Keresel egy életre szóló társat?

NINCS kedvesebb, barátságosabb és gyönyörűbb kapcsolat, együttlét vagy társaság egy jó házasságnál. ” Ez a mondás járja. Nem csodálkozhatunk tehát, ha az egyedülállók milliói vágyódnak egy életre szóló társ után.

Egyesek számítógéphez, mások a csillagokhoz fordulnak tanácsért párválasztás céljából. De mennyivel bölcsebb ilyen célból Teremtőnkhöz, a házasság Szerzőjéhez fordulni. (1Mózes 2:18–24.) Isten szerető törődése és bölcsessége a biztos alap arra, hogy igazi bizalommal lehetünk tanácsai és alapelvei iránt, hogy azok hasznosak lesznek a megfelelő házastárs kiválasztásában. (Zsoltárok 19:7, [19:8, Károli].) Szavában a következő parancs áll:

’Csak az Úrban házasodjatok! ’

Miért? Mert Jehova Isten az örök jólétünket tartja szeme előtt. Pál apostolnak az a tanácsa, hogy „csak az Úrban házasodjatok” , összhangban van azzal a gyakorlattal, amelyet Jehova egykori szolgái követtek házastársuk kiválasztásánál. Ők is csak az igaz Isten imádóival kötöttek házasságot. (1Korinthus 7:39; 5Mózes 7:3, 4.) E tanács megszívlelése sok előnnyel járt, és ezt nekünk is érdemes elménkben tartani.

Például, egy istenfélő házastárs elősegítheti, hogy hűségesek maradjunk szerető mennyei Atyánkhoz. (Vö. Prédikátor 4:9–12.) Keresztény házastársak kölcsönösen buzdíthatják egymást, hogy sikeresen meg tudjanak állni a különböző próbákban. Közös akarattal ellent tudnak állni minden olyan nyomásnak, amely a házassági kötelék meggyengítésére irányul. Mivel mindketten Jehovára tekintenek és mindketten megfogadják az ő csodálatos tanácsát, könnyebben tudnak átjutni az élet nehézségein, és az egymással való versengés helyett inkább a harmonikus együttműködésre fognak törekedni. A Jehova szolgálatára irányuló őszinte vágyuk és az a törekvésük, hogy az ő útjához igazítsák az életüket, mind-mind segítség lehet a Teremtőnk dicsőségére szolgáló sikeres házasság létrejöttéhez.

Egy pár évvel ezelőtt, egy Glória nevű asszony szoros kapcsolatot ápolt egy fiatalemberrel, aki látogatta a keresztényi összejöveteleket, sőt még felelt is az Őrtorony-tanulmányozáson. A testvérnőt figyelmeztették, hogy szakítsa meg szoros kapcsolatát ezzel az alá nem merített személlyel, de ő „annyira szerelmes volt a fiatalemberbe” , hogy jóllehet tisztában volt azzal, hogy a tanács helyénvaló, mégsem fogadta meg. Egy nap aztán őszintén kérte imában Jehovától, hogy legyen segítségére ebben az ügyben. Nem sokkal később kiderült, hogy a fiatalember erkölcstelenül él, és Glória nyomban megszakította a barátságot. Végülis egy jóhírű keresztény ifjúhoz ment feleségül. Ma férje kinevezett vén, és mindkét gyermekük tevékeny az igazságban. Visszatekintve múltjára, ezt mondta a testvérnő: „Hálás vagyok Jehovának, hogy elkerültem sok-sok bonyodalmat. Irányítása mellett a legjobb tanácsot kaptam, amely lehetővé tette, hogy most szerető férjemmel éljek boldogan együtt. ”

De miért tekintsünk máshová?

De miért forduljon egy Jehovának önátadott személy párválasztás céljából máshová? Talán nem tudott meggyőződni arról, hogy Jehova igenis tudja, mi szolgál leginkább javunkra, és ő nemcsak tudja ezt, hanem akarja is, hogy boldogok legyünk? (Példabeszédek 3:1–7; Zsoltárok 145:16.) Mi a helyzet veled? Hiszed-e, hogy Jehova „az igazság Istene” ? (Zsoltárok 31:5, [Károli].) Ha hiszed, akkor biztos lehetsz benne, hogy mindig a javadat szolgáló, bölcs és megbízható tanácsot fog adni. (Ésaiás 48:17, 18.) Szerető mennyei Atyánk a tanácsainál valóban örök jólétünket tartja szeme előtt, de mi szűk látókörűen, lehet, hogy terveinkben csak a közvetlen holnapra gondolunk. Vajon az életre szóló társ keresésénél, nemde hosszabb távra kellene gondolnunk, mint csupán a közvetlen holnapra? (Zsoltárok 37:11, 29.)

