Forduljunk korunk legnagyobb szívspecialistájához!
„Megvizsgáltad szívemet, ellenőrzést tartottál.” — Zsolt 17:3.
1. Miért örvendetes élmény, amikor egy szakorvos kijelenti, hogy a szívünk kitűnő állapotban van?
MILY örvendetes élmény, amikor egy szívspecialista megvizsgál valakit és azt mondja: a szíve kitűnő állapotban van! Az ilyen egyén biztosítottnak érzi magát abban, hogy elkerülte a szívbetegség veszélyét és egy hosszú élet kilátása ragyog fel előtte. Különösen vigasztaló érzés ez olyan korban, mint a miénk, amikor valamennyi betegség között a szívbaj az elsőszámú gyilkos.
2. Miért adósa az emberiség ma a szívspecialistáknak?
2 Sok hírneves szívspecialistát ismernek ma és széles körben kérik ki a véleményüket. Ezek sokfajta szívbetegséget kezelnek. Még szívműtéteket is hajtanak végre. Sőt mesterséges szívbillentyűk behelyezését is végzik. Mindez abból a célból történik, hogy segítsenek egy kicsit tovább életben maradni azoknak, akik valamilyen szívbetegségben vagy szívrendellenességben szenvednek. Sokkal tartozunk az ilyen ügyes szívspecialistáknak az emberiségnek végzett nagyszerű szolgálatukért.
3. Mire képes az emberi szív, viszont mit nem tudtak megvalósítani ezzel kapcsolatban a szívspecialisták?
3 Az emberi szívnek megvan az a képessége vagy lehetősége, hogy végtelen időkig szivattyúzza az életfenntartó vért. Ezt az orvosok is elismerik. Mily kirobbanó siker lenne, ha a szívspecialisták feltalálnák, hogyan működtethető tökéletes teljesítménnyel a szív oly módon, hogy mindörökké tökéletes egészségben élhessünk! Máris igen nagy a tudás és az ügyesség, amelyre szert tettek, de ilyen páratlan hőstettre még nem voltak képesek. Mindezek láttán meg kell értenünk: hiába reménykedünk abban, hogy tökéletlen emberi szívspecialisták valaha is elérik ezt.
4. Kinek a szíve tartja a csúcsot a működés terén és Mózes szerint milyen hosszú élet várható, ami napjainkban is igaznak bizonyult?
4 Másképpen áll azonban a dolog a szív Alkotójával. Ő úgy teremtette meg a szívet, hogy mindörökre képes legyen biztosítani az életfenntartó vér keringését. Máris páratlan teljesítményt vallhat magáénak: kilencszázhatvankilenc évig végeztette egy emberi szívvel ezt az életfontosságú feladatot. Ezt Énok fiának, Matuzsálemnek esetében tette, mert ez utóbbi éppen annyi ideig élt. Ő volt a nyolcadik személy Ádámnak, az első embernek leszármazási ágán ezen a földön. Matuzsálem tartja a csúcsot annak kimutatásában, hogy valójában mire képes az emberi szív. Az ókori történész, Mózes, Amram fia szerint ez a hosszú életű Matuzsálem időszámításunk előtt 2370-ben halt meg. Azóta sokat romlott az emberi szív élet- és teljesítőképessége. Ma a legfejlettebb országokban a férfiak várható átlagos életkora hetven esztendő. Nem történt előrehaladás azon a téren, amit a történetíró Mózes mondott a maga idejében: „Az éveink napjai önmagukban hetven esztendő vagy különleges erőnlétnél nyolcvan esztendő, de az is bajokkal és ártalmakkal teljes, mert gyorsan tovaszáll és mi elrepülünk.” — Zsolt 90:10.
5. Miért kell megfogadnunk a szív Alkotójának előírásait és kinek van része annak meghatározásában, hogy milyen hosszú ideig szivattyúzzon a szív?
