Szüntelenül figyelmeztess Jehova szokatlan munkájára
„Mert felkel majd Jehova, mint a Perazim hegyén, haragra gerjed, mint a Gibeonhoz közeli völgyben” (ÉSAIÁS 28:21).
1., 2. Milyen szokatlan munkát hajtott végre Jehova az ő népe érdekében Dávid napjaiban?
KÜLÖNÖS tett! A legszokatlanabb munka! Ez az, amelyet Jehova az ő népe érdekében végrehajtott i. e. a XI. században. És ez a különös tett szolgált mintául egy még szokatlanabb munkához, amelyet a közeljövőben fog végrehajtani. Mi volt ez az ókori cselekedet? Röviddel azután, hogy Dávidot Jeruzsálemben beiktatták mint királyt, a szomszédos filiszteusok támadást indítottak, és ez idézte elő Jehova különös tettét. A filiszteusok először Refaim völgyében kezdtek portyázni. Dávid megkérdezte Jehovát, mit tegyen, és azt az utasítást kapta, hogy lendüljön ellentámadásba. Dávid engedelmeskedett Jehova szavának és Baál-Perazimnál teljes vereséget mért a hatalmas filiszteus seregre. A filiszteusok azonban nem ismerték el vereségüket. Rövidesen visszatértek, hogy tovább pusztítsák és fosztogassák Refaim völgyét, és Dávid ismét útmutatást kért Jehovától.
2 Ez alkalommal azt az utasítást kapta, hogy kerülje meg hátulról a filiszteusokat a seregével. Jehova ezt mondta: „Amikor lépések neszét hallod a bakhabokrok teteje felől, akkor határozottan cselekedjél, mert akkor előtted megy Jehova, hogy megverje a filiszteusok táborát.” És pontosan ez történt. Dávid addig várt, amíg Jehova menetelés hangját nem idézte elő a bakhabokrok tetején — talán erős szél által. Dávid és csapatai azonnal előugrottak rejtekhelyükről és megtámadták a megzavart filiszteusokat nagy öldökléssel győzve le őket. A vallásos bálványokat pedig, amelyeket a filiszteusok a csatamezőn hagytak heverve, összeszedték és elpusztították (2Sámuel 5:17–25; 1Krónika 14:8–17).
3. Miért kellett, hogy érdekelje Jehova különös tette a zsidókat Ésaiás napjaiban, és miért kellene, hogy érdekelje a kereszténységet ma?
3 Ez szokatlan munka, különös tett volt, amit Jehova a filiszteusok ellen hajtott végre az ő felkent királya érdekében. Ésaiás próféta rámutatott, hogy Jehova ugyanolyan különös és erőteljes dolgot cselekszik Júda szellemi részegesei ellen. Az Ésaiás napjaiban élő hitetlen vallásvezetőknek meg kellett jegyezniük ezeket. A mai kereszténységnek is meg kellene jegyeznie, mivel az, ami Júdával történt, mintául szolgál a kereszténység végső sorsára.
„A fekhely túlrövidnek bizonyult”
4., 5. a) Hogyan ábrázolta Ésaiás szemléletesen napjai vallásvezetőinek kényelmetlen helyzetét? b) Mi okoz ma a kereszténységnek kényelmetlenséget?
4 Ésaiás először arra a tényre hívta fel a figyelmet, hogy csaláson és hazugságon alapulnak azok a szerződések, melyekbe az ókori szellemi részegesek a bizalmukat vetették. Aztán szemléletesen ábrázolta azok kényelmetlen helyzetét, akik abban a hazugságban reménykedtek. Ezt mondta: „A fekhely túl rövidnek bizonyult ahhoz, hogy valaki kinyújtózzon rajta és a szőtt ágytakaró túl keskenynek, hogy betakarózzon vele” (Ésaiás 28:20). Aki túl rövid ágyon nyújtózik végig, felfedezi majd, hogy a lába kinyúlik a hidegre. Ugyanakkor, ha az ágy rövidségéhez alkalmazkodva felhúzza a térdeit, a takaró túl keskenynek bizonyul majd, és testének nagy része még mindig védtelen lesz. Bárhogy is tegyen, némely része a hidegre kerül.
