Vajon a szent szellem ellen vétkeztél?
„Van olyan bűn, amely halált von maga után” (1JÁNOS 5:16)
1–2. Honnan tudjuk, hogy megtörténhet, hogy valaki Isten szent szelleme ellen vétkezik?
„FOLYTON kísért a gondolat, hogy vétkeztem a szent szellem ellen” – írta egy nő Németországban, jóllehet Istent szolgálta. Csakugyan vétkezhet egy keresztény Isten szent szelleme vagy tevékeny ereje ellen?
2 Igen, megtörténhet, hogy valaki Jehova szent szelleme ellen vétkezik. „Mindenfajta bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek – mondta Jézus Krisztus –, de a szellem elleni káromlás nem bocsáttatik meg” (Máté 12:31). A Biblia így figyelmeztet bennünket: „ha készakarva gyakorolunk bűnt, miután megkaptuk az igazság pontos ismeretét, akkor nincs többé áldozat a bűnökért, hanem valami félelmetes ítéletvárás” (Héberek 10:26, 27). János apostol pedig ezt írta: „Van olyan bűn, amely halált von maga után” (1János 5:16). De vajon a súlyos bűnben vétkes személy dolga eldönteni, hogy ’a bűne halált von-e maga után’?
A megbánás megbocsátáshoz vezet
3. Ha mélységesen elszomorít bennünket a bűnünk, akkor valószínűleg mi az igazság?
3 A helytelenséget elkövetők legfőbb Bírája maga Jehova. Mindannyian számadással tartozunk neki, és ő mindig azt teszi, ami helyes (1Mózes 18:25; Róma 14:12). Hogy megbocsáthatatlan bűnt követtünk-e el, azt Jehova dönti el, és ő az, akinek hatalmában van megvonni tőlünk a szellemét (Zsoltárok 51:11). Mindenesetre, ha mélységesen elszomorít bennünket az elkövetett bűn, akkor nagyon valószínű, hogy őszintén megbántuk. De mit foglal magában az őszinte megbánás?
4. a) Hogyan határoznád meg a megbánás fogalmát? b) Miért olyan vigasztaló a Zsoltárok 103:10–14?
4 Megbánást tanúsítani annyi, mint megváltoztatni a szemléletmódunkat a már elkövetett helytelenségről, illetve a helytelen útról, melyre rá akartunk lépni. Azt jelenti, hogy sajnálatot vagy szomorúságot érzünk, és elhagyjuk a bűn ösvényét. Ha súlyosan vétkeztünk, de őszinte megbánásunk jeleként megtettük a szükséges lépéseket, akkor vigaszt meríthetünk a zsoltáríró szavaiból: „[Jehova] nem bűneink szerint bánik velünk, s nem vétkeink szerint hozza el ránk, amit megérdemlünk. Mert ahogy az egek magasabbak a földnél, úgy szerető-kedvessége is fölöttébb nagy az őt félők iránt. Amilyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messzire veti el tőlünk törvényszegéseinket. Ahogy az apa irgalmaz fiainak, úgy irgalmaz Jehova az őt félőknek. Mert ő jól ismeri formáltatásunkat, megemlékezik róla, hogy por vagyunk” (Zsoltárok 103:10–14).
5–6. Mondd el az 1János 3:19–22 lényegét, és magyarázd meg, mit jelentenek az apostol szavai!
5 János apostol szavai szintén vigasztalóak: „Ezáltal fogjuk tudni, hogy az igazságból származunk, és meg fogjuk nyugtatni a szívünket őelőtte mindabban, amiben talán elítél minket a szívünk, mert az Isten nagyobb a szívünknél, és mindent tud. Szeretteim, ha a szívünk nem ítél el minket, beszédbeli nyíltságunk van az Isten felé; és amit csak kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk a parancsolatait, és azokat tesszük, amik kedvesek a szemében” (1János 3:19–22).
6 Abból ’tudjuk, hogy az igazságból származunk’, hogy testvéri szeretetben élünk, és nem gyakorlunk bűnt (Zsoltárok 119:11). Ha a szívünk valamilyen okból elítélne bennünket, jó emlékeznünk rá, hogy „Isten nagyobb a szívünknél, és mindent tud”. Jehova irgalmas hozzánk, mert látja a ’képmutatás nélküli testvéri vonzalmunkat’, a bűn elleni küzdelmünket, és azt, hogy az ő akaratát igyekszünk cselekedni (1Péter 1:22). Ha bízunk Jehovában, ha testvéri szeretetben élünk, és ha nem terhel bennünket a szándékos bűn gyakorlásának vétke, akkor a szívünk nem fog ’elítélni minket’. ’Beszédbeli nyíltsággal’ közeledhetünk imáinkban „Isten felé”, Ő pedig válaszol nekünk, mert megtartjuk a parancsolatait.
A szellem ellen vétkeztek
7. Mi határozza meg, hogy egy bűn megbocsátható-e, vagy sem?
7 Milyen bűnök megbocsáthatatlanok? Hogy választ kapjunk erre a kérdésre, vizsgáljunk meg néhány bibliai példát. Ez minden bizonnyal vigaszt nyújt, ha bűnbánóak vagyunk ugyan, de súlyos vétkeink mélyen lehangolnak bennünket. Látni fogjuk, hogy nem annyira az elkövetett bűn, mint inkább az indíték, a szívállapot és a szándékosság mértéke határozza meg, hogy egy bűn megbocsátható-e, vagy sem.