5 Ahogyan a feltaláló mindent tud a találmányáról és így utasításokat adhat annak kezelésére és karbantartására, ugyanúgy az emberi szív Alkotója is mindent tud annak működéséről és arról, ami hatással van rá, jobban mint bármelyik anatómus vagy sebész. Jól tesszük tehát, ha az ő utasításaihoz tartjuk magunkat ezzel az életfontosságú izommal kapcsolatosan. Mint szívtulajdonosoknak, nagyon is sok közünk van ahhoz, hogy megtudjuk, vajon a szívünk tovább működik-e mindörökké. Van lehetőség erre. És most nekünk is felkínálnak ilyen lehetőséget. Mivel a szívünk központi helyet foglal el a személyünkben, olyan bibliai kifejezésekkel találkozunk, mint például: „a tenger szívében” vagy „a föld szívében”. — 2Móz 15:8; Máté 12:40.
6, 7. a) Miért merül fel a szívműködés megszűnésének kérdése? b) Ki az, akihez leginkább fordulhatunk ezen a téren és miért?
6 A férfi és a nő Teremtője tudja, mi van ma a probléma „szívében”. Ő örök ideig tartó működésre alkotta meg az első emberi teremtmény vérkeringési rendszerét. Megadta ehhez a lehetőséget is. Akkor most miért nincs ez így? Ahhoz, hogy megtudjuk, Őt kell megkérdeznünk, mint napjaink legjobb szívspecialistáját.
7 Írott Igéjében, a Szent Bibliában világosan megmagyarázza, hogy miért halunk meg. A Bibliának elejétől végig sok mondanivalója van a szívről, és több mint nyolcszázszor beszél róla. Amikor azt látjuk, hogy ilyen nagy szakértelmet árult el a szívvel kapcsolatban, biztosak lehetünk abban, hogy alaposan ismeri a kérdést. Bármelyik mai emberi szakorvosnál jobban tanácsolhatja nekünk, hogy mit kell tennünk a szívünknek olyan állapotba hozatala érdekében, hogy az örök életünket szolgálja. Még az egyik ókori nemzet legfőbb méltósága, a jeruzsálemi Dávid király is Őhozzá fordult a szükséges vizsgálatért. Ezért mondhatta neki Dávid: „Megvizsgáltad szívemet, ellenőrzést tartottál.” — Zsolt 17:3.
8. Mi felől lehetünk biztosak, amikor Istenhez fordulunk, hogy vizsgálja meg és ellenőrizze a szívünket?
8 Azzal a biztos tudattal közeledhetünk ehhez a kiváló szívspecialistához, hogy Ő alaposan megérti a mi esetünket, noha mi talán képtelenek vagyunk a saját szavainkkal pontosan körülírni azt. Ennek bizonyítékául azt olvassuk a Bibliában, a Róma 8:27-ben: „Az, aki a szíveket kutatja, tudja, mi a szellem gondolata.” Igen, Ő megérti, hogy mit akarunk szavakban kifejezni irányában, amikor vizsgálatra és ellenőrzésre megyünk hozzá. Ha valaki Biblia szerinti tiszta életet él, nincs semmi félnivalója. Ezért könyöröghetett vizsgálatért az ókori zsoltáríró és mondhatta: „Vizsgálj meg engem, ó Isten és ismerd meg szívemet.” — Zsolt 139:23.
„AZ EMBER SZÍVÉNEK HAJLAMA”
9. Milyen diagnózis készült a szívről az ember létezésének tizenhatodik évszázadában és kinek a szíve dobogott tovább a vízözön után is?
