Istentől jövő béke — Vajon mikor?

„A békét adó Isten rövidesen szétzúzza Sátánt a lábaitok alatt” (RÓMA 16:20).

 1., 2. a) Mit mondott egy hindu bölcs a háborúról és a békéről? b) Kik ezek a boldogok, akik az Istentől jövő békének örvendhetnek?

„HA az őrült fegyverkezési verseny folytatódik, abból elkerülhetetlenül olyan öldöklés következik, amelyhez hasonló soha nem fordult elő a történelemben. Ha egyáltalán marad majd győztes, maga a győzelem is élő halál lesz annak a nemzetnek a számára, amely győztesen kerül ki a harcból.” Ez a jóslat 1938-ban hangzott el Mahatma Gandhi szájából, aki valóban jóval messzebbre látott a saját idejénél.

² Korábban, 1931-ben, Gandhi már kifejtette az angol alkirály előtt: „Ha az ön országa és az enyém megértik egymást Krisztusnak ebben a Hegyi beszédben lefektetett tanításai alapján, akkor megoldottuk nemcsak a mi országaink, hanem az egész világ nehézségeit.” Ahogyan a hindu bölcs rámutatott, Jézus beszéde utat mutatott az igazi békéhez. Abban a bizonyos beszédben Krisztus ezt mondta: „Boldogok a békeszeretők, mert ’Isten fiainak’ nevezik őket” (Máté 5:9). E „fiak” közül ma sokan örvendenek Isten békéjének. Idővel a föld összes szelídei „maradéktalan örömet találnak a béke bőségében” (Zsoltárok 37:11). De bízhatunk-e az effajta kimenetelben?

 3. Miért nincs ma a földön valódi béke?

³ Ma a világraszóló megsemmisülés kísértete lebeg az emberiség felett. Egy nem régi felmérés szerint: „A legnagyobb ostobaság, hogy 3–4 000 000 000 000 dollárt (3–4 trillió dollárt) költöttek a második világháború óta a nukleáris fegyverzet megteremtésére, amely, ha felhasználnák, az egész világ öngyilkosságát jelentené. . . . A világon felhalmozott nukleáris fegyverek megatonna mennyisége elegendő 58 milliárd ember elpusztítására, vagy más szóval elegendő arra, hogy 12-szeresen megöljön minden egyes személyt, aki ma a földön él.”a Az őrült fegyverkezési verseny mégis egyre nagyobb ütemben folytatódik. Valóban őrült ez a verseny, mivel az angol MAD (őrült) szó egyben a Mutually Assured Destruction (Kölcsönösen biztosított pusztulás) kifejezés kezdőbetűiből alkotott rövidítés, ami nagyon is ingatag elképzelés arra, hogy a szuperhatalmak arra építsék fel és azon tartsák egyensúlyban az úgynevezett békéjüket. Ez nyilván nem az Istentől jövő béke!

 4. a) Milyen látványt nyújt most a világ? b) Milyen szilárd reménysége lehet mégis Jehova imádóinak?

⁴ A világ minden szempontból szomorú látványt nyújt. Az emberi társadalomnak soha azelőtt nem kellett annyi politikai korrupciót, bűnözési erőszakot, gazdasági fejfájást, istentelenséget, és vallási zűrzavart elszenvednie, mint a jelen korunkban. Soha nem volt annyira igaz, mint éppen most, hogy „az egész teremtés továbbra is együtt sóhajtozik és szenved”. Ámde Isten megígérte, hogy az emberi teremtményei ’felszabadulnak a romlottság rabszolgaságából és elnyerik az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságát’ (Róma 8:21, 22). Azok a békeszerető emberek, akik a Biblia Istenét, a szuverén Urat, Jehovát imádják, biztosítva vannak afelől, hogy bejutnak abba a szabadságba. Olyan szabadság lesz az, amelynek a gyökerei az igazi békében, az örök békében találnak szilárd talajra. (Ezékiel 37:26–28.) De hát mikor jön el ez a béke, és honnan jön el?

Isten nézete az ’időkről és időszakokról’

 5. Milyen kérdések vetődnek fel az 1Thessalonika 5:1. versével kapcsolatban?

⁵ Pál apostol azzal vigasztalta a thessalonikai keresztényeket, hogy megmagyarázta nekik, milyen összefüggés van a feltámadás és „az Úr” Jézus „jelenléte” között. Majd így folytatta: „Az időkre és időszakokra vonatkozóan pedig, testvéreim, nem szükséges írnom nektek” (1Thessalonika 4:15; 5:1).

