Egy értelmes asszony kimutatja önzetlenségét
1, 2. a) Az i. e. ötödik század milyen drámai eseményeit kívánjuk most megvizsgálni és hol vannak ezek feljegyezve? b) Ki volt Ahasvérus? c) Miért lesz jutalmazó ez a múltba való kirándulás?
SUSÁN (Susa) városában állt. Az épület pompás palota volt. Építői? Valószínűleg I. Dárius perzsa király és fia I. Xerxész. Az épület díszítő elemeit messze földről hozták. Dárius egyik felirata szerint például a cédrusfa gerendákat Libanonból, az aranyat Szárdiszból és Baktrióból, az ezüstöt és rezet Egyiptomból, az elefántcsontot pedig olyan országokból hozták, mint Etiópia és India.
2 Ma csak csekély rom látható az egykori ragyogó palotából. A bibliai Eszter könyv segítségével azonban — amelyet kétségtelenül a hűséges héber Mordekáj (Márdókeus) írt — „meglátogathatjuk” a királyi kastélyt a mi időszámításunk előtti ötödik század elején. Újra átélhetjük egy évtized drámai eseményeit (kb. i. sz. előtt 484–474 között), amikor Isten népe az egész Perzsa birodalomban a fajirtás kilátásával nézett szembe. Ahasvérus (valószínűleg I. Xerxész) király napjaiban történt ez. A régmúltban való kirándulásunk nagyon jutalmazó lesz, mivel a bibliai beszámoló istenfélő személyek okulására íratott meg, hogy ,kitartás által és az Írások vigasztalása által reménységünk legyen’. — Róma 15:4.
AZ ÖNZÉS MEGALÁZÁSHOZ VEZET
3-5. Mi a Susán vára és milyen összejövetelt tartanak ott Ahasvérus király uralkodásának a harmadik évében?
3 Ahasvérus perzsa király, akinek birodalma 127 igazságszolgáltatási kerületre terjed ki Indiától Etiópiáig, trónját időszaki székhelyén, Susán várában, megerősített királyi épületcsoportban birtokolja. Éppen uralkodásának a harmadik évében vagyunk, amikor összehívja fejedelmeit, szolgáit, katonai embereit és nemeseit egy konferenciára. Ez az összejövetel 180 napra terjed ki, alkalmazkodva bizonyára olyan tisztviselőkhöz, akiknek a hivatala nem engedi meg, hogy egy azon időben jelen legyenek. (Katonai célokról is szó eshetett, mert Hérodotósz görög történetíró arról számolt be, hogy Xerxész uralkodásának harmadik évében a király összejövetelt tartott, hogy háborút tervezzenek Görögország ellen.) — Eszt 1:1-4.
4 E nevezetes összejövetel befejezéséül a király egy hétnapos bankettet rendez Susán várának összes lakói számára. Ezt az ünnepet a palotakert udvarában tartják meg. Nézd csak meg azt a környezetet! Hiszen díszítő elemei lenből, gyapotból, kék anyagból szépmívű kötelekkel jól megerősítve és bíborpiros gyapjú ezüst karikákban. Aztán márványoszlopok és arany, ezüst pamlagok porfíri márvány, gyöngy és fekete márvány padlózaton. — Eszt 1:5, 6.
5 Ezen a lakomán a bort különféle arany edényekből isszák. A perzsák híres ivók. Ezen a lakomán azonban nem követik azt a szokást, hogy minden vendégnek meg kell innia bizonyos mennyiséget. — Eszt 1:7, 8.
6. Milyen fajta nő Vásti és miben nyilvánul az meg?
6 A királyi palota valamelyik másik részében Vásti királyné rendez bankettet az asszonyoknak. Már a hetedik napja tart a király ünnepe és szíve már vidám hangulatban van a bortól. Megbíz hét udvari hivatalnokot, hogy hozzák el a szép Vástit őelébe és a vendégei elé. De mi történik? A királyné vonakodik hallgatni a király szavára. A haragra gerjedt Ahasvérus hét legközvetlenebb fejedelmének a tanácsát kéri ki, mivel ezekből a bölcs emberekből álló tanácsa igen jártas a törvényes ügyekben. „A törvény szerint — kérdezi a király — mit kell tenni Vásti királynéval?” Ez az önző asszony engedetlenségben vétkes! — Eszt 1:9-15.
