Szülők, találjatok örömet gyermekeitekben

„Vígadjon a te atyád és a te anyád” (PÉLDABESZÉDEK 23:25).

 1. Mi miatt találnak örömet a szülők gyermekeikben?

MILYEN jó látni, ahogyan a facsemete növekszik, és szemet gyönyörködtető, árnyékot adó, fenséges fa lesz — főleg, ha te ültetted és te gondoztad! Ehhez hasonlóan, a gyermekeikkel törődő szülők, ha a gyermekek Isten érett szolgáivá növekednek, nagy örömet találnak bennük, amint azt a bibliai példabeszéd is mondja: „Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz. Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd” (Példabeszédek 23:24, 25).

2., 3. a) Hogyan kerülhetik el a szülők a bánatot és a keserűséget? b) Mire van szükségük a facsemetéknek és a gyermekeknek egyaránt, hogy az öröm forrásaivá váljanak?

² Egy gyermek azonban nem lesz magától „igaz” és „bölcs”. Nagy erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a fiatalok ne váljanak a „bánat” és a „keserűség” forrásává, ugyanúgy, ahogyan dolgozni kell azért is, hogy a facsemetéből fenséges fa legyen (Példabeszédek 17:21, 25). Például a karó támasza a facsemetének, hogy egyenesen nőjön, és erős legyen. Rendkívül fontos a rendszeres vízellátás, s a facsemetét valószínűleg védelmezni kell a kártevőktől. Végül pedig a metszés segít, hogy gyönyörű fa legyen belőle.

³ Isten Szava feltárja, hogy a gyermekeknek szükségük van az isteni nevelésre; arra, hogy átitatódjanak a Biblia igazságának vizével; védelemre, nehogy megrontsák őket erkölcsileg; és szerető fegyelmezésre, hogy lenyesegessük a nemkívánatos jellemvonásokat. Ezeknek a szükségleteknek a kielégítésére főleg az édesapák kapnak buzdítást, hogy neveljék gyermekeiket „Jehova fegyelmezése és szellemi szabályozása szerint” (Efézus 6:4, NW). Mit foglal ez magában?

Jehova szavain legyen a hangsúly

 4. Milyen felelősségük van a szülőknek gyermekeik iránt, s mi kívántatik meg, mielőtt ezt teljesíteni tudnák?

⁴ ’Jehova szellemi szabályozása’ azt jelenti, úgy szabályozzuk a gondolkodásunkat, hogy igazodjon Jehova akaratához. A szülőknek pedig kicsinyeik elméjébe kell ültetniük, hogyan gondolkodik Jehova. Ezenkívül Isten példáját is utánozniuk kell, könyörületesen fegyelmezve, vagy megfelelő nevelést nyújtva (Zsoltárok 103:10, 11; Példabeszédek 3:11, 12). De mielőtt a szülők ezt meg tudnák tenni, nekik is magukba kell szívniuk Jehova szavait, amint arra Isten prófétája, Mózes is figyelmeztette az ókori izraelitákat: „ez ígék [Jehovától], a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szivedben” (5Mózes 6:6).

 5. Mikor és hogyan kellett az izraelita szülőknek oktatniuk gyermekeiket, és mit jelent a „vésni” szó?

⁵ A Biblia rendszeres tanulmányozása, az elmélkedés és az ima képessé teszi a szülőket arra, hogy azt tegyék, amit Mózes ez után parancsolt: „gyakoroljad ezekben a te fiaidat [vésd azokat (Jehova szavait) a te fiadba, NW ], és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz.” A „vésni” szóval fordított héber kifejezés jelentése: ’megismételni’, ’újra és újra elmondani’, ’élesen bevésni’. Figyeld meg, hogyan hangsúlyozza ki Mózes a továbbiakban is, hogy fontos szem előtt tartani Jehova szavait: „kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül a te szemeid között. És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.” Jehova bizony elvárja a szülőktől, hogy rendszeresen, szeretettel törődjenek gyermekeikkel! (5Mózes 6:7–9).

 6. Mit kellett a szülőknek a gyermekeikbe vésniük, és mi volt ennek az előnye?

⁶ Jehovának melyek ezek a „szavai”, amelyeket a szülőknek a gyermekeikbe kellett vésniük? Mózes épp ez előtt ismételte meg az úgynevezett Tízparancsolatot, amelyben benne voltak azok a parancsok is, hogy ne ölj, ne kövess el házasságtörést, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, és ne kívánd a másét. Főleg az ilyen erkölcsi követelményeket kellett az izraelita szülőknek gyermekeikbe vésniük, valamint azt a parancsot, hogy „szeressed . . . az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből” (5Mózes 5:6–21; 6:1–5). Nem gondolod te is, hogy ilyenfajta tanításra van szükségük a gyermekeknek napjainkban?

