„Kicsoda hasonló az Úrhoz, a mi istenünkhöz?”
„Kicsoda hasonló az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, a ki a magasságban lakozik?” (ZSOLTÁROK 113:5).
1., 2. a) Hogyan tekintik Jehova Tanúi Istent és a Bibliát? b) Milyen kérdések érdemelnek figyelmet?
AKIK Jehovát dicsérik, áldottak. Micsoda kiváltság e boldog tömeghez tartozni! Mi, az ő Tanúi, elfogadjuk Isten Szavának, a Bibliának tanácsát, törvényeit, tanításait, ígéreteit és próféciáit. Örülünk annak, hogy az Írásokból tanulunk és „Istentől tanítottak” vagyunk (János 6:45).
2 Jehova Tanúi számára Isten iránti mély tiszteletük lehetővé teszi, hogy megkérdezzék: „Kicsoda hasonló az Úrhoz, a mi Istenünkhöz?” (Zsoltárok 113:5). A zsoltáros ezen szavai hitet fejeznek ki. De vajon miért van a Tanúknak ilyen hitük Istenben? Mi okuk van Jehova dicséretére?
Helyénvaló hit és dicséret
3. Melyek a Hallel-zsoltárok, és miért nevezik így őket?
3 A Jehovába vetett hit indokolt, mivel ő páratlan Isten. Ezt hangsúlyozza ki a 113., 114. és 115. zsoltár, a hat Hallel-zsoltár része. A Hillel-féle rabbinikus iskola tanításának megfelelően a 113. és a 114. zsoltárt a zsidó Pászkavacsorán, a második kitöltött pohár bor és a szertartás jelentőségének kifejtése után énekelték el. A 115—118. zsoltárt a negyedik pohár bor után énekelték. (Vö. Máté 26:30.) Ezeket összefoglalóan „Hallel-zsoltárok”-nak nevezik, mivel ismételten előfordul bennük a Hallelujah! — „Dicsérjétek Jaht!” felkiáltás.
4. Mi a „Hallelujah” kifejezés jelentése, és milyen gyakran tűnik fel az a Bibliában?
4 A „Hallelujah!” a Zsoltárok könyvében 24-szer előforduló héber kifejezés betű szerinti átirata. A Biblia más részeiben négyszer ennek görög formája tűnik fel, a Nagy-Babilonnak, a hamis vallás világbirodalmának pusztulása feletti örömmel, valamint az afeletti örvendezéssel kapcsolatban, hogy Jehova Isten mint Király uralkodni kezdett (Jelenések 19:1–6). Most, amikor hármat megvizsgálunk a Hallel-zsoltárok közül, képzeljük el, amint ezeket az énekeket énekeljük Jehova dicséretére!
Dicsérjétek Jaht!
5. Milyen kérdésre ad választ a 113. zsoltár, és főleg kire vonatkozik a Zsoltárok 113:1, 2 parancsa?
5 A 113. zsoltár választ ad arra a kérdésre, hogy miért kell dicsérni Jehovát. Ezzel a felszólítással kezdődik: „Dicsérjétek az Urat. Dicsérjétek Úrnak szolgái! dicsérjétek az Úrnak nevét, áldott legyen az Úr neve mostantól fogva és örökké!” (Zsoltárok 113:1, 2). „Hallelujah!” Igen, „dicsérjétek Jaht!” Ez a parancs e „végső idő”-ben főleg Isten népére vonatkozik (Dániel 12:4). Jehova neve mostantól fogva örökké magasztaltatik szerte a földön. Tanúi most kijelentik, hogy Jehova az Isten, Krisztus a Király és a Királyság létrejött az égben. Jehova e dicséretét Sátán, az Ördög és szervezete nem képes megakadályozni.
6. Hogyan dicsérik Jehovát „napkelettől fogva napnyugotig”?
6 A dicséret éneke addig folytatódik, amíg Jehova elő nem idézi, hogy az betöltse a földet. „Napkelettől fogva napnyugotig dicsértessék az Úr neve!” (Zsoltárok 113:3). Ez többet jelent néhány földi teremtmény napi imádatánál. A nap keleten kel és nyugaton nyugszik, bejárva az egész földet. Mindenütt, ahol a nap ragyog, Jehova nevét hamarosan a hamis vallás és Sátán szervezete fogságából megszabadult valamennyi ember dicsérni fogja. Ezt a soha véget nem érő éneket valójában most Jehova felkent Tanúi és Királyának, Jézus Krisztusnak leendő földi gyermekei éneklik. Micsoda kiváltság Jehovát dicsérő énekesnek lenni!
