igen, akkor érdekesnek fogod találni a következők felidézését:

◻ Mit jelent a Máté 24:3, 27, 37 és 39-ben használt görög pa·rou·sziʹa szó?

Egy újszövetségi szótár ezt mondja: „PAROUSZIA . . ., egyaránt utal a megérkezésre és az azt követő jelenlétre” (W. E. Vine: Expository Dictionary of New Testament Words). Ennélfogva nem csupán a megérkezés pillanatáról, hanem a megérkezéssel kezdődő jelenlétről van szó. (8/15 11. oldal.)

◻ Hogyan lettek ’megrövidítve azok a napok’, hogy megmenekülhessen „hústest” az első században, és hogyan történik ez meg nagyobb méretekben? (Máté 24:22).

I. sz. 66-ban a rómaiak váratlanul megrövidítették a Jeruzsálem elleni ostromot, s ezáltal lehetővé tették, hogy megmeneküljön keresztény „hústest”. Ehhez hasonlóan arra számítunk, hogy a Nagy-Babilon elleni támadás valahogyan meg lesz rövidítve. Így a felkent keresztények és a társaik megmenekülnek a lehetséges pusztulás elől. (8/15 18—20. oldal.)

◻ Hogyan reagáljunk, ha egy személy elkezd fogyasztani az emlékjegyekből, vagy ha ezt abbahagyja?

Nincs szükség arra, hogy más keresztények emiatt nyugtalankodjanak. Jézus ezt mondta: „Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet.” Ugyanilyen biztos az is, hogy Jehova is ismeri azokat, akiket valóban szellemi fiaivá választott (János 10:14; Róma 8:16, 17). (8/15 31. oldal.)

◻ Mi volt a Mózesi Törvény fő célja?

Elsősorban azt tanította meg az izraelitáknak, hogy szükségük van a Messiásra, aki kiváltja majd őket bűnös állapotukból (Galátzia 3:24). A Törvény istenfélelmet és engedelmességet is tanított, és segített Izráelnek távol tartania magát az őt körülvevő nemzetek erkölcstelen szokásaitól (3Mózes 18:24, 25). (9/1 9. oldal.)

◻ Mi a célja az új szövetségnek? (Jeremiás 31:31–34).

Az, hogy az egész emberiség áldására királyok és papok nemzetét hozza létre (2Mózes 19:6; 1Péter 2:9; Jelenések 5:10). (9/1 14., 15. oldal.)

◻ Miért gyakoroljuk a bocsánatkérés művészetét?

Egy bocsánatkérés segíthet enyhíteni a fájdalmat, amit a tökéletlenség okozott, és rendbe hozhatja a feszült kapcsolatokat. Minden egyes bocsánatkérés, amit megteszünk, egy lecke az alázatosságból, és arra képez minket, hogy érzékenyebbek legyünk mások érzéseivel kapcsolatban. (9/15 24. oldal.)

◻ A Noé idejében bekövetkezett világméretű Vízözön vajon történelmi tény?

Igen. Az amerikai kontinenstől kezdve Ausztráliáig, a világon mindenhol megtalálhatók az olyan ősi beszámolók, amelyek egy globális vízáradatról beszélnek. Ennek a témának a széles körű megjelenése alátámasztja azt a tényt, hogy volt egy világméretű Vízözön, ahogy arról a Biblia is beszámol (1Mózes 7:11–20). (9/15 25. oldal.)

◻ Többek között mit foglal magában vendégszeretőnek lenni? (Róma 12:13, Újfordítású revideált Biblia).

A „vendégszeretet” szót egy görög szóból fordították, amelyik két szógyökből tevődik össze, melyeknek a jelentése: ’szeretet’ és ’idegen’. A vendégszeretet tehát lényegében ’idegenek szeretetét’ jelenti. De nem csupán kötelességtudatból kimutatott, alapelveken nyugvó szeretetet foglal magában. Általában őszinte szereteten, vonzalmon és barátságon alapul. (10/1 9. oldal.)

◻ Hogyan érvelt Pál a házassággal és az egyedülléttel kapcsolatban a Korinthusiakhoz írt első levele 7. fejezetében?

A házasság törvényes és — bizonyos esetekben — egyeseknek ajánlatos. De az egyedüllét tagadhatatlanul előnyös annak a keresztény férfinak és nőnek, aki a legkisebb figyelemelterelődéssel akarja szolgálni Jehovát. (10/15 13. oldal.)

◻ Hogyan ’visel gondot az övéiről’ egy vén? (1Timótheus 5:8).

Egy vénnek anyagilag, szellemileg és érzelmileg ’gondot kell viselnie az övéiről’ — a feleségéről, valamint a gyermekeiről. (10/15 22. oldal.)

◻ Hogyan vigasztalja Jehova a szolgáit?

Isten szent szelleme „vigasztalóként” működik (János 14:16). Isten ezenkívül a Biblián keresztül nyújt vigaszt (Róma 15:4). Isten ismeri egyéni szükségleteinket, és fel tud használni minket, hogy egymást vigasztaljuk, mint ahogy Pált is megvigasztalta Titus beszámolója a korinthusbeliekről (2Korinthus 7:11–13). (11/1 10., 12.)

◻ Mit foglal magában az, hogy Pál a 2Korinthus 1:3-ban (NW) a „gyengéd irgalmasságok atyjának” írja le Jehovát?

A „gyengéd irgalmasságok”-nak fordított görög főnév egy olyan szóból származik, amelyet a másik szenvedése miatt érzett szomorúság kifejezésére használtak. Pál tehát Isten olyan gyengéd érzéseiről ír, amelyeket minden hűséges szolgája iránt táplál, aki nyomorúságot él át. (11/1 13. oldal.)

◻ Mit valósított meg az izraeliták böjtölése az évenkénti engesztelés napján? (3Mózes 16:29–31; 23:27).

A böjtölés megtartása arra indította Izráel népét, hogy még inkább tudatában legyen bűnösségének és a megváltás szükségességének. Ezáltal kifejezték bűneik miatt érzett sajnálatukat és Isten előtti bűnbánatukat. (11/15 5. oldal.)

◻ Mit foglal magában a fiataloknak szóló következő parancs: „emlékezzél meg a te Teremtődről”? (Prédikátor 12:3).

Egy szakértő azt mondja, hogy a „megemlékezni” kifejezéssel fordított héber szó gyakran magában foglalja ’az elmebeli vonzalmat, és az olyan cselekvést, amely az emlékezéssel jár’. Ennek a parancsnak a megtartása tehát nem csupán azt jelenti, hogy gondolunk Jehovára. Cselekedetet foglal magában, hogy azt tesszük, ami a kedvére van. (12/1 16. oldal.)