Isten — Szerencsejátékos vagy Teremtő?

„KÉTSÉGKÍVÜL sok tudós már vérmérséklete folytán is ellensége minden metafizikai elmélkedésnek, a misztikáról nem is beszélve. Megvetően elutasítják Isten létezésének gondolatát, vagy akár egy személytelen erőét . . . Személy szerint nem osztozom megvetésükben.” Ezt állítja Paul Davies, az Adelaide Egyetem (Dél-Ausztrália) matematikai fizikaprofesszora az Isten Gondolatai című könyvében.

Davies még ezt is kijelenti: „Beható vizsgálatok arra utalnak, hogy a Világegyetem törvényei figyelemreméltóan szerencsések a gazdagság és változatosság felbukkanásához. Az élővilág oly nagyszámú, előre nem látható egybeesésnek köszönheti létét és fejlődését, hogy a tudósok és filozófusok egy része ezt módfelett bámulatra méltónak találja.”

Majd a továbbiakban ezt állítja: „A tudományos vizsgálódás utazás az ismeretlenbe . . . Azonban ismerős vezérfonalként húzódik végig rajtuk a rend és racionalitás. Látni fogjuk, hogy ezt a kozmikus rendet meghatározott, matematikailag megfogalmazható törvények támasztják alá, egymásba fonódásuk finom, harmonikus egészet alkot. E törvények elegánsan egyszerűek.”

Végül Davies ezekkel a szavakkal zárja: „Hogy miért van ez, miért hordozza a homo sapiens a racionalitás szikráját, amely segít megfejteni a Világegyetem talányait, az maga is mélységes talány . . . Nem hiszem, hogy létünk a Világegyetemben a vaksors szeszélye, a történelem véletlene, semmi kis zörej lenne a nagy kozmikus drámában. Ehhez túlontúl is belekeveredtünk a dolgokba . . . Nekünk valóban itt a helyünk.” Davies mégsem vonja le azt a következtetést, hogy van egy Megformáló, egy Isten. Te milyen következtetésre jutsz? Itt a helye az emberiségnek? Ha igen, ki akarta, hogy itt legyünk?

Kulcsfontosságú tényezők a „talányban”

A Bibliában Pál apostol ad egy nyomra vezető jelt ahhoz, hogy megértsük, amit Davies „mélységes talány”-nak nevez. Pál rámutat, hogy Isten miként fedte fel magát: „Mert a mi az Isten felől tudható nyilván van ő bennök [kik az igazságot hamissággal feltartóztatják]; mert az Isten megjelentette nékik: mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek” (Róma 1:18–20)a. Igen, az élőlények végtelen változatossága, hihetetlen összetettsége és pompás megformálása annak felismerésére kellene hogy indítson egy alázatos, tisztelettudó személyt, hogy van egy legfőbb hatalom, intelligencia vagy elme, amely mérhetetlenül különb mindennél, amit csak az ember valaha ismert (Zsoltárok 8:4, 5).

Pálnak azokkal kapcsolatos további szavai, akik elutasítják Istent, talán egy pillanatra elgondolkodtatják az embert: „Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek; mint a kik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremtő helyett, a ki mind örökké áldott. Ámen” (Róma 1:22, 25). Akik tisztelik a „természetet”, és elutasítják Istent, biztosan nem bölcsek Jehova szemszögéből. Mivel elsüppednek az egymásnak ellentmondó evolúciós elméletek ingoványában, nem ismerik fel a Teremtőt, valamint teremtésművének bonyolultságát és megformálását.

„A véletlenek óriási sorozata”

Pál ezt is írta: „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert a ki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, a kik őt keresik” (Zsidók 11:6). A pontos ismereten, nem pedig hiszékenységen alapuló hit elvezethet minket annak megértéséhez, hogy miért létezünk (Kolossé 1:9, 10). Biztosan hiszékenységről van szó, amikor néhány tudós azt akarja elhitetni velünk, hogy az élet létezésének oka olyan, „mintha egymás után milliószor nyertünk volna egymillió dollárt a lottón”.