5 Képletesen szólva ilyen helyzetben voltak Ésaiás napjaiban azok, akik egy hazugság menedékébe helyezték bizalmukat. Ma szintén kényelmetlen helyzetben vannak azok, akik bizalmukat a kereszténység hazugságának menedékébe helyezték. Mondhatni hidegre kerültek. Nem annak van itt az ideje, hogy kényelmet keressünk a világnak a békére és biztonságra irányuló megállapodásaiban. Isten közeledő ítéletének árnyéka alatt a politikai uralkodókkal kötött szövetségek nem biztosítanak meleg kényelmet a kereszténység számára.
Jehova különös tette
6. Hogyan cselekedett Jehova Júdával szemben, és hogyan cselekszik a kereszténységgel szemben?
6 Napjai hűtlen Jeruzsálemének — és az újkori hűtlen kereszténységnek — kényelmetlen helyzetét szemléletesen leírva Ésaiás a továbbiakban ezt mondja: „Mert felkel majd Jehova, mint a Perazim hegyén, haragra gerjed, mint a Gibeonhoz közeli völgyben, hogy véghez vigye tettét — tette különös; és elvégezze munkáját — munkája szokatlan” (Ésaiás 28:21). Igen, Ésaiás figyelmeztetett, hogy Jehova rövidesen fel fog kelni, amiként tette azt Baál-Perazimnál. De ez alkalommal fel fog lépni hűtlen népével szemben és egy omladozó gát résén átzúduló vízáradathoz hasonlóan fog cselekedni. Jeruzsálem szövetsége a halállal semmis és érvénytelen. Hasonlóképpen cselekszik Jehova a közeljövőben is a kereszténység ellen, amely úgy fogja találni majd, hogy minden részegítő megegyezés e világgal semmit sem ér. Egész hatalmas szervezetét összetörik, híveit szétszórják. Hamis isteneit teljesen felégetik.
7. Miért volt ’különösnek’ és ’szokatlannak’ nevezhető Jehovának Júdával kapcsolatos szándéka?
7 Miért nevezi Ésaiás különös és szokatlan munkának Jehova Jeruzsálem elleni tettét? Nos, Jeruzsálem volt Jehova imádatának a székhelye és Jehova felkent királyának a városa (Zsoltárok 132:11–18). Mint ilyet, korábban soha nem pusztították el. Temploma még soha nem égett le. Dávid királyi házát, amelyet egykor Jeruzsálemben alapítottak meg, még soha nem döntötték meg. Egy ilyen dolog elképzelhetetlen volt. Rendkívül szokatlan volt, hogy Jehovának szándékában állt volna megengedni, hogy ilyen dolgok megtörténjenek.
8. Milyen figyelmeztetést adott Jehova az ő közelgő szokatlan cselekedetét illetően?
8 Jehova azonban pontos figyelmeztetést adott prófétáin keresztül arra vonatkozóan, hogy ezek a megdöbbentő események bekövetkeznek (Mikeás 3:9–12). Habakuk próféta például, aki i. e. a hetedik században élt, ezt mondta: „Nézzetek szét a nemzetek között és lássátok; ámulva nézzetek egymásra. Ámuljatok, mert napjaitokban olyan dolgot viszek véghez, amit nem is hinnétek, amikor elbeszélik. Mert íme, felhozom a káldeusokat, a kegyetlen és szilaj nemzetet, amely előtör a széles földön, hogy birtokba vegye a hajlékokat, amelyek nem az övéi. Rettenetes és félelmetes ez a nép” (Habakuk 1:5–7).
