A nép, amely Jézus nyomdokában jár

„Nem ugyanabban a szellemben jártunk-e? Nem ugyanazokon a lábnyomokon? (2KORINTHUS 12:18).

 1. Gyakran miért nem nehéz felismerni, hogy valaki Jehova Tanúhoz tartozik?

„MINT csoport, udvariasak, kötelességtudók, jól végzik munkájukat az iskolában. Ugyanez nem mondható el más csoportokról.” Így nyilatkozott egy általános iskolai igazgató az Egyesült Államokban. Vajon kikről beszélt? Jehova Tanúinak a gyermekeiről, akik abba az iskolába jártak. Bizony sokan megfigyelték már, hogy Jehova Tanúi — gyermekeiket is beleértve — bizonyos dolgokban nagyon hasonlítanak egymáshoz. Az évek során egyre nyilvánvalóbbá lett, hogy mennyire egységesek a hitnézeteik és a viselkedésük tekitetében. Ezért nem nehéz őket felismerni.

 2. Mi volt egyik jellemvonása az első keresztény gyülekezetnek, és mit mondott Pál ezzel kapcsolatban?

² Jehova Tanúinak egysége szokatlan dolog ebben a megosztott világban. Pedig nem nehéz ezt megérteni, ha arra gondolunk, hogy közülük mindenki igyekszik Jézus nyomdokában járni (1Péter 2:21). Ilyen egység jellemezte az első századi keresztényeket is. Egy alkalommal Pál ezt a felhívást intézte a korinthusi keresztényekhez: „Intelek titeket, testvérek, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében, hogy mindnyájan egybehangzóan beszéljetek és ne legyenek nézeteltérések köztetek, hanem megfelelően egységesek legyetek ugyanabban az értelemben és ugyanabban a gondolatmenetben” (1Korinthus 1:10). Pál azzal kapcsolatban is adott ihletett tanácsot, hogy miként bánjunk azokkal, akik nem hajlandók megőrizni a keresztény egységet. (Lásd Róma 16:17; 2Thessalonika 3:6.)

 3., 4. Hogyan írja le Pál a saját személye és Titus közötti egységet, és mi volt ennek az egységnek az alapja?

³ I. sz. 55 körül Pál Korinthusba küldte Titust, hogy segítsen a júdeai testvérek részére végzett gyűjtésben és lehetőleg nézzen utána, hogyan reagál a gyülekezet Pál tanácsára. Amikor később Pál levelet írt a korinthusiaknak, utalt Titus nemrég tett látogatására és megkérdezte: „Vajon Titus kihasznált-e egyáltalán titeket? Nem ugyanabban a szellemben jártunk-e? Nem ugyanazokon a lábnyomokon?” (2Korinthus 12:18). Mire gondolt Pál, amikor arról beszélt, hogy „ugyanabban a szellemben” jártak és „ugyanazokon a lábnyomokon”?

⁴ A közte és Titus között létező egységet akarta kifejezni. Titus Pál alkalmi utitársa volt és kétségkívül sokat tanult ily módon Páltól. Ám a köztük levő egység ennél sokkal szilárdabb alapra épült fel. A Jehovával való jó viszonyukra, valamint arra a tényre, hogy mindketten Krisztus nyomdokait követték. Titus Pált követte, ahogyan Pál Krisztust (Lukács 6:40; 1Korinthus 11:1). Jézus szellemében és az ő lábnyomán jártak.

 5. Mire lehet számítani azoknak a részéről, akik ma Pál és Titus példáját követik, amikor „ugynabban a szellemben” és „ugynazokon a lábnyomokon” járnak?

⁵ Semmi különös nincs ezért abban, hogy a XX. századi keresztények, akik „ugyanabban a szellemben” és „ugyanazokon a lábnyomokon” járnak, mint Pál és Titus, páratlan egységnek örvendenek. Valójában a névleges keresztények közt uralkodó megosztottság arról árulkodik, hogy ők álkeresztények, nem a Vezető nyomdokaiban járnak, akiről azt állítják, hogy őt követik (Lukács 11:17). Ezt az igaz keresztények és az álkeresztények közötti szöges ellentétet jól lehet szemléltetni különféle módokon. Lássunk most ebből négyet.

