„Kittim hajói” szelik a vizeket

A FÖLDKÖZI-TENGER keleti részén számos tengeri ütközetet vívtak. Képzelj el ezek közül egyet, mely Krisztus előtt ötszáz évvel zajlott. Egy triérész, egy jól irányítható hajó teljes sebességgel halad. Körülbelül 170 evezős ül három sorban. Erős izmaikat megfeszítve eveznek, előre-hátra csúszva a fenekükre szíjazott bőrpárnán.

A triérész 7-9 csomóval szeli a hullámokat egy ellenséges hajó felé. A célba vett hajó megpróbál kitérni, de a döntő pillanatban hánykolódni kezd, és az oldala védtelenné válik. A triérész lékelő ércorra belefúródik a könnyű hajótestbe. A beszakadó deszkák robaja és a léken bezúduló víz hangja rettegéssel tölti el az ellenség evezőseit. Egy kis csoport jól felszerelt harcos átrohan a triérész középső pallóján, hogy megszállja a megtámadott hajót. Igen, néhány ókori hajó igazán félelmetes volt.

A Biblia kutatóit máig is foglalkoztatják az olyan kifejezések, mint a „Kittim” vagy a „Kittim hajói”; ezek közül az utalások közül némelyik prófétai jellegű (4Mózes 24:24; Dániel 11:30; Ézsaiás 23:1). De hol is volt Kittim? Mit tudunk a hajóiról? És miért érdekeljenek a válaszok?

A zsidó történetíró, Josephus úgy utal Kittimre, mint „Kettim”, és összefüggésbe hozza Ciprus szigetével. A sziget délkeleti részén lévő Kition (Citium) városa szintén erre a kapcsolatra utal. Ciprus fekvése ideális volt, mert az ókori kereskedelmi útvonalak találkozásánál helyezkedett el, így hasznot húzhatott a Földközi-tenger keleti részén levő kikötők közelségéből. Geopolitikai helyzete miatt arra is rákényszerült, hogy állást foglaljon az egymással harcoló nemzetek valamelyike mellett, így Ciprus vagy egy hatalmas szövetséges volt, vagy egy zavaró akadály.

A ciprusiak és a tenger

Régészeti bizonyítékok, amelyek víz alatti feltárásokból és sírokból származnak, valamint ókori írások és agyagedényekre festett képek segítenek elképzelnünk, hogy milyenek voltak a ciprusi hajók. Az ókori ciprusiak jártasak voltak a hajóépítésben. Szigetüket sűrű erdő borította, és a védett öblök természetes kikötőkként szolgáltak. A fákat nemcsak hajóépítéshez vágták ki, hanem rézolvasztáshoz is. A réz tette Ciprust híressé az ókori világban.

Ciprus élénk kiviteli kereskedelmére felfigyeltek a föníciaiak, akik a kereskedelmi útvonalaik mentén gyarmatokat hoztak létre. Az egyik ilyen gyarmati település Kition volt Cipruson (Ézsaiás 23:10–12).

Tírusz lakóinak egy része a város bukása után nyilvánvalóan Kittimbe menekült. Valószínűleg a hajózásban jártas föníciai gyarmatosítók voltak azok, akik nagyban hozzájárultak a ciprusiak haditengerészeti fejlődéséhez. Emellett Kition stratégiai elhelyezkedése nagyszerű védelmet nyújtott a föníciai hajóknak.

Élénk nemzetközi kereskedelem

Az ókornak ebben az időszakában a Földközi-tenger keleti részén igen összetettek voltak a kereskedelmi kapcsolatok. Értékes árucikkeket szállítottak hajóval Ciprusról Krétára, Szardíniára, Szicíliára és az Égei-tenger szigeteire. Ezeken a helyeken ciprusi korsókat és vázákat tártak fel, Cipruson pedig rengeteg, kiváló minőségű mükénéi (görög) agyagedényt találtak. A Szardínián feltárt rézrudak vizsgálata alapján néhány tudós úgy gondolja, hogy ezek Ciprusról származnak.

1982-ben Törökország déli partjának közelében találtak egy hajóroncsot, mely az i. e. XIV. század végéről származik. A víz alatti ásatások során sokféle kincset tártak fel: rézrudakat – melyek valószínűleg Ciprusról származnak –, borostyánkövet, kánaáni korsókat, ébenfát, elefántagyart, aranyból és ezüstből készült kánaáni ékszereket, szkarabeuszt mintázó díszeket és más egyiptomi tárgyakat. A hajón talált agyagedények anyagának vizsgálata alapján néhány forrásmű arra következtet, hogy a hajó valószínűleg ciprusi eredetű.

Érdekes módon körülbelül abban az időben, amikor e hajót használták, Bálám utalt Kittim hajóira a ’példabeszédében’ (4Mózes 24:15, 24). A ciprusi hajókat minden bizonnyal jól ismerték a Közel-Keleten. Milyenek voltak ezek a hajók?

Kereskedelmi hajók

Sok, agyagból készült hajómodell került elő az ókori ciprusi város, Amathusz sírkamráiból. Ezek értékes információval szolgálnak arról, hogy milyenek voltak a ciprusi hajók. Néhány hajómodell múzeumokban látható.

A modellek alapján ezeket a korai hajókat nyilvánvalóan békés kereskedésre használták. A kisebb hajókon általában 20 evezős volt. A hajótest széles és mély volt, mert arra tervezték, hogy árucikkeket és utasokat szállítson kis távolságokra Ciprus partjai mentén. Idősebb Plinius beszámol arról, hogy a ciprusiak terveztek egy kisméretű, könnyű hajót, amelyet evezősök hajtottak, és amely akár 90 tonnányi rakományt is tudott szállítani.