 6. Honnan tudjuk, hogy az ’idők és időszakok’ fontosak Istennek?

⁶ Vajon az apostol szavai arra engednek következtetni, hogy Isten előtt nem fontosak az ’idők és időszakok’? Szó sincs róla! (Prédikátor 3:1.) „Amikor az idő teljessége elérkezett”, a 69 évhét végén történt, hogy „Isten elküldte Fiát”. Jézus küldetése pedig három és fél évet vett igénybe — i. sz. 29-től 33-ig — pontosan a próféciának megfelelően. (Galata 4:4; Dániel 9:24–27.) Pontosan „a nemzetek meghatározott idejé”-nek a végén, 1914-ben került Jézus mint Király a trónra „a mennyei Jeruzsálemben”. (Lukács 21:24; Zsidók 12:22; Ezékiel 21:27; Dániel 4:31, 32, [4:28, 29, Károli].) A „nagy nyomorúság” is a Jehova által meghatározott „napon és órában” jön el. „Nem késik el” (Máté 24:21, 36; Habakuk 2:3).

 7. Miért nem volt szükség arra, hogy Pál az ’időkről és időszakokról’ írjon a thessalonikaiaknak?

⁷ Ebben a tekintetben Pálnak nem volt szüksége arra, hogy írjon az „időkről és időszakokról”. A thessalonikai keresztények már meggyőződtek arról, hogy elérkezett a dolgok zsidó rendszere befejezésének ’időszaka’, ami mintegy 20 évvel később, i. sz. 70-ben véget is ért. Buzgalmuk és „szent szellem öröme” példamutató módon ragyogott. (1Thessalonika 1:4–7.) Hasonlóképpen Jehova Tanúi ma szintén tisztában vannak azzal, hogy a világban dúló háborúk és az egyéb szomorú események 1914 óta annak „a jelét” képezik, hogy Jézus láthatatlanul jelen van a Királyság hatalmában és dicsőségében. (Máté 24:3–8; 25:31.)

 8. Miért kell ébereknek és tevékenyeknek lennünk?

⁸ Az apostol azután arról biztosítja újra hívőtársait, a keresztényeket: „Mert ti magatok is jól tudjátok, hogy Jehova napja pontosan úgy jön el, mint a tolvaj éjjel” (1Thessalonika 5:2). Jóllehet nem tudjuk a pontos időpontot, az ítélet végrehajtásának napja egyre közeledik. Hirtelen tör az emberekre, egy pillanat alatt, az Isten által meghatározott órában. Ezért szüntelenül ébereknek és tevékenyeknek kell lennünk. (Lukács 21:34–36.)

Csúcsponti felhívás a békére

 9. a) Milyen kiáltás hangzik majd el, és az igaz keresztények miért nem vesznek részt benne? b) Ki harsogja majd azt a kiáltást, és mennyiben hasonlítanak az ilyen kiáltók a Jeremiás idejében élt kiáltókhoz?

⁹ „Béke és biztonság!” Pál itt arra a bejelentésre hívja fel a figyelmünket, amely Krisztus „jelenlétének” a csúcspontjakor hangzik el. (1Thessalonika 5:3.) Vajon nemsokára hallani fogjuk ezt a kiáltást? És honnan ered majd a világbékére és biztonságra szóló felhívás? Nyilván nem Krisztus követői közül, hiszen Jézus kijelentette, hogy sem az ő követői, sem az ő Királysága nem „része a világnak”. (János 15:19; 17:14, 16; 18:36.) Azok, akik e kiáltást harsogják, feltétlenül a világhoz kell hogy tartozzanak, és olyanok, akik ellenzik Isten Királyságát. Ők annak a világnak a részét képezik, amely a ’gonosznak’, azaz Sátánnak, az Ördögnek a hatalmában van. (1János 5:19.) Mint a Jermiás korában élt politikai és vallási vezetők, a maiak is „saját szívük látomását” szólják, amikor azt mondják: „Békességetek lesz”, és helytelenül azt állítják, hogy az a béke Istentől van. De milyen hamisnak bizonyul majd ez az állításuk! (Jeremiás 23:16, 17, 19, 20.)

