9. fejezet
Istennek a „barátjával” kötött szövetsége már milliók számára jótékony hatású
1., 2. a) Milyen baráti viszony kezd máris milliók javára szolgálni? b) Miért volt képes Ábrahám Isten barátjává lenni?
TÖBB mint 1950 évvel ezelőtt mondotta az egész emberiség igaz barátja: „Senkiben sincs nagyobb szeretet annál, mint amikor valaki a lelkét adja oda a barátaiért” (János 15:13). Jézus, aki ezeket mondta, annak a férfiúnak a leszármazottja volt, aki az egész világegyetem legkiválóbb Lényének, Jehova Istennek barátjaként ismeretes. Noha ez a baráti viszony egyesek szemében talán aránytalannak tűnik, máris milliók javára kezd szolgálni.
2 Vajon ki volt az az ókori férfi, aki oly sokat nyert a mi számunkra azzal, hogy barátságban volt Istennel? Ábrahám volt az, Sém leszármazottja, aki viszont egyike volt azoknak, akik túlélték a Noé napjaiban bekövetkezett vízözönt. Ábrahám úgy került barátságba Istennel, hogy az igazi barát jó tulajdonságait mutatta ki. Szeretettől és hittől indíttatva, Ábrahám az Isten akaratával összhangban cselekedett, és ezért a bibliaíró Jakab megállapítja róla: „Beteljesedett az írás, amely azt mondta: ’Ábrahám hitt Jehovában, és ez számított neki igazságul’, és ’Jehova barátjának’ nevezték őt” (Jakab 2:23).
3., 4. a) Mi szemlélteti azt, hogy milyen nagyra értékelte Jehova Ábrahámnak iránta tanúsított hitét és bizalmát? b) Mely szavak képezik Jehova kijelentésének csúcspontját az Ésaiás 41:8-ban?
3 A hitnek és cselekvésnek ez az embere a káldeai Ur városából való volt, és őt nevezték legelőször hébernek (1Mózes 14:13). Ezt az elnevezést alkalmazták aztán utódaira, az Izrael nemzetéből valókra is (Filippi 3:5). Tekintettel arra, hogy Jehova Isten barátjává fogadta Ábrahámot, be is vonta néhány bizalmas dolgába. Erre mutatnak az 1Mózes 18:17–19-ben megírt kijelentések.
4 Ez jól szemlélteti, milyen nagyra értékelte Jehova Isten Ábrahám iránta tanúsított hitét és bizodalmát, amely feltétlen engedelmességben nyilvánult meg Ábrahám részéről. Jehova tehát szégyenkezés és magyarázkodás nélkül jelenthette ki Izraelhez intézett szavainak csúcspontjaként: „De te, ó Izrael, szolgám vagy, ó Jákob, akit kiválasztottam, Ábrahámnak az én barátomnak magva” (Ésaiás 41:8).
Az ábrahámi szövetség hatályba lép
5., 6. a) Milyen szövetséget kötött Jehova a barátjával, Ábrahámmal? b) Milyen kedvezőtlen körülmények ellenére tett ígéretet Jehova a barátjának egy „mag”-ra vonatkozóan?
5 Hogy milyen mértéket érhet el egy szerető baráthoz fűződő kötelék, megmutatja az a tény, hogy a világegyetem szuverén Ura, Jehova, szövetséget kötött ezzel az egyszerű emberrel, Ábrahámmal. Az 1Mózes 15:18-ban olvassuk: „Azon a napon Jehova szövetséget kötött Ábrámmal [Ábrahámmal], ezekkel a szavakkal: ’A te magodnak adom ezt a földet, Egyiptom folyótól a nagy folyóig. ’ ”
6 Az Eufrates volt az a folyó, amelyen Ábrahám és családja átkelt, hogy bejusson az Ígéret földjére. Az átkelés idején Ábrahám gyermektelen volt, noha elérte a 75 éves kort, felesége pedig túl volt a gyermekszülés korán (1Mózes 12:1–5). Mégis, ilyen kedvezőtlen körülmények ellenére, Isten így szólt az engedelmes Ábrahámhoz: „Tekints fel, kérlek, az egekre és számláld meg a csillagokat, ha egyáltalán meg tudod számolni azokat . . . Ilyen lesz a te magod” (1Mózes 15:2–5).
7. a) Hogy hívják ezt a szövetséget? b) Melyik évben és Ábrahám életének milyen eseményével lépett életbe? c) Hány évvel korábban történt ez, mielőtt Jehova a Törvényszövetséget megkötötte Izrael nemzetével?
7 A szövetséget, amelyet Jehova a „barátjával” kötött, ábrahámi szövetségnek nevezzük. Ez a szövetség i. e. 1943-ban lépett életbe, amikor Ábrahám teljesítette az Istennel kötött szövetség feltételeit és átkelt az Eufrates folyón, útban az Ígéret földje felé. Abban az évben kellett Jehovának megáldani „mag”-gal a gyermektelen Ábrahámot, vállalt kötelezettsége szerint. A Törvény, amely az Izrael nemzetével kötött szövetséghez tartozott, 430 évvel később, i. e. 1513-ban jött létre (1Mózes 12:1–7; 2Mózes 24:3–8).
