Jehova Szava élő

Főbb gondolatok Ezékiel könyvéből (II. rész)

IDŐSZÁMÍTÁSUNK ELŐTT 609 decemberében járunk. Babilon királya megkezdte Jeruzsálem végső ostromát. Ezékiel üzenete, mely a Babilonba száműzötteknek szól, eddig egyetlen téma körül forgott: szeretett városuk, Jeruzsálem eleste és pusztulása körül. Most azonban megváltozik próféciáinak a témája. A pogány népek ítéletét hirdeti, melyek örvendezni fognak Isten népének a szerencsétlenségén. Amikor Jeruzsálem 18 hónappal később elesik, Ezékiel üzenete ismét új témára vált: az igaz imádat dicső helyreállítására.

Az Ezékiel 25:1–48:35 próféciái az Izrael körül élő nemzetekről és Isten népének a megmentéséről szólnak.a A beszámoló időrendi sorrendben és tematikusan épül fel, az Ezékiel 29:17–20 kivételével. Ez a négy vers csak a témája alapján illik ide. Az ihletett Szentírás részeként az Ezékiel könyvének üzenete „élő, és erőt fejt ki” (Héberek 4:12).

’AZ A FÖLD OLYAN LESZ, MINT AZ ÉDEN KERTJE’

(Ezékiel 25:1–39:29)

Jehova előre látja, hogy miként fog Ammon, Moáb, Edom, Filisztea, Tírusz és Szidón reagálni Jeruzsálem elestére. Ezért megbízza Ezékielt, hogy prófétáljon ellenük. Egyiptom ki lesz fosztva. ’Egyiptom királya, a fáraó, és sokasága’ egy cédrushoz hasonlatos, melyet „Babilon királyának kardja” ki fog vágni (Ezékiel 31:2, 3, 12; 32:11, 12).

Körülbelül hat hónappal azután, hogy Jeruzsálem i. e. 607-ben elpusztul, valaki, aki megmenekült, ezt mondja Ezékielnek: „Elesett a város!” Ezékiel ’többé nem néma’, a helyreállításról kell prófétálnia a száműzötteknek (Ezékiel 33:21, 22). Jehova ’egyetlen pásztort állít föléjük, a szolgáját, Dávidot’ (Ezékiel 34:23). Edom elhagyatottá lesz, de „az a föld ott”, Júda, olyan lesz, „mint az Éden kertje” (Ezékiel 36:35). Jehova megígéri, hogy megóvja helyreállított népét ’Góg’ támadásától (Ezékiel 38:2).

Válasz néhány bibliai kérdésre:

29:8–12 – Mikor vált Egyiptom 40 évre elhagyatottá? Jeruzsálem i. e. 607-ben bekövetkezett pusztulását követően azok, akik megmaradtak Júdából, Egyiptomba menekültek, bár Jeremiás figyelmeztette őket, hogy ne tegyék (Jeremiás 24:1, 8–10; 42:7–22). Mégsem sikerült megmenekülniük, mert Nabukodonozor kivonult Egyiptom ellen, és legyőzte. Egyiptom 40 éves elhagyatottsága ez után a vereség után kezdődhetett. Noha a történelemkönyvekben nincs bizonyíték Egyiptom pusztán hagyatására, biztosak lehetünk benne, hogy így történt, mert Jehova a próféciák Beteljesítője (Ézsaiás 55:11).

29:18 – Hogyan ’kopaszodott meg minden fej, és horzsolódott le minden váll’? Tírusz városának szárazföldi részén olyan heves és kimerítő volt az ostrom, hogy Nabukodonozor csapatai megkopaszodtak, ahogy a sisakjuk dörzsölte a fejüket, a válluk pedig lehorzsolódott az építőanyagok cipelésétől, melyek a tornyokhoz és az erődítményekhez kellettek (Ezékiel 26:7–12).

Tanulságok nekünk:

29:19, 20 Mivel a tírusziak vagyonuk nagy részével a szigetvárosukba menekültek, Nabukodonozor király nagyon kevés zsákmányt tudott szerezni Tíruszban. Bár Nabukodonozor büszke, önző pogány uralkodó volt, Jehova a szolgálata béréül odaadta neki Egyiptomot. Ez volt a „fizetség hadseregének”. Nem kellene utánoznunk az igaz Istent, és fizetnünk az adót a kormányoknak a szolgáltatásokért, melyeket az érdekünkben működtetnek? Sem a világi hatalmak viselkedése, sem az, ahogyan felhasználják az adókból befolyó pénzt, nem ment fel minket ez alól a kötelezettség alól (Róma 13:4–7).

33:7–9 A modern kori őrálló osztálynak – a felkent maradéknak – és társaiknak minden lehetőséget meg kell ragadniuk, hogy prédikálják a Királyság jó hírét, és figyelmeztessék az embereket a közelgő ’nagy nyomorúságra’ (Máté 24:21).