A vér szentsége

 6., 7. a) A vérrel kapcsolatos milyen helyes nézetet foglal magában az, ha valaki Jézus nyomdokait követi? b) Mi a különbség Jehova Tanúi és azok között a más személyek között, akik ma elutasítják a vérátömlesztést?

⁶ I. sz. 49 körül az első századi keresztény gyülekezet vezető testülete levelet bocsátott közre, amelyben választ adott a kérdésre: Kötelesek-e engedelmeskedni a nem-zsidó keresztények a mózesi törvénynek? A levél ezt válaszolta: „A szent szellem és mi magunk jónak láttuk, hogy ne vessünk rátok további terheket ezeken a szükségeseken kívül, hogy tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a megfojtottól és a paráznaságtól” (Cselekedetek 15:28, 29). Figyeljük meg, hogy a „szükségesek” között volt a vértől való tartózkodás. Jézus nyomdokaiban járni annyit jelent, hogy nem viszünk be vért a testünkbe sem szájon át, sem másmilyen módon.

⁷ Ezt az alapelvet kirivóan megsértette a kereszténység azáltal, hogy gyakorolja a vérátömlesztést. Igaz, az utóbbi években sokan felismerték a vérátömlesztésnek az egészségre kiható kockázatát, és gyógyászati szempontból elutasították azt. Különösen így van ez, amióta többen AIDS-betegek lettek a kapott vértől. Ámde kik azok, akik az Isten törvénye iránti tiszteletből tekintik szentnek a vért és ezt mint csoport nyilvánítják ki? Amikor egy beteg kifogást emel az ellen, hogy vérátömlesztést végezzenek nála, mit gondol nyomban az orvos az ilyen betegről? Rendszerint nem azt mondja-e: „Ön bizonyára Jehova Tanúihoz tartozik”?

 8. Milyen áldásban részesült egy olaszországi tanú, aki szilárdan elhatározta, hogy megtartja Isten vérre vonatkozó törvényét?

⁸ Antonietta Olaszországban él. Mintegy nyolc évvel ezelőtt nagyon beteg lett és a vérképe annyira rossz volt, hogy az orvosok ragaszkodtak a vérátömlesztéshez, mivel feltétlenül szükségesnek látták a beteg életének megmentése végett. Antonietta megtagadta azt, bár mind az orvosok, mind a rokonai szembeszálltak vele. Még két kisfia is igyekezett rábeszélni: „Mama, ha igazán szeretsz minket, fogadd el a vért!” Antonietta azonban határozottan hű akart maradni, és — ami örvendetes —, nem halt meg. Állapota annyira súlyos volt, ezért az orvos azt mondta: „Nem tudjuk megmagyarázni, hogy lehet még mindig életben!” De abban a pillanatban, amikor egy nem kifogásolható kezelési módot kezdtek alkalmazni nála, olyan gyors javulás mutatkozott, hogy egy másik orvos megjegyezte: „Nem tudom elhinni — nem gyógyulhatott volna meg ilyen rövid idő alatt még akkor sem, ha egész nap vért pumpáltak volna az ereibe!” Antonietta jelenleg általános úttörő, két fia pedig — az egyik 12, a másik 14 éves — szépen halad az igazságban. Antonietta bátran kiállt amellett, hogy a vér szentsége ’szükséges dolog’. Jehova Tanúi mindannyian ugyanezt a nézetet vallják, mialatt Jézus nyomdokában járnak.

Jó erkölcs

 9. Milyen ’szükséges dolog’ tartozik még ahhoz, hogy valaki Jézus nyomdokaiban járjon, és mi történik azokkal, akik nem tesznek annak eleget?

