A négyarcú élő teremtmények

1–2. Miért használ időnként Jehova szemléltetőeszközöket, amikor szentírási igazságokat ismertet meg a földön élő szolgáival?

KÉPZELJ EL egy családot, ahol kisgyerekek is vannak! Körbeülik az ebédlőasztalt, és tanulmányozzák a Bibliát. Az apa azt szeretné, ha a gyermekei megértenének egy szentírási igazságot, ezért néhány egyszerű rajzot mutat nekik. A gyerekek mosolya és lelkes hozzászólása arra utal, hogy az apa módszere bevált. Azzal, hogy rajzokkal egészíti ki a szavait, segít a gyermekeinek megérteni olyan tanításokat Jehováról, melyeket amúgy még nem fognának fel.

² Ehhez hasonlóan Jehova is szemléltetőeszközöket használ, hogy segítsen a földi gyermekeinek betekintést nyerni a láthatatlan valóságokba, melyeket egyébként nem lennének képesek felfogni. Jehova például úgy tárt fel alapvető igazságokat magáról Ezékielnek, hogy egy figyelemfelkeltő képekkel tarkított látomást mutatott neki. Az előző fejezetben már beszéltünk egy ilyen képről. Most összpontosítsunk a lenyűgöző látomás egy konkrét részletére, és nézzük meg, hogyan segít közelebb kerülnünk Jehovához, ha megértjük a jelentését.

 3. a) Az Ezékiel 1:4, 5 szerint mit látott Ezékiel látomásban? (Lásd a képet a fejezet elején.) b) Mit találsz érdekesnek abban, ahogy Ezékiel lejegyezte a benyomásait?

³ (Olvassátok fel: Ezékiel 1:4, 5.) Ezékiel leírása szerint a „négy élő teremtménynek látszó” valaminek angyalokra, emberekre és állatokra jellemző vonásai voltak. Figyeljük meg, milyen precízen jegyezte fel Ezékiel a benyomásait a látottakról: „négy élő teremtménynek látszó valami volt”. Ha elolvasod az Ezékiel első fejezetében található teljes látomást, megfigyelheted, hogy a próféta újból és újból olyan kifejezéseket használ, mint például valamire „emlékeztető valami” vagy valamihez „hasonló” (Ez 1:13, 24, 26). Ezékiel egyértelműen felismerte, hogy amit látott, az csupán a mása volt az égben levő láthatatlan valóságoknak.

 4. a) Milyen hatással lehetett a látomás Ezékielre? b) Mit tudhatott Ezékiel a kerubokról?

⁴ Ezékielt kétségkívül lenyűgözték a látomásban látottak és hallottak. „Az élő teremtmények úgy néztek ki, mint a tűzben égő szén.” Olyan gyorsan mozogtak, „mint a villám”. A szárnyaik hangja „a sebesen folyó vizekéhez hasonlított”, a mozgásuk hangja pedig „egy hadsereg hangjához” (Ez 1:13, 14, 24–28; lásd a „Néztem az élő teremtményeket” című kiegészítő részt). Egy későbbi látomásban Ezékiel kerubokként, vagyis hatalmas angyalokként azonosította ezt a négy élő teremtményt (Ez 10:2). Ezékiel papi családban nőtt fel, ezért nyilvánvalóan tudta, hogy a kerubok Isten jelenlétében szolgálnak, a közvetlen közelében vannak (1Krón 28:18; Zsolt 18:10).

 5. a) Hogyan tükrözték vissza a kerubok és a négy arcuk Jehova hatalmát és dicsőségét? b) Miért emlékeztet minket a látomásnak ez a részlete Isten nevének a jelentésére? (Lásd a széljegyzetet.)