Jehova páratlan
7. Melyik két vonást jegyzi fel a Zsoltárok 113:4 Jehova felsőbbségéről?
7 A zsoltáros így folytatja: „Felmagasztaltatott az Úr minden pogány nép felett; dicsősége túl van az egeken” (Zsoltárok 113:4). Ez Isten felsőbbségének két vonására irányítja a figyelmet: 1. Jehova, a Legfőbb, „felmagasztaltatott . . . minden pogány nép felett”, amelyek csupán olyanok, mint egy csepp a vödörben és mint egy porszem a mérlegserpenyőben (Ésaiás 40:15; Dániel 7:18); 2. dicsősége sokkal nagyobb, mint a fizikai egeké, mivel angyalok cselekszik az ő szuverén akaratát (Zsoltárok 19:2, 3; 103:20, 21).
8. Miért és hogyan ereszkedik le Jehova az égi és földi dolgok tudomásulvételéhez?
8 A zsoltáros Isten felsőbbségétől indíttatva ezt mondta: „Kicsoda hasonló az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, a ki a magasságban lakozik? A ki magát megalázva, tekint szét mennyen és földön” (Zsoltárok 113:5, 6). Isten olyannyira felmagasztalt helyzetben van, hogy az égi és földi dolgok tudomásulvételéhez le kell ereszkednie. Bár Jehova senkinél sem alsóbbrendű és senkinek sincs alávetve, az egyszerű bűnös iránt irgalmat és könyörületet gyakorolva alázatosságot mutat. Jehova alázatossága fejeződik ki abban, hogy Fiát, Jézus Krisztust „engesztelő áldozat”-ként adta a felkent keresztényekért és az emberiség világáért (1János 2:1, 2).
Jehova könyörületes
9., 10. Isten hogyan ’magasztalja fel a szűkölködőt, hogy odaültesse őt a főemberek közé’?
9 Isten könyörületét hangsúlyozva a zsoltáros azzal folytatja, hogy Jehova „felemeli az alacsonyt a porból, és a szűkülködőt kivonszsza a sárból, hogy odaültesse őket a főemberek közé, az ő népének főemberei közé; a ki beülteti a meddőt a házba, mint magzatoknak anyját, nagy örömre. Dicsérjétek az Urat!” (Zsoltárok 113:7–9). Jehova népe hisz abban, hogy ő képes megszabadítani a becsületes szűkölködőket, megváltoztatni helyzetüket és kielégíteni valós szükségleteiket, helyes vágyaikat. ’A magasságos és felséges megeleveníti az alázatosok lelkét, és megeleveníti a megtörtek szívét’ (Ésaiás 57:15).
10 Jehova hogyan ’magasztalja fel a szűkölködőt, hogy odaültesse őt a főemberek közé’? Amikor az Isten akarata az, akkor a főemberekével azonos szinten levő dicsőséges helyre helyezi szolgáit. Így tett József esetében is, aki Egyiptom élelmezésének intézője lett (1Mózes 41:37–49). Izraelben együtt ülni a főemberekkel, vagyis Jehova népének hatalmat gyakorló férfiaival áhított kiváltság volt. A mai keresztény vénekhez hasonlóan az ilyen férfiak Isten segítségét és áldását élvezték.
11. Miért mondhatjuk, hogy a Zsoltárok 113:7–9 főként Jehova modernkori népére vonatkozik?
11 Mit mondhatunk arról, hogy ’a meddő nőt boldog anyává teszi’? Isten fiút adott a meddő Annának, Sámuelt, akit Anna Isten szolgálatára szentelt (1Sámuel 1:20–28). Még kiemelkedőbb, hogy Jézussal, és a szent szellemnek i. sz. 33 Pünkösdjén Jézus tanítványaira történő kitöltésével Isten jelképes asszonya, az égi Sion, szellemi gyermekeket kezdett világra hozni (Ésaiás 54:1–10, 13; Cselekedetek 2:1–4). És Isten éppen úgy, ahogyan a zsidókat a babiloni fogság után visszavitte szülőföldjükre, „az Istennek Izráele” felkent maradékát is megszabadította 1919-ben a babiloni fogságból és oly nagyon megáldotta őket szellemileg, hogy érvényes rájuk a Zsoltárok 113:7–9. verse (Galátzia 6:16). Mint Jehova lojális Tanúi, a szellemi Izrael maradéka és annak földi reménységű társai szívből válaszolnak a 113. zsoltár befejező szavaira: „Dicsérjétek az Urat!”