7, 8. a) Kinek okozott kárt Vásti és mihez vezetett az eljárása? b) Mit gondoltok, mit tanulhatunk Vásti viselkedéséből?
7 Figyeld meg! A hét fejedelem fő szószólója, Mémukán szerint Vásti királyné nemcsak a királyt, hanem a fejedelmeket és az egész birodalom népét is megsértette. Viselkedése ismeretessé válik és az összes asszony, még a hercegnők is megvetik majd férjüket. Ezért Mémukán ajánlata az, hogy adjon ki a király rendeletet, mely szerint Vásti ne kerüljön többé szeme elé és királyi méltósága jobb asszonynak adassék. Akkor minden férjes asszony tisztelni fogja férjét. — Eszt 1:16-20.
8 Ez a javaslat tetszik Ahasvérusnak. Nemsokára minden igazságszolgáltatási kerület népe értesítést kap saját nyelvén. A médek és perzsák változhatatlan törvényei közt most megírták ezt a végzést, mely szerint „minden férj állandóan úrként cselekedjen a saját házában”. (Eszt 1:21, 22) Vástinak engedetlensége és önzése királyi koronájába került. Megaláztatásához vezetett.
EGY ENGEDELMES NŐ KEGYET NYER
9. Hogyan választanak királynét Vásti helyére?
9 Bizonyos idő kell ahhoz, hogy Ahasvérus dühe alábbhagyjon. Aztán a király a miniszterei ajánlatának megfelelően kinevezett tisztviselők szép, ifjú szüzeket keresnek minden igazságszolgáltatási kerületben. Ezeket Susán várába viszik és Hégainak, az eunuchnak gondjaira bízzák. E kiválasztott szüzek masszázst kapnak és végül az, aki legjobban megtetszik Ahasvérusnak, azt kell királynévá tenni Vásti helyett. (Mintegy négy év telt el Vásti eltávolítása és utódjának kiválasztása között; a késedelmet bizonyára a király távolléte okozta, mert háborút folytatott a görögök ellen.) — Eszt 2:1-4, 16, 17.
10. a) Kicsoda Márdokeus? b) Ki Eszter?
10 Nagyon érdekelve van az új királyné keresésében Márdokeus, a király szolgája. Ez a Benjámin törzséből származó hű zsidó egy bizonyos Kis leszármazottja, akit Nebukadnezár, a babiloni egyeduralkodó vitt száműzetésbe Jeruzsálemből Jojákin (Jekoniás) királlyal és másokkal együtt (i. e. 617-ben). Bizonyos idő óta Márdokeus lett a gyámja az árva zsidólánynak Hadassénak; nevének jelentése: „mirtusz”. Másképpen Eszterként ismeretes (ami „friss mirtuszt” jelent) és Abihailnak, Márdokeus elhunyt nagybátyjának a leánya. És milyen bájos fiatal hölgy lett belőle! Nos, „csinos alakú és jó megjelenésű”. Nem meglepő, hogy amikor Vásti utódját keresték, Eszter azok között a hölgyek között volt, akiket Susán várába gyűjtöttek és Hégai felügyeletére bíztak. — Eszt 2:5-8, 15.
11. Hogyan bánik Hégai Eszterrel, és ő Márdokeus kívánsága szerint milyen tényt nem nyilvánít ki?
11 Eszter tetszik Hégainak, aki siet megadatni neki a masszázsokat és a megfelelő ételeket. Valójában hét fiatal hölgyet választ ki, hogy kísérjék őt az asszonyok házának legjobb részébe. Eszter nem fedi fel, hogy zsidó nő, engedve idősebb unokatestvére, Márdokeus határozott kívánságának. Hat hónapon át mirtuszolaj-masszázst kapnak a kiválasztott szűzek, s az ezt követő hat hónapig pedig balzsamolajjal masszírozzák őket. Aztán mindegyik bemegy Ahasvérushoz, majd visszatér „az asszonyok második házába”, Sahásgáznak, a király ágyasai gondnokának felügyelete alá. — Eszt 2:9-14.
