Csakugyan lehetséges az örökké tartó élet?

„Mester, mi jót cselekedjem, hogy örök életet nyerjek?” (MÁTÉ 19:16).

 1. Mit mondhatunk el az emberek életidejéről?

ELSŐ Xerxész perzsa király, akit a Bibliában Ahasvérus néven említenek, megszemlélte csapatait, mielőtt csatába indult i. e. 480-ban (Eszter 1:1, 2). Hérodotosz görög történetíró szerint a király sírva fakadt, amikor embereire nézett. Miért? Xerxész ezt mondta: „elszomorít, ha az ember életének rövid voltára gondolok. Mindezen emberek közül egy sem lesz életben mostantól számított száz év múlva.” Valószínűleg te is észrevetted az élet szánalmasan rövid voltát, és hogy senki sem akar megöregedni, megbetegedni és meghalni. Ó, bárcsak fiatalkori egészségben és boldogságban élvezhetnénk az életet! (Jób 14:1, 2).

 2. Miben reménykednek sokan, és miért?

² Figyelemre méltó, hogy egy folyóirat 1997. szeptember 28-i száma főhelyen közölte az „Élni akarnak” című cikket (The New York Times Magazine). Idézett egy kutatót, aki nyomatékosan kijelentette: „Tényleg hiszek abban, hogy mi lehetünk az első olyan nemzedék, amely örökké él.” Talán te is hiszel abban, hogy lehetséges az örökké tartó élet. Lehet, hogy azért gondolkodsz így, mert a Biblia azt ígéri, hogy örökké élhetünk a földön (Zsoltárok 37:29; Jelenések 21:3, 4). Egyesek hiszik, hogy az örök élet lehetséges, de más okokból, mint amik a Bibliában találhatók. Ha megvizsgálunk egypárat ezek közül az okok közül, az segít majd felismernünk, hogy valóban lehetséges az örökké tartó élet.

Úgy lettünk megtervezve, hogy örökké éljünk

 3., 4. a) Miért hiszik egyesek, hogy képesnek kellene lennünk az örök életre? b) Mit mondott Dávid a formáltatásáról?

³ Az egyik ok, amiért sokan hiszik, hogy az embereknek képesnek kellene lenniük az örök életre, az a bámulatos mód, ahogyan meg lettünk alkotva. Valóban csodálatos például az, ahogyan meg lettünk formálva az anyaméhben. Az öregedés témájának egyik vezető szakértője ezt írta: „A természet, miután végrehajtotta a csodákat, melyek a fogantatástól a születésig, majd a nemi érettségig és a felnőttkorig kísérnek el bennünket, úgy döntött, hogy nem tervezi meg azt az ennél látszólag egyszerűbb mechanizmust, amely egyszerűen örökké fenntartaná ezeket a csodákat.” Igen, ha megvizsgáljuk csodálatos szervezetünket, elmerengünk ezen a kérdésen: „Miért kell meghalnunk?”

⁴ Évezredekkel ezelőtt a bibliaíró Dávid éppen ezeken a csodákon elmélkedett, bár igazából nem látott a méh belsejébe, mint a tudósok napjainkban. Dávid saját formáltatásán merengett; ahogyan írta, akkor ’takargatva volt anyja méhében’. Azt mondta, akkor ’alkottatott meg a veséje’. Beszélt ’csontjai’ formáltatásáról is, amikor még az elmondása szerint ’titokban formáltatott’. Dávid utána beszélt a magzati állapotáról, és ezzel az édesanyjának a méhében lévő „embrióval” (NW) kapcsolatban megjegyezte, hogy „ezek mind be voltak írva” (Zsoltárok 139:13–16).

 5. Többek között milyen csodák történnek, amikor a méhben formálódunk?

⁵ Természetesen nem volt szó szerinti kézzel írott részletes tervezet arra, hogyan fog formálódni Dávid az édesanyjának a méhében. De miközben Dávid a ’veséinek’, a ’csontjainak’ és egyéb testrészeinek a formálásán elmélkedett, úgy tűnt számára, mintha ezek a fejlemények egy terv alapján jönnének létre, mintha mindezek ’be lettek volna írva’. Mintha az édesanyjában lévő megtermékenyített sejtben nagy hely lenne, tele könyvekkel, amelyek részletes utasításokat tartalmaznak, hogyan kell megformálódnia egy emberpalántának, és mintha ezeket a bonyolult utasításokat minden egyes kialakulóban lévő sejtnek tovább adnák. Egy folyóirat ezért használja ezt a szóképet: „a fejlődő embrió minden egyes sejtjében tervezetek egész gyűjteménye van” (Science World).