Jehova páratlan voltának bizonyítéka
12. Hogyan mutatja a 114. zsoltár Jehova páratlan voltát?
12 A 114. zsoltár Jehova páratlan voltát mutatja, felidézve az izraelitákkal kapcsolatos egyedülálló eseményeket. A zsoltáros így énekelt: „Amikor Izráel kivonult Egyiptomból, Jákób háza népe az idegen nyelvű nép közül, Júda lett az ÚR szent népe, Izráel a birodalma” (Zsoltárok 114:1, 2, Ökumenikus fordítás). Isten megszabadította Izraelt az egyiptomiak rabszolgaságából, akiknek nyelve idegen volt az izraeliták fülének. Jehova népének — amelyet a költői párhuzamban Júdának és Izraelnek neveznek — a megszabadulása azt mutatja, hogy Isten minden mai szolgáját képes megszabadítani.
13. Hogyan mutatja a Zsoltárok 114:3–6 Jehova felsőbbségét, és hogyan kapcsolódik az ókori Izrael tapasztalataihoz?
13 A következő szavakból nyilvánvaló Jehova minden teremtmény feletti szuverenitása: „A tenger látá őt és elfutamodék; a Jordán hátrafordula. A hegyek szöknek vala, mint a kosok, s a halmok, mint a juhoknak bárányai. Mi a bajod, te tenger, hogy megfutamodál, és te Jordán, hogy hátrafordulál? Hegyek, hogy szöktök vala, mint a kosok? Ti halmok, mint a juhoknak bárányai?” (Zsoltárok 114:3–6). A Vörös-tenger ’elfutamodott’, amikor Isten rajta keresztül megnyitotta az utat népe számára. Akkor Izrael látta cselekedni Jehova hatalmas kezét az egyiptomiak ellen, akik meghaltak a visszatérő vízben (2Mózes 14:21–31). Az isteni hatalom hasonló megnyilvánulása volt a Jordán folyó ’hátrafordulása’, ami lehetővé tette, hogy az izraeliták belépjenek Kánaánba (Józsué 3:14–16). A ’hegyek szöktek vala, mint a kosok’, amikor a Sínai-hegy a Törvényszövetség beiktatásánál füstölgött és remegett (2Mózes 19:7–18). Közel az ének csúcspontjához a zsoltáros a tartalmat kérdéssé alakítja át, azt sugallva ezzel, hogy az élettelen tengert, folyót, hegyeket és dombokat megfélemlítették Jehova hatalmának megnyilvánulásai.
14. Jehova hatalmából mi történt Méribában és Kádesben, és hogyan kell ennek érintenie az ő újkori szolgáit?
14 Még mindig Jehova hatalmára utalva, a zsoltáros így énekelt: „Indulj meg te föld az Úr orczája előtt, a Jákób Istene előtt, a ki átváltoztatja a kősziklát álló tóvá, és a szirtet vizek forrásává” (Zsoltárok 114:7, 8). Ezzel jelzi jelképesen, hogy az emberiségnek félve kell tisztelnie Jehovát, az egész föld Urát és Egyetemes Uralkodóját. Ő volt „Jákób Istene”, vagy Izraelé, és ő a szellemi izraelitáknak és azok földi társainak Istene is. Méribánál és Kádesnél a pusztában Jehova azáltal mutatta meg hatalmát, hogy csodálatos módon ellátta vízzel Izraelt, ’átváltoztatva a kősziklát álló tóvá, és a szirtet vizek forrásává’ (2Mózes 17:1–7; 4Mózes 20:1–11). Ezek a Jehova félelmetes hatalmára, szerető gondoskodására emlékeztető beszámolók adnak okot az ő Tanúinak az Istenben való feltétlen hitre.