12. Milyen jellemvonásai vannak Eszternek, hogyan tekinti őt Ahasvérus és milyen eredménnyel?
12 Eszter önzetlen, nem vesz igénybe látványos díszeket és ezért nem kér semmit, amit Hégai nem említ. Mindamellett mindenkinek megnyerte tetszését, aki csak látta. Ez már Ahasvérus hetedik évének 10. hónapja, Tébeth (december-január). A feszültség tetőfokra hág, amikor Eszter belép a királyhoz. Vajon megtetszik-e neki? Valóban megtetszik! A perzsa uralkodó beleszeret Eszterbe, jobban, mint bármely más asszonyba és királynévá teszi Vásti helyett. Minden fejedelmének és összes szolgáinak nagy ünnepet rendez a boldog király, „Eszter lakomáját”. Ezenfelül amnesztiát hirdet az igazságszolgáltatási kerületeknek (talán adóelengedést, katonai szolgálatból vagy börtönből való szabadulást vagy ezeket együtt mind) . Ahasvérus olyan ajándékokat ad, amilyeneket csak egy uralkodó gazdagsága tehet lehetővé. Micsoda örvendetes idő! — Eszt 2:15-18.
13. a) Mi volt Eszter legfőbb ékessége? b) Hogyan fordíthatják javukra a 20-ik századi keresztény nők, ha megvizsgálják Vásti és Eszter magatartását?
13 Egy igazán engedelmes asszony megtiszteltetésben részesült. S bár Eszter most mint Perzsia királynéja, mégis alkalmazkodik Márdokeus utasításaihoz. (Eszt 2:19, 20) Visszatekintve, magunk elé képzelhetjük Esztert mint szép asszonyt királyi ruházatban. Fő ékessége mégis a ,szív elrejtett embere, a szelíd és csendes szellem romolhatatlan ruházatában, ami nagy érték Isten szemében’. (1Pét 3:3, 4) A huszadik századi keresztény asszonyoknak jó okuk van kerülni a kegyvesztett Vásti engedetlenségét és utánozni az istenfélő Eszter engedelmes, önzetlen tulajdonságait.
14. Miért lehet Márdokeus különösen örvendő Eszter királynővé tételén?
14 Az is igen figyelemre méltó, hogy amikor Esztert királynévá tették, nagy örvendezés volt, amelyben idősebb unokatestvére, Márdokeus is bizonyára teljes szívvel részt vett. Éreznie kellett, hogy ez végezetül a perzsa tartományokban élő összes zsidó javára fog szolgálni.
LOJÁLIS, DE MEG NEM ALKUVÓ
15. Milyen összeesküvést jelent Márdokeus, és mi történik az árulókkal?
15 Eszter kapcsolatban maradt Márdokeussal és követte utasításait. Amikor Márdokeus a király kapujában ült, Bigtán és Teres, két udvari tisztviselő (akik valószínűleg a király magánlakosztályának ajtajánál őrködtek), felháborodtak és alkalmat kerestek, hogy kezet emeljenek Ahasvérusra. Márdokeus tudomást szerzett az összeesküvésről és nyomban megmondta Eszternek, aki jelentette azt az ő nevében a királynak. Bejelentése nyomozást indított el. A két árulót nemsokára kivégezték és holttestüket egy karón vagy cölöpön nyilvánosan kitűzték, mivel bűnük a király elleni sértés volt. Bár akkor Márdokeus megjutalmazatlan maradt, lojális tette bekerült a folyó események könyvébe. — Eszt 2:21-23.
16, 17. a) Kicsoda Hámán? b) Miért nem hajlandó Márdokeus leborulni Hámán előtt?
