„Értelmi képességetekkel végzett szent szolgálat”

„Szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket [értelmi képességetekkel végzett szent szolgálatot, NW]” (RÓMA 12:1).

 1., 2. Hogyan hasonlít a bibliai alapelvek alkalmazásának megtanulása egy új nyelv elsajátításához?

PRÓBÁLTÁL már megtanulni egy új nyelvet? Ha igen, akkor kétségtelenül egyetértesz abban, hogy nehéz feladat. Elvégre sokkal többet foglal magában, mint egyszerűen új szavak megtanulását. A gyakorlott nyelvhasználat azt is megköveteli, hogy elsajátítsuk annak nyelvtanát. Fel kell ismerned, hogy a szavak hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és hogyan állnak össze egész gondolatok megformálásában.

² Hasonló a helyzet az Isten Szavában található ismeret befogadásával. Többet jelent csupán egyes írásszövegek megtanulásánál. Jelképesen szólva a Biblia nyelvtanát is meg kell tanulnunk. Fel kell fognunk, hogyan kapcsolódnak össze az írásszövegek, és hogyan szolgálnak alapelvekként, amelyeket alkalmazni lehet a mindennapi életben. Ezáltal teljesen alkalmasak, „minden jó cselekedetre felkészítettek” leszünk (2Timótheus 3:17).

 3. Isten szolgálatával kapcsolatban milyen változás ment végbe i. sz. 33-ban?

³ A mózesi törvénygyűjtemény elrendezése alatt azzal lehetett kimutatni nagyfokú hűséget, ha valaki szorosan ragaszkodott a jól megfogalmazott szabályokhoz. Jehova azonban i. sz. 33-ban eltörölte a Törvényt, valóban „odaszegezvén azt a keresztfára”, amelyen Fiát ölték meg (Kolossé 2:13, 14). Ezt követően Isten népe nem kapott hosszú feljegyzést az áldozatok felajánlásáról és a követendő szabályokról. Inkább ez vonatkozott rájuk: „szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket [értelmi képességetekkel végzett szent szolgálatot, NW]” (Róma 12:1). Igen, a keresztényeknek teljes szívvel, lélekkel, elmével és erővel kellett fáradozniuk Isten szolgálatában (Márk 12:30; vö. Zsoltárok 110:3). De mit jelent „értelmi képességgel végzett szent szolgálatot” nyújtani?

 4., 5. Mit foglal magában az, hogy értelmi képességünkkel szolgáljuk Jehovát?

⁴ Az „értelmi képesség” kifejezést a görög lo·gi·koszʹ szóból fordították, melynek jelentése: ’átgondolt’ vagy ’értelmes’. Isten szolgái felszólítást kapnak arra, hogy használják a Biblia alapján kiiskolázott lelkiismeretüket. A keresztényeknek gondosan mérlegelniük kell a bibliai alapelveket, ahelyett hogy döntéseiket számos előre felállított szabályra alapoznák. Szükséges megérteniük a Biblia „nyelvtanát”, vagyis azt, hogyan függnek össze egymással a különböző bibliai alapelvek. Így értelmi képességükkel kiegyensúlyozott döntéseket tudnak hozni.

⁵ Vajon ez azt jelenti, hogy a keresztények törvény nélkül vannak? Semmi esetre sem. A Keresztény Görög Iratok világosan tiltja a bálványimádást, a szexuális erkölcstelenséget, a gyilkosságot, a hazugságot, a spiritizmust, a vérrel való visszaélést és számos más bűnt (Cselekedetek 15:28, 29; 1Korinthus 6:9, 10; Jelenések 21:8). Mégis, sokkal nagyobb mértékben kell használnunk értelmi képességünket, mint ahogy azt az izraelitáktól megkövetelték, hogy megismerjük és alkalmazzuk a bibliai alapelveket. Éppen úgy, ahogy egy új nyelv megismerésénél, ez időt és erőfeszítést igényel. Hogyan fejleszthetjük értelmi képességünket?