⁹ További szükséges dolog, amit az első századi vezető testület levele kiemel: „tartózkodjatok . . . a paráznaságtól”. A korinthusiakhoz írt első levelében Pál még kibővítette ezt a gondolatot, és ezt mondta: „Sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem természetellenes célra fenntartott férfiak, sem olyan férfiak, akik férfiakkal hálnak . . . nem öröklik Isten királyságát” (1Korinthus 6:9, 10). A keresztények segítenek az olyanoknak, akik Jehovát óhajtják szolgálni, hogy megszabaduljanak az effajta tisztátalan szokásoktól. Még a gyülekezet azon tagjai is, akik ilyen dolgok csapdájába estek, segítséget kapnak ahhoz, hogy megtisztuljanak, ha megtérnek és őszinte megbánást tanúsítanak (Jakab 5:13–15). De ha egy keresztény ilyen tisztátalan szokásba esik és nem akar megbánást tanúsítani, a Biblia egyértelmű szabályát kell alkalmazni. Pál isteni ihletés alatt ezt írta: „Ne keveredjetek annak társaságába, akit testvérnek neveznek, de parázna . . . Távolítsátok el magatok közül a gonoszt (1Korinthus 5:11, 13).

10., 11. a) Ki viseli a felelősséget a kereszténység alacsony erkölcsi zsinórmértékéért, és miért? b) Hogyan bizonyítja egy Fülöp-szigeteki férfi tapasztalata, hogy Jehova Tanúi, mint csoport magas színvonalú irányadó mértékeket követnek?

¹⁰ E világos tanítás ellenére a kereszténység tele van erkölcstelenséggel. A papokat kell ezért okolni, akik felhigítják az isteni irányadó mértéket, és akik ajkukkal tisztelik ugyan a Biblia irányadó mértékeit, de gyülekezeteikben nem szereznek bátran érvényt azoknak. Jehova Tanúi azonban e téren is olyan emberek, akik Jézus nyomdokait követik.

¹¹ Vegyük például a Fülöp-szigeteken élő Josét. Már 17 éves korában közismert zavarkeltő és szerencsejátékos volt. Gyakran lerészegedett, erkölcstelen életet élt, sokszor volt börtönban lopásért. Később kapcsolatba került Jehova Tanúival. „A Biblia tanulmányozása teljesen megváltoztatta az életemet” — mondja. „Abbahagytam az ivást, a dohányzást, megtanultam megfékezni az idulataimat. Ma már tiszta a lelkiismeretem, csak egy feleségem van. Szomszédaim is tisztelnek, akik valamikor „a notórius José”-nak vagy „a gonosz szellem José”-nak neveztek. Ma így neveznek: „a Jehova Tanúja José”. Fiam és unokaöcsém kisegítő szolgák abban a gyülekezetben, ahol jómagam vénként és általános úttörőként szolgálok.” José és Jehova több millió más keresztény tanúja erkölcsileg tiszta keresztényként követi Jézus lábnyomát.

Semlegesség

12. Az őszinte keresztények milyen magatartását emelte ki Jézus a János 17. fejezetében feljegyzett imájában?

¹² Tanítványaival töltött utolsó estéjén, az akkor elmondott hosszú imájában Jézus megemlítette egy másik módját is annak, ahogyan a követőinek az ő nyomdokaiban kell járniuk. Tanítványairól szólva ezt mondta: „Ők nem része a világnak, miként én sem vagyok része a világnak” (János 17:16). Ez azt jelenti, hogy a keresztények semlegesek. Ahelyett, hogy részt vennének a politikában vagy a nemzeti villongásokban, Isten Királyságáról, e világ gondjainak egyedüli megoldásáról beszélnek az embereknek (Máté 6:9, 10; János 18:36).

13., 14. a) Miben különbözik a kereszténység Jehova Tanúitól a semlegesség terén? b) Hogyan szolgált az egész testvériség javára Japánban az, hogy egy tanú megőrizte a politikai semlegességet?

¹³ A kereszténység legtöbb tagja megfeledkezik a semlegesség alapelveiről, mivel számukra a nemzeti származás sokkal fontosabb, mint a vallási hovatartozás. Mike Royko, aki több újságnak is rovatvezetője, rámutatott, hogy a „keresztények sohasem voltak kényesek, amikor háborút kellett viselniük más keresztények ellen”, majd hozzátette: „Ha azok lettek volna, sohasem került volna sor Európában a legádázabb háborúkra.” Közismert tény, hogy Jehova Tanúi szigorúan semlegesek maradnak háború idején. De mint Jézus lábnyomkövetői társadalmi és politikai vitákban is semlegesek. Így hát semmi sem zavarja meg figyelemre méltó, világraszóló egységüket (1Péter 2:17).