33:10–20 A megmentésünk attól függ, hogy megtérünk-e gonosz útjainkról, és eleget teszünk-e annak, amit Jehova megkövetel tőlünk. Jehova útja igenis „igazságos”!

36:20, 21 Az izraeliták úgy voltak ismertek, mint „Jehova népe”, de nem úgy éltek, és ezzel megszentségtelenítették Isten nevét a nemzetek között. Soha nem szabad megengednünk magunknak, hogy csak névlegesen legyünk Jehova imádói.

36:25, 37, 38 A szellemi paradicsomban, melyben most élünk, olyan emberek vannak, akik ’a szentek nyáját’ alkotják. Ezért mindig törekedjünk arra, hogy tisztán tartsuk.

38:1–23 Milyen megnyugtató tudni, hogy Jehova meg fogja menteni népét, amikor Magóg földjének Gógja megtámadja őket! Góg ’e világ uralkodójának’, Sátánnak, az Ördögnek a neve, melyet azután kapott, hogy kivetették az égből. Magóg földje a föld közelsége, ahová Sátánt és a démonait száműzték (János 12:31; Jelenések 12:7–12).

„IRÁNYÍTSD A SZÍVEDET MINDARRA, AMIT MUTATOK NEKED”

(Ezékiel 40:1–48:35)

Közel 14 éve, hogy Jeruzsálem el lett pusztítva (Ezékiel 40:1). Még mindig 56 évi száműzetés van hátra (Jeremiás 29:10). Ezékiel már majdnem 50 éves. Egy látomásban Izrael országába vitetik. Ott ezt mondják neki: „Embernek fia! Láss a szemeddel, hallj a füleddel, és irányítsd a szívedet mindarra, amit mutatok neked” (Ezékiel 40:2–4). Milyen izgalmas lehet Ezékielnek, hogy látomást kap egy új templomról!

Ezékiel látomásában a dicsőséges templomnak 6 kapuja és 30 étkezője van. A szenthely, a szentek szentje, egy faoltár és az égő felajánlások oltára is megtalálható benne. A templomból víz ’jön ki’, amely folyóvá duzzad (Ezékiel 47:1). Ezékiel a törzsek között felosztott földről is látomást kap. Mindegyik földterület kelet–nyugati irányban húzódik. Júda és Benjámin földje között egy igazgatási központ található. „Jehova szentélye” és a „Jehova van ott” (Jehova-Sammah) nevű „város” ebben az igazgatási központban helyezkedik el (Ezékiel 48:9, 10, 15, 35).

Válasz néhány bibliai kérdésre:

40:3–47:12 – Mit jelképez a látomásbeli templom? Ez a gigantikus méretű templom, melyet Ezékiel látomásban látott, a valóságban soha nem létezett. Isten szellemi templomát jelképezte, azt a templomszerű elrendezést, melynek keretében napjainkban az igaz imádatot végezzük (Ezékiel 40:2; Mikeás 4:1; Héberek 8:2; 9:23, 24). A templomról szóló látomás „az utolsó napokban” teljesedik, amikor a papságot megtisztítják (2Timóteusz 3:1; Ezékiel 44:10–16; Malakiás 3:1–3). De a végső beteljesedése a Paradicsomban lesz. A látomásbeli templom reményt adott a száműzött zsidóknak, hogy az igaz imádat helyre lesz állítva, és minden zsidó család örökséget fog kapni az országban.

40:3–43:17 – Miért van jelentősége a templom megmérésének? Azért, mert megmutatja, hogy Jehova tiszta imádatra vonatkozó szándéka biztos, hogy megvalósul.

43:2–4, 7, 9 – Mik voltak a ’királyok tetemei’, melyeket el kellett távolítani a templomból? Ezek a tetemek nyilvánvalóan bálványok voltak. Jeruzsálem uralkodói és a nép beszennyezték Isten templomát bálványokkal. Tulajdonképpen a királyaikká tették azokat.

43:13–20 – Mit jelképez az oltár, melyet Ezékiel látomásban látott? A szimbolikus oltár Isten akarata Jézus Krisztus váltságáldozatára vonatkozóan. Ennek az áldozatnak köszönhetően a felkentek igazságosnak vannak nyilvánítva, és a „nagy sokaság” tiszta Isten szemében (Jelenések 7:9–14; Róma 5:1, 2). Lehet, hogy ezért nincs ott a látomásbeli templomban az ’öntött tenger’ – egy hatalmas medence, melyben a papok megmosakodtak Salamon templomában (1Királyok 7:23–26).

44:10–16 – Kiket jelképez a papi osztály? A papi osztály a felkent keresztények napjainkban élő csoportját árnyékolja elő. Megtisztításuk 1918-ban ment végbe, amikor Jehova ’olvasztóként és tisztítóként’ ült szellemi templomában (Malakiás 3:1–5). Azok, akik tiszták voltak, vagy megbánták a bűneiket, folytathatták kiváltságos szolgálatukat. De továbbra is keményen kellett dolgozniuk azon, hogy ’megtartsák magukat szennyfolt nélkül a világtól’, és így jó példák legyenek a ’nagy sokaságnak’, melyet a nem papi törzsek jelképeznek (Jakab 1:27; Jelenések 7:9, 10).