 7. a) Mihez hasonlította a Biblia a gyermekeket? b) Mit fogunk most megvizsgálni?

⁷ Az izraelita édesapáknak meg lett mondva: „Feleséged, mint a termő szőlő házad belsejében; fiaid, mint az olajfacsemeték asztalod körül” (Zsoltárok 128:3). Igen ám, de ahhoz, hogy a szülők inkább örömet találjanak „csemetéikben”, s ne bánkódjanak miattuk, személyesen kell érdeklődniük gyermekeik iránt, naponta (Példabeszédek 10:1; 13:24; 29:15, 17). Vizsgáljuk meg, hogyan nevelhetik, öntözhetik szellemileg, védelmezhetik és fegyelmezhetik szeretettel a szülők a gyermekeiket olyan módon, hogy igazi örömet találhassanak majd bennük.

Neveljétek őket kora gyermekségüktől fogva

 8. a) Kik voltak Timótheus támaszai a nevelésben? b) Mikor kezdték meg a nevelését, és mi lett az eredménye?

⁸ Vegyük például Timótheust, akinek két szilárd támasza volt — az édesanyja és a nagyanyja nevelte. Mivel Timótheus édesapja görög volt, és nyilvánvalóan hitetlen, zsidó édesanyja, Eunika és az ő anyja, Lois voltak azok, akik a fiút már ’kora gyermekségétől oktatták az írásokra’ (2Timótheus 1:5; 3:15, NW; Cselekedetek 16:1). Gazdag jutalommal járt, hogy Timótheust szorgosan tanították már csecsemőkorában Jehova ’csodáiról, amelyeket cselekedett’ (Zsoltárok 78:1, 3, 4). Timótheus misszionárius lett távoli országokban, valószínűleg még tizenéves korában, és kiemelkedő szerepet játszott a korai keresztény gyülekezetek megerősítésében (Cselekedetek 16:2–5; 1Korinthus 4:17; Filippi 2:19–23).

 9. Hogyan tanulhatják meg a fiatalok, hogy miként kerülhetik el az anyagiasság csapdáját?

⁹ Szülők, ti milyen támaszok vagytok gyermekeitek nevelésében? Például azt szeretnétek, ha gyermekeitekben kiegyensúlyozott nézet alakulna ki az anyagi dolgokat illetően? Akkor jó példát kell mutatnotok azáltal, hogy nem a legújabb készülékek vagy más dolgok megszerzésére törekszetek, amelyekre igazából nincs is szükségetek. Ha inkább az anyagi előnyök megszerzésére törekszetek, ne lepődjetek meg, ha a gyermekeitek titeket utánoznak (Máté 6:24; 1Timótheus 6:9, 10). Igen, ha a karó nem egyenes, akkor hogyan nőhetne egyenesen a csemete?

10. Kinek a vezetését kell keresniük a szülőknek mindig, és milyen legyen a hozzáállásuk?

¹⁰ Azok a szülők, akik örömet találnak gyermekeikben, mindig az isteni segítséget keresik a nevelésükben, állandóan figyelembe véve, mi válik leginkább a gyermekeik javára szellemileg. Egy négygyermekes anya a következőkről számolt be: „Mielőtt még megszülettek volna a gyermekeink, rendszeresen imádkoztunk Jehovához segítségért, hogy jó szülők legyünk, hogy az ő Szava vezessen minket, és hogy alkalmazni tudjuk azt a saját életünkben.” Majd hozzátette: „Nem csupán frázis volt nálunk, hogy »Jehova van legelöl«, mi így is éltük az életünket” (Bírák 13:8).