A bálványistenek mások
15. Hogyan lehetett énekelni a 115. zsoltárt?
15 A 115. zsoltár Jehova dicséretére és a benne való bizalomra buzdít bennünket. Áldást és segítséget tulajdonít neki, és azt bizonyítja, hogy a bálványok hasznavehetetlenek. Ezt a zsoltárt antifónaszerűen lehetett énekelni, azaz egy hang ezt énekelte: „A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok!” A gyülekezet pedig így válaszolt: „Az ilyenek segítsége és paizsa ő” (Zsoltárok 115:11).
16. Milyen ellentét van Jehova és a nemzetek bálványai között?
16 A dicsőség nem minket, hanem Jehova nevét illeti; ő a szerető-kedvesség vagy lojális szeretet, és az igazság Istene (Zsoltárok 115:1). Az ellenség gúnyolódva ezt kérdezheti: „Hol van . . . az ő Istenök?” Jehova népe azonban így válaszolhat: „A mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi” (2., 3. vers). A nemzetek bálványai semmit sem képesek tenni, hiszen ember alkotta ezüst- és aranyszobrok. Szájuk, szemük és fülük ellenére némák, vakok és süketek. Van orruk, de nem tudnak szagolni, van lábuk, de nem tudnak menni, van torkuk, de nem tudnak hangot képezni. A tehetetlen, ember alkotta bálványok, és azok, akik bennük bíznak, egyaránt élettelenek lesznek (4–8. vers).
17. Mivel a holtak nem képesek dicsérni Jehovát, mit kell tennünk, és milyen kilátással?
17 A következő rész arra buzdít, hogy bízzunk Jehovában mint Izraelnek, Áron papi házának és minden istenfélőnek Segítőjében és Védőpajzsában (Zsoltárok 115:9–11). Mint Jehovát félő emberek, Isten iránti mély tiszteletet és nemtetszésétől való egészséges félelmet érzünk. Hiszünk abban is, hogy az, „a ki teremtette a mennyet és a földet”, megáldja lojális imádóit (12–15. vers). Az egek az ő trónjának helyét alkotják, de Isten a földet a lojális és engedelmes emberiség örök otthonául készítette. Mivel a néma és tudattalan holtak nem képesek Jehovát dicsérni, nekünk élőknek kell ezt tennünk teljes rajongással és lojalitással (Prédikátor 9:7). Csak azok fognak örök életet élvezni, s azok lesznek képesek örökké ’áldani az Urat’ és elismerően szólni róla „mindörökké”, akik dicsérik Jehovát. Álljunk ezért lojálisan azokkal egy sorba, akik figyelnek a buzdításra: „Dicsérjétek az Urat!” (Zsoltárok 115:16–18).
Jehova csodálatos tulajdonságai
18., 19. Hogyan különböztetik meg Jehovát tulajdonságai a hamis istenektől?
18 Az élettelen bálványoktól eltérően Jehova, az élő Isten, csodálatos tulajdonságokról tesz tanúbizonyságot. Ő a szeretet lényege, az „irgalmas és kegyelmes Isten”, aki „késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú” (2Mózes 34:6; 1János 4:8). Mily nagyon különbözik ő a kegyetlen kánaánita Molok istentől, akinek gyermekeket áldoztak! Úgy vélik, hogy ennek az istennek a képmása ember formájú és bika fejű volt. A bálványt a leírás szerint vörösre izzították, majd a gyermekeket kitárt karjai közé, a lent égő kohóba vetették. Jehova annyira szerető és irgalmas, hogy ilyen emberáldozat még a ’gondolatában sem volt’ soha (Jeremiás 7:31).
