A fűzfafélék ezerarcú családja

AZ ÉBREDJETEK! CSEHORSZÁGI ÍRÓJÁTÓL

EGYIKÜK sudár, délceg. Másikuk meggörnyedt, a „feje” lekonyul. Noha teljesen ellentétes a tartásuk, mégis közeli rokonságban állnak egymással. Kik ők? Fák, mégpedig a nyárfa és a szomorúfűz. Mindketten a fűzfafélék családjába tartoznak.

A fűzfafélék leginkább folyók mentén vagy sekély patakok partján nőnek. A mocsaras vidékeket szeretik; az ilyen területeken az apró ágak egykettőre kihajtanak. Ezek a fák harmincméteresnél magasabbra is megnőhetnek. Némelyiknek a levelei keskenyek, és méltóságteljesen sorakoznak a hosszú, vékony, lelógó ágakon. Más fajok levelei meglehetősen szélesek, például a füles fűzé és a hamvas fűzé.

A fűzfák és a nyárfák több mint 350 faja közül leginkább a szomorúfűz vonja magára az emberek figyelmét. Egy másik fajukat kecskefűznek hívják. Ez a bolyhos virágzatáról, vagyis a barkáiról ismerhető fel, melyek lombfakadás előtt jelennek meg. A kis barkák már a tavasz közeledtét jelzik.

Népes család

Csehország nyugati részén, ahol a főváros, Prága fekszik, szinte mindenütt látni nyárfákat. Legalább 35 fajuk létezik, melyek szintén a fűzfafélék családjába tartoznak. Legelterjedtebb közülük talán a fekete nyár, mely leginkább patakparton vagy láperdőben fordul elő. A fekete nyár egyik változata a jegenyefa. A törzse egyenes, az ágai pedig felfelé néznek, és nem nyúlnak messzire a törzstől. Ez a szép fa akár 35 méteresre is megnőhet, vagyis akkora lesz, mint egy tízemeletes épület. Sok helyen ültetnek az útszélre jegenyefákat, melyek kellemesen élénk színbe öltöztetik a vidéki tájat, különösen ősszel, amikor a leveleik aranysárgák lesznek.

A rezgő nyár szintén a nyárfák közé tartozik. Ez a fa nem olyan magas, mint a jegenyefa, és a koronája is valamivel lazább. További ismertetőjele, hogy már a legenyhébb szellő is megrezegteti a leveleit.

Fűzfafélék a Bibliában?

Nem is gondolná az ember, hogy délebbre, például a Közel-Keleten is nőnek nyárfák. Pedig a Biblia leírja, hogy az izraeliták nyárfákra akasztották hárfáikat a babiloni fogság idején (Zsoltárok 137:2). Miért tették ezt? A hárfát Isten dicsőítésére használták, de hányatott sorsuk miatt a bánatos izraelitáknak nem volt kedvük játszani rajta (Ézsaiás 24:8, 9). Isten Szava akkor is említi a nyárfát, amikor a betakarítás ünnepéről ír. A lombsátrak építéséhez nyárfaágakat is felhasználhattak (3Mózes 23:40). Jób könyve úgy mutatja be a bátor vízilovat, mint a folyók lakóját, akit „a völgy nyárfái” vagy más fordítások szerint fűzfák vesznek körül (Jób 40:22).

Ma a nyárfából is, és a fűzfából is sokféle árucikket állítanak elő. A nyárfából gyakran készül furnér, rétegelt lemez, faláda, valamint kartondoboz és más papírtermék. A fűzfát is nagyra értékelik, mert jól hasznosítható. Hajlítható ágaiból a kézművesek kosarakat és bútorokat fonnak. A fűzfafélék családja valóban ezerarcú család!

[Kép a 10. oldalon]

A rezgő nyár levelei

[Kép a 10. oldalon]

Szomorúfűz

[Kép a 10. oldalon]

Jegenyefa

[Kép a 10. oldalon]

Kecskefűz

[Kép a 10. oldalon]

Fekete nyár