Ki tudnál-e fejleszteni több megkülönböztető képességet?
A MEGKÜLÖNBÖZTETŐ KÉPESSÉG ’az elmének az a képessége vagy adottsága, mely által megkülönbözteti az egyik dolgot a másiktól’. ’Ítéletalkotásbeli kifinomultság’ vagy ’a dolgok vagy gondolatok különbségei érzékelésének képessége’ is lehet. Ezt mondja egy szótár (Webster’s Universal Dictionary). Világos, hogy a megkülönböztető képesség kívánatos tulajdonság. Salamon szavaiból is látszik az értéke: „Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz . . ., értelem [megkülönböztető képesség, NW] őriz téged, hogy megszabadítson téged a gonosznak útától” (Példabeszédek 2:10–12).
Igen, a megkülönböztető képesség segít ellenállnunk „a gonosz útának”, amiből bőven van napjainkban. Még sok egyéb előnnyel is jár. A szülők például gyakran hallják gyermekeiktől: „Te egyszerűen nem értesz!” Azok a szülők, akiknek van megkülönböztető képességük, egy kis puhatolódzás segítségével tudják, hogyan érjék el, hogy gyermekeik feltárják az őket zaklató érzéseket és vitás kérdéseket (Példabeszédek 20:5). Egy férj, akinek van megkülönböztető képessége, odafigyel a feleségére, és betekintést nyer felesége gondolkodásába és érzéseibe, s nem von le elhamarkodott következtetéseket. A feleség ugyanígy bánik a férjével. Így „bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel [megkülönböztető képességgel, NW] erősíttetik meg” (Példabeszédek 24:3).
A megkülönböztető képesség segít az embernek sikeresen kezelni helyzeteket. A Példabeszédek 17:27 ezt mondja: „A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú [olyan férfi, akinek van megkülönböztető képessége, NW].” Az az ember, akinek van megkülönböztető képessége, nem forrófejű, nem rohan bele gondolkodás nélkül minden helyzetbe. Gondosan mérlegeli a lehetséges következményeket, mielőtt elkötelezi magát (Lukács 14:28, 29). Másokkal is békésebb kapcsolatnak örvend, mert „értelmétől [értelmes szájától, NW]” vezettetve gondosan megválogatja a szavait (Példabeszédek 10:19; 12:7). De ami rendkívül fontos: az olyan személy, akinek van megkülönböztető képessége, alázatosan elismeri saját korlátait, és inkább Istentől, semhogy emberektől várja a vezetést. Ez örömet szerez Jehovának, és egy további ok arra, hogy kifejlesszük a megkülönböztető képességet (Példabeszédek 2:1–9; Jakab 4:6).
Izráelnél hiányzott a megkülönböztető képesség
Annak veszélye, hogy elmulasztunk megkülönböztető képességet gyakorolni, kitűnik egy olyan eseményből, amely Izráel korai történelme idején játszódott le. Visszatekintve arra az időre, az ihletett zsoltáríró megállapította: „Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél” (Zsoltárok 106:7).
Amikor Mózes kivezette az izraelitákat Egyiptomból, Jehova már kinyilvánította hatalmát és azt az elhatározását, hogy megszabadítja népét, tíz csapást hozva e hatalmas világhatalomra. Miután a fáraó elengedte az izraelitákat, Mózes a Vörös-tenger partjához vezette őket. Az egyiptomiak hadai azonban nyomukban voltak, üldözve őket. Úgy tűnt, mintha az izraeliták csapdába estek volna, és hogy újonnan megtalált szabadságuk nagyon rövid életű lesz. A bibliai feljegyzés ezért így szól: „nagyon megfélemlének s az Úrhoz kiáltának az Izráel fiai.” És Mózeshez fordultak, mondván: „Mit cselekedél velünk, hogy kihoztál minket Égyiptomból? . . . mert jobb volt volna szolgálnunk az Égyiptombelieknek, hogynem mint a pusztában halnunk meg” (2Mózes 14:10–12).
