-
Jobb remény a lélek számáraŐrtorony – 1996 | augusztus 1.
-
-
Akkor ez azt jelenti, hogy a lélek ténylegesen meghalhat? Igen. Ahelyett, hogy halhatatlan lenne, az emberi lélekről úgy beszélnek a Héber Iratokban, mint amit a helytelen tettek miatt ’kiirtanak’ vagy kivégeznek, amelyet agyonütnek, melyet meggyilkolnak, elpusztítanak és széttépnek (2Mózes 31:14; 5Mózes 19:6; 22:26, NW; Zsoltárok 7:3). „A mely lélek vétkezik, annak kell meghalni!” — mondja az Ezékiel 18:4 verse. Világos, hogy a halál az emberi lélek közös végét jelenti, mivel mindannyian vétkezünk (Zsoltárok 51:5). Az első embernek, Ádámnak azt mondták, hogy a bűn megtorlása a halál — nem a szellemi birodalomba való áthelyezés és halhatatlanság (1Mózes 2:17). S amikor Ádám vétkezett, kimondták az ítéletet: „mert por vagy te s ismét porrá leszesz” (1Mózes 3:19). Amikor Ádám és Éva meghaltak, egyszerűen azzá váltak, amiről a Biblia gyakran úgy beszél, mint ’halott lelkek’ vagy ’elhunyt lelkek’ (4Mózes 5:2; 6:6, NW).
-
-
Jobb remény a lélek számáraŐrtorony – 1996 | augusztus 1.
-
-
Tehát mit hittek a hűséges zsidók a halálról? Egyszerűen szólva azt, hogy a halál az élet ellentéte. A Zsoltárok 146:4 (NW) elmondja, mi történik akkor, amikor a szellem vagy életerő elhagyja az embert: „Szelleme eltávozik, ő visszatér földjébe; azon a napon elvesznek gondolatai.”c Hasonlóképpen, Salamon király is azt írta, hogy a halottak „semmit nem tudnak” (Prédikátor 9:7).
-