Voltak nagyobb kereskedelmi hajók is, olyanok, mint amilyet Törökország partjánál találtak. Néhány ezek közül akár 450 tonnányi rakományt is tudott szállítani a nyílt tengeren. Ezek a nagyméretű hajók 30 méter hosszúak is lehettek, 10 méter magas árboccal, és akár 50 evezős is elfért rajtuk, mindegyik oldalon 25.

„Kittim” hadihajói a bibliai próféciában

Jehova szelleme ihlette ezt a kijelentést: „Hajók jönnek majd Kittim partjáról, és elnyomják Asszíriát” (4Mózes 24:2, 24). Valóra vált ez a jövendölés? Milyen szerepük volt Ciprus hajóinak a beteljesedésben? A „Kittim partjáról” érkező hajók, melyek a Földközi-tenger vizeit szelték, nem békés kereskedelmi hajók voltak, hanem hadihajók, amelyek nyomában nyomorúság járt.

Mivel a háborús szükségletek változtak, a hajók alapterveit is módosították, hogy gyorsabb és erősebb hajókat építsenek. A legkorábbi ciprusi hadihajókat valószínűleg egy Amathuszban feltárt festmény ábrázolja. Ezen egy hosszú, keskeny hajó látható, melynek tatja felfelé és befelé ívelt, egy föníciai hadihajóéhoz hasonlóan. Lékelő orra volt, és kerek pajzsokat helyeztek el a hajó mindkét oldalán a tat és az orr közelében.

Görögországban az i. e. VIII. században építették az első biremiseket. Ezek kétsorevezős, körülbelül 24 méter hosszú és 3 méter széles hajók voltak. Először arra használták a hajókat, hogy szállítsák a katonákat, de maga a csata a szárazföldön zajlott. Hamarosan rájöttek, hogy milyen előnyökkel jár, ha van egy harmadik evezősor, emellett lékelő ércorrot építettek a hajó elejére. Az új hajó triérész néven vált ismertté, ahogy erről már szó esett a cikk bevezetőjében. Ez a hajótípus a szalamiszi csata (i. e. 480) révén vált híressé, amikor a görögök legyőzték a perzsa hajóhadat.

Később Nagy Sándor a hódítása során kelet felé mozgósította a triérészekből álló flottáját. Ezeket a hajókat háborúra tervezték, nem pedig hosszú utakra a nyílt tengeren, ennélfogva nem volt elég hely rajtuk a raktározásra. Ezért meg kellett állniuk az Égei-tenger szigetein élelmiszerért és a szükséges javítások végett. Nagy Sándornak az volt a célja, hogy elpusztítsa a perzsa hajóhadat. De ahhoz, hogy sikeres legyen, először le kellett győznie Tírusz szigetének félelmetes erődítményét. Útközben megállt a seregével Cipruson.

A ciprusiak Nagy Sándor mellé álltak Tírusz ostroma idején (i. e. 332), és egy 120 hajóból álló flottával támogatták. A flottát három ciprusi király vezette, akik részt vettek Tírusz ostromában, mely hét hónapig tartott. Tírusz elesett, és beteljesedett a bibliai prófécia (Ezékiel 26:3, 4; Zakariás 9:3, 4). Nagy Sándor hálából különleges hatalmat adott ezeknek a ciprusi királyoknak.

Figyelemre méltó beteljesedés

Az első századi történetíró, Sztrabón beszámol arról, hogy Nagy Sándor ciprusi és föníciai hajókat vont be az arábiai hadjáratába. Ezek a hajók könnyűek és egyszerűen szétszerelhetők voltak, ezért mindössze hét nap alatt elérték Thapszakhosz (Tifszah) városát Észak-Szíriában (1Királyok 4:24). Onnan pedig el tudtak jutni Babilonba.

Ezért a Bibliának egy látszólag homályos állítása figyelemre méltó módon beteljesedett mintegy ezer évvel később! A 4Mózes 24:24 szavaival összhangban Nagy Sándor hadigépezete feltartóztathatatlanul haladt Makedóniából kelet felé, és meghódította Asszíria földjét, végül pedig vereséget mért a hatalmas Perzsa Birodalomra.

A ’Kittim hajóiról’ rendelkezésünkre álló kevés információ is egyértelműen mutatja, hogy a bibliai prófécia lenyűgöző módon beteljesedett. Az ilyen történelmi bizonyítékok megerősítik a meggyőződésünket, hogy a Bibliában található jövendölések megbízhatóak. Sok ehhez hasonló prófécia a jövőnket érinti, ezért jó, ha komolyan vesszük őket.

[Térkép a 16–17. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

ITÁLIA

Szardínia

Szicília

Égei-tenger

GÖRÖGORSZÁG

Kréta

LÍBIA

TÖRÖKORSZÁG

CIPRUS

Kition

Tírusz

EGYIPTOM

[Kép a 16. oldalon]

Egy görög hadihajó, a triérész modellje

[Forrásjelzés]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.

[Kép a 17. oldalon]

Egy föníciai hadihajó, a biremis modellje

[Forrásjelzés]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.

[Kép a 17. oldalon]

Ciprusi hajó ábrázolása egy vázán

[Forrásjelzés]

Published by permission of the Director of Antiquities and the Cyprus Museum

[Kép a 18. oldalon]

Ókori teherszállító hajók, olyanok, amilyeneket az Ézsaiás 60:9 említ