Adjunk „vizet” rendszeresen

11. Mire van szükségük a facsemetéknek is, és a gyermekeknek is a növekedéshez?

¹¹ A facsemetéknek különösen nagy szükségük van arra, hogy mindig kapjanak vizet, amint ezt az is mutatja, milyen jól növekednek a fák a folyó partján. (Vö. Jelenések 22:1, 2.) A kisgyermekek is virágozni fognak szellemileg, ha rendszeresen adnak nekik a Biblia igazságának vizéből. A szülőknek azonban figyelembe kell venniük, mennyi ideig tud gyermekük figyelni. Lehetséges, hogy a többszöri, rövid oktatás hatékonyabb, mint ha ritkán, de hosszan tartanák. Ne kicsinyeld le az ilyen rövid idejű oktatásnak az értékét. Létfontosságú az együtt töltött idő ahhoz, hogy kapcsolat épüljön ki a szülő és a gyermek között, meghitt kapcsolat, amelyre folytonosan buzdít a Szentírás (5Mózes 6:6–9; 11:18–21; Példabeszédek 22:6).

12. Milyen értéke van annak, ha a kicsikkel imádkozunk?

¹² A nap vége lehetne az egyik olyan időszak, amelyet a kicsikkel töltesz. Az egyik fiatal így emlékszik vissza: „Szüleim ott ültek az ágyunk mellett minden este, és meghallgatták az imáinkat.” Hogy ez milyen értékes, arról egy másik fiatal ezt mondta: „Ez segített szokásommá tenni, hogy minden este imádkozzak Jehovához, mielőtt lefekszem.” Amikor a gyermekek naponta hallják a szüleiket, amint Jehováról beszélnek, és hozzá imádkoznak, akkor Jehova valóságos személlyé válik előttük. Egy fiatalember ezt mondta: „Amikor imádkoztam Jehovához, becsuktam a szememet, és egy valóságos, nagyapaszerű személyt láttam magam előtt. Szüleim segítettek abban, hogy felismerjem, Jehova szerepet játszik mindenben, amit teszünk és mondunk.”

13. Mit foglalhatnak magukban a rendszeres oktatási időszakok?

¹³ Ahhoz, hogy segítsenek a kicsiknek magukba szívni a Biblia igazságának vizét, a szülők sok gyakorlatias dolgot foglalhatnak bele a rendszeres oktatási időszakokba. Két, tízéves kort még el nem ért gyermek szülei ezt mondták: „Mindkét gyermeket már néhány hetes korától kezdve elkezdtük nevelni, hogy üljenek csendben a Királyság-teremben.” Egy édesapa a következőképpen írta le, mit tett az ő családja: „Leírtuk kis kártyákra az összes bibliai könyv címét, és gyakoroltuk, hogyan kell azokat sorrendbe rakni, miközben mindenkire sor került. A gyerkőcök alig várták, hogy ezt csináljuk.” Sok családban van egy rövid tanulóidőszak, vagy az étkezés előtt, vagy utána. Az egyik édesapa ezt mondta: „A vacsora nálunk jó időpont arra, hogy megbeszéljük a napi bibliai szöveget.”

14. a) Milyen szellemileg jutalommal járó tevékenységeket lehet együtt végezni a kicsikkel? b) Mire képesek a gyermekek a tanulásban?

¹⁴ A kicsik Az én könyvem bibliai történetekrőla című könyv élő bibliai beszámolóit is élvezettel hallgatják. „Amikor a gyerekek kicsik voltak — jegyzi meg egy házaspár —, átvettünk a Bibliai történetek könyvből egy leckét, utána pedig a gyerekek beöltöztek, és eljátszották ezeket a részeket kisebbfajta dráma formájában. Ezt szerették, és gyakran ragaszkodtak hozzá, hogy ne csak egy történetet vegyünk át a tanulmányozás alatt.” Ne becsüld alá gyermekeid tanulmányozási képességét! Négyéves gyermekek a Bibliai történetek könyvből egész fejezeteket jegyeztek meg fejből, sőt még a Bibliát is megtanulták olvasni! Az egyik fiatal visszaemlékszik, hogy amikor körülbelül három és fél éves volt, állandóan rosszul ejtette ki a „bírói döntések” kifejezést, de az édesapja arra buzdította, hogy gyakorolja csak tovább.