⁵ (Olvassátok fel: Ezékiel 1:6, 10.) Ezékiel azt is megfigyelte, hogy mindegyik kerubnak négy arca volt: emberarca, oroszlánarca, bikaarca és sasarca. A négy arc látványa biztos nagy hatással volt Ezékielre, és megerősítette benne, hogy Jehova hatalma és dicsősége felülmúlhatatlan. Miért? Érdekes, hogy mindegyik arc egy olyan teremtményre emlékeztetett, amely a méltóságot, az erőt és a hatalmat jelképezi. Az oroszlán egy fenséges vadállat, a bika egy lenyűgöző háziállat, a sas egy nagy madár, az ember pedig Isten földi teremtésének a koronája, aki minden más teremtmény felett uralkodik a földön (Zsolt 8:4–6). Ugyanakkor ebben a látomásban Ezékiel azt látta, hogy a teremtésnek ez a négy nagyszerű képviselője – melyeket a kerubok négy arca jelképezett – Jehovának, a legfőbb Úrnak a trónja alatt helyezkedett el. Ez találóan szemlélteti, hogy Jehova fel tudja használni a teremtményeit arra, hogy véghez vigye a szándékát!a Nem véletlen, hogy a zsoltáríró azt írta Jehováról, hogy a „méltósága felette áll égnek és földnek” (Zsolt 148:13).

 6. Mi segíthetett Ezékielnek megérteni, hogy mit jelképez még a négy arc?

⁶ Miután eltelt egy kis idő, és Ezékiel elgondolkodott a látottakon, talán eszébe jutott, hogy Isten korábban élt szolgái is állatokhoz hasonlítottak dolgokat. Jákob patriarcha például egy oroszlánhoz hasonlította az egyik fiát, Júdát, egy másik fiát, Benjámint pedig egy farkashoz (1Móz 49:9, 27). Miért? Azért, mert az oroszlánban és a farkasban olyan tulajdonságok figyelhetők meg, melyek ezekben a férfiakban és a leszármazottaikban is megfigyelhetők voltak később. Éppen ezért az ilyen példák alapján, melyek Mózes ihletett írásaiban találhatók, Ezékiel jogosan juthatott arra a következtetésre, hogy a kerubok arcai is kiemelkedő tulajdonságokat és jellemvonásokat tükröztek vissza. De mik voltak ezek a jellemvonások?

7–8. Gyakran milyen tulajdonságokkal hozzák összefüggésbe a kerubok négy arcát?

⁷ Milyen tulajdonságokkal hozták összefüggésbe az Ezékiel előtt élt bibliaírók az oroszlánt, a sast és a bikát? Gondoljunk a következő részletekre a Bibliából: „olyan bátrak, mint az oroszlán” (2Sám 17:10; Péld 28:1). „[Felszáll] a sas”, és „szeme a messzeséget fürkészi” (Jób 39:27, 29). „A termés a bika erejétől lesz bőséges” (Péld 14:4). Ezeknek a verseknek a fényében az oroszlánarc a bátorsággal párosuló igazságosságot, a sasarc az előrelátó bölcsességet, a bikaarc pedig a rendkívüli erőt jelképezi, ahogy azt a kiadványaink gyakran megfogalmazták.

⁸ De mit mondhatunk az emberarcról? (Ez 10:14). Azt, hogy egy olyan tulajdonságra kell utalnia, melyet nem az állatok, hanem az emberek testesítenek meg, akik hasonlítanak Istenre (1Móz 1:27). Ezt a tulajdonságot, mely csak az emberekre jellemző a földön, Isten parancsai így fogalmazzák meg: „Szeresd Jehovát, a te Istenedet teljes szíveddel”, és „szeresd az embertársadat, mint önmagadat” (5Móz 6:5; 3Móz 19:18). Amikor engedelmeskedünk ezeknek a parancsoknak, és önzetlen szeretetet mutatunk, akkor Jehova szeretetét tükrözzük vissza. János apostol szavaival összhangban „azért szeretünk, mert először [Isten] szeretett minket” (1Ján 4:8, 19). Ezért az emberarc a szeretetet jelképezi.