16 Noha Márdokeus lojális volt és illő tiszteletet tanúsított a kormányzó hatalmak iránt, nem volt megalkuvó. Idők folyamán valamiféle okból Ahasvérus Hámánt, egy bizonyos gazdag embert kinevezett miniszterelnöknek. És az uralkodó összes szolgáinak a palota kapuinál királyi parancsra mélyen meg kellett hajolni és leborulni Hámán előtt. De nézzétek Márdokeust! Következetesen megtagadja a leborulást az új miniszterelnök előtt. Ez haraggal tölti el Hámánt. — Eszt 3:1-5.
17 Miért foglal el Márdokeus ilyen határozott álláspontot? Nos, Hámán agágita, valószínűleg királyi amálekita. Jehova elrendelte az amálekiták végleges kiirtását, mert gyűlöletet tanúsítottak Isten és népe iránt és megtámadták az izraelitákat a pusztában. (2Móz 17:8, 14-16; 5Móz 25:17-19; 1Sám 15:1-33) Ezért az istenfélő Márdokeus rendületlenül ellenállt annak, hogy leboruljon Hámán előtt. A meghajlás nemcsak tiszteletet jelentene, hanem békét és hódolatot ennek az amálekitának. Márdokeus hajthatatlan marad, mert ez az Isten iránti feddhetetlenség megőrzésének ügye.
18. Mit tervez a dühös Hámán Márdokeussal és népével az egész perzsa birodalomban?
18 A dühös Hámán ezután alkalmat keres Márdokeus és népe, a zsidó nép megsemmisítésére az egész birodalom területén. Ebből a célból Ahasvérus uralkodása 12. évének első hónapja, Nizán folyamán ez a lelkiismeretlen agágita jósláshoz folyamodik. „Valakivel [nyilván csillagjóssal] Púrt, azaz sorsot vettet.” Ez annak meghatározására szolgál, hogy melyik a legkedvezőbb nap Jehova népének kiirtására. — Eszt 3:6, 7.
19, 20. Mit mond hamisan Hámán Ahasvérusnak a zsidókról és mit tesz?
19 Hámán most Ahasvérus királlyal beszél és hamisan nemkívánatosnak festi le a zsidókat, mint törvénytiprókat. Megtoldva egy gazdasági ajánlattal az agágita így szól: „Adassék írás, hogy elpusztíttassanak; és tízezer ezüsttalentumot [több millió dollár értékű] fizetek azoknak a kezébe, akik beviszik a király kincstárába.” — Eszt 3:8, 9.
20 Elhiszi Ahasvérus a hamis vádakat? Igen, elhiszi. Lehúzva pecsétgyűrűjét, amelyet hivatalos dokumentumok lepecsételésére használ, odaadja a király Hámánnak. „Az ezüstöt is neked adom és a népet is, tégy velük úgy, ahogy jónak látod”, mondja a perzsa uralkodó. Nemsokára Hámán rendeletére királyi titkárok leveleket írnak, amelyek a zsidók kiirtására vonatkozó végzést tartalmazzák. A gonosz agágita viszont az uralkodó kizárólagos szimbólumát viselő pecsétgyűrűt használja. Hámán belenyomja a gyűrűt viaszba vagy valami egyéb lágy anyagba ezeken a dokumentumokon, hogy hitelesítse azokat. — Eszt 3:10-12.
21. Királyi végzés útján mi van készülőben Ahasvérus uralkodásának 12. évében Adar hó 13-án?
21 A levelek nemsokára gyors postalovakon lovagló hírnökök kezében vannak. A végzés különböző nyelveken kibocsátva és széthordva az egész birodalomban feljogosít a zsidók kifosztására és megsemmisítésére. Mikor? A téli Adar hónap (február-március) 13-án. Érthető tehát, hogy míg Ahasvérus és Hámán ül és iszik, zűrzavar támad Susán városában, ahol sok zsidó van. — Eszt 3:13-15; 9:18.