Fred Hoyle brit tudós elmélete szerint az élethez lényeges két elem, a szén és az oxigén kialakulásához vezető atomreakciók csupán egy szerencsés véletlen folytán ezeknek az elemeknek arányos relatív mennyiségét hozták létre.

Még egy másik példát is felhoz: „Ha a proton és az elektron együttes tömege hirtelen kicsivel több, nem pedig kicsivel kevesebb lenne, mint a neutron tömege, akkor a hatás elsöprő erejű lenne . . . Az egész Világegyetemben az összes hidrogénatom azonnal lebomlana, hogy neutronokat és neutrinókat képezzen. Az atomi fűtőanyagtól megfosztva a Nap elhalványulna és összeomlana.” Ugyanez volna igaz a világegyetem többi csillagának milliárdjaira is.

Hoyle így fejezte be: „Óriási és lenyűgöző a nem biológiai természetű, látszólagos véletlenek sora, melyek nélkül nem létezhetett szénre alapuló, ennélfogva emberi élet.” Ezt állítja: „Úgy tűnik, hogy az ilyen sajátosságok [amelyek lényegesek az élethez], mint a szerencsés véletlenek fonala, át meg átszövik természeti világunk szövevényét. De ebből a furcsa egybeesésből olyan sok létfontosságú tartozik az élethez, hogy úgy tűnik, szükség van némi magyarázatra az indoklásukhoz.” (Kiemelés tőlünk.)

Kijelentette még: „Az jelent gondot, hogy eldöntsük, a látszólagos, egyidejű összehangoltságok tényleg a véletlen művei-e vagy sem, valamint hogy ennélfogva az élet véletlenszerű-e vagy sem. Egy tudós sem szeret feltenni ilyen kérdést, de ennek ellenére meg kell kérdezni. Lehet, hogy az összehangoltságok intelligenciát tükröző szándékosság eredményei?”

Paul Davies ezt írja: „Hoyle-ra annyira nagy hatást gyakorolt »a véletlenek óriási sorozata«, hogy arra a kijelentésre ösztönözte, hogy ez olyan, mintha »az atomfizika törvényei tudatosan lettek volna megformálva, tekintettel a következményekre, amelyeket a csillagok belsejében idéznek elő«.” Ki vagy mi felelős a szerencsés „véletlenek óriási sorozatá”-ért? Ki vagy mi hozta létre ezt a csepp bolygót, amely hemzseg a több millió, kiválóan megalkotott növények és egyéb élőlények szinte végtelen változatosságától?

A Biblia válasza

A zsoltáríró tiszteletteljesen ezt írta mintegy háromezer évvel ezelőtt: „Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal. Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt” (Zsoltárok 104:24, 25).

János apostol ezt mondta: „Méltó vagy Uram, hogy végy dicsőséget és tisztességet és erőt; mert te teremtettél mindent, és a te akaratodért vannak és teremttettek” (Jelenések 4:11). Az élet nem a vak véletlen, vagy valamilyen kozmikus szerencse eredménye, amely azért történt, hogy nyerteseket hozzon létre több millió élőlény között.

Az az egyszerű igazság, hogy Isten ’teremtett mindent, és az ő akaratáért vannak és teremttettek’. Maga Jézus Krisztus ezt mondta a farizeusoknak: „Nem olvastátok-e, hogy a’ ki az embert teremté kezdettől fogva, férfiuvá ’s asszonynyá teremté őket?” Jézus ismerte a Teremtőt! Jehova Mestermunkásaként ott volt Vele a teremtés alatt (Máté 19:4, Báró Szepessy-féle fordítás; Példabeszédek 8:22–31).