 9. Kikre jellemzőek azok a tulajdonságok, melyeket a kerubok arcai szemléltetnek?

⁹ Kikre jellemzőek ezek a tulajdonságok? Mivel a kerubok arcáról van szó, ezért mindazoknak ilyen tulajdonságaik vannak, akiket a látomásban szereplő kerubok szemléltetnek: Jehova hűséges szellemteremtményekből álló égi családjának (Jel 5:11). Továbbá, mivel a kerubok Jehovának köszönhetik az életüket, a tulajdonságaikat is tőle kapták (Zsolt 36:9). Ezért a kerubok arcai olyan tulajdonságokat jelképeznek, melyek Jehovára is jellemzőek (Jób 37:23; Zsolt 99:4; Péld 2:6; Mik 7:18). Többek között hogyan mutatja ki Jehova ezeket a kiemelkedő jellemvonásokat?

10–11. Többek között milyen módokon válik a javunkra Jehova négy fő tulajdonsága?

¹⁰ Igazságosság: Jehova Isten „szereti az igazságosságot”, és „senkivel sem bánik részrehajlóan” (Zsolt 37:28; 5Móz 10:17). Ezért az a lehetőség, hogy a szolgái lehetünk, és örökké tartó áldásokban részesülhetünk, mindannyiunk előtt nyitva áll, függetlenül a társadalmi helyzetünktől és a hátterünktől. Bölcsesség: Jehova „bölcs” Isten, ezért egy olyan könyvről gondoskodott, mely „gyakorlati bölcsességet” tartalmaz (Jób 9:4; Péld 2:7). Ha alkalmazzuk a Biblia bölcs tanácsait, akkor meg tudunk küzdeni a mindennapi élet nehézségeivel, és tartalmas lehet az életünk. Hatalom: Jehova Isten „nagy hatalmú”, és a szent szelleme által megadja nekünk „a szokásosnál nagyobb” erőt. Így bármilyen súlyos és fájdalmas próbával meg tudunk birkózni (Náh 1:3; 2Kor 4:7; Zsolt 46:1).

¹¹ Szeretet: Jehova Isten „odaadóan szeret”, ezért sosem hagyja el a hűséges imádóit (Zsolt 103:8; 2Sám 22:26). Éppen ezért, még ha el is vagyunk csüggedve amiatt, hogy a rossz egészségi állapotunknál vagy a korunknál fogva már nem tudunk annyit tenni Jehova szolgálatában, mint korábban, vigaszt nyerünk abból, hogy Jehova nem feledkezik meg a szeretetből fakadó tetteinkről (Héb 6:10). Kétségkívül már eddig is éreztük az életünkben annak a hasznát, hogy Jehova igazságos, bölcs, hatalmas és szeretetteljes. És ez a jövőben is így lesz.

12. Mit ne felejtsünk el, ha Jehova tulajdonságairól van szó?

¹² Persze ne felejtsük el, hogy amit mi, emberek meg tudunk érteni Jehova tulajdonságairól, az „csak töredéke annak, amit Isten tesz” (Jób 26:14). „Nem tudjuk megérteni a Mindenhatót”, mivel „kikutathatatlan az ő nagysága” (Jób 37:23; Zsolt 145:3). Ezért tisztában vagyunk vele, hogy Jehova tulajdonságait nem lehet megszámolni vagy kategorizálni. (Olvassátok fel: Róma 11:33, 34.) Ezékiel látomása is azt erősíti meg, hogy Isten tulajdonságai számtalanok és szerteágazók (Zsolt 139:17, 18). A látomás melyik részlete világít rá erre a fontos igazságra?

13–14. Mit jelképez a kerubok négy arca, és miért következtethetünk erre?