Az ábrahámi szövetséghez hozzáadott Törvényszövetség
8. a) Mi volt a Törvényszövetség célja? b) Érvénytelenné tette-e a Törvényszövetség az ábrahámi szövetséget?
8 Arra az időre Ábrahám leszármazottai, akik fia, Izsák ágán születtek, szabad néppé lettek. Izrael nemzete ugyanis megszabadult Egyiptomból és Mózes vezetésével eljutott a Sinai-hegyhez Arábiába. Mózes közvetítésével, Jehova Isten ott kötötte meg velük a Törvényszövetséget. Vajon mi volt a célja annak a szövetségnek, hiszen az izraeliták már Jehova „barátjának”, Ábrahámnak természetes leszármazottai voltak? Az volt a célja, hogy védelmére szolgáljon Jehova választott népének. A Törvényszövetség nem tette érvénytelenné az ábrahámi szövetséget, még ha Isten tökéletes törvényének fényében kimutatta is, hogy Izrael nemzete törvényszegésben bűnös (Galata 3:19–23).
9., 10. a) Hogyan vélekedtek általában Ábrahám leszármazottai a „mag”-gal kapcsolatosan, amely által áldásban részesülnek az összes nemzetek? b) Helyesnek bizonyult-e ez a felfogásuk?
9 Az izraeliták, jelképesen szólva, a Törvényszövetség „fiai” lettek. Úgy érezték, hogy mivel Ábrahám természetes leszármazottai, magától értetődően ők alkotják azt a „magot”, amely által áldásban részesül minden nemzet. Vajon ez igaznak bizonyult? Nem! Ma, csaknem 3500 évvel később, láthatjuk ugyan Izrael független, világi köztársaságát, ámde ez — számos ellenséges nemzet között — az életéért küzd.
10 Így, ha valaki ma prozelita zsidóvá lesz azzal a gondolattal, hogy ezáltal Ábrahám „magvának” részévé válik az emberiség többi részének megáldására, ezzel egyáltalán nem teljesíti Ábrahám „barátjának”, Jehova Istennek szándékát. Mi történt hát akkor?
11. Hogyan magyarázta meg Pál, hogy mi történt Ábrahám természetes leszármazottaival?
11 Pál apostol megmagyarázza nekünk a dolgot, amikor ezt mondja: „Meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt, az egyik a szolgálótól [Hágártól], a másik a szabad nőtől [Sárától]; de a szolgálótól való ténylegesen test szerint született, a szabad nőtől való pedig ígéret által. Ezek a dolgok jelképes drámaként szolgálnak; mert ezek az asszonyok két szövetséget jelentenek, az egyik a Sinai-hegyről való, amelyik a gyermekeit rabszolgaságra szüli, ez Hágár. Ez a Hágár jelenti a Sinai-hegyet Arábiában, és megfelel a mai Jeruzsálemnek, mert gyermekeivel együtt rabszolgaságban van. De a fenti Jeruzsálem szabad, és ő a mi anyánk” (Galata 4:22–26).
12. Kinek felelt meg a szolgálólány, Hágár?
12 Az a Jeruzsálem, amelynek a szolgálólány Hágár felel meg, földi volt, a testi zsidók vették birtokukba. Jézus Krisztus napjaiban Izrael nemzetének fővárosa volt, és a Törvényszövetség hatálya alá tartozott (Máté 23:37, 38). Amíg a Mózes által közvetített Törvényszövetség érvényben volt, addig a természetes Izrael alkotta Jehova szervezetének látható részét. Így szemléltethette egy asszony, Hágár, Sára szolglólánya.
Az ábrahámi szövetség igazi fiai
13. a) Mi felelt meg Ábrahám feleségének, Sárának? b) Miért lehet a „Fenti-Jeruzsálem”-et „szabad”-nak nevezni?
13 „A Fenti-Jeruzsálem” viszont Jehova láthatatlan mennyei szervezete. Ennek megfelelően, egy asszony, Sára, Ábrahám igazi felesége szemléltethette. A Törvényszövetség nem ezzel a szervezettel köttetett, és így „a Fenti-Jeruzsálem” szabad volt, mint az ókori Sára. Ez a szervezet hozta létre a megígért „magot”, éppen ezért hívta Pál apostol „a mi anyánk”-nak.
14. Vonatkozik-e az ábrahámi szövetség a „Fenti-Jeruzsálem”-re, és minek lehet ezért nevezni Jézus Krisztus szellemtől nemzett tanítványait?