Értelmi képességünk ápolása

 6. Mit foglal magában a Biblia tanulmányozása?

⁶ Először is a Biblia lelkes tanulmányozóinak kell lennünk. Isten ihletett Szava „hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre” (2Timótheus 3:16). Nem szabad azt várnunk, hogy egy problémára mindig egyetlen bibliaversben található meg a válasz. Ehelyett talán nekünk kell átgondolni számos olyan írásszöveget, amelyek megvilágítanak egy bizonyos helyzetet vagy problémát. Szorgalmasan ki kell kutatnunk, hogy mit gondol Isten a dologról (Példabeszédek 2:3–5). Értelemre is szükségünk van, mivel ’az értelmes érett tanácsokat szerez’ (Példabeszédek 1:5). Egy értelmes személy el tudja különíteni a dolog egyes tényezőit, majd képes meglátni a közöttük levő kapcsolatot. Mintha egy kirakós játékkal játszana, összerakja a részleteket, hogy lássa a teljes képet.

 7. Hogyan tudják a szülők átgondolni a fegyelmezésre vonatkozó bibliai alapelveket?

⁷ Vegyük például a szülők helyzetét! A Példabeszédek 13:24 azt mondja, hogy az az apa, aki szereti fiát, „megkeresi őt fenyítékkel”. Ha csak ezt az írásszöveget nézzük, tévesen a nyers, könyörtelen büntetés igazolására lehetne alkalmazni. A Kolossé 3:21 kiegyensúlyozza ezt a következő figyelmeztetéssel: „Ti atyák, ne bosszantsátok a ti gyermekeiteket, hogy kétségbe ne essenek.” Azok a szülők, akik értelmi képességüket használják, és ezeket az alapelveket egyeztetik egymással, nem folyamodnak majd olyan fegyelmezéshez, amelyet „a hatalommal való visszaélésnek” lehetne nevezni. Melegséggel, értelemmel és méltósággal bánnak majd gyermekeikkel (Efézus 6:4). Ezért a szülői szerepben, vagy bármilyen más, bibliai alapelveket magában foglaló dologban ki tudjuk fejleszteni értelmi képességünket az összes érintett tényező mérlegelése által. Ily módon megérthetjük a bibliai alapelvek „nyelvtanát”, azt, hogy mi volt Isten szándéka, és hogyan lehet megvalósítani azt.

 8. Hogyan kerülhetjük el, hogy merev, dogmatikus nézőpontokat fogadjunk el, amikor a szórakozásról van szó?

⁸ A második mód az értelmi képességünk fejlesztésére az, ha elkerüljük, hogy merev, dogmatikus nézőpontokat fogadjunk el. A hajlíthatatlan szemléletmód akadályozza értelmi képességünk növekedését. Vizsgáljuk meg a szórakozás kérdését! A Biblia ezt mondja: „az egész világ a gonoszságban vesztegel” (1János 5:19). Vajon ez azt jelenti, hogy minden könyv, mozifilm vagy tévéprogram, amelyet a világ állít elő, romlott és sátáni? Egy ilyen nézet aligha lenne ésszerű. Egyesek természetesen dönthetnek úgy, hogy egyaránt távol tartják magukat a televíziótól, a filmektől vagy a világi irodalomtól. Joguk van hozzá, és senkinek sem szabad bírálnia őket ezért. De nekik sem szabad megpróbálniuk befolyásolni másokat hasonlóan szigorú állásfoglalásra. A Társulat cikkeket bocsátott közre, melyekben olyan bibliai alapelveket fejt ki, amelyeknek képessé kell tenniük bennünket, hogy bölcs módon legyünk igényesek a pihenésünk vagy a szórakozásunk megválasztásában. Túllépni ezeket az irányvonalakat, és kitenni magunkat erkölcstelen gondolkozásnak, durva erőszaknak vagy spiritizmusnak, amely e világ kínálta sokfajta szórakozási formában jelen van, igencsak a bölcsesség hiányáról tanúskodna. A szórakozás bölcs megválasztása valóban megköveteli az értelmi képességünk használatát a bibliai alapelvek alkalmazásában, hogy tiszta lelkiismeretünk legyen Isten és ember előtt (1Korinthus 10:31–33).