15. Többek között mit lehet megbeszélni a gyermekekkel, és mi bizonyítja, hogy értékesek az ilyen megbeszélések?

¹⁵ A gyermekeiddel töltött időt arra is felhasználhatod, hogy felkészítsd őket, osszák meg másokkal is az igazság vizét, mondjuk azáltal, hogy hozzászólnak az összejöveteleken (Zsidók 10:24, 25). „Amikor gyakoroltunk, általában a saját szavaimmal kellett hozzászólnom — emlékezik vissza egy fiatal. — Nem engedték meg, hogy úgy olvassak fel valamit, hogy nem is értem.” Ezenkívül a gyermekeket meg lehet tanítani, hogy értelemmel vegyenek részt a szántóföldi szolgálatban. Egy testvérnő, akit istenfélő szülők neveltek, a következőket meséli: „Sosem lógtunk a nyakukon, mi nem csupán elkísértük a szüleinket az ő munkájukban. Tudtuk, hogy részt kell vennünk, még ha csak abban is, hogy megnyomjuk a csengőt, vagy átadunk egy meghívót. Mivel gondosan felkészültünk minden hétvégi tevékenység előtt, tudtuk, mit mondjunk. Sosem keltünk fel úgy szombat reggel, hogy megkérdezzük, megyünk-e a szolgálatba. Tudtuk, hogy megyünk.”

16. Miért fontos a rendszeresség a gyermekekkel megtartott családi tanulmányozásban?

¹⁶ Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen nagy szükség van arra, hogy a kicsik rendszeresen kapjanak a Biblia igazságának a vizéből, ami azt jelenti, hogy létfontosságú a heti bibliatanulmányozás. Egy kétgyermekes édesapa kijelenti, hogy „a következetlenség az egyik dolog, ami leginkább ingerli a gyermekeket” (Efézus 6:4). Ezt mondta: „Feleségemmel együtt kiválasztottunk egy napot és egy időpontot, és ehhez az időtervhez hűségesen ragaszkodva levezettem a családi bibliatanulmányozást. Nem tartott sokáig, és a gyermekek el is várták abban az időben.” Minden ilyenfajta nevelés fontos már kisgyermekkortól fogva; ahogy a mondás tartja: Úgy nő a fa, ahogy a vesszőt hajlítod.

17. Mi ugyanolyan fontos, mint a kicsiknek a bibliai igazságra való tanítása?

¹⁷ Fontos, hogy a kicsiket a bibliai igazságokra tanítsuk, de a szülői példa ugyanolyan fontos. Vajon gyermekeid látnak téged tanulmányozni, rendszeresen eljárni az összejövetelre, részt venni a szolgálatban, igen, vajon azt látják, hogy élvezettel cselekszed Jehova akaratát? (Zsoltárok 40:9). Létfontosságú, hogy ezt lássák. Egy lány a lényegét tekintve a következőket mondta édesanyjáról, aki kitartott férje ellenségeskedése dacára, és hat gyermeket nevelt fel hűséges Tanúnak: „Édesanyám példája volt ránk a legnagyobb hatással — hangosabban beszélt az a szavaknál.”

Védve a kicsiket

18. a) Hogyan gondoskodhatnak a szülők a gyermekeiknek szükséges védelemről? b) Milyen oktatásban részesültek a kicsik Izráelben a nemi szervekről?

¹⁸ Mint ahogyan a facsemetéknek is gyakran védelemre van szükségük a veszélyes kártevők ellen, a dolgok e gonosz rendszerében a kicsiknek is védelemre van szükségük a „gonosz emberekkel” szemben (2Timótheus 3:1–5, 13). Hogyan nyújthatnak a szülők ilyenfajta védelmet? Azáltal, ha segítenek nekik megszerezni az isteni bölcsességet! (Prédikátor 7:12, Újfordítású revideált Biblia). Jehova azt parancsolta az izraelitáknak — ideértve a „kicsinyeiket” is —, hogy figyeljenek, amikor felolvassák a Törvényét, amelyben szó volt a helyes és helytelen szexuális viselkedésről (5Mózes 31:12; 3Mózes 18:6–24). Többször is említik a nemi szerveket, többek közt a „herét” és az „ágyékot” (3Mózes 15:1–3, 16; 21:20; 22:24; 4Mózes 25:8, Katolikus fordítás; 5Mózes 23:10). Mivel olyannyira szélsőségesen romlott napjaink világa, a kicsiknek tudniuk kell, mi a helyes és helytelen használatuk azoknak a testrészeknek, melyek Isten teremtésművéhez tartoznak, amelyről azt mondta, hogy „igen jó” (1Mózes 1:31; 1Korinthus 12:21–24).