45:1; 47:13–48:29 – Mit jelképez „az ország” és annak felosztása? Az ország Isten népének tevékenységi területét jelképezi. Függetlenül attól, hogy éppen hol tartózkodik Jehova valamelyik imádója, ebben a helyreállított országban van mindaddig, amíg támogatja az igaz imádatot. Az ország felosztásának Isten új világában lesz a végső beteljesedése, ahol minden hűséges személy örökségül kap belőle egy részt (Ézsaiás 65:17, 21).

45:7, 16 – Mit szimbolizál a nép adománya, melyet a papságnak és a fejedelemnek adott? A szellemi templomban ez elsősorban szellemi támogatásra utal – segítségnyújtásra és együttműködő szellemre.

47:1–5 – Mit szemléltet Ezékiel látomásában a folyó vize? A víz Jehova életadó szellemi ajándékait jelképezi, köztük Krisztus Jézus váltságáldozatát, valamint Isten ismeretét, mely a Bibliában található (Jeremiás 2:13; János 4:7–26; Efézus 5:25–27). A folyó egyre mélyül, hogy elláthassa az igaz imádathoz özönlő sok új személyt (Ézsaiás 60:22). A folyó vize a millennium alatt lesz csak igazán életadó, és még több ismeretet lehet majd belőle meríteni, mikor felnyitják a ’tekercseket’ (Jelenések 20:12; 22:1, 2).

47:12 – Mit jelképeznek a sok gyümölcsöt termő fák? Ezek a szimbolikus fák Isten szellemi gondoskodásának jelképei, melyek által az emberiség újból tökéletességre jut.

48:15–19, 30–35 – Mit szemléltet Ezékiel látomásában a város? A „Jehova van ott” (Jehova-Sammah) nevű város „nem szent” földön fekszik, tehát amire utal, az minden bizonnyal a földön található. A város, úgy tűnik, a földi igazgatásra utal, mely azok javát szolgálja, akik az igazságos „új földet” alkotják majd (2Péter 3:13). Az, hogy minden oldalán kapuk vannak, a nyitottságát mutatja. Isten népe felvigyázóinak megközelíthetőnek kell lenniük.

Tanulságok nekünk:

40:14, 16, 22, 26 A templom kapuiban a falra vésett pálmafák arra emlékeztetnek, hogy csak azok léphetnek be, akik erkölcsileg feddhetetlenek (Zsoltárok 92:12). Ebből azt tanuljuk, hogy Jehova csak akkor fogadja el az imádatunkat, ha feddhetetlenek vagyunk.

44:23 Milyen hálásak lehetünk a modern kori papi osztály szolgálatáért! „A hű és értelmes rabszolga” élen jár az időszerű szellemi eledel kiosztásában, mely segít különbséget tennünk a között, ami tisztátalan és ami tiszta Jehova szemében (Máté 24:45).

47:9, 11 A jelképes víz egyik létfontosságú eleme, az ismeret csodálatos gyógyulást eredményez napjainkban. Bárhol isznak is belőle az emberek, újjáélednek szellemileg (János 17:3). Azok viszont, akik nem fogadják el ezt az életadó vizet, „a sónak adatnak”, azaz véglegesen el lesznek pusztítva. Elengedhetetlen hát, hogy ’minden tőlünk telhetőt megtegyünk, hogy helyesen használjuk az igazság szavát’ (2Timóteusz 2:15).

„Meg fogom szentelni nagy nevemet”

Az igaz Isten hosszú időt hagyott eltelni a Dávid házából való utolsó király eltávolítása után, mígnem eljött az, „akié a törvényes jog”, a királysághoz való jog. Ám Isten nem bontotta fel a Dáviddal kötött szövetségét (Ezékiel 21:27; 2Sámuel 7:11–16). Ezékiel próféciája a ’szolgámról, Dávidról’ beszél, aki ’pásztor’ és „király” lesz (Ezékiel 34:23, 24; 37:22, 24, 25). Ez a személy nem más, mint a királyként uralkodó Jézus Krisztus (Jelenések 11:15). Jehova ’meg fogja szentelni nagy nevét’ a messiási Királyság által (Ezékiel 36:23).

Már nagyon közel van az az idő, amikor mindenki elpusztul, aki megszentségteleníti Isten szent nevét. De azok, akik elfogadható módon szolgálják Jehovát, és ezzel megszentelik Isten nevét az életükben, örök életet kapnak. Fordítsuk hát teljesen javunkra az élet vizét, mely bőségesen folyik napjainkban, és az igaz imádat legyen a legfontosabb az életünkben.

[Lábjegyzet]

[Kép a 9. oldalon]

A dicsőséges templom Ezékiel látomásában

[Kép a 10. oldalon]

Mit szemléltet Ezékiel látomásában az élet folyója?

[Forrásjelzés]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.