10. Milyen események láncolata vezetett el a jelenlegi világhelyzethez?

¹⁰ Események egész láncolata vezet ehhez a „Béke és biztonság!” felkiáltáshoz. Az akkor Nagy Háború néven ismert első világháború után, 1920-ban született meg a Népszövetség. Célja az volt, hogy örökre száműzze a háborút a földről. A második világháború azonban a mélységbe taszította a Népszövetséget. 1945. október 24-én ez a testület újból életre kelt, feltámadt hamvaiból új név alatt, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete. (Vö. Jelenések 17:8.) Elsődleges célja: „fenntartani a világbékét és biztonságot”. Alapítói kifejezték azon eltökéltségüket, hogy „megmentsék a következő nemzedéket a háború csapásaitól”. Vajon az ENSZ-nek sikerült biztosítania a békét és a biztonságot?

11. Mennyire súlyos a mai válság, amellyel a világnak szembe kell néznie?

¹¹ Bármennyire őszinték lehettek is az ENSZ megalapítói közül némelyek, az egész testület, akárcsak elődje, a Népszövetség, képtelen volt megvalósítani az alapokmányban rögzített célját. A világ ma a nukleáris fegyverkezés puskaporos hordójának a tetején ül. A Szovjetunióban 1986 áprilisában bekövetkezett csernobili szerencsétlenség, az Európa nagy részére kiható radioaktív szennyeződéssel azt mutatja, hogy még a békés célú nukleáris energia is rettenetes lehetőségeket rejt magában. A Csendes-óceán déli részén néhány nemzet megpróbálja megtartani területét atommentes övezetként. De ha valaha is kitörne egy teljes méretű nukleáris háború, sehol a világon nem maradnának túlélők.

Vajon lehetséges-e a „Béke és biztonság”?

12. Milyen nyilatkozatot tett az ENSZ 1986-ra vonatkozóan, és hogyan válaszoltak rá a nemzetek?

¹² Az egyre elmélyülő válság teljes tudatában az Egyesült Nemzetek Szervezete 1986-ot Nemzetközi Békeévnek jelentette ki. Ez vegyes fogadtatásra talált a különféle nemzeteknél. A legtöbben ilyen vagy olyan módon támogatták az ENSZ Békeévét, ámde rámutattak arra, hogy a nukleáris háború fenyegető veszély árnyékát veti a békére. Időközben pedig tovább folynak az úgynevezett miniháborúk szerte a földön, és a második világháború óta mintegy 150 ilyen háború volt több mint 30 000 000 halálos áldozattal. Elmondhatjuk-e hát, hogy valóban minden nemzet megtette a kezdeményezést abból a célból, hogy megvalósítsa az Ésaiás 2:4 híres szavait, amelyeket jelmondatként olvashatunk az ENSZ palota falán?

13. Milyen támogatás tapasztalható a vallási vezetők részéről?

¹³ A világ vallásai nem húzódoztak az ENSZ Nemzetközi Békeévének a támogatásától. II. János Pál pápa január 1-jét Béke világnapnak nyilvánította és arra sürgette az államférfiakat, hogy biztosítsanak megfelelő vezetést az egyetemes béke alapjainak a megteremtéséhez. Ugyanakkor felszólította a világ hitfelekezeteit, hogy találkozzanak az olaszországi Assisiban, és mondjanak közös imákat a Nemzetközi Békeév alatt. A Canterbury érsek, az Anglikán Egyház feje, valamint buddhista csoportok örömmel vették a meghívást. Az Egyházak Világtanácsa nyilatkozatot tett közzé a Nemzetközi Békeévről és sürgette a nukleáris leszerelés azonnali megkezdését.

14. Hogyan lehet sikeres valamilyen béketerv?

¹⁴ De vajon mi „a békét adó Isten” akarata a „béke és biztonság” megvalósítása tekintetében? Isten prófétai Szava talán azt mutatja, hogy a tökéletlen emberek meghozhatják ennek a világnak a békét és biztonságot? Egyáltalán nem! „Bizonyos sikerek” ahhoz kötődnek, hogy Jehova intézi az ügyeket igazságossága szerint és az ő dicséretére. (Ésaiás 55:11; 61:11.)