9. Milyen módon teljesítette Jehova Jeruzsálem elleni figyelmeztetését?
9 Jehova i. e. 607-ben beteljesítette ezt az intését. Megengedte a babiloni hadseregnek, hogy Jeruzsálem ellen vonuljon, és hagyta őket, hogy elpusztítsák a várost és a templomot (Jeremiás siralmai 2:7–9). Azonfelül megengedte, hogy Jeruzsálemet másodszor is elpusztítsák. Miért? Nos, 70 évi száműzetés után a bűnbánó zsidók visszatértek hazájukba és idővel másik templomot építettek Jeruzsálemben. A zsidók azonban ismét eltávolodtak Jehovától. Időszámításunk első századában Pál idézte Habakuk szavait zsidó kortársainak, figyelmeztetve őket a prófécia egy jövőbeli beteljesedésére (Cselekedetek 13:40, 41). Jézus maga is erőteljesen figyelmeztetett arra, hogy Jeruzsálem és temploma el fog pusztulni a zsidók hitetlensége miatt (Máté 23:37-24:2). Vajon azok az első századi zsidók megfogadták a figyelmeztetést? Nem. Ősatyáikhoz hasonlóan teljes mértékben megvetették Jehova figyelmeztetését. Ezért Jehova megismételte különös munkáját. Jeruzsálem és annak temploma elpusztult i. sz. 70-ben a római légiók által.
10. Hogyan cselekszik Jehova a kereszténység ellen a közeljövőben?
10 Akkor hát miért gondolná bárki is, hogy Jehova nem tesz valami hasonlót a mi időnkben? A tény az, hogy megvalósítja szándékát még akkor is, ha ez különösnek és szokatlannak tűnik a kételkedők számára. Ez alkalommal a kereszténység lesz az ő cselekedetének tárgya, amely az ókori Júdához hasonlóan azt állítja ugyan, hogy Istent imádja, mégis reménytelenül megromlott. A Nagyobb Dávid, Krisztus Jézus által Jehova egy olyan órában tör rá a kereszténység „filiszteusaira”, amikor nem várják. Végre fogja hajtani szokatlan munkáját egészen addig a pontig, míg el nem törli a kereszténység vallásos rendszerének még utolsó maradványait is (Máté 13:36–43; 2Thessalonika 1:6–10).
Figyelmeztetés Jehova tettére
11., 12. Jehova Tanúi hogyan figyelmeztetnek Jehova közelgő ítéletére?
11 Jehova Tanúi sok éven keresztül intettek Jehova e közelgő ítélete felől. Rámutattak, hogy Jeruzsálemnek és templomának i. e. 607-ben, majd ismételten i. sz. 70-ben történt elpusztítása prófétai figyelmeztetés volt arra vonatkozóan, ami a kereszténységre fog bekövetkezni. Azt is kimutatták, hogy a kereszténység a hamis vallás világbirodalmának, Nagy-Babilonnak a részévé vált hitehagyása miatt. Emiatt Isten Nagy-Babilonra vonatkozó ítélete különösen a kereszténységre fog lesújtani, mivel ő a legbűnösebb része e sátáni tömörülésnek (Jelenések 19:1–3).
12 Jehova Tanúi rámutattak a Biblia azon prófétai figyelmeztetésére, hogy a Jehova számára megfelelő időben Nagy-Babilon politikai szeretői ellene fordulnak. Egy skarlátszínű fenevad tíz szarvával szemléltetve ezt a Jelenések könyve, így figyelmeztet: „És a tíz szarv, amelyet láttál, és a vadállat, ezek meggyűlölik a szajhát [Nagy-Babilont], feldúlják és mezítelenné teszik, és felfalják annak húsos részeit és teljesen megégetik őt tűzzel” (Jelenések 17:16). A vallásos kereszténységet elégetik és elpusztítják az összes más hamis vallással egyetemben. Ez lesz Jehova különös tette, az ő szokatlan munkája napjainkra vonatkozóan.