19 Jehova fő tulajdonságai közé tartozik a tökéletes igazságosság, a végtelen bölcsesség és a mindenható hatalom is (5Mózes 32:4; Jób 12:13; Ésaiás 40:26). Mi a helyzet a mitológiai istenségekkel? A babiloni istenek és istennők nem az igazság gyakorlói, hanem bosszúállóak voltak. Az egyiptomi istenségeket nem a bölcsesség eszményképeiként ábrázolták, hanem úgy festették le, mint emberi gyengeségekkel rendelkezőket. Ez nem meglepő, mivel a hamis istenek és istennők „hiábavaló” [„üresfejű”, New World Translation] embereknek a termékei, akik bölcseknek állították magukat (Róma 1:21–23). A görög istenségek állítólag összeesküdtek egymás ellen. Zeusz például a mítoszok szerint visszaélt hatalmával, amikor megfosztotta trónjától apját, Kronoszt, aki viszont szintén elmozdította saját apját, Uranoszt. Micsoda áldás Jehovát, az élő és igaz Istent szolgálni és dicsérni, aki tökéletes szeretetről, igazságosságról, bölcsességről és hatalomról tesz tanúbizonyságot!
Jehova méltó az örök dicséretre
20. Milyen okokat adott meg Dávid király Jehova nevének dicséretére?
20 Amint azt a Hallel-zsoltárok mutatják, Jehova megérdemli az örök dicséretet. Amikor Dávid és izraelita társai hozzájárultak a templomépítéshez, Dávid a gyülekezet előtt ezt mondta: „Áldott vagy te, Uram, Izráelnek, a mi atyánknak Istene, öröktől fogva mind örökké! Oh Uram, tied a nagyság, hatalom, dicsőség, örökkévalóság és méltóság, sőt minden, valami a mennyben és a földön van, tied! Tied, oh Uram, az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden fejedelmek felett! A gazdagság és a dicsőség mind te tőled vannak, és te uralkodol mindeneken; a te kezedben van mind az erősség és mind a birodalom; a te kezedben van mindeneknek felmagasztaltatása és megerősíttetése. Most azért, oh mi Istenünk, vallást teszünk előtted, és dicsérjük a te dicsőséges nevedet” (1Krónika 29:10–13).
21. Milyen bizonyítékot ad a Jelenések 19:1–6 arról, hogy az égi tömegek dicsérik Jehovát?
21 Jehovát az egekben is áldani és dicsérni fogják örökké. János apostol „nagy sokaságnak nagy szavát” hallotta az égben, amint az ezt mondta: „Aleluja! az idvesség és a dicsőség, és a tisztesség és a hatalom az Úré, a mi Istenünké! Mert igazak és igazságosak az ő ítéletei, és azt a nagy paráznát [Nagy-Babilont], a mely a földet megrontotta az ő paráznaságával, elítélte, és megbosszúlta az ő szolgáinak vérét annak kezén.” Majd ismét ez hallatszott: „Aleluja!” Ezt mondta „a huszonnégy Vén és a négy lelkes állat”. Egy hang a tróntól így szólt: „Dícsérjétek a mi Istenünket mindnyájan ő szolgái, a kik félitek őt, kicsinyek és nagyok!” János pedig hozzátette: „És hallám mintegy nagy sokaság szavát, és mintegy sok vizek zúgását, és mintegy erős mennydörgések szavát, mondván: Aleluja! mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a mindenható” (Jelenések 19:1–6).
22. Hogyan fogják Jehovát dicsérni megígért új világában?
22 Mennyire helyénvaló, hogy égi seregek dicsérjék Jehovát! Közelgő új világában a feltámasztott lojálisok csatlakoznak majd e rendszer végének túlélőihez Jah dicséretében. Toronymagas hegyek fogják felemelni fejüket az Istent dicsérő énekekben. Zöldellő dombok és gyümölccsel teli fák fogják énekelni dicséretét. Minden teremtmény, amely él és lélegzik, dicsérni fogja Jehova nevét a nagy Hallelujah-kórusban! (148. zsoltár). Vajon a te hangod is hallható lesz abban az örömteli tömegben? Erre akkor lesz lehetőség, ha népével együtt lojálisan szolgálod Jaht. Ez kell, hogy életcélod legyen, hiszen ki olyan, mint Jehova, a mi Istenünk?
Hogyan válaszolnál?
◻ Miért dicsérjük Jehova Istent?
◻ Mennyiben páratlan Isten Jehova?
◻ Mi bizonyítja, hogy Jehova könyörületes?
◻ Miben különbözik Jehova az élettelen bálványoktól és a hamis istenségektől?
◻ Miért mondhatjuk, hogy Jehova örök dicséretet fog kapni égen és földön?
[Kép a 9. oldalon]
A Hallel-zsoltárokat a Pászkavacsora alatt énekelték