¹⁴ Semlegességüknek néha meglepő eredménye van. Japán északi részén, Tsugaru megyében például igen komolyan veszik a választásokat. Toshio azonban, aki a helybeli kormányhivatal pénzügyi osztályának helyettes igazgatója, lelkiismereti okból megtagadta, hogy részt vegyen a polgármester újraválasztásáért folyó kampányban. Ezért alacsonyabb beosztásba került a szennyvíz elvezetésével foglalkozó osztályon. Egy évvel később a polgármestert letartóztatták és korrupció miatt le kellett mondania. Új polgármestert választottak. Amikor megtudta az új polgármester, hogy Toshiot másik osztályra és alacsonyabb beosztásba helyezték, visszahelyezte őt magas adminisztrációs beosztásba, és ez áldására vált Toshio keresztény testvéreinek. Vajon hogyan? Nos, Toshio elmondja, hogy igen nehéz engedélyt szerezni ahhoz, hogy tornatermet más célra is használjanak, mint atlétikai versenyekre. Ámde jelenlegi beosztásában — hogy Toshio szavait idézzük —, „Jehova felhasználhatott engem arra, hogy ilyen tornatermeket három kerületkongresszus és négy körzetgyűlés részére igénybe vehessünk”. Majd így fejezte be magyarázatát: „Ha hűségesek maradunk, Jehova elképzelhetetlen módon is képes felhasználni minket.”

Az otthonukban

15. Hogyan állított fel Jézus modellt az ő lábnyomkövetői számára a családi kapcsolatok terén?

¹⁵ További terület, ahol a keresztények ’Jézus nyomdokait követik’: a saját otthonuk. A Biblia a családi kapcsolatok modelljeként állítja elénk Jézus példáját, amikor ezt mondja: „Rendeljétek alá magatokat egymásnak Krisztus félelmében. A feleségek legyenek elárendelve férjüknek, mint az Úrnak, mert a férj feje a feleségének, miként a Krisztus is feje a gyülekezetnek . . . Valóban, ahogy a gyülekezet alá van rendelve Krisztusnak, olyanok legyenek a feleségek is férjük iránt mindenben. Férjek, továbbra is szeressétek feleségeteket éppenúgy, ahogy Krisztus is szerette a gyülekezetet és önmagát adta érte” (Efézus 5:21–25).

16., 17. a) Milyen rossz állapotok uralkodnak a kereszténységben a családi kapcsolatok vonatkozásában? b) Csakis hogyan lehet megjavítani a családi kapcsolatokat, amint azt egy brazil házaspár tapasztalata is bizonyítja?

¹⁶ A mai kereszténység legnagyobbrészt nem veszi tudomásul ezt a tanácsot, ezért tele van széthullott családokkal. Megszokottá lettek a feloszlott családok, és gyakran igen súlyosak a szülők és a gyermekek között keletkezett nehézségek. „A család felbomlóban van” — jegyezte meg egy pszichológus-tanár néhány évvel ezelőtt. A gyermekpszichológusok, a házassági tanácsadók, pszichiáterek csak kevés sikert érnek el a veszélyeztetett családok együtt-tartásában. Jehova Tanúi viszont keményen fáradoznak azon, hogy a Biblia alapelveit alkalmazzák és arról nevezetesek, hogy az átlagosnál jobb családi kapcsolatokat tudnak felmutatni.

¹⁷ Például Aldemar a brazil katonai rendőrség főhadnagya volt és családi nehézségekkel küszködött. Felesége elhagyta és beadta a válópert. Aldemar ivásnak adta magát, sőt megkísérelte az öngyilkosságot is. Később rokonai, akik Jehova Tanúi, beszéltek neki a Bibliáról. Tetszett neki, amit hallott és tanulni kezdett. Összhangba kívánta hozni az életét a semlegességgel, amelyről Jehova Tanúi közismertek és kérte a leszerelését a katonaságtól. Aldemar és felesége rendezték házastársi nézeteltéréseiket, amit a bibliai alapelvek alkalmazásával értek el, amelyeket Aldemar megtanult. Ma Jézus nyomdokait követik, együtt szolgálvba Jehovát mint úttörők.