Küszöbön álló „hirtelen pusztulás”

15. Milyen megdöbbentő kijelentést tett ezután Pál apostol?

¹⁵ Pál apostol elmondja nekünk, hogy minek kell megtörténnie. Ezt mondja: „Amikor azt mondogatják: ’Béke és biztonság!’, akkor jön rájuk hirtelen a pusztulás, mint a szorongató fájdalom a várandós asszonyra, és semmiképpen meg nem menekülnek” (1Thessalonika 5:3).

16. Miért mondhatjuk, hogy a nemzetek útjai nem Jehova útjai?

¹⁶ Első olvasásra talán megütközünk ezeken a szavakon. De a Biblia tisztázza a kérdést. A nemzetek útja ma nem Jehova útja. (Ésaiás 55:8, 9.) Az ok pedig, amiért megengedi az emberi kormányzatok különféle formáit az, hogy választ adjon a ravasz Kígyó, Sátán, az Ördög kihívására, az általa mintegy 6000 évvel felvetett vitakérdésre. Amikor Sátán rávette első szüleinket, hogy az Istentől való függetlenség útját válasszák, azt vitatta, hogy vajon az emberiségnek valóban szüksége van-e Isten uralmára. (1Mózes 3:4, 5.)

17. Milyen hírnevet hagyott maga után az emberi uralom, és mit bizonyít ez?

¹⁷ Az azt követő évezredek alatt Isten hagyta, hogy az emberek kikísérletezzék az emberi uralom mindenféle formáját. Akár rövid évekig tartó, akár évszázadokig tartó volt is az uralom, minden egyes ilyen emberi uralom nyomorúságos kudarcot jelentett az igazi béke és biztonság tekintetében. Háború, bűnözés, terror, és halál volt az ember állandó sorsa az összes emberi kormányzat-típus alatt. A történelem során ’az egyik ember a másik rovására hatalmaskodott’. (Prédikátor 8:9.) Ma sem más a helyzet. Aki ismeri a vitakérdést, ma elmondhatja Isten prófétájával: „Jól tudom, ó Jehova, hogy nem a földből való emberre tartozik az ő útja. Nem a járókelő emberre tartozik, hogy irányítsa lépteit” (Jeremiás 10:23).

18. Miért kiáltják hiába a nemzetek: „Béke és biztonság!”?

¹⁸ Közel van már az idő, amikor egyszer s mindenkorra eldől a vitakérdés. Egyedül Isten uralma képes meghozni az igazi békét és biztonságot az emberiségnek. Mégsem az Isten uralmát óhajtják az emberek, amikor azt kiáltják: „Béke és biztonság!” Tovább akarják gyakorolni az uralmat a saját büszke ideológiájuk szerint. Ámde kifutottak már az időből! A nemzetek érzik, hogy valami drasztikusnak kell bekövetkeznie. Máskülönben mindenki elvész valamilyen nukleáris tömeghalálban. Azt akarják hát megtenni, amit Jeremiás prófétailag megjövendölt: „Felületesen próbálgatják gyógyítani népem összeomlását e szavakkal: ’Béke van! Béke van!’, amikor nincs béke.” De hiábavaló lesz ez a próbálkozás! (Jeremiás 6:14; 8:11, 15.)

A megjövendölt vég

19. Hogyan tör ki hirtelen „Jehova napja”?

¹⁹ „Hirtelen pusztulás. . .” — mondja Pál apostol. Isten prófétája, Ésaiás pedig hozzáfűzi: „Nézzétek, daliáik az utcán kiáltoznak; békeküldötteik keservesen sírnak!” (Ésaiás 33:7). A Biblia számtalan helyen mutatja, hogy Jehova ítéletvégrehajtása a nemzeteken és az embereken gyorsan, váratlanul megy majd végbe — valóban, ’mint ahogyan a tolvaj jön éjjel’. (1Thessalonika 5:2, 3; Jeremiás 25:32, 33; Sofóniás 1:14–18; 2Péter 3:10.) Amikor a világ fennhangon hirdeti, hogy sikerült elérnie a béke és biztonság valamilyen szintjét, „Jehova napja” félelmetkeltő hirtelenséggel elérkezik. Isten népe felismeri majd a „Béke és biztonság!” kiáltást, tudni fogja, miből áll az, és biztonságban lakozik majd Jehovától kapott rejtekhelyén. (Zsoltárok 37:39, 40; 46:1, 2; Jóel 3:16.)