9 Az ember történelmének igen korai szakaszában elkészült már az emberi szív kórképe e szakterület legkiválóbb ismerője részéről. A Biblia első könyvében annak hatodik fejezetében, az ember létezésének tizenhatodik századából olvashatunk a dolgok erkölcsi állapotáról. A feljegyzés azt mondja: „És Jehova látta, hogy az ember gonoszsága megsokasodott a földön és szíve gondolatának minden hajlama szüntelen csak gonosz volt. És bánkódott Jehova, hogy embert alkotott a földön és fájdalmat érzett a szívében.” (1Móz 6:5, 6) Itt mind az emberi szívről, mind az Isten szívéről említés történik. Mivel ilyen fájdalmat érzett Jehova a szívében, világraszóló vízözönt bocsátott a földre Matuzsálem halálának esztendejében. Csupán egyetlen emberi családot hagyott életben, név szerint Noét és feleségét, valamint három fiukat és három menyüket, nyolc emberi lelket. Ily módon vert tovább nyolc emberi szív. Közvetlenül azután, hogy elhagyták a bárkát, amely ellenállt a vízözönnek, a mennyei Megtartójuk imádatához láttak. Amikor bemutatták közös áldozatukat Jehova Istennek, szivárvány jelent meg az égen és jó előjel volt számukra. Hogyan reagált erre Jehova?
10, 11. a) Mit mondott akkor Jehova az ember szívéről? b) Előrejelzése szerint mennyi ideig dobog majd az emberi szív és hol?
10 „És Jehova kezdett megnyugtató illatot érezni és így Jehova azt mondta szívében: ,Soha többé nem átkozom meg a földet az ember miatt, mert az ember szívének hajlama gonosz az ifjúságától kezdve; és sohasem mérek többé csapást minden élőre, amint tettem.’” — 1Móz 8:21.
11 Azután Jehova arra utalt, hogy a fizikai földünk mindörökre megmarad. Minden időben emberi szívek vernek továbbra is rajta.
12. Abban az időben miért hajlott az ember szíve a rosszra már ifjúságától fogva?
12 Miért mondta Jehova abban az özönvíz utáni i. e. 2369-es évben, hogy „[az ember] szívének hajlama” gonosz „ifjúságától kezdve”? Ez annak a ténynek tulajdonítható, mely szerint az emberi család ezt a gonosz hajlamot örökölte az első földi embertől, Ádámtól, Éva férjétől. Jehova ezt a parancsot adta Ádámnak: ,Cselekedd akaratomat és élni fogsz. Légy engedetlen akaratom iránt és meghalsz.’ (1Móz 2:15-17) Később, amikor a Teremtője iránti szerető önátadása kipróbálásra került, Ádám inkább a feleségének akart tetszeni, szívét a rosszra engedte hajlani, a Jehova Isten, az Életadója iránti engedetlenségre.
13. Mikor állt le Ádám szíve és mit örököltünk tőle?
13 Az ember azóta sem szabadult meg a szívének e gonosz hajlamától. Ádámnak el kellett szenvednie a Teremtő elleni szándékos bűnének büntetését. Kilencszázharminc éves korában Ádám szíve, amelyet azzal a képességgel teremtettek, hogy örökké zavartalanul működjön, egyszerre megállt. Megszűnt a vér szivattyúzása a keringési rendszeren át. Így Ádám meghalt. De mielőtt meghalt, Ádámnak számos fia és leánya lett és ezek egymással házasodtak és családokat neveltek fel. (1Móz 5:1-5) Ádám minden leszármazottjának örökségül hagyta ezt a rossz szívhajlamot. Ma mindannyiunknak megvan. Ez megmagyarázza miért rossz az ember szívének hajlama ifjúságától fogva. — Róma 5:12.