 6. Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy amint Dávid írta, ’csodálatosan vagyunk megalkotva’?

⁶ Gondolkodtál már azon, hogy milyen csodálatosan működik a testünk? Jared Diamond biológus a következőket jegyezte meg: „A beleinket bevonó sejteket néhány naponta, a húgyhólyagot bevonó sejteket kéthavonta, vörösvértesteinket pedig négyhavonta kicseréljük.” Az alábbi következtetésre jutott: „A természet mindennap szétszed és újra összerak minket.” Mit jelent ez valójában? Azt jelenti, hogy tekintet nélkül arra, hány évet élhetünk, akár nyolcat, akár nyolcvanat, akár nyolcszázat, testünk legtöbb sejtje továbbra is nagyon fiatal marad. Egy tudós egyszer ezt a becslést tette: „Egy év alatt a most bennünk található atomok körülbelül 98 százaléka kicserélődik más atomokra, amelyeket a levegővel, a táplálékkal és az innivalóval veszünk magunkhoz.” Bizony, ahogyan Dávid dicsőítő szavakkal kijelentette, ’csodálatosan vagyunk megalkotva’ (Zsoltárok 139:14, Katolikus fordítás).

 7. Milyen következtetésre jutottak némelyek a testünk felépítése alapján?

⁷ Testünk felépítését alapul véve egy öregedéssel foglalkozó szakértő ezt mondta: „Nem kézenfekvő, miért kell az öregedésnek bekövetkeznie.” Valóban úgy látszik, hogy örökké kellene élnünk. És ez az oka, amiért az emberek a technológiai eljárásaik segítségével törekszenek e cél elérésére. Nemrégiben dr. Alvin Silverstein bizakodóan ezt írta könyvében: „Meg fogjuk fejteni az élet lényegét. Meg fogjuk érteni . . ., hogyan öregszik meg az ember.” Milyen következményekkel jár majd ez? Ezt jövendölte: „Nem lesznek többé »öreg« emberek, mivel a halál legyőzését lehetővé tevő ismeret örök ifjúságot is hoz majd” (Conquest of Death). Az emberi szervezettel foglalkozó modern tudományos kutatások alapján vajon túlzásnak hangzik az örökké tartó élet gondolata? Van még egy ennél erősebb ok is, amiért hihetünk abban, hogy lehetséges az örökké tartó élet.

Az örök élet vágya

 8., 9. Milyen természetes vágyuk volt az embereknek a történelem folyamán mindvégig?

⁸ Megfigyelted már, hogy az embereknek természetes vágyuk, hogy örökké éljenek? Egy orvos az alábbiakat írta egy német folyóiratban: „Az örökké tartó élet álma valószínűleg egykorú az emberiséggel.” Bizonyos ókorban élt európaiak hitnézeteit ecsetelve egy enciklopédia megállapítja: „Arra méltó emberek örökké fognak élni egy arannyal fedett, ragyogó palotában” (The New Encyclopædia Britannica). És lám, milyen messzire mentek az emberek azon erőfeszítésükben, hogy kielégítsék az örökké tartó élet iránti alapvető vágyukat!

⁹ Egy amerikai lexikon (The Encyclopedia Americana) megjegyzi, hogy több mint 2000 évvel ezelőtt Kínában „a császárok és a [köz]nép egyaránt, a taoista papok vezetésével, félretették a munkát, hogy az életelixírt keressék”, az úgynevezett ifjúság forrását. Igen, a történelem folyamán mindvégig hittek abban emberek, hogy különböző kotyvalékok elfogyasztása, vagy akár bizonyosfajta vizek ivása által fiatalok maradhatnak.