13. Hogyan reagálnak ma Jehova figyelmeztetésére hasonlóan ahhoz, amiről Ésaiás beszámolt?
13 Jehova Tanúi gyakran találkoznak csúfolódó nevetéssel, amikor e közelgő katasztrófára vonatkozó figyelmeztetést hangoztatják. Az emberek azon töprengenek, minek képzelik ők magukat, hogy ilyen dolgokat mondanak. A kereszténység olyan szilárdnak és jól megalapozottnak tűnik. Sőt néhányan úgy vélik, hogy a helyzete egyre jobb lesz. Azok a kormányzatok, amelyek elnyomták, a közelmúltban még nagyobb működési szabadságot adtak neki. A valóságban azonban a kereszténységnek meg kellene szívlelnie Ésaiás tanácsát: „Ne bizonyuljatok csúfolkodóknak, nehogy szorosabbak legyenek bilincseitek; mert van pusztítás, sőt valamilyen határozat is van rá, amelyet hallottam a Legfőbb Úrtól, a seregek Jehovájától az egész föld számára” (Ésaiás 28:22; 2Péter 3:3, 4).
14. Hogyan lesznek erősebbek és szorosabbak a kereszténység bilincsei?
14 Túlnyomó többségében a kereszténység továbbra is ellenségeskedni fog a Királlyal és a Királysággal (2Thessalonika 2:3, 4, 8). Ugyanakkor azonban bilincseik egyre erősebbek és szorosabbak lesznek. Más szavakkal, pusztulásuk egyre biztosabb és biztosabb lesz. Jehova nem lép vissza azon döntésétől, hogy a kereszténységnek el kell pusztulnia, amiként nem lépett vissza attól a döntésétől sem, hogy megengedte Jeruzsálemnek és templomának lerombolását i. e. 607-ben.
„Menjetek ki belőle”!
15. A menekülés mely útja áll nyitva a helyes szívállapotú egyének előtt?
15 Hogyan kerülheti el bárki is a kereszténység sorsát? Visszatérve Izrael napjaira, Jehova hűséges prófétákat küldött, hogy emlékeztesse a helyes szívállapotú egyéneket a tiszta imádatra. Napjainkban a Tanúit támasztotta — mára már milliókat számlálva — hasonló céllal. Ők félelem nélkül feltárják a kereszténység szellemileg halott állapotát. Ezáltal hűségesen visszhangozzák a Jelenések 8. és 9. fejezetében feljegyzett angyali trombitaszó csapásszerű kijelentéseit. Továbbá szorgalmasan hirdetik a Jelenések 18:4-ben feljegyzett figyelmeztetést: „Menjetek ki belőle én népem . . . ha nem akartok kapni csapásaiból.” A „belőle” szó itt Nagy-Babilonra, a hamis vallás világbirodalmára utal, melynek elsődleges része a kereszténység.
16. Milyen módon menekültek el milliók a hamis vallásból?
16 Az 1919, és különösen 1922 óta eltelt időben a szelídek egyre növekvő tömege hallgatott a figyelmeztetésre és hagyta el Nagy-Babilont. Először ezrek, aztán százezrek, most pedig már milliók különültek el a hamis vallástól, különösen a kereszténységtől, és menekültek a tiszta imádathoz (Ésaiás 2:2–4). Ők tudják, hogy kizárólag Nagy-Babilon elhagyásával kerülhetik el annak csapásait, amelyek annak pusztulásában érik el tetőpontjukat, amikor eljön az ideje arra, hogy Jehova szokatlan munkája végrehajtásra kerüljön.
17., 18. Hogyan vált Jehova ékesség koronájává és szépség koroszorújává az ő népe számára?
17 Ésaiás próféta leírja azok boldog helyzetét, akik kiállnak a tiszta imádat mellett. Ezt mondja: „Azon a napon a seregek Jehovája olyanná lesz népe maradéka számára, mint az ékesség koronája és a szépség koszorúja; mint az igazságosság szelleme annak, aki az ítélőszékben ül, mint hősi erő azok számára, akik visszaverik a kaputól a támadókat” (Ésaiás 28:5, 6).