IDŐ, MELYBEN BÁTORSÁGRA VAN SZÜKSÉG
22. Hogyan reagál Márdokeus és a többi zsidó, mikor tudomást szerez a fajirtó tervről?
22 Mihelyt Márdokeus tudomására jut a fajirtás terve, megszaggatja ruháját, durva zsákruhát ölt, hamut hint a fejére a gyász jeleként és hangos, keserű kiáltozásba kezd. A fenyegető szerencsétlenség hasonlóképpen nagy szomorúságot okoz a zsidók között az összes igazságszolgáltatási kerületekben. Böjtölnek és biztosan sok ima száll Jehova Istenhez. — Eszt 4:1-3.
23. Mit parancsol Márdokeus Eszternek, mit tegyen, de mi történhet, ha hívatlanul bemegy a királyhoz?
23 Eszternek is mély fájdalmat okoz. Ő ruhákat küld Márdokeusnak a zsákruhák helyébe, de ő nem fogadja el azokat. A kérdésre feleletül küld egy példányt az imént kiadott törvényből és megparancsolja neki, hogy menjen a királyhoz és kérjen kegyelmet a népének. Mit válaszol? ,Mindenki tudja, hogy bármely férfi vagy nő bemegy a királyhoz hívatlanul, halálra adják. Csak ha a király kinyújtja feléje aranyjogarát, akkor maradhat életben az illető. Ami engem illet, már harminc napja nem hivatott be.’ (Eszt 4:4-11) Bizony, Eszter elvesztené az életét, hacsak Ahasvérus király nem hagyja jóvá jelenlétét különlegesen kinyújtva feléje jogarát, azt a pálcát, amelyet királyi hatalmának jeléül visel. Bizonyosan nagy bátorságot kíván és Jehovába vetett hitet hívatlanul belépni az uralkodó elé.
24. Mit mond Márdokeus, mit hisz, miért emeltetett Eszter királyi méltóságra?
24 Mindazonáltal Márdokeus ezt válaszolja: „Ne képzeld azt a te lelkedben, hogy a király háznépe jobban megmenekül, mint az összes többi zsidó. Mert ha te a mostani időben egészen hallgatsz, más helyről támad segítségük és szabadulásuk a zsidóknak; de ami téged illet és az atyád házát, ti elvesztek. És ki tudja, ha nem erre az időre emeltettél-e királyi méltóságra?” (Eszt 4:12-14) Márdokeus hitte, hogy Eszter éppen ebben az időben egy különleges cél érdekében jutott királyi méltósághoz, Isten népének megszabadításáért. De Eszter fog-e önzetlenséget, bátorságot és hitet kimutatni?
25. Böjtöléssel mit tett Eszter, Márdokeus és a zsidók Susánban?
25 Feleletében Eszter sürgeti Márdokeust, hogy gyűjtse össze az összes zsidót Susán várába és böjtöljenek érette. „Én is böjtölök — mondja — és azután bemegyek a királyhoz, noha törvény ellenére; és ha elveszek, hát elveszek.” Eszter kész kockára tenni saját életét, de ez az értelmes asszony elhatározza, hogy bátran és önzetlenül cselekszik népe érdekében. Így azután Eszter, Márdokeus és a zsidók Susánban imát böjttel párosítva Jehovára tekintenek szabadulásukért. — Eszt 4:15-17.
26. Mit engedhet meg ma Isten az ő népe ellenségeinek, és ezt tekintve mit kell tenni Krisztus felkent követőinek és önátadott társaiknak?
26 A modern időkben is, Jézus Krisztus szellemtől felkent követőinek, akik szellemi zsidók, és társaiknak bátran kell szembenézni a próbákkal és ellenségeikkel. (Róma 2:28, 29) Jézus Krisztus, az uralkodó Király megengedheti az Isten népe ellenségeinek, hogy elmenjenek a végsőkig elpusztításukra irányuló törekvésükben. Mennyire fontos tehát, hogy a Krisztus felkent követői és önátadott társaik bátran cselekedjenek, és könyörögve az isteni bölcsességért, győzedelmes hitet nyilatkoztassanak ki! De vajon támogatja-e ezután is Jehova az ő népét? Ítéld meg te magad, amint tovább tárulnak fel előttünk Eszter napjainak drámai eseményei.
[Kép a 21. oldalon]
„Ha elveszek, hát elveszek” — Eszt 4:16