19. Hogyan taníthatjuk meg helyesen a kicsiknek, melyek az intim testrészeik?

¹⁹ Az a legjobb, ha a szülők együtt feltárják, illetve mindegyik felnőtt gyám feltárja a gyermek előtt, melyek az intim részek a testén. Majd el kell magyarázniuk, hogy senki más nem nyúlhat ezekhez a testrészekhez. Mivel a gyermekmolesztálók gyakran kipróbálják, hogyan reagálnak a kicsik a ravasz szexuális közeledésekre, a gyermeknek meg kell tanítani, hogy határozottan utasítsa vissza, és mondja ezt: „Meg fogom mondani!” Tanítsd meg a kisgyermekeidnek, hogy mindig mondják meg, ha valaki úgy próbálja megérinteni őket, hogy attól kényelmetlenül érzik magukat, akármilyen ijesztően félemlítették is meg őket.

Fegyelmezzünk szeretettel

20. a) Miben hasonlít a fegyelmezés a metszéshez? b) Kezdetben milyen a hatása a fegyelmezésnek, de mi az eredménye?

²⁰ A kicsiknek a javukra válik a szeretetteljes fegyelmezés, akárcsak a fának a metszés (Példabeszédek 1:8, 9; 4:13; 13:1). Ha lenyessük a nemkívánatos ágakat, ezáltal a többit növekedésre késztetjük. Ha tehát a gyermekeitek főleg az anyagi javakra irányítják a figyelmüket, vagy a rossz társaság, valamint a veszedelmes szórakozás felé hajlanak, ezek a rossz hajlamok olyan ágakhoz hasonlítanak, amelyeket le kell vágnotok. Ha ezeket eltávolítjátok, akkor ez segíti a gyermekeiteket, hogy szellemi irányba fejlődjenek. Az ilyenfajta fegyelmezés kezdetben talán nem tűnik kellemesnek, mint ahogyan a metszés is „fájhat” a fának. De a fegyelmezés eredményeként olyan irányban indul meg a fejlődése újult erővel, amely irányban szeretnéd, hogy a gyermeked fejlődjön (Zsidók 12:5–11).

21., 22. a) Mi mutatja, hogy a fegyelmezés nem kellemes annak sem, aki adja, annak sem, aki kapja? b) Miért ne vonják meg a szülők a fegyelmezést?

²¹ Általánosan elfogadott tény, hogy a fegyelmezés nem kellemes annak sem, aki adja, annak sem, aki kapja. „A fiam egész sok időt töltött egy olyan fiatallal, akivel kapcsolatban a vének figyelmeztettek, hogy nem jó társaság — jegyezte meg egy édesapa. — Gyorsabban kellett volna cselekednem, mint tettem. Bár a fiam nem keveredett bele semmiféle égbekiáltó helytelenségbe, de beletelt egy kis időbe, mire visszatereltük a helyes vágányra a gondolkodását.” A fiú megjegyezte: „Amikor elválasztottak a legjobb barátomtól, összetörtem.” De azért hozzátette: „Ez jó döntés volt, mivel nem sokkal ez után kiközösítették.”

²² „Életnek úta a tanító-feddések” — mondja Isten Szava. Tehát bármilyen nehéz is fegyelmezni, ne vond ezt meg a gyermekedtől (Példabeszédek 6:23; 23:13; 29:17). Idővel hálásak lesznek azért, hogy helyreigazítottad őket. „Emlékszem, milyen dühös voltam a szüleimre, amikor fegyelmeztek — idézi fel egy fiatal. — De most még dühösebb lennék, ha a szüleim megtagadták volna tőlem azt a fegyelmezést.”

A jutalom megéri az erőfeszítést

23. Miért éri meg a fáradságot minden szerető figyelem, amelyet a fiatalokra fordítanak?

²³ Nem kérdéses, hogy sok, mindennapos, szerető figyelem eredménye az olyan gyermek, akiben a szülei és mások is örömet találnak. De a jutalom, amelyet majd élvezhetünk, nagyon is megér minden rájuk fordított fáradságot — akár vér szerinti gyermekről, akár szellemiről legyen is szó. Az idősödő János apostol mutatott erre rá, amikor ezt írta: „Nincs annál nagyobb örömem, mintha hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak” (3János 4).

[Lábjegyzet]

Emlékszel rá?

◻ Mire van szükségük a facsemetéknek is, és a gyermekeknek is, hogy dicséretre méltókká váljanak?

◻ Valójában hogyan szolgálhatnak a szülők hatékony támaszként?

◻ Mit lehet belefoglalni a kicsikkel tartott tanulási időszakokba, és minek a visszautasítására kell megtanítani őket?

◻ Hogyan válik a hasznára a fegyelmezés a gyermeknek, miként a metszés a fának?

[Kép forrásának jelzése a 10. oldalon]

A Green Chimney’s Farm szíves engedélyével