 9. Mit jelent a „minden értelmesség” kifejezés?

⁹ Napjaink szórakozásának sok formája egyértelműen nem megfelelő a keresztények számára.a Ezért képeznünk kell szívünket, hogy ’gyűlöljük a gonoszt’ avégett, hogy ne váljunk olyanokká, mint egyesek az első században, akik mindenfajta „erkölcsi érzést” elvesztettek (Zsoltárok 97:10; Efézus 4:17–19). Az ilyen kérdések átlátásához szükségünk van pontos „ismeretre és minden értelmességre” (Filippi 1:9). Az a görög szó, amelyet „értelmességnek” fordítottak, ’érzékeny erkölcsi felfogóképességet’ jelent. Ez a kifejezés a szó szerinti emberi érzékekre utal, mint amilyen a látás. Amikor a szórakozásról vagy bármilyen más, személyes döntést igénylő dologról van szó, erkölcsi érzékünkkel úgy kell összpontosítanunk rá, hogy ne csupán az élesen körülhatárolt, fekete-fehér gondolatokat lássuk meg, hanem az árnyaltabbakat is. Ugyanakkor kerülnünk kell, hogy ésszerűtlenül szélsőségesen alkalmazzuk a bibliai alapelveket, és hogy megköveteljük minden testvérünktől, hogy hozzánk hasonlóan tegyenek (Filippi 4:5).

10. Hogyan érthetjük meg Jehova egyéniségét, ahogy az a 15. zsoltárban tükröződik?

¹⁰ A harmadik mód értelmi képességünk fejlesztésére az, ha megértjük Jehova gondolkodásmódját, és mélyen a szívünkbe véssük azt. Jehova a Szavában feltárja egyéniségét és irányadó mértékeit. A 15. zsoltárban például olyan típusú személyről olvasunk, akit Jehova meghív, hogy legyen vendége a sátrában. Az ilyen személy igazságosságot gyakorol, igazságot szól a szívében, hűséges ígéreteihez, és nem helyezi önző érdekeit mások érdekei elé. E zsoltár olvasása közben kérdezd meg magadtól: „Rám illenek ezek a tulajdonságok? Jehova vajon meghívna, hogy vendég legyek a sátrában?” Felfogóképességünk megerősödik, amint ráhangolódunk Jehova útjaira és gondolkodásmódjára (Példabeszédek 3:5, 6; Zsidók 5:14).

11. Hogyan ’hagyták hátra az ítéletet és az Isten szeretetét’ a farizeusok?

¹¹ Éppen ezen a területen vallottak csúfos kudarcot a farizeusok. Ismerték a Törvény technikai vázát, de nem tudták felfogni annak „nyelvtanát”. A Törvény több ezer részletét is képesek voltak elszavalni, azonban megbuktak azt illetően, hogy felismerjék a mögötte álló Egyéniséget. Jézus ezt mondta nekik: „megadjátok a dézsmát a mentától, rutától és minden paréjtól, de hátra hagyjátok az ítéletet és az Isten szeretetét” (Lukács 11:42). Merev gondolkodásmódjukkal és kemény szívükkel a farizeusok kudarcot vallottak értelmi képességük használatában. Következetlen érvelésük nyilvánvalóvá vált, amikor bírálták Jézus tanítványait, amiért sabbath-on kalászt téptek és megették a szemeket; mégis ugyanaznap, valamivel később lelkiismeret-furdalás nélkül tervezték Jézus meggyilkolását! (Máté 12:1, 2, 14).

12. Hogyan hangolódhatunk jobban Jehovára mint Személyre?

¹² Különbözni akarunk a farizeusoktól. Isten Szavából merített ismeretünknek segítenie kell, hogy jobban ráhangolódjunk Jehovára mint Személyre. Hogyan tehetjük meg ezt? A Biblia vagy a Biblián alapuló irodalom egy részletének elolvasása után egyeseknek segítettek az ehhez hasonló kérdések: „Mit tanít ez az ismeret Jehováról és tulajdonságairól? Hogyan mutathatom ki Jehova tulajdonságait a másokkal való bánásmódomban?” Ha ilyen kérdéseken elmélkedünk, akkor az fejleszti értelmi képességünket, és képessé tesz bennünket, hogy legyünk „követői az Istennek” (Efézus 5:1).