18 Az igazság iránti lojalitásuk miatt a hű és értelmes rabszolga osztály tagjainak Jehova a dicsőség el nem múló koronája. Ez különösen 1926 óta igaz. Abban az évben Az Őr Torony január 1-jei száma egy felkavaró cikket közölt „Ki fogja tisztelni Jehovát?” címmel, ebben kihangsúlyozta életfontosságú szükségességét annak, hogy dicsőítsük Jehova nevét. A felkent keresztények attól kezdve úgy hirdetik ezt a nevet világszerte, mint soha azelőtt. Még szorosabb azonosságot vállaltak Jehovával 1931-ben azáltal, hogy felvették a Jehova Tanúi nevet. Azonkívül a más juhok egy nagy sokasága is kijött a kereszténységből és Nagy-Babilon más részeiből. Ők szintén felvették Isten nevét. Az eredmény? Sokkal inkább maga Jehova — nem pedig némely ideiglenes nemzeti függetlenség — vált az ékesség koronájává és a szépség koszorújává több mint négymillió embernek mintegy 212 országban és a tenger szigetein. Micsoda megtiszteltetés számukra, hogy az egyedüli élő és igaz Isten nevét viselhetik! (Jelenések 7:3, 4, 9, 10; 15:4).
„És Jehova szellemenyugszik meg rajta”
19. Ki ül az ítélőszékben és hogyan vált számára Jehova az igazságosság szellemévé?
19 Jézus számára, „aki ítélőszékben ül”, Jehova „az igazságosság szelleme”. Amikor Jézus a földön járt, ellenállt annak, hogy a világi szövetségek részegítő szelleme legyőzze őt. Napjainkban mint Jehova trónon ülő Királya szent szellemmel van betelve, amely irányítja őt a kiegyensúlyozott, tisztán látó döntések meghozatalában. Jézusban teljesedik a prófécia: „És Jehova szelleme nyugszik meg rajta, a bölcsesség és az értelem szelleme, a tanács és a hatalom szelleme, a tudásnak és Jehova félelmének szelleme” (Ésaiás 11:2). Jehova valóban Jézus által ’teszi a jogosságot zsinórmértékké és az igazságosságot szintezővé’ (Ésaiás 28:17). Mialatt a szellemileg részeg ellenségek megsemmisülnek a pusztulásban, Jehova szent neve és egyetemes szuverenitása igazságszolgáltatásban részesül.
20., 21. Hogyan hatnak rád az Ésaiás 28:1–22. versének szavai?
20 Milyen csodálatos értelme van hát napjainkra Ésaiás e próféciájának, amelyet a 28. fejezetben jegyeztek fel. Ha tiszták maradunk a kereszténység szellemi részegeseitől és az igaz imádathoz ragaszkodunk, akkor védelmet élvezünk majd, midőn Jehova véghezviszi különös tettét és szokatlan munkáját. Milyen öröm tudni ezt! És mennyire boldogok vagyunk, hogy kinyilváníthatjuk: amikor e dolgok bekövetkeznek, mindenkinek meg kell tudnia, hogy a seregek Jehovája cselekedett az ő hűséges népe érdekében és önmaga igazolására Jézus Krisztus által! (Zsoltárok 83:17, 18 [83:18, 19, Károli]).
21 Bárcsak minden őszinte keresztény továbbra is félelem nélkül figyelmeztetne Jehova különös tettére. Tartsunk hát ki szokatlan munkájának ismertetésében. Miközben ezt tesszük, jelentsük ki mindenkinek, hogy megingathatatlan reménységünk Isten trónra emelt Királya alatti Királyságában van. Bárcsak buzgalmunk, elhatározásunk és lojalitásunk hozzájárulna a Mindenható Isten, Jehova örökké tartó dicséretéhez! (Zsoltárok 146:1, 2, 10).
Emlékszel?
◻ Miért van a kereszténység kényelmetlen helyzetben?
◻ Mi volt Jehova Jeruzsálemre vonatkozó szándéka, és miért volt ez „különös” és „szokatlan”?
◻ Milyen figyelmeztetést közölnek Jehova Tanúi a kereszténységre vonatkozóan, és milyen reagálással találkoznak?
◻ Hogyan kerülhetik el az emberek a kereszténység sorsát?
[Kép a 24. oldalon]
Jehova megismétli szokatlan munkáját ebben az időben a kereszténység ellen