Szeretetből engedelmesek

18. a) Miért részesülnek Jehova Tanúi ma szellemi áldásokban? b) Hogyan teljesedik be napjainkban az Ésaiás 2:2–4. verse?

¹⁸ Nyilvánvaló, hogy Jehova Tanúi egyesülten járnak egy szellemben és Krisztus Jézus nyomdokainak követésében. Mint egyének és mint csoport, ezért szellemi áldásokban részesülnek (Zsoltárok 133:1–3). A rajtuk levő isteni áldás nyilvánvaló bizonyítékai arra indítottak sok becsületes szívű embert, hogy az Ésaiás 2:2–4. versének próféciája szerint cselekedjenek. Csupán az utóbbi öt év alatt 987 828 személy tette meg az önátadáshoz szükséges lépéseket és jelentkezett alámerítkezésre. Jehova szeretetteljes módon nem korlátozta azoknak a számát, akik megtehetik ezt, mielőtt bekövetkezik a „nagy nyomorúság”! (Jelenések 7:9, 14).

19. a) Milyen érzékelhető előnyökkel jár az, ha Jehovát szolgáljuk és hogyan kell tekinteni ezeket az előnyöket? b) Milyen alapvető oka van annak, hogy mi engedelmeskedünk Jehova parancsolatainak?

¹⁹ Amint a fentebb elmondott tapasztalatok is bizonyítják, az Isten népére kiársztott szellemi áldásokat gyakran érzékelhető előnyök is kísérik. Például azzal, hogy nem dohányoznak, erkölcsös életet élnek, tiszteletben tartják a vér szentségét, elkerülik, hogy bizonyos járványos betegségek áldozataivá legyenek. Mivel az igazsággal összhangban élnek, gazdasági, társasdalmi és családi előnyöknek is örvendhetnek. Mindezeket az érzékelhető előnyöket Jehovától jövő áldásnak tekintik, amelyek Jehova törvényeinek gyakorlati értékét bizonyítják. Az igaz keresztények azért engedelmeskednek Jehovának, mert szeretik őt, mert ő valóban méltó az imádatukra, és mert az egyedüli helyes dolog az ő akaratának cselekvése (1János 5:2, 3; Jelenések 4:11). Csupán Sátán állítja azt, hogy az emberek csakis önző érdekből szolgálják Istent. (Lásd Jób 1:9–11; 2:4, 5.)

20. Hogyan járnak Jehova Tanúi ma ugyanabban a szellemben, mint három hithű héber tanú az ókori időkben?

²⁰ Jehova újkori tanúi ugyanabban a szellemben járnak, mint Dániel napjaiban a három hithű héber ifjú. Amikor azzal fenyegették őket, hogy tüzes kemencébe vetik, azt válaszolták: „Ha úgy kell lennie, a mi Istenünk, akit szolgálunk, képes minket megmenteni. Kiszabadít minket a tüzes kemencéből és a te kezedből, ó király! De ha nem [vagyis ha hagyná is, hogy meghaljunk], tudd meg ó király, hogy mi nem a te isteneidet szolgáljuk, és nem imádjuk az arany képet, amit felállítottál” (Dániel 3:17, 18). Tekintet nélkül az azonnali érzékelhető előnyökre, Jehova Tanúi továbbra is szorosan követik Jézus nyomdokait abban a tudatban, hogy biztosítva van az Isten új rendszerében való örök élet! És bármi történjék is, mint egységes nép, ezután is „ugyanabban a szellemben” és „ugyanazokon a lábnyomokon” járnak!

Meg tudod-e magyarázni

◼ Miért egységesek Jehova Tanúi?

◼ Miben különböznek Jehova Tanúi a névleges keresztényektől?

◼ Mi a legfőbb ok, amiért az igaz keresztények Jehovát szolgálják?

◼ Hogyan tekinti Isten népe azokat az előnyöket, amelyek a Jehova iránti engdelmességből származnak?

[Kép a 16. oldalon]

Ha egy beteg ellenzi a vérátömlesztést, rendszerint azt feltételezik róla, hogy Jehova Tanúihoz tartozik

[Kép a 18. oldalon]

Sokan azok közül is, akik kereszténynek vallják magukat, nem kényesek abban, hogy egymás ellen viseljenek háborút — papjaik áldásával