14 Valójában tehát őreá, mint a Nagyobb Ábrahám jelképes feleségére, vonatkozik az ábrahámi szövetség; igen, Jehova egyetemes szervezetére fenn a mennyekben. Ebből az következik, hogy Jézus Krisztus szellemtől nemzett tanítványai, mint Pál apostol is, az ábrahámi szövetség fiai vagy gyermekei. Pál ilyen értelemben folytatja érvelését, és ezt mondja:
15. Mit mondott Pál apostol a Galata 4:27–31-ben az ábrahámi szövetség „gyermekei”-re vonatkozóan?
15 „Mert megvan írva: ’Örvendj te meddő, aki nem szülsz, és hangosan kiálts, te, akinek nincs szülési fájdalma, mert sokkal többen vannak az elhagyottnak gyermekei, mint a férjes asszonyé.’ Mi pedig testvéreim, ugyanúgy, mint Izsák, az ígéret gyermekei vagyunk. De ahogyan akkor a test szerint született üldözni kezdte a szellem szerint születettet, úgy van most is. Mindazonáltal, mit mond az Írás? ’Űzd el a szolgálólányt és a fiát, mert a szolgálólány fia semmiképpen sem fog együtt örökölni a szabad nő fiával.’ Ezért testvéreim, mi nem a szolgálólány, hanem a szabad nő gyermekei vagyunk” (Galata 4:27–31; Ésaiás 54:1).
16. Mit közölt előre az ókori jelképes dráma a Törvényszövetséget illetően, és mit hagyott érvényben?
16 Ezzel a régi idők jelképes drámája előre megmondta, hogy Jehova Isten, a Nagyobb Ábrahám, félre fogja tenni a Törvényszövetséget, amelyet a Sinai-hegynél kötött Izraellel. Így az ábrahámi szövetséghez hozzáadott (Törvényszövetség) le lesz választva vagy megszűnik, hogy csupán az ábrahámi szövetség maradjon érvényben a „mag” ígéretével, amely által a föld minden családja áldásban részesül.
17. a) Milyen hosszú ideig kellett a Törvényszövetségnek fennmaradnia? b) Miért volt Jézus Krisztus Ábrahám legfőbb leszármazottja? c) Mitől függött az, hogy Jézus Isten Főeszköze lehessen a föld összes családjának megáldására?
17 A hozzáadott Törvényszövetségnek addig kellett fennmaradnia, amíg eljött a megígért „mag”, aki bizonyítottan Jézus Krisztus volt. Isteni csoda folytán, ő a földi Ábrahám testi leszármazottjává lett. Ő lett a patriarcha legfőbb leszármazottja. De nem csupán Ábrahám testi leszármazottja volt ő, hanem ugyanakkor Isten Fia is, éppen ezért tökéletes ember, aki „lojális, bűntelen, ártatlan, bűnösöktől elkülönített” maradt mindvégig (Zsidók 7:26). Az azonban, hogy Isten Főeszköze legyen a föld összes családjának megáldásában, tökéletes emberi életének feláldozásától és áldozata értékének az egész emberiség érdekében való alkalmazásától függött. Ilyen önfeláldozással, Jehova nagy Főpapjaként szolgálhat olyan áldozat felajánlásával, amely minden isteni követelményt kielégít.
A Törvényszövetség Jézus kínoszlopára szegezve
18. a) Kiknek az érdekében kellett elsősorban felhasználni a váltságáldozat jótétetémenyeit, és miért? b) Mivé lett ezért Jézus?
18 Ennek a váltságáldozatnak jótéteményeit elsősorban a zsidó nemzet javára kellett érvényesíteni, amely nemzetnek Jézus a szűz Máriától való csodálatos születése révén lett a tagja. Erre életbe vágóan szükség volt, mivel a zsidók kétszeresen is halálítélet alatt voltak. Mennyiben? Először azért, mert a bűnös Ádám utódai voltak; másodszor azért, mivel képtelenek voltak az Istennel kötött Törvényszövetséghez méltóan élni. Jézus azonban átokká lett érettük. Azzal, hogy a kínoszlopra szegezve halt meg, le tudta venni az átkot „Izrael házának veszendőbe tért juhai”-ról. I. sz. 33-ban, a Törvényszövetséget Jézus kínzóoszlopára szegezték, és az ideiglenes Törvényszövetség alatt levő zsidó akol lezárult, megszűnt (Máté 15:24; Galata 3:10–13; Kolossé 2:14).
19. a) Miért kellett új aklot megnyitni, és kiket fogad az magába? b) Mivé lesznek tehát azok, akiket az új akolba bevisznek?
19 Így hát új alkot kellett megnyitni a feltámasztott Jó Pásztor, Jézus Krisztus szellemi juhainak elhelyezésére. Az önfeláldozó Jó Pásztor egyszersmind az új akol jelképes ajtaja is (János 10:7). Azok, akiket ebbe a Jó Pásztor alatti új akolba felvesznek, a Nagyobb Ábrahám szellemtől nemzett fiaivá és így az Ő „magvá”-nak részeivé lesznek (Róma 2:28, 29). Ennek a ténynek megfelelően, ezekben az utolsó napokban a szellemi „mag” maradéka áldásul szolgál egyre több millió embernek, több mint 200 országban.
[Kép a 80., 81. oldalon]
A Sinai-hegynél megkötött mózesi Törvényszövetség hatályát vesztette, amikor Jézussal együtt a kínoszlopra szegezték