¹³ Ezékiel azt látta a látomásban, hogy a keruboknak nem egy, hanem négy arca volt. Mire utal ez? Gondoljunk arra, hogy Isten Szavában a négyes szám gyakran azt jelenti, hogy valami teljes, mindent magában foglal (Ézs 11:12; Máté 24:31; Jel 7:1). Ebben a látomásban Ezékiel érdekes módon 11-szer említi meg a négyes számot (Ez 1:5–18). Mire következtethetünk tehát? Ahogy a négy kerub az összes hűséges szellemteremtményt jelképezi, úgy a kerubok négy arca is együttesen Jehova összes tulajdonságát jelképezi.b

¹⁴ Annak szemléltetésére, hogy a kerubok négy arca miért utalhat több mint négy tulajdonságra, gondoljunk a látomásban szereplő négy kerékre. Az egyes kerekek önmagukban is ámulatba ejtenek minket, de amikor együttesen nézzük őket, akkor nem csupán négy kerékről beszélünk, hanem a szekér alapjáról. Ehhez hasonlóan, amikor együttesen nézzük a négy arcot, nemcsak négy lenyűgöző tulajdonságról beszélünk, hanem Jehova csodálatot keltő személyiségének az alapjáról.

15. Milyen igazságot értett meg Ezékiel az első látomásból?

¹⁵ Az első látomásból Ezékiel egy fontos és szívmelengető igazságot értett meg a Jehovával ápolt kapcsolatáról. Mi volt ez? Megtudjuk a próféta könyvének a bevezető szavaiból. Miután Ezékiel elmondja, hogy „a káldeusok földjén” van, még hozzáteszi, hogy „ott Jehova ereje elkezdett működni rajta” (Ez 1:3). Vagyis a látomást nem Jeruzsálemben, hanem ott, Babilonban kapta.c Mit tudhatott meg ebből a részletből Ezékiel? A következőt: noha egyszerű száműzöttként távol volt Jeruzsálemtől és annak templomától, ám Jehovától és az imádatától nem volt elszakítva. Az, hogy Jehova megjelent Babilonban Ezékielnek, azt mutatta, hogy a tiszta imádat nem helytől és körülményektől függött. Inkább attól, hogy milyen volt Ezékiel szíve, és megvolt-e benne a vágy, hogy Jehovát szolgálja.

16. a) Miért vigasztaló a számunkra Ezékiel látomása? b) Miért akarod teljes szíveddel szolgálni Jehovát?

¹⁶ Miért vigasztaló a számunkra az az igazság, amit Ezékiel megértett? Arról biztosít minket, hogy ha teljes szívünkből szolgáljuk Jehovát, akkor ő attól függetlenül, hogy hol és milyen körülmények között élünk, valamint mennyire vagyunk elcsüggedve, közel fog maradni hozzánk (Zsolt 25:14; Csel 17:27). Jehova odaadóan szereti minden egyes szolgáját, és nem mond le egykönnyen rólunk (2Móz 34:6). Vagyis sosem kerülhetünk olyan helyzetbe, amelyben Jehova ne tudná éreztetni velünk odaadó szeretetét! (Zsolt 100:5; Róma 8:35–39). Továbbá ez a lenyűgöző látomás Jehova szentségéről és felülmúlhatatlan hatalmáról arra emlékeztet minket, hogy Jehova méltó az imádatunkra (Jel 4:9–11). Mennyire hálásak vagyunk, hogy Jehova ilyen szemléltetőeszközöket használt azért, hogy fontos igazságokat értsünk meg róla és a tulajdonságairól! Azáltal, hogy jobban megismerjük Jehova csodálatos tulajdonságait, közelebb kerülünk hozzá, és arra érzünk indíttatást, hogy teljes szívünkkel és teljes erőnkkel dicsérjük és szolgáljuk őt! (Luk 10:27).

17. Milyen kérdésekre kapunk választ a következő fejezetekben?

¹⁷ Sajnos azonban Ezékiel napjaiban beszennyeződött a tiszta imádat. Mi járult hozzá ehhez? És hogyan reagált Jehova? Továbbá milyen jelentőségük van ezeknek az ókori eseményeknek napjainkban? Ezekre a kérdésekre kapunk választ a következő fejezetekben.