Ahhoz azonban hit és alázatosság szükséges, hogy valaki észrevegye és elfogadja ezt a Teremtővel kapcsolatos alapigazságot. Ez a hit nem vak hiszékenység. Kézzelfogható, látható bizonyítékon alapul. Igen, ’ami Istenben láthatatlan, a világ teremtésétől fogva megláttatik’ (Róma 1:20).

Jelenlegi korlátozott, tudományos ismeretünk mellett nem tudjuk megmagyarázni, hogy Isten miként teremtett. Ezért el kell ismernünk, hogy jelenleg nem ismerünk vagy nem értünk mindent az élet eredetével kapcsolatban. Erre kapunk emlékeztetést, amikor Jehova szavait olvassuk: „Nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok az én útaim . . . Mert a mint magasabbak az egek a földnél, akképen magasabbak az én útaim útaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál!” (Ésaiás 55:8, 9).

Tiéd a választás: vagy a vak és véletlen evolúcióba vetett naiv hitet választod, a számtalan szerencsejátékot, amely állítólag jól végződött, vagy a Szándékozó, Teremtő, Megformáló Jehova Istenbe vetett hitet. Az ihletett próféta méltán mondta: „örökkévaló Isten az Úr, a ki teremté a föld határait . . . nem fárad és nem lankad el; végére mehetetlen bölcsesége!” (Ésaiás 40:28).

Miben fogsz tehát hinni? Döntésed nagy különbséget fog jelenteni a jövőbeni életre vonatkozó kilátásaiddal kapcsolatban. Ha az evolúció igaz lenne, akkor a halál a teljes feledésbe merülést jelentené, az útvesztőszerű katolikus teológia megtévesztő vitái ellenére, amely megpróbálja beleilleszteni a „lelket” az evolúcióba.b Az embernek nincs halhatatlan lelke, hogy tompítsa a halandóság elkerülhetetlen csapását (1Mózes 2:7; Ezékiel 18:4, 20).

Ha elfogadjuk, hogy a Biblia igaz, és az élő Isten a Teremtő, akkor van remény arra, hogy az ember örökké tartó életre, tökéletes életre támadjon fel egy olyan földön, amely helyre lesz állítva eredeti, kiegyensúlyozott, harmonikus állapotába (János 5:28, 29). Mibe veted a hitedet? Darwin evolúciós elméletének hihetetlen szerencsejátékába? Vagy a Teremtőbe, aki megfontoltan cselekedett, és továbbra is így tesz?c

[Lábjegyzetek]

[Oldalidézet a 14. oldalon]

Néhány evolucionista végeredményben azt mondja, hogy létezésünk a földön olyan, „mintha egymás után milliószor nyertünk volna egymillió dollárt a lottón”.

[Kiemelt rész/kép a 15. oldalon]

Végtelen változatosság és megformálás

Rovarok „A tudósok évente 7000-10 000 új rovarfajtát találnak” — írja a The World Book Encyclopedia. Mégis „1 millió és 10 millió között lehet azoknak a fajtáknak a száma, amelyeket még mindig nem találtak meg”. A Guardian Weekly idézte a francia Le Monde című újságból Catherine Vincent egyik cikkét, amely úgy beszél azokról a fajtákról, amelyeket adatokkal támasztott alá, mint amelyeknek „szánalmasan kicsi a száma a valóságos számhoz képest . . , mivel azt 5 millió és — meglepő módon — 50 millió közöttire becsülik”.

Mindenekelőtt gondolj az elképesztő rovarok világára: a méhekre, hangyákra, darazsakra, lepkékre, csótányokra, katicabogarakra, szentjánosbogarakra, termeszekre, molyokra, házilegyekre, felemásszárnyúakra, szúnyogokra, ezüstös pikkelykékre, ugró egyenesszárnyúakra, vérszívó vagy rágótetvekre, tücskökre és bolhákra! Úgy tűnik, a felsorolás végeláthatatlan.