10. Mivel próbálkoznak modern korunkban, hogy lehetővé tegyék az élet meghosszabbítását?

¹⁰ Nem kevésbé figyelemreméltók a modern kori erőfeszítések, amelyeknek a céljuk, hogy valóra váltsák az ember veleszületett vágyát az örökké tartó életre. Ennek kiemelkedő példája a betegségben elhunyt emberek lefagyasztása. Ezt abban a reményben teszik, hogy majd valamikor a jövőben, amikor kifejlesztik a betegség ellenszerét, újra életre keltik őket. Ennek az eljárásnak, amelyet fagyasztásnak neveznek, egyik védelmezője ezt írta: „Ha optimizmusunk jogosnak bizonyul, és megtudjuk, hogyan lehet meggyógyítani vagy helyreállítani minden kárt — beleértve ebbe az öregkor okozta gyengeségeket is —, akkor azoknak, akik most »meghalnak«, a jövőben végtelen életük lesz.”

11. Miért vágynak az emberek az örök életre?

¹¹ Felmerülhet benned a kérdés, hogy miért van olyan mélyen beleágyazva a gondolkodásunkba az örökké tartó élet utáni vágy? Vajon azért, mert „[Isten] az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta”? (Prédikátor 3:11, Újfordítású revideált Biblia). Ez komoly megfontolást érdemlő ügy! Gondolj csak bele: Miért volna bennünk egy velünk született vágy, hogy örökké éljünk, ha nem az volna Teremtőnk szándéka, hogy ez a vágy valóra váljon? Vajon szeretetre vallana, hogy az örökké tartó élet utáni vággyal teremt meg minket, azután pedig csalódást okoz azáltal, hogy sohasem engedi, hogy ez a vágy valóra is váljon? (Zsoltárok 145:16).

Kiben bízzunk?

12. Miről vannak meggyőződve egyesek, de szerinted van ennek alapja?

¹² Mibe vessük bizalmunkat arra vonatkozóan, hogy örökké tartó életet nyerjünk? A XX., illetve XXI. századi emberi technikába? Az „Élni akarnak” című cikk „a technika istenségéről” beszélt, és „a technika lehetőségeivel kapcsolatos lelkesedésről” (The New York Times Magazine). Egy kutató állítólag még abban is „könnyelműen bizakodott . . ., hogy a genetikai manipuláció időben elérhető lesz, hogy megmentsen [minket] az öregedés megállítása vagy talán visszafordítása által”. Bizony az emberi erőfeszítések teljesen hatástalanoknak bizonyultak abban, hogy megállítsák az öregedést, vagy hogy legyőzzék a halált.

13. Hogyan látszik agyunk felépítéséből, hogy örök életre lettünk szánva?

¹³ Vajon ez azt jelenti, hogy nincs semmilyen módszer az örökké tartó élet elnyerésére? Egyáltalán nem! Van rá mód! Agyunk csodálatos felépítése a gyakorlatilag korlátlan tanulási képességével meg kell hogy győzzön minket erről. James Watson molekulabiológus úgy nevezte, mint ami „a legbonyolultabb dolog, amit eddig felfedeztek világegyetemünkben”. Richard Restak ideggyógyász pedig ezt mondta: „sehol az ismert világegyetemben nincs semmi olyasmi, ami akár csak távolról is hasonlítana hozzá.” Miért volna olyan agyunk, amely gyakorlatilag korlátlan mennyiségű információ tárolására és feldolgozására képes, valamint olyan testünk, amely örök működésre lett tervezve, ha nem örökké tartó életre lennénk szánva?

14. a) Milyen következtetésre jutnak a bibliaírók az emberi élettel kapcsolatban? b) Miért vessük Istenbe és ne az emberekbe a bizalmunkat?

¹⁴ Akkor viszont mi az egyedüli ésszerű és tényszerű következtetés, amelyre el kell jutnunk? Hát nem az, hogy úgy formált és teremtett minket egy mindenható, intelligens Alkotó, hogy örökké élhessünk? (Jób 10:8; Zsoltárok 36:10; 100:3; Malakiás 2:10; Cselekedetek 17:24, 25). Nem volna tehát bölcs, ha megszívlelnénk a bibliai zsoltáríró ihletett parancsát: „ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet”? Miért ne bízzunk emberekben? Azért, mert ahogy a zsoltáríró megfogalmazta: „Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei.” Bizony, hiába van meg a lehetőség az örök életre, az emberek tehetetlenek a halállal szemben. A zsoltáríró így következtet: „Boldog, a kinek . . . reménysége van az Úrban, az ő Istenében” (Zsoltárok 146:3–5).