Isten és Krisztus rabszolgái, nem embereké

13. Hogyan cselekedtek a farizeusok erkölcsi diktátorokként?

¹³ A véneknek lehetővé kell tenniük, hogy a gondjaikra bízott személyek használják értelmi képességüket. A gyülekezet tagjai nem emberek rabszolgái. „Ha még embereknek igyekezném tetszeni — írta Pál —, Krisztus szolgája nem volnék” (Galátzia 1:10; Kolossé 3:23, 24). Ezzel ellentétben a farizeusok azt akarták, hogy az emberek elhiggyék: fontosabb elnyerni az emberek elismerését, mint Isten elismerését (Máté 23:2–7; János 12:42, 43). A farizeusok erkölcsi diktátoroknak nevezték ki magukat, akik saját szabályokat állítottak fel, majd az alapján ítéltek meg másokat, hogy mennyire felelnek meg ezeknek a szabályoknak. Azok, akik követték a farizeusokat, legyengültek a Biblia alapján kiiskolázott lelkiismeretük használatában, végső soron pedig emberek rabszolgái lettek.

14., 15. a) Hogyan mutathatják ki a vének, hogy munkatársai a nyájnak? b) Hogyan kezeljék a vének a lelkiismereti kérdéseket?

¹⁴ Napjainkban a keresztény vének tudják, hogy a nyáj elsősorban nem nekik tartozik számadással. Minden kereszténynek a saját terhét kell hordoznia (Róma 14:4; 2Korinthus 1:24; Galátzia 6:5). Ennek így kell lennie. Való igaz, hogy ha a nyáj tagjai emberek rabszolgái lennének, és egyszerűen csak azért engedelmeskednének, mert figyelik őket, mit tennének akkor, amikor nem lennének körülöttük azok az emberek? Pál joggal örvendezett a filippibeliek felett: „a miképen mindenkor engedelmeskedtetek, nem úgy, mint az én jelenlétemben csak, hanem most sokkal inkább az én távollétemben, félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti idvességteket.” Ők valóban Krisztus és nem Pál rabszolgái voltak (Filippi 2:12).

¹⁵ Lelkiismereti kérdésekben tehát a vének nem döntenek azok helyett, akik gondjaikra vannak bízva. Elmagyarázzák a kérdést érintő bibliai alapelveket, majd engedik, hogy az érintett egyének értelmi képességüket használják a döntés meghozatalában. Ez komoly felelősség, ám mégis az egyénnek magának kell hordoznia.

16. Milyen rendszer létezett Izráelben a problémák megoldására?

¹⁶ Figyeljük meg azt az időszakot, amikor Jehova bírákat használt fel Izráel irányítására. A Biblia ezt mondja nekünk: „Ebben az időben nem volt király Izráelben; azért mindenki azt cselekedte, a mi jónak látszott az ő szemei előtt” (Bírák 21:25). Jehova azért gondoskodott eszközökről, hogy népe irányítást kapjon. Minden városnak voltak idős férfiai, akik érett segítséget tudtak nyújtani a kérdésekkel és problémákkal kapcsolatban. Továbbá a lévita papság is jóra ösztönző hatást gyakorolt, mivel oktatta a népet Isten törvényeire. Amikor különösen nehéz kérdések vetődtek fel, a főpap az Urim és Thummim felhasználásával Istenhez fordulhatott tanácsért. Az Insight on the Scripturesb (Éleslátás az Írásokból) című könyv megjegyzi: „Az az egyén, aki élt ezzel a gondoskodással, aki ismeretet szerzett Isten törvényéről és alkalmazta azt, helyes irányítást kapott lelkiismerete számára. Ha tehát ebben az esetben azt tette, »a mi jónak látszott az ő szemei előtt«, akkor az nem vezetett rosszra. Jehova engedte, hogy a nép készséges vagy vonakodó hozzáállást és életmódot mutasson” (II. kötet, 162—163. oldal).