14. Milyen kérdéseket vet fel ez a kifejezés: „a szív gondolatának minden hajlama”?
14 Mindannyian kétségkívül emlékszünk arra, hogy az 1Mózes 6:5, amely az emberiség bukott állapotáról beszél, azt a kifejezést használja: „Az ember szíve gondolatának minden hajlama.” Ebből megérthetjük: azt tanítja a Biblia, hogy az ember szíve gondolkodik vagy hogy az emberi szívet a Biblia az elmével egyenértelműként használja. Nem ez a gondolat rejlik-e a Példabeszédek 16:9 és 19:21 verseiben? Ezek azt mondják: „A földi ember szíve kigondolhatja a maga útját, de Jehova az, aki igazgatja lépteit.” „Számosak az ember szívének tervei, de csak Jehova tanácsa az, amely megáll.” Az 1Korinthus 2:9 pedig azt mondja: „Sem emberi szív nem fogta fel azt, amit Isten készített azoknak, akik szeretik Őt.” (Lásd még Ésaiás 64:4-et!) Felületesen nézve a dolgot, úgy tűnik, mintha a „szív” szót az „elme”, vagy a gondolkodási képesség értelmében használnák.
15. Milyen írásszövegeket idézhetnénk annak kimutatására, hogy a Biblia különbséget tesz „szív” és „elme” között?
15 A Biblia azonban élesen megkülönbözteti a „szívet” az „elmétől”. Pál apostol például az Ésaiás 40:13-ból idéz (görög Septuaginta Fordítás) és azt mondja: „Mert ,ki ismerte meg Jehova gondolatát, hogy oktassa Őt’? De nálunk megvan a Krisztus gondolata.” (1Kor 2:16) Ugyancsak Pál mondja a Filippi 4:7-ben: „Az Isten békéje amely minden gondolatot [görögül: nous, elme] felülmúl, megőrzi a szíveteket és elmebeli képességeteket a Krisztus Jézus által.” És a Máté 22:37-ben Jézusnak ezt a mondását idézik: „Szeresd Jehovát teljes szíveddel és teljes lelkeddel és teljes elméddel.” Ehhez a Márk 12:30 hozzáadja a következő szavakat: „És teljes erőddel.” (Lásd még Lukács 10:27-et!) Ezt a megkülönböztetést nemcsak a Keresztény Görög Iratokra alkalmazhatjuk. Ha következetesek akarunk lenni, egységesen kell alkalmaznunk ezt a Genezistől kezdve a teljes ihletett Szentírásra.
16. Mi a szív fizikai értelemben és minek tekinthető az jelképes értelemben?
16 Az elme természetesen az agynak az a képessége, amellyel információkat gyűjtünk, osztályozzuk azokat, összegezzük őket, és következtetéseket vonunk le. Ami a szívet illeti, az a test egyik izomszerve, amely a beléje áramló vért szivattyúzza és körforgásban tartja az egész testben, az agyat is beleértve. Nemcsak a test fizikai állapota van hatással rá, hanem az érzelmek és az indulatok is. Tekintettel az ösztönző indítóerejére, helyesen tekintik az indítékok székhelyének, akár szeretetről, akár gyűlöletről, akár önzésről van szó.
17. Milyen ábrázolásokkal rendelkezünk a szív motivációs képességével kapcsolatban?
17 A szív ezen indíték-funkciójának szemléltetésére a 2Mózes 35:21, 26 azt mondja: „Akkor eljött mindenki, akit a szíve indított és elhozta Jehovának a hozzájárulását . . . És az asszonyok mind, akiknek a szíve bölcsességgel arra ösztönözte őket, megfonták a kecskeszőrt.” (Úgyszintén a 2Mózes 36:2) Jehova azt mondta Mózesnek: „Minden embertől, akit a szíve hajt arra, szedjetek nékem ajándékokat.” (2Móz 25:2) A csordultig telt szív beszédre indítja a tulajdonosát: „A szív teljességéből [amely szív dédelget dolgokat] szól a száj.” — Máté 12:34.