Istennek tényleg ez a szándéka?

15. Mi mutatja, hogy az az Isten szándéka, hogy örökké éljünk?

¹⁵ Megkérdezheted azonban, hogy Jehovának tényleg az-e a szándéka, hogy örökké tartó életnek örvendjünk. Igen, az! Szava tucatnyi alkalommal ígéri. „Az Isten kegyelmi ajándéka . . . örök élet” — biztosít minket a Biblia. Isten szolgája, János ezt írta: „az az ígéret, a melyet ő [Isten] ígért nékünk: az örök élet.” Nem csoda, hogy egy fiatalember megkérdezte Jézust: „mester, mi jót cselekedjem, hogy örök életet nyerjek?” (Róma 6:23; 1János 2:25; Máté 19:16). Pál apostol írt az „örök élet reménységéről, melyet megígért az igazmondó Isten örök időknek előtte” (Titus 1:2).

16. Milyen értelemben ígérhette Isten az örökké tartó életet „örök időknek előtte”?

¹⁶ Mit jelent az, hogy Isten örökké tartó életet ígért „örök időknek előtte”? Egyesek szerint Pál apostol ezalatt azt értette, hogy Isten az első emberpár, Ádám és Éva megteremtése előtt elhatározta azt, hogy az emberek örökké éljenek. De ha Pál az ember megteremtése utáni időpontra utalt, amikor Jehova kijelentette, mi a szándéka, akkor is nyilvánvaló, hogy Isten akaratában benne van az emberi örökké tartó élet.

17. Miért űzték ki Ádámot és Évát az Éden-kertből, és miért állítottak kerubokat a bejárat elé?

¹⁷ A Biblia azt mondja, hogy az Éden kertjében ’nevelé az Úr Isten a földből az élet fáját’. Azért űzték ki Ádámot a kertből, hogy „ki ne nyújtsa kezét, hogy szakaszszon az élet fájáról is, hogy egyék, s örökké éljen”, igen, örökkön-örökké! Miután kiűzték Ádámot és Évát az Éden-kertből, Jehova odaállította a „Kerúbokat és a villogó pallos lángját, hogy őrizzék az élet fájának útját” (1Mózes 2:9; 3:22–24).

18. a) Mit jelentett volna Ádámnak és Évának, ha ehet az élet fájáról? b) Mit jelképezett az élet fájáról való evés?

¹⁸ Mit jelentett volna Ádámnak és Évának az, ha engedélyezik nekik, hogy egyenek az élet fájáról? Nos, azt a kiváltságot, hogy örökké élhetnek a Paradicsomban! Egy bibliamagyarázó így tűnődött: „Az élet fájának bizonyára volt valamilyen hatóereje, amely az emberi testet megóvta volna a korosodás okozta elgyengüléstől, illetve elerőtlenedéstől, amelynek a halál vet véget.” Sőt azt állította, hogy „a paradicsomban valamilyen növényi hatóerő játszott szerepet, amely ellensúlyozta [az öregedés] hatásait”. A Biblia azonban nem mondja, hogy az élet fájának önmagában életet adó tulajdonságai lettek volna. A fa sokkal inkább egyszerűen az örök élet Isten által adott garanciáját jelentette annak, aki ehetett volna annak gyümölcséből (Jelenések 2:7).

Isten szándéka nem változott

19. Miért halt meg Ádám, és miért halunk meg mi, az utódai is?

¹⁹ Amikor Ádám bűnt követett el, elveszítette az örökké tartó élet jogát önmaga és minden, még meg nem született utóda számára (1Mózes 2:17). Amikor engedetlensége miatt bűnössé vált, akkor fogyatékossá, tökéletlenné vált. Attól az időtől kezdve Ádám teste tulajdonképpen halálra programozottá vált. Amint a Biblia mondja: „a bűn zsoldja halál” (Róma 6:23). Sőt mi több, Ádám tökéletlen utódai is a halálra, nem pedig örökké tartó életre programozottá váltak. A Biblia ezt így magyarázza: „miképen egy ember [Ádám] által jött be a világra a bűn, és a bűn által a halál, és akképen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek” (Róma 5:12).

