Olvasók kérdései
Mivel az ókorban élt pap, akit Melkisédeknek hívtak, valóságos ember volt, miért mondja a Biblia, hogy „nemzetség nélkül való” volt?
Ezt a kijelentést a Zsidók 7:3 tartalmazza. Figyeljük meg a verset szövegösszefüggésében:
„Mert ez a Melkisédek Sálem királya, a felséges Isten papja, a ki a királyok leveréséből visszatérő Ábrahámmal találkozván, őt megáldotta, a kinek tizedet is adott Ábrahám mindenből: a ki elsőben is magyarázat szerint igazság királya, azután pedig Sálem királya is, azaz békesség királya, apa nélkül, anya nélkül, nemzetség nélkül való; sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs, de hasonlóvá tétetvén az Isten Fiához, pap marad örökké” (Zsidók 7:1–3).
Amint már szó esett róla, Melkisédek valóságos ember volt, éppen olyan valóságos, mint Ábrahám, akivel közvetlen kapcsolatban állt (1Mózes 14:17–20; Zsidók 7:4–10). Mivel ez így van, Melkisédeknek kellett, hogy legyenek szülei — apja, anyja —, és talán utódai is voltak. Ezért hát ember lévén, volt neki nemzetsége vagy családfája. Fizikai élete is véget ért. Melkisédek egy napon meghalt, ami összhangban van Pál apostolnak a Róma 5:12, 14-ben tett kijelentésével. De mivel nem tudjuk, hogy mikor halt meg Melkisédek és így mikor szűnt meg papként szolgálni, ebben a vonatkozásban vég nélkül, azaz egy számunkra ismeretlen időpontig szolgált.
A Zsidókhoz írt levélben Pál apostol beszélt Melkisédekről, amikor Jézus Krisztusnak, mint a kiválóbb Főpapnak szerepét fejtegette. Úgy utalva Melkisédekre, mint aki előképe vagy mintája volt Jézusnak e papi szerepkörben, Pál ezt mondta: „Jézus . . . főpap lett Melkisédek rendje szerint” (Zsidók 6:20). Milyen értelemben?
Pálnak fel kellett ismernie, hogy a bibliai feljegyzés nem közöl részleteket Melkisédek családi vonaláról — őseiről vagy lehetséges utódairól. Ezt az információt egész egyszerűen nem tartalmazzák a bibliai feljegyzések. Ha tehát azt vesszük alapul, hogy mit tudott Pál vagy mit tudunk mi, akkor helyes, ha azt mondjuk Melkisédekről, hogy „nemzetség nélkül való” (Károli fordítás; Czeglédy fordítás), „nemzetségtábla nélkül” való (Csia fordítás) vagy „családfa nélkül” való (J. B. Phillips).
Mennyiben illett ez rá Jézusra? Kétségkívül tudjuk, hogy Jézus Atyja Jehova Isten volt, és hogy emberi anyja a Júda törzséből származó Mária volt. Ennek ellenére, volt valami hasonlóság Jézus és Melkisédek között. Hogyan lehetséges ez? Jézus nem a Lévi törzsének tagjaként született meg, amely papi törzs volt Izrael nemzetében. Nem, Jézus nem emberi nemzetségen keresztül lett pappá. Melkisédek sem, aki „nem testi parancsolatnak törvénye szerint” lett pappá, azaz nem egy papi törzs és család tagjaként született meg (Zsidók 7:15, 16). Ahelyett, hogy olyan emberi apán keresztül lett volna pappá, aki maga is pap volt, Jézust az ’Isten tette főpappá Melkizedek rendje szerint’ (Zsidók 5:10, Békés—Dalos fordítás).
Továbbá Jézusnak nem voltak utódai vagy követői a papságában. Ebben az értelemben is nemzetség nélkül való volt. Ő mindörökre papként fog szolgálni mint segítőkész oktató. E szüntelen szolgálatot magyarázva ezt mondta Pál:
„[Jézus] azonban, mivel örökre megmarad, olyan papságot visel, mely nem száll át egyik emberről másikra. Ebből következik, hogy képes mindenestül megmenteni azokat, akik őrajta keresztül mennek Istenhez, mivel mindenkor él, hogy értük mindenkor közbenjárhasson” (Zsidók 7:24, 25, Csia).
Pál apostolnak a Zsidók 7:3-ban feljegyzett szavainak megvizsgálása éppen ezért többet kell, hogy jelentsen nekünk egy bizonyos ismeretnél, amelyet elraktározhatunk a fejünkben. El kellene mélyítenie az értékelésünket a szeretetteljes gondoskodás iránt, amellyel Jehova Isten lehetővé tette nekünk, hogy mindörökre bűnbocsánatot nyerjünk és aziránt, ahogyan elrendezte számunkra, hogy szüntelenül segítséget kapjunk és vezetésben részesüljünk.