Vagy hiszed-e, hogy a Királyság itt van és hamarosan ez a Királyság akcióba lép, hogy megtisztítsa a földet? És ott látod-e magadat a megjövendölt paradicsomi földön? Vagy inkább a dolgok jelenlegi rendszere által kínált lehetőségeket akarod maximálisan kihasználni? Olyan társat keresel, aki képes jó életmódot biztosítani neked? Vagy inkább olyat, aki az igaz imádatot helyezi életében az első helyre? (Máté 6:33.) Tulajdonképpen mi áll életedben az első helyen? Bölcs dolog megvizsgálnunk legbensőbb gondolatainkat és indítékainkat. És ha szükséges, rögtön változtassunk azon, amin kell, s ily módon elkerülhetjük azt a magatartást, amely esetleg Jehova nemtetszését hozná magával. (Vö. Zsoltárok 78:40, 41.)

Szívünk csalárdsága

A Jeremiás 17:9 arra figyelmeztet, hogy „árulóbb a szív, mint bármi más” . Ezért vigyáznunk kell rá. Arra is jó emlékeznünk, hogy sokan könnyekkel és szívfájdalommal fizettek azért, mert nem szívlelték meg ezt a bibliai figyelmeztetést, valamint a gyülekezet véneinek és más testvéreknek szeretetből fakadó intelmeit.

’De miért állíthatjuk ezt? ’ — mondhatná valaki. ’Ismerek olyan testvért, akinek hitetlen házastársa volt, és most mindketten Jehovát szolgálják. ’ Néhány esetben csakugyan jól végződött egy-egy ilyen házasság, és annak őszintén örülünk, ha mindketten az „igazságban járnak” . (3János 4.) Ennek ellenére, az a testvér, aki nem alámerített személlyel kötött házasságot, engedetlenséget követett el. Elképzelhető, hogy a függetlenség szelleme egyszer megint felülkerekedik nála? Kísértve érzi esetleg magát arra, hogy azt gondolja: jobban tudja, mit csinál, mint Isten, és így egy másik helyzetben talán mellőzi majd a Biblia tanácsát és saját bölcsességére fog támaszkodni? A Szentírás arra buzdít bennünket, hogy „teljes szívünkkel bízzunk Jehovában” (Példabeszédek 3:5). Ami annyit jelent, hogy minden dologban készségesen alárendeljük magunkat az isteni akarat cselekvésének. Az legyen tehát a vágyunk, hogy engedelmes szívet fejlesszünk ki magunkban, amely még a kis dolgokban is kiállja az engedelmesség próbáját. (Lukács 16:10.) Ha mi nem fogadunk szót Istennek, milyen viselkedési mintát fejlesztünk ki magunkban? Az a testvér, aki ’nem az Úrban házasodott’ , valószínűleg egy idő után elismeri tévedését, hogy saját feje után ment, és biztosan kéri Jehova bocsánatát. De hát te is így akarod elkezdeni a házasságodat?

Valaki esetleg azt mondja: „Az én fiúbarátom már elkezdete a Biblia tanulmányozását és jár is a keresztényi összejövetelekre. ” Ez helyes. De milyen indítékból tanul? Vajon csak azért, hogy házastársat kapjon, vagy ellenkezőleg, hogy többet tudjon meg Jehova Istenről és őt szolgálja? Az udvarlás ideje alatt, lehet hogy erősen kétségbe vonható az indítéka. A kérdés ez: Mi fog kiderülni a menyegző után? Megeshet, hogy esetleg még azt is megvárod, hogy udvarlód alámerítkezzen, és csak utána tűzitek ki hamarosan a menyegző napját. A szó szigorú értelmében, csakugyan ’az Úrban házasodol’ . De e tanács szellemében is cselekszel?

Biztos megfigyelted, mi történik, ha valakit a testvérek közül bizonyos szolgálati kiváltságokra javasolnak. Vajon elegendő az ő esetében az alámerítkezés? Nem! Az ilyen testvérnek előbb „ki kell próbáltatnia, hogy alkalmas-e rá” . (1Timótheus 3:10). Levonható ebből is valamiféle tanulság? Minden bizonnyal! Állj meg egy pillanatra, figyelj, és hallgass! Állj meg és gondolkodj el a házasság komoly voltán! Próbáld udvarlódat tárgyilagosan, nem a szerelmes ember homályos szemüvegén keresztül nézni. És figyelj is! Vajon hálás, Istent dicsérő szavak fakadnak a szívéből? Egy ésszerű időn belül, megfigyelhető-e nála a keresztényi növekedésnek valamiféle jele? És ha már megmutatkozott hűsége és láttad szellemi tulajdonságait, még akkor is ráérsz azt vizsgálni, hogy hozzád való-e egy életre szóló társnak. Idézzünk egy szellemes kis versikét:

„Hölgyek, hallják tanmesémet:

Válasszák meg jól a férjet,

S mikor kötnek házasságot!