Félelmük érthetőnek tűnhet mindaddig, míg nem emlékezünk arra, hogy ők előzőleg már látták Jehova hatalmának tíz kiemelkedő megnyilvánulását. Első kézből tudták, amire mintegy 40 évvel később emlékeztette őket Mózes: „kihozott minket az Úr Égyiptomból erős kézzel, kinyújtott karral, nagy rettentéssel, jelekkel és csudákkal” (5Mózes 26:8). Ezért, amint a zsoltáríró írta, az izraeliták „nem értették meg [nem mutattak semmi éleslátást, NW]”, midőn Mózes irányítása ellen fordultak. Mindamellett Jehova az ígéretéhez híven megsemmisítő vereséget mért az egyiptomi erőkre (2Mózes 14:19–31).
Éppígy a mi hitünk is meginoghat, ha kétkedéssel vagy határozatlanul fogadjuk a megpróbáltatásokat. A megkülönböztető képesség segít nekünk mindig a maguk mivoltában látni a dolgokat, emlékezve rá, hogy Jehova mennyivel nagyobb minden lehetséges ellenségünknél. A megkülönböztető képesség azt is segít elménkben tartani, amit eddig tett értünk Jehova. Segít, hogy soha ne tévesszük szem elől azt a tényt, hogy ő az a Személy, aki „megőrzi . . . mindazokat, a kik őt szeretik” (Zsoltárok 145:18–20).
Szellemi megkülönböztető képességet szerezni
A megkülönböztető képességet nem hozza magával automatikusan a kor. Ki kell fejleszteni. A bölcs Salamon király, aki nemzetközi hírnevet szerzett megkülönböztető képességével, ezt mondta: „Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet [megkülönböztető képességet, NW] szerez. Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme” (Példabeszédek 3:13, 14). Honnan kapta Salamon a megkülönböztető képességét? Jehovától. Amikor Jehova megkérdezte Salamontól, milyen áldást kíván, Salamon ezt válaszolta: „Adj azért a te szolgádnak értelmes szívet, hogy tudja ítélni a te népedet, és tudjon választást tenni a jó és gonosz között” (1Királyok 3:9). Igen, Salamon Jehovára tekintett mint segítőjére. Megkülönböztető képességet kért, és Jehova megadta neki azt, méghozzá szokatlan mértékben. Az eredmény? „Salamon bölcsesége nagyobb volt, mint a napkelet minden fiainak bölcsesége és Égyiptomnak egész bölcsesége” (1Királyok 4:30).
Salamon tapasztalata megmutatja nekünk, hová kell fordulnunk, a megkülönböztető képesség után kutatva. Salamonhoz hasonlóan Jehovára kell tekintenünk. Hogyan? Nos, Jehova gondoskodott Szaváról, a Bibliáról, amely betekintést enged nekünk a gondolkodásába. Amikor a Bibliát olvassuk, az ismeretnek egy értékes kőfejtőjében bányászunk, amely biztosítani fogja a szellemi megkülönböztető képesség „építőköveit”. A bibliaolvasásunk révén felhalmozott információn elmélkednünk kell. Ezután fel lehet használni ahhoz, hogy helyes döntéseket hozzunk. A felfogóképességünk idővel olyan szintre fejlődik, hogy „értelemben . . . érettek” leszünk, képesek „a jó és rossz között való különbségtételre [vagy azok megkülönböztetésére]” (1Korinthus 14:20; Zsidók 5:14; vö. 1Korinthus 2:10).
Érdekes, hogy még ma is hasznot meríthetünk abból a megkülönböztető képességből, melyet Salamonnak adott Jehova. Hogyan? Salamon hozzáértővé vált a bölcsesség példabeszédek formájában történő kifejezésében, amelyek valójában az isteni ihletésű bölcsesség nagyon tömör kivonatai voltak. E mondások közül sokat a Biblia Példabeszédek nevű könyve őrzött meg. E könyv tanulmányozása segít abban, hogy hasznot merítsünk Salamon megkülönböztető képességéből, és hogy mi magunk is fejlesszük a megkülönböztető képességet.