20. Mi mutatja, hogy az embernek földi örök életet szántak?

²⁰ Mi lett volna azonban akkor, ha Ádám nem vétkezik? Mi történik akkor, ha engedelmeskedik Istennek, és engedik, hogy egyen az élet fájáról? Hol örvendhetett volna Isten ajándékának, az örökké tartó életnek? Az égben? Nem! Isten semmit sem mondott arról, hogy Ádám az égbe jutna. A munkát, mellyel megbízták, a földön kellett elvégeznie. A Biblia elmagyarázza, hogy „nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót”, és még azt is elmondja, hogy „vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt” (1Mózes 2:9, 15). Miután Éva meg lett teremtve Ádám társaként, mindketten további munkafeladatot kaptak itt, a földön. Isten ezt mondta nekik: „Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon” (1Mózes 1:28).

21. Milyen csodálatos kilátásai voltak az első embereknek?

²¹ Gondolj arra, milyen csodálatos földi kilátásokat nyitottak meg Isten eme utasításai Ádám és Éva előtt! Tökéletesen egészséges fiakat és lányokat kellett felnevelniük a földi Paradicsomban. Amikor szeretett gyermekeik idősebbé váltak volna, ők is szaporodtak volna, és részt vettek volna velük együtt a kellemes kerti munkában, hogy fenntartsák a Paradicsomot. Minden nekik alávetett állattal együtt, az emberek nagyon elégedettek lehettek volna. Gondolj csak arra, milyen örömet jelentett volna az Éden kertje határainak kiterjesztése, míg végül az egész föld paradicsommá válik! Örömödet lelnéd tökéletes gyermekekkel egy ilyen szépséges földi otthonban — amelyben egyáltalán nem kell aggódni az öregedés és a halál miatt? Engedd, hogy szíved természetes érzései válaszoljanak erre a kérdésre.

22. Miért lehetünk biztosak abban, hogy Isten nem változtatott a földdel kapcsolatos szándékán?

²² Nos, viszont amikor Ádám és Éva engedetlenné vált, és ki lett űzve az Éden kertjéből, vajon ez megváltoztatta Isten szándékát, hogy az emberek örökké éljenek Paradicsomban a földön? Egyáltalán nem! Ha Isten így tett volna, ez azt jelentette volna, hogy elismeri kudarcát abban, hogy nem képes végrehajtani eredeti szándékát. Nyugodtak lehetünk afelől, hogy Isten megteszi, amit megígér, ahogyan ő maga is kijelenti: „Így lesz az én beszédem, a mely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, a mit akarok, és szerencsés lesz ott, a hová küldöttem” (Ésaiás 55:11).

23. a) Mi erősíti meg, hogy Istennek az a szándéka, hogy az igazságosságra hajlók örökké éljenek a földön? b) Mit fogunk megvizsgálni legközelebb?

²³ Hogy Istennek a földre vonatkozó szándéka nem változott meg, nyilvánvalóan látható a Bibliából, ahol Isten ezt ígéri: „Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak.” Még Jézus Krisztus is azt mondta Hegyi beszédében, hogy a szelídek fogják örökölni a földet (Zsoltárok 37:29; Máté 5:5). De hogyan nyerhetünk örökké tartó életet, és mit kell tennünk, hogy örömünk teljen benne? Ezt fogjuk megvizsgálni a következő cikkben.

Hogyan válaszolnál?

◻ Miért hisznek sokan abban, hogy lehetséges az örök élet?

◻ Minek kellene meggyőznie minket arról, hogy örök életre lettünk szánva?

◻ Mi volt Isten eredeti szándéka az emberiséggel és a földdel?

◻ Miért lehetünk biztosak abban, hogy Isten véghez fogja vinni eredeti szándékát?