Madarak Mit mondhatunk arról a madárról, amely körülbelül 14 gramm súlyú? „Képzeld magad elé, amint több mint 16 000 kilométert tesz meg évente a vonulása közben, Alaszka erdőhatárától egészen Dél-Amerika esőerdeiig és vissza, miközben erdővel borított hegycsúcsok felett suhan el, kerülgeti a városi felhőkarcolókat, és átkel az Atlanti-óceán, valamint a Mexikói-öböl nyílt vizének óriási kiterjedésén.” Melyik ez a bámulatos madárka? „Az amerikai poszáta egyik fajtája, az erőtől duzzadó [Dendroica striata], melynek utazás közbeni hősiessége gyakorlatilag páratlan Észak-Amerika szárazföldi madarai között” (Book of North American Birds). Megint csak azt kérdezzük: Vajon ez a természet számtalan fordulatának következménye, amely véletlenül jól végződött? Vagy intelligens megformálás csodája?

Vegyük hozzá ezekhez a példákhoz még azokat a madarakat, amelyeknek látszólag végtelen repertoárjuk van a dalaikból: a fülemülét, amely Európa-szerte, és Afrika valamint Ázsia részein is mindenütt ismert gyönyörűséges hívójeléről; az Észak-Amerika északi részén élő amerikai gezerigót, amely „ügyesen utánozza és keveri bele dalába a betanult szólamokat, mintha azok a dalának részei lennének”; az Ausztráliában élő, pompás lantfarkú madarat, amelynek „rendkívül kidolgozott dala van, melyben elképesztően ügyesen utánzott elemek vannak” (Birds of the World).

Ráadásul oly sok madár színének — mely maga a tökély —, szárnyának és tollazatának megformálása láttán az embernek még a szava is elakad a csodálkozástól. Ehhez még hozzájön a szövő és fészekkészítő hozzáértésük, legyen az akár a talajon, akár a szikla felszínén vagy a fákon. Ez a veleszületett intelligencia hatással kell hogy legyen az alázatos elmére. Hogyan jöttek létre? Véletlenül vagy megformálás útján?

Az emberi agy „Tízbillió és százbillió között lehet az agyban lévő szinapszisok száma, és mindegyik úgy működik, mint egy kis számológép, amely feljegyzi az elektromos impulzusok formájában érkező jeleket” (The Brain). Hajlamosak vagyunk természetesnek venni az agyat, pedig egy bonyolult világ, melyet a koponya tartalmaz és véd. Hogyan tettünk szert erre a szerve, amely lehetővé teszi, hogy az emberek gondolkodjanak, érveljenek és több ezer nyelvet beszéljenek? Több millió szerencsejáték során? Vagy intelligens megformálás által?

[Ábra a 16., 17. oldalon]

Egyszerűsített ábra az agy külső nézetéről

Érzőkéreg

Elemzi az egész testből érkező érzőimpulzusokat

Nyakszirti lebeny

Feldolgozza a vizuális jeleket

Kisagy

Szabályozza az egyensúlyi helyzetet és a mozgások összerendezését

Premotorikus terület

Szabályozza az izommozgások összerendezését

Mozgatókéreg

Segít az akaratlagos mozgás szabályozásában

Homloklebeny

Segít a gondolkodás, az érzelmek, a beszéd és a mozgás szabályozásában

Halántéklebeny

Feldolgozza a hangokat; szabályozza a tanulás, az emlékezés, a nyelv és az érzelmek bizonyos vonásait

[Ábra a 16. oldalon]

Axonvégződés

Neurotranszmitterek

Dendrit

Szinapszis

[Ábra a 16., 17. oldalon]

Neuron

Dendritek

Axon

Dendritek

Szinapszis

Neuron

Axon

„Tízbillió és százbillió között lehet az agyban lévő szinapszisok száma, és mindegyik úgy működik, mint egy kis számológép, amely feljegyzi az elektromos impulzusok formájában érkező jeleket” (THE BRAIN).

[Kép forrásának jelzése a 13. oldalon]

A Hold és a bolygók: NASA-fotó