20. a) Miféle „vadállat” az ENSZ? b) Hogyan tekinti Jehova a hamis vallást, és miért?

²⁰ Jehova Szavában a Népszövetségnek és utódának, az Egyesült Nemzetek Szervezetének a pályafutása egy „skarlátszínű vadállat” pályafutásához hasonlít, amely vadállatnak hét feje (a világhatalmakat ábrázolja, amelyekből ered) és tíz szarva van (ezek a kormányzati hatalmakat ábrázolják, amelyek jelenleg támogatják). A Biblia politikai „vadállat”-nak tünteti fel, amely a brit „oroszlán”-hoz vagy az orosz „medvé”-hez hasonlítható. A „vadállat” hátán egy asszony lovagol: „Nagy–Babilon, a paráznák és a föld utálatosságainak anyja” (Jelenések 17:3–8). Ez jól ábrázolja Jehova nézetét a hamis vallásról, amely nem képviseli sem őt, sem az ő igazságos Királyságát. A parázna nő szellemi paráznaságot követ el, amikor a politikába avatkozik. Ennek egyik példája az, amikor a vallás az ENSZ-hez csatlakozik a békéért és a biztonságért folytatott világ-kampányban. A parázna szeretne békében és biztonságban lenni Isten ítéletüzenete tekintetében is, amelyet Jehova Tanúi hirdetnek. Ezért befolyást gyakorol néhány kormányzatra, hogy tiltsák be a Tanúk tevékenységét. (Zsoltárok 2:1–3.)

21. a) Milyen cselekmény jelzi „Jehova napjának” a kezdetét? b) Milyen kimenetele lesz majd annak a „nap”-nak?

²¹ Hogyan jön el hirtelen „Jehova napja”? Az emberi történelem e legsötétebb éjszakáján valóban úgy jön el, „mint a tolvaj”! Akkor következik be ez, amikor Isten úgy manőverezi az ENSZ vadállat nemzeteit, hogy azok váratlanul a hamis vallás ellen fordulnak. Kimutatva hangsúlyozott gyűlöletüket Nagy-Babilon iránt, leleplezik őt olyannak mutatva be, amilyen a valóságban, és teljesen kifosztják. Hamar eljön a kivégzése, mivel korábbi politikai szeretői így kiáltanak fel: „Milyen kár, milyen kár, te nagy város, Babilon, te erős város, hogy egyetlen órában jött el a te ítétéleted!” Ámde a nemzetek és hadseregeik Isten népét is meg fogják támadni. Akkor azonban a királyok Királya, Jézus Krisztus elpusztítja összes ellenségét, a fő ellenállót, Sátánt, az Ördögöt pedig mélységbe veti. (Jelenések 17:16, 17; 18:10; 19:11–21; 20:1–3; vö. Ezékiel 38:11, 16, 18–23.)

22. a) Milyen nagyszerű kilátásuk lehet ma a hívő embereknek? b) Hogyan örvendhetsz majd az Istentől jövő békének?

²² Végezetül igazi béke és biztonság virágzik majd Isten Királysága alatt! (Zsoltárok 72:1, 7; Ésaiás 9:6, 7.) Nagy öröm, hogy ma sokan vannak olyanok, akik ’éberek és józanok’, s akik élni fognak, hogy megláthassák mindezt. (1Thessalonika 5:4–6.) „Egy nagy sokaság. . . minden nemzetből”, akik hitet gyakorolnak Jehova megváltási gondoskodásában Krisztus által, megmenekülnek a „nagy nyomorúságon” át, hogy Istentől jövő örök békének örvendhessenek. (Jelenések 7:9–17; 21:3, 4.) Bárcsak te is közöttük lehetnél!

[Lábjegyzet]

Mit válaszolnál rá?

◻ Miért fontosak az ’idők és időszakok’ mind Istennek, mind nekünk?

◻ Hogyan tekintsünk „Jehova napjának” eljövetelére?

◻ Kik vesznek részt az 1Thessalonika 5:3-ban leírt kiáltásban, és mikor történik az?

◻ Mely hirtelen eseményeket fog előidézni az a kiáltás?