Hogy segítséget kapjunk a bibliatanulmányozásunkhoz, bibliatanulmányozási segédeszközöket is felhasználhatunk, mint amilyen az Őrtorony és az Ébredjetek! folyóirat. Az Őrtorony már több mint 116 éve hirdeti Jehova Királyságát a becsületes szívűeknek. Az Ébredjetek! folyóirat és elődjei 1919 óta magyarázzák a világban látható állapotokat. E két folyóirat bibliai igazságokat vizsgál, és fokozatosan előrehaladó szellemi felvilágosítással szolgál, amely segít felismernünk a hibákat, akár a kereszténység tanítja azokat, akár a saját gondolkodási mintánkban találhatók meg (Példabeszédek 4:18).
További segítség a megkülönböztető képesség fejlesztéséhez a helyes társaság. Salamon király egyik példabeszéde így szól: „A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol” (Példabeszédek 13:20). Igen sajnálatos, hogy Salamon király fia, Roboám nem emlékezett e példabeszédre életének egyik döntő fontosságú helyzetében. Apja halála után Izráelnek törzsei azzal a kéréssel járultak elé, hogy könnyítsen terheiken. Roboám először az idősebb férfiakkal konzultált, és azok megkülönböztető képességet nyilvánítottak ki, midőn arra buzdították, hogy hallgasson alattvalóira. Ezután a fiatalabb férfiakhoz fordult. Ezeknél tapasztalatlanság és a megkülönböztető képesség hiánya nyilvánult meg; arra buzdították Roboámot, hogy fenyegetésekkel válaszoljon az izraelitáknak. Roboám a fiatalabb férfiakra hallgatott. Az eredmény? Izráel fellázadt, és Roboám elvesztette királyságának nagy részét (1Királyok 12:1–17).
A megkülönböztető képesség fejlesztésének egyik létfontosságú része a szent szellem segítségének a keresése. Áttekintve, hogyan bánt Jehova az izraelitákkal, miután megszabadultak az egyiptomi fogságból, Nehémiás, a bibliaíró, ezt mondta: „Jó szellemedet adtad nekik, hogy bölccsé tegye őket” (Nehémiás 9:20, NW). Jehova szelleme nekünk is segíthet abban, hogy bölcsek legyünk. Amikor azért imádkozol Jehova szelleméért, hogy megkülönböztető képességet adjon, bizalommal imádkozz, mert Jehova „mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül” ad (Jakab 1:5; Máté 7:7–11; 21:22).
Megkülönböztető képesség és éleslátás
Pál apostol megkülönböztető képességet nyilvánított ki, amikor a nemzetek embereinek prédikálta az igazságot. Egyszer például, amikor Athénban volt, ’bejárta és megszemlélte’ hódolatuk tárgyait. Pált bálványok vették körül, és szelleme háborogni kezdett őbenne. Most döntenie kellett. A biztonságos utat kövesse, és maradjon csendben? Vagy nyíltan beszéljen arról a mindenhol jelen lévő bálványimádásról, melyet olyannyira felháborítónak talál, még ha ez veszélyes is lehet?
Pál megkülönböztető képességet tanúsítva cselekedett. Megpillantott egy oltárt, amelyre ez volt ráírva: „Ismeretlen Istennek”. Pál tapintatosan elismerte a bálványok iránti odaadásukat, majd oly módon használta fel ezt az oltárt, hogy bevezesse a következő témát: „Az Isten, a ki teremtette a világot és mindazt, a mi abban van.” Igen, Jehova volt az az Isten, akiről nem tudtak! Pál ily módon számításba vette a dologgal kapcsolatos érzékenységüket, és csodálatos tanúságot tudott tenni. Milyen eredménnyel? Számos ember magáévá tette az igazságot — közöttük „az areopágita Dienes is, és egy Damaris nevű asszony, és mások ő velök” (Cselekedetek 17:16–34). Micsoda példát mutatott Pál a megkülönböztető képességben!
Vitathatatlan, hogy a megkülönböztető képesség nem jön könnyen vagy magától. De ha türelmes vagy, imádkozol, őszinte erőfeszítéseket teszel, bölcs társaságot választasz, tanulmányozod a Bibliát és elmélkedsz rajta, valamint Jehova szent szellemére támaszkodsz, akkor te is ki tudod fejleszteni.