Vonják le a tanulságot. ”

Mire számíthatunk akkor, ha szívünk mellőzni akarja a jó tanácsot és a tárgyilagos érvelést? Bizony végzetes kimenetelre számíthatunk. Ne felejtsük el, mit tanácsol a Biblia:

’Amit vetsz, azt fogod learatni is’

Vizsgáljuk meg, mi történt Judittal. Egy vén tanácsot adott neki, amikor egy olyan fiatalemberrel kezdett el barátkozni, aki nem tagja a keresztény gyülekezetnek. A testvérnő túl szigorúnak tartotta a testvéreket, ezért süket füllel hallgatta a Bibliára alapozott javaslatokat. Később, amikor elgondolkozott saját magatartásán, beismerte: „Az ember hajlamos azt látni, amit szeretne, és nem azt, amit Jehova lát és mond. ” A fiatalember elkezdte a Bibliát tanulmányozni és alámerítkezett. Három hónap múlva összeházasodtak.

De hamarosan kiütköztek a bajok. Mindjárt a mézeshetek alatt! Azok a nem kívánatos vonások, amiket Judit nem vett észre, vagy amik felett kényelemből átsiklott, most szembetűnők lettek. Boldog, egységes családról álmodozott, de sajnos, az ellenkezője sikerült. Férjét kiközösítették, és végül férje itt hagyta magára két kisgyermekkel. Most nemcsak a gazdasági élet nehézségeivel kell megküzdenie, a világ rosszabodó állapotai közepette, hanem ott áll segítség nélkül két kicsinye felnevelésének gondjával: teljesen ráhárul a gyermekek testi és érzelmi szükségleteinek kielégítése. Mit tanult meg Judit ebből a keserű leckéből? „Engedelmességet” — mondta ő. „Bár a tanács szigorúnak tűnik és talán nem is látszik a legjobbnak számunkra, mégis úgy kell vennünk, mint ami Jehovától jön, és teljesen meg kell szívlelnünk. ” (Galata 6:7; Zsoltárok 86:11.)

Vizsgáljuk meg most a következő esetet: Marika leendő férjével egy munkahelyen találkozott össze. A fiú megmutatta neki, mik vannak a világban, amikről ő mit sem tudott — és azok nem tűntek olyan rossznak számára. A férfi jól nevelt, jó modorú volt, értelmesen tudott elbeszélgetni minden témáról. Bár a testvérnő többször is kapott szentírási figyelmeztetést, ezeken nem tűnődött el komolyan. „Fülig szerelmes” volt.

Hamarosan a keresztényi összejövetelek egyhangúnak tűntek Marika számára, nem hasonlítottak a szórakoztató társával együtt töltött izgalmas esték sziporkázó hangulatához. Házasságuk előtt a fitalember megígérte, hogy nem fogja akadályozni a testvérnőt a keresztényi összejövetelek látogatásában, amit meg is tartott. De lassacskán más dolgok kezdték foglalkoztatni Marikát, és ezek elvonták figyelmét a szellemi tevékenységtől, úgy, hogy az a második helyre szorult életében, és Marika tétlenné vált.

És mi lett a szórakoztató beszélgetésekkel? Ezek is fokozatosan elmaradtak, és végül a férj elvált tőle. Ő pedig egyedül maradt négy pici gyermekkel, akik közül a legidősebb 9 éves, a legkisebb 3 éves volt. A megrázkódtatás annyira megviselte Marikát, hogy csak három év elteltével tudott annyira megnyugodni, hogy higgadtan megvizsgálja, mi is történt a valóságban, és mit is kezdhetne most az életével. Ezt mondogatta magában: „Élni annyi, mint szenvedni. ” De ez nem nyugtatta meg, mert még élt emlékezetében az az idő, amikor boldog volt, amikor még a hűvös szellő borzolgatásának is tudott örülni a szántóföldi szolgálat végzése közben, amikor beszélhetett másoknak a Királyság jó híréről.

