Fiatalok, a szüleiteknek számít, hogy hogyan éltek
„NINCS nagyobb okom a hálára ezeknél, vagyis hogy azt halljam, hogy gyermekeim továbbra is az igazságban járnak” – írta az idős János apostol (3János 4). Noha ebben a bibliaversben a „gyermekeim” kifejezés a keresztény tanítványokra utal, az istenfélő szülők könnyen azonosulni tudnak János érzéseivel. Éppen úgy, ahogyan a szülők döntően befolyásolják a gyermekeik életét, a gyermekek is nagyban befolyásolják a szüleik életét.
Izrael királya, Salamon rámutatott, hogy milyen nagy hatással lehetnek a gyermekek a szüleikre. Ezt írta: „A bölcs fiú megörvendezteti apját, az ostoba fiú pedig anyjának bánata” (Példabeszédek 10:1). Éppen ezért minden gyermek – még akkor is, ha már idősebb – bölcsen teszi, ha átgondolja, hogy a tettei milyen hatással lesznek az édesapjára és az édesanyjára. Miért jó, ha így tesznek?
Gondold csak végig, hogy istenfélő szüleid mennyi gondoskodással halmoztak el, miközben felneveltek. Már jóval a megszületésed előtt aggódtak és imádkoztak érted. Miután megszülettél, mindketten repestek az örömtől, hogy vagy nekik, és szerethetnek, és valószínűleg megköszönték Istennek, hogy szülőkként ilyen nagyszerű és egyben komoly kiváltságban és felelősségben lehet részük. Egy apró, gondoskodásra szoruló emberpalántáért váltak felelőssé, és Jehova imádóiként ezt komolyan is vették.
Mivel a szüleid igaz keresztények, a Bibliához és a Biblián alapuló kiadványokhoz fordultak megbízható vezetésért, és tanácsot kértek azoktól, akiknek már volt tapasztalatuk a gyermeknevelésben. Ezenkívül továbbra is elmondták Istennek imában az aggodalmaikat (Bírák 13:8). Amint növekedtél, a szüleid felismerték az erényeidet, de a gyengeségeid sem kerülték el a figyelmüket (Jób 1:5). A kamaszkor új gondokat hozott magával. Időnként talán lázadoztál, és a szüleid ilyenkor még többet imádkoztak, olvastak, és még többet törték a fejüket, hogy miként segíthetnének neked, hogy továbbra is égi Atyádat, Jehovát imádd.
A szüleid mindig a szüleid maradnak. A fizikai, elmebeli, érzelmi és szellemi jóléted akkor is foglalkoztatja őket, ha már felnőttél. Persze mindig észben tartják, hogy önálló egyéniség vagy, és nincs garancia arra, hogy miként alakul majd az életed. Végső soron te magad döntöd el, hogy mihez kezdesz az életeddel.
Vajon nem logikus az, hogy ha a szülőknek ’nincs nagyobb okuk a hálára’ annál, mint hogy azt hallják, hogy a gyermekeik „továbbra is az igazságban járnak”, akkor ennek az ellenkezője is igaz? De igen, hiszen azok a gyermekek, akik ostobán cselekednek, bánatot okoznak a szüleiknek. Salamon a következőket jelentette ki: „Az ostoba fiú apjának bosszúsága, és keserűsége annak, aki szülte őt” (Példabeszédek 17:25). Milyen mély fájdalmat élnek át azok a szülők, akiknek a gyermeke elhagyja az igaz Isten imádatát!
Nyilvánvaló tehát, hogy a tetteid óriási hatással vannak a családodra, sőt még másokra is. Az, hogy hogyan élsz, nagyon is számít a szüleidnek. Ha hátat fordítasz Istennek és az alapelveinek, a szüleid szenvedni fognak. Viszont ennek az ellenkezője is igaz. Ha hűséges maradsz Jehovához, és engedelmeskedsz neki, a szüleid nagyon boldogok lesznek. Határozd el, hogy megörvendezteted a szívüket! Hiszen adhatnál-e nagyobb ajándékot azoknak, akik nevelnek, védelmeznek és szeretnek téged?