18. Mi köze a szívnek a szájon keresztül jövő kifejezésekhez, és hogyan működik együtt a szív és az elme?
18 Noha a szív önmagában nem gondolkodik, gondolkodásra késztethet. Ez volt Jézus szavainak értelme, amikor azokhoz szólt, akik a szertartásos kézmosáson lovagoltak: „Azok a dolgok, amelyek a szájból jönnek ki a szívből származnak, s ezek szennyezik be az embert. Például a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, tolvajlások, hamis tanuságok, istenkáromlások.” (Máté 15:18, 19) A hamis tanuságok és istenkáromlások természetesen a szájból jönnek ki és az elme gonosz gondolatai, amelyek a szájon át jutnak kifejezésre, a szív gonosz indítékaiból fakadnak. Igen, a szív gyakorol hatást a gondolatokra, mert szeretné egy bizonyos irányba hajlítani őket. Érthető tehát, hogy az 1Mózes 6:5 úgy beszél „[az ember] szívének gondolatai”-ról, mint amelyek a rosszra hajlanak. A gondolat és a szív együttműködik.
19. Hogyan képviseli a szív az értékelő képességet?
19 A szív az érzelmének tárgya iránt szeretetet, gyengédséget fejleszt ki. Ezért kezd nagyra tartani valakit vagy valamit. Ebből a szempontból a szív képviseli az értékelő képességet, beleértve az olyan dolgok értékelését, amelyek egy adott helyzetben szóba jöhetnek.
„SZÍV HIÁNYÁBAN”
20, 21. Mit jelent a „szívnélküliség” kifejezés és mit nem kerülnek el azok, akikre jellemző az?
20 A Biblia ezért arról is beszél, hogy valaki szívet „szerez” vagy „szívnélküliségről” tanúskodik. Az ilyen „szívnélküliség” jellemzi a tapasztalatlan vagy az olyan egyént, aki nem törődik a következményekkel. Mindkét esetben az illető rossz indítékot árulhat el, de ugyanakkor az értékelés hiányát is. Az a tény, hogy nem veszi tudomásul a büntetést vagy a következményeket, nem mentesíti őt azoktól. Például azt olvassuk:
21 „Mindaz [a nős férfi] aki asszonnyal házasságtörést követ el, szív hiányában van; lelkét teszi tönkre, aki ezt teszi.” (Péld 6:32) Úgyszintén: „Letekintettem, hogy megfigyeljem a tapasztalatlanokat. Észrevettem a fiak között egy szív hiányában levő ifjat, amint az utcán ment közel annak sarkához és hazafelé tartott. . . . És íme! egy asszony jött elébe, paráznák öltözetében, csalárd szívvel.” (Péld 7:6-10) „A vessző a szív nélküli egyén hátának való.” (Péld 10:13) „Szív hiánya miatt továbbra is meghalnak az ostobák.” (Péld 10:21) „Aki értéktelen dolgokat hajszol, szív nélkül van.” (Péld 12:11) „Az ostobaság öröm a szív hiányában levőnek, de az éles elméjű az, aki egyenesen megy előre.” (Péld 15:21; úgyszintén: 12:8; megjegyzendő még: 28:16)
22. Mihez hasonlítható az „igazi bölcsesség” és mit eredményez számunkra, ha elfogadjuk a meghívását?
22 Szembeállítva az „ostoba asszonnyal”, az igazi bölcsességet a Biblia egy tiszta és jó erkölcsű nőben szemlélteti. Ez az asszony meghívja a „szív hiányában” levő személyt, hogy menjen be hozzá és lakmározzon vele igazán hasznos módon. (Péld 9:1-9) Amit mi meg akarunk tenni ma az, hogy az „igazi bölcsességre” hallgatunk és elfogadjuk a meghívását. Ez örök élethez vezet Isten kegyében. Így „szerzünk szívet” magunknak és a Példabeszédek 19:8 arról biztosít minket: „Aki szívet szerez, szereti a lelkét. Aki megőrzi ítélőképességét, jót nyer.” — Állítsd szembe a Példabeszédek 9:13-18-cal!
HOGYAN INDÍTSUK A SZÍVÜNKET?
