AVRÉK

Tiszteletet és méltóságot kifejező szó, amelyet József díszkocsija előtt kiáltottak, miután a fáraó őt nevezte ki a másodiknak a királyságban (1Mó 41:43). Ha ez a szó héber eredetű, ahogy az ókori fordító, Aquila feltételezte, illetve ahogy a latin Vulgata írja, akkor azt jelentheti, hogy ’térdet hajt’, és számos fordításban így is adják vissza (Kár., ÚRB, Káldi, Szep., Kom., Haft., SM). Sokan azonban nem értenek egyet ezzel, szerintük inkább valamilyen más nyelvű, alakilag hasonló kifejezésről van szó. Egyesek például úgy gondolják, hogy ez a babiloni vagy asszír nyelvben lehetett egy magas rangú tisztviselő titulusa, és hogy a szó jelentése: ’látó’ vagy ’vezír’. Mások szerint kopt szó, és a jelentése ’fejet hajt’. Megint mások megjegyzik, hogy az arabok is valami hasonlót mondanak, amikor a tevéiket arra utasítják, hogy térdeljenek le. A szír Pesitta a következőket írja: „Atya és Uralkodó!” Mások, akik tanulmányozták ezt a témakört, azt mondják, hogy ez a szó csakis egyiptomi eredetű lehet. Az egyiptomi származású Órigenész, valamint Jeromos úgy véli, hogy a jelentése: ’Egyiptom szülötte’. Úgy érvelnek, hogy mivel az egyiptomiak semmibe se vették az idegeneket, ezért ezzel a szóval egy személy honosítását ismerték el nyilvánosan. Egy papiruszleleten egy hasonló kifejezést találtak, amely a következőket jelenti: ’minden vágyunk parancsod szerint cselekedni’, vagyis ’szolgálatodra állunk’ (H. Tomkins: The Life and Times of Joseph in the Light of Egyptian Lore. London, 1891, 49–50. o.).

Tehát még nem állapították meg, hogy a kifejezés mit is jelent pontosan, így néhány fordítás meghagyja az eredeti kifejezést (Berns., IMIT, Kecsk., ÚV). Az Eszter 6:11-ben is van egy példa erre a nem héber eredetű szokásra: egy tiszteletben álló személyt nyilvánosan ünnepelnek, amint áthalad a városon. Ebben az esetben Márdokeus részesült ilyen megtiszteltetésben a nyilvánosság előtt Ahasvérus perzsa király parancsára.