„Ó, mennyi fájdalmat és nyugtalan éjszakát elkerülhettem volna, ha akkor hallgatok a jó szóra! ” — mondta Marika. Gyermekeinek osztálytársai révén újra sikerült felvennie a kapcsolatot Jehova Tanúival. Az igazság iránti érdeklődése és a Jehova iránt érzett szeretete újra fellángolt, és most gyermekeivel együtt megint tevékeny az Isten szolgálatában. Marika szívből ezt tanácsolja mindenkinek: „Tanuljátok meg alárendelni magatokat Jehova irányításának, és higgyétek el, hogy Jehova képes felhasználni olyan személyeket is akaratának közvetítésére, akikről az ember legkevésbé gondolná, hogy alkalmasak rá. ” Ahogy Jézus Krisztus is mondta: „Vigyázzatok, hogyan hallgattok” (Lukács 8:18). Igen, állj meg egy pillanatra és figyelmesen hallgass!

Ha legközelebb elmész az összejövetelre, nézz körül a Királyság-teremben. Biztosan látni fogsz sok boldog keresztény házaspárt, akik örömüket lelik abban, hogy együtt lehetnek és közös élményeket élnek át. Másrészt, láthatsz olyanokat is, akik egyedül vannak, mert hitetlen házastársuk van. És milyen boldogok lennének, ha azok is ott lennének velük! És hányszor megtörténik, hogy ezeknek a testvéreknek rögtön a tanulás után rohanniuk kell haza, és nem vehetnek részt hittestvéreikkel olyan beszélgetésekben, amelyek oly építőek és buzdítóak tudnak lenni! Nos, hajlandó vagy kockáztatni mindezt, és inkább szükségtelenül kitenni magadat hasonló körülményeknek, csupán azért, mert nem szívleled meg azt a tanácsot, hogy csak ’az Úrban házasodjatok’ ? Mennyivel bölcsebb követni Jehova utasításait és ezzel elkerülni ennek minden szomorú következményét! (Zsoltárok 119:9; Példabeszédek 28:26.)

Várj Jehovára

’De hát’ — vethetnéd közbe —, ’nem találok senkit a gyülekezetben. Kevesen vannak korban hozzám hasonlóak. ’ Ez lehet, hogy igaz. De meg vagy-e győződve arról, hogy Jehova a te boldogságodat is akarja? „Ő törődik veled. ” (1Péter 5:6, 7.) Talán emlékszel arra a példabeszédre, amely így szól: „Jehovától van az értelmes feleség” ? (Példabeszédek 19:14). Miért nem tárod Jehova elé imában ez irányú kérésedet? (Filippi 4:6, 7.)

Vagy vissza tudsz-e emlékezni Annára, aki annyira szeretett volna magának egy gyermeket? Mit tett ő? Könyörögve kitárta szívét Jehova elé, és teljesen bízott benne. Rábízta magát Jehovára. A kellő időben csodálatos választ kapott imájára — fia született. (1Sámuel 1:9–11, 18–20; Zsoltárok 62:8, [62:9, Károli].)

Bár lehet, hogy csak néhány veled egykorú testvér van a helyi gyülekezetben, de mi a helyzet a körzetgyűlések és a kerületkongresszusok alkalmával? Ezeken a közös együttléteken szellemi okokból veszünk részt. De azoknak, akik ilyen alkalmakkor önkéntes szolgálatra jelentkeznek, megvan az a boldog érzésük, hogy szolgálhatnak másoknak és találkozhatnak olyan testvérekkel és testvérnőkkel, akik teljes szívvel szolgálják Jehovát. Ilyen alkalommal arra is mód nyílik, hogy találkozzál és megismerkedj olyan személlyel, aki esetleg életre szóló társad lehet.

De még, ha nem is találnál megfelelő keresztény társat, imádságos szellemben kérd Jehovát, hogy mint egyedülállónak, segítsen egy szűzies életben kitartanod. És még, ha nem is vagy házas, ápold azokat a tulajdonságokat és képességeket, amelyek belőled is jó férjet és apát, vagy jó feleséget és anyát faraghatnak. (Galata 5:22, 23.) Sok testvérnek nagy segítséget jelentett az, hogy mint úttörő, a teljes idejű szolgálatot választotta. Van-e ennél jóbb mód arra, hogy idődet és energiádat helyesen lekösd?

Hol kell kezdened tehát az életre szóló társ keresését? Mindenekelőtt Jehova tevékeny imádói között, akik ugyanazt az életcélt követik, mint te, és akiknek ez a hőn óhajtott vágyuk, hogy Jehovát szolgálják örökké. (2Timótheus 2:22.) És ha Jehova áldásaként kapsz egy ilyen istenfélő élettársat, házasságod minden bizonnyal dicséretére szolgál majd szerető Istenünknek.

[Oldalidézet a 29. oldalon]

„Ó, mennyi fájdalmat és nyugtalan éjszakát elkerülhettem volna, ha akkor hallgatok a jó szóra! ”