23. Milyen szívbeli hajlamot örököltünk, és ezért a Zsoltárokban található melyik könyörgést intézhetjük Istenhez?
23 Tekintettel ezekre a szempontokra, nem kell-e kikérni korunk legkiválóbb szívspecialistájának a véleményét? Igen, bizony ki kell kérnünk! Írott Igéjéből, amely értékes előírásokat tartalmaz, megtudjuk, hogy rosszra irányuló szívhajlamokat örököltünk a Noé napjaiban bekövetkezett vízözön óta is. (1Móz 8:21) Bölcs eljárás tehát a részünkről, ha megismerjük Isten Igéjének egészséges, életadó előírásait és őszintén könyörgünk hozzá, miként a zsoltáros: „Hajtsd szívemet az intéseidhez és ne [az anyagi] haszonhoz.” (Zsolt 119:36) „Ó Jehova, téged hívtalak segítségül. Siess hozzám . . . Ne hajtsd szívemet semmilyen rosszra, hogy ne kövessek el közismerten gonosz cselekedeteket azokkal az emberekkel együtt, akik ártalmas dolgokat gyakorolnak, és ne táplálkozzam az ő kedvelt ételeikkel.” — Zsolt 141:1, 4; Jegyezd meg a Dániel 11:27-et is!
24. a) Hogyan tehetünk eleget a felhívásnak: „Fiam, add nekem a szívedet”, hogy örömet találhassunk az Isten útjaiban? b) Amikor Isten kipróbálja a szívünket, milyennek szeretnénk, hogy találja azt?
24 Szerető Teremtőnk azt akarja, hogy földi teremtményei a bölcsesség útján járjanak. „Fiam, add nekem szívedet és szemeid az én utamban gyönyörködjenek.” (Péld 23:26) Azt akarja, hogy úgy értékeljük Őt, ahogyan megérdemli, gyönyörködjünk Őbenne, valamint tökéletes tulajdonságaiban és utaiban. Akkor hajlamot érzünk, arra, hogy az ő utait utánozzuk és azokon az utakon járjunk, amelyeket Igéje tanácsol nekünk. Ez oda vezet, hogy megszívleljük a Példabeszédek 2:2 mondanivalóját: „Figyelj füleddel a bölcsességre úgy, hogy szívedet az értelemre fordíthasd.” Ezt azért tanácsos megtenni mert Jehova az „Isten, aki a szívünket vizsgálja”. (1Thess 2:4) Amikor megvizsgálja a szívünket, azt szeretnénk, ha úgy látná, hogy minden szeretetünket és gyengédségünket az ő személyére összpontosítjuk, mint akit őszintén imádunk, nem pedig a hamis istenekre. (Józs 24:23; 1Kir 8:57, 58; 11:3, 4, 9) Ahhoz, hogy ez valóban igaznak bizonyuljon a mi esetünkben, végül is képesnek kell lennünk elmondani, amit a zsoltáros mondott Jehova Istennek: „Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére határtalan időkig, mindvégig.” — Zsolt 119:112.
25. Miért kell szellemi egészséget kívánnunk egy beteg világ közepette, és milyen isteni utasítást kell követnünk?
25 Napjainkban, amikor az emberi betegségek igen gyakoriak az orvostudomány és a lelki gyógymódok ellenére is, a legsúlyosabb bajok mégis a szellemi betegségek. Ezek nemcsak a jelenlegi életünkre hatnak ki, hanem a tökéletes igazságosság birodalmában való örök életünk kilátására is. Szeretnénk-e jó szellemi egészségben lenni ebben a beteg világban? Bölcs dolog, ha ezt kívánjuk, mert ez adja meg számunkra egy vég nélküli élet reménységét boldog közösségben Istennel és egyetemes szervezetével. Ha ez a szívből fakadó vágyunk, akkor lelkiismeretesen követjük korunk legkiválóbb szívspecialistájának igazolt előírását: „Minden másnál, amit védelmezni kell, jobban őrizd meg a szívedet, mert abból indulnak ki az élet forrásai” — Péld 4:23.
[Kép a 12. oldalon]
Szívünk indít arra, hogy megköszönjük Istennek az ő szeretetét és hogy szolgáljuk Őt