17. Hogyan mutathatják ki a vének, hogy Isten irányadó mértékeivel összhangban adnak tanácsot, és nem saját elgondolásuk szerint?

¹⁷ Az izraelita bírákhoz és papokhoz hasonlóan a gyülekezeti vének is érett segítségről gondoskodnak a problémákkal kapcsolatban, és értékes tanácsot adnak. Időnként még ’intenek, feddnek és buzdítanak is teljes béketűréssel és tanítással’ (2Timótheus 4:2). Mindezt Isten irányadó mértékeivel összhangban teszik, nem saját elgondolásuk szerint. Mennyire hatásos, amikor a vének példát állítanak fel ebben, és törekednek elérni a szívet!

18. Miért különösen hatásos a vének számára, ha elérik a szíveket?

¹⁸ A szív keresztényi tevékenységünk „motorja”. A Biblia ezért ezt mondja: „abból indul ki minden élet” (Példabeszédek 4:23). Azok a vének, akik a szíveket ösztönzik, úgy találják majd, hogy a gyülekezet tagjait mindez arra indítja, hogy tegyenek meg mindent Isten szolgálatában, amit csak tudnak. „Önindítók” lesznek, nem szükséges mindig másoknak nógatni őket. Jehova nem akarja kierőszakolni az engedelmességet. Olyan engedelmességet keres, amely szerető szívből fakad. A vének buzdíthatnak ilyen szívbeli indíttatásból végzett szolgálatra azáltal, hogy segítenek a nyáj tagjainak fejleszteni értelmi képességüket.

Ápoljuk a „Krisztus értelmét”!

19., 20. Miért fontos ápolni a Krisztus értelmét?

¹⁹ Amint említettük, nem elég egyszerűen ismerni Isten törvényeit. „Oktass — könyörgött a zsoltáríró —, hogy megőrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívemből” (Zsoltárok 119:34). Jehova feltárta Szavában „Krisztus értelmét” (1Korinthus 2:16). Jézus mint olyan személy, aki értelmi képességével szolgálta Jehovát, tökéletes példát hagyott ránk. Értette Isten törvényeit és alapelveit, és hibátlanul alkalmazta azokat. Példájának tanulmányozása által ’megértjük, mi a szélesség és hosszúság és mélység és magasság, és megismerjük a Krisztusnak minden ismeretet felülhaladó szeretetét’ (Efézus 3:17–19). Igen, amit a Bibliából tanulunk Jézusról, az messze meghalad minden tényszerű akadémiai tudást; világos képet fest nekünk arról, milyen is maga Jehova (János 14:9, 10).

²⁰ Így, amint tanulmányozzuk Isten Szavát, megérthetjük Jehova gondolkodásmódját bizonyos kérdésekben, és kiegyensúlyozott döntéshez juthatunk. Ez erőfeszítésbe kerül. Isten Szava lelkes tanulmányozóivá kell válnunk, fogékonnyá kell tenni magunkat Jehova egyéniségének és alapelveinek megismerésére. Jelképesen szólva egy új nyelvtant tanulunk. Ezen felül azok, akik így tesznek, Pál figyelmeztetését fogják követni, és odaszánják a testüket élő, szent és Istennek kedves áldozatul ’mint értelmi képességükkel végzett szent szolgálatukat’ (Róma 12:1, NW ).

[Lábjegyzetek]

Mit tanultál?

◻ Milyen változás ment végbe Isten szolgálatát illetően i. sz. 33-ban?

◻ Hogyan ápolhatjuk értelmi képességünket?

◻ Hogyan tudnak segíteni a vének a nyáj tagjainak, hogy Isten és Krisztus rabszolgái legyenek?

◻ Miért kell ápolnunk a „Krisztus értelmét”?

[Kép a 23. oldalon]

A vének segítenek másoknak, hogy használják értelmi képességüket