8. Hogyan vétkezett a szent szellem ellen néhány zsidó vallási vezető az első században?
8 Azok az első századi zsidó vallási vezetők, akik gyűlölködő ellenségei voltak Jézus Krisztusnak, a szent szellem ellen vétkeztek. Látták, hogyan működik Isten szelleme Jézuson, amikor csodákat tesz Jehova dicsőségére, de ők ezt az erőt Sátánnak, az Ördögnek tulajdonították. Jézus szerint akik ekképpen Isten szent szellemét káromolták, olyan bűnt követtek el, amely nem bocsáttatik meg „sem ebben a világrendszerben, sem az eljövendőben” (Máté 12:22–32).
9. Mi a káromlás, és mit mondott róla Jézus?
9 A káromlás megbélyegző, sértő vagy becsmérlő beszéd. Mivel a szent szellem Forrása maga Isten, a szelleme ellen szólni annyi, mint Jehova ellen szólni. Ha valaki bűnbánat nélkül vetemedik ilyen beszédre, az megbocsáthatatlan. Jézus az ilyen megbocsáthatatlan bűnről szólva azokra utalt, akik szándékosan állnak ellen Isten szent szelleme működésének. Mivel Jehova szelleme működött Jézuson, de az ellenségei az Ördögnek tulajdonították ezt az erőt, bűnös módon káromolták a szellemet. Jézus ezért kijelentette: „Aki . . . a szent szellem ellen szól káromlást, az nem nyer megbocsátást soha, hanem örök bűnben vétkes” (Márk 3:20–29).
10. Miért nevezte Jézus Júdást a ’pusztulás fiának’?
10 Vizsgáljuk meg Iskariót Júdás esetét is. Júdás becstelenül élt: lopott a gondjaira bízott pénztartóból (János 12:5, 6). Később elment a zsidó elöljárókhoz, és megegyezett velük, hogy 30 ezüstért elárulja Jézust. Az árulás után furdalta a lelkiismerete, de soha nem bánta meg szándékos bűnét. Júdás tehát nem méltó a feltámadásra. Ezért nevezte őt Jézus a ’pusztulás fiának’ (János 17:12; Máté 26:14–16).
Nem vétkeztek a szellem ellen
11–13. Hogyan vétkezett Dávid király Betsabéval kapcsolatban, és milyen vigaszt nyújthat az, ahogy Jehova bánt velük?
11 Időnként előfordul, hogy egy keresztény, aki már megvallotta komoly bűnét, és kapott szellemi segítséget a gyülekezeti vénektől, még mindig lehangolt amiatt, hogy megszegte Isten törvényét (Jakab 5:14). Ha személy szerint mi is ilyen gondokkal küszködünk, akkor biztosan hasznot merítünk majd abból, hogy megvizsgáljuk, mit mond a Szentírás azokról, akiknek a bűneit Isten megbocsátotta.
12 Dávid király súlyos bűnöket követett el Betsabéval, Uriás feleségével kapcsolatban. Meglátva ezt a gyönyörű asszonyt a közeli tetőről, amint fürdik, elhozatta a palotájába, és vele hált. Miután megtudta, hogy Betsabé teherbe esett, el akarta titkolni a házasságtörést: úgy próbálta irányítani a dolgokat, hogy Uriás együtt háljon a feleségével. Amikor a terve meghiúsult, úgy intézte, hogy Uriást megöljék a csatában. Betsabé ezután Dávid felesége lett, és gyermeket szült neki, de a fiú meghalt (2Sámuel 11:1–27).
13 Jehova lépéseket tett Dávid és Betsabé ügyében. Dávidnak megbocsátott, nyilván tekintetbe véve a bűnbánatát és a vele kötött Királyság-szövetséget (2Sámuel 7:11–16; 12:7–14). Ami Betsabét illeti, biztosan bűnbánó magatartást tanúsított, hiszen abban a kiváltságban részesült, hogy anyja lehetett Salamon királynak és ősanyja Jézus Krisztusnak (Máté 1:1, 6, 16). Ha bűnt követtünk el, jusson eszünkbe, hogy Jehova figyelembe veszi bűnbánó magatartásunkat.
14. Hogyan látható Manassé király esetéből, hogy mennyire megbocsátó Jehova?
14 Hogy mennyire megbocsátó Jehova, az Manassénak, Júda királyának az esetéből is látható. Manassé azt tette, ami rossz Jehova szemében. Oltárokat állított Baálnak, imádta ’az egek egész seregét’, sőt a templom két udvarában is hamis isteneknek épített oltárokat. Átvitte a fiait a tűzön, spiritiszta szokásokhoz folyamodott, és rávette Júda meg Jeruzsálem lakosait, hogy „még gonoszabbul cselekedjenek, mint azok a nemzetek, amelyeket Jehova kiirtott Izrael fiai elől”. A figyelmeztetések, melyeket Isten prófétái közöltek, süket fülekre találtak. Végül Asszíria királya foglyul ejtette Manassét. A fogságban a király megbánta bűneit, és megalázva magát, kitartóan imádkozott Istenhez. Jehova megbocsátott neki, és visszavitte őt Jeruzsálembe, a királyságába. Manassé ezután az igaz imádat előmozdításán fáradozott (2Krónikák 33:2–17).
15. Milyen esemény mutatta meg Péter apostol életében, hogy Jehova „bővelkedik a megbocsátásban”?
15 Évszázadokkal később Péter apostol komoly bűnt követett el, hiszen megtagadta Jézust (Márk 14:30, 66–72). De Jehova az ő esetében is ’bővelkedett a megbocsátásban’ (Ézsaiás 55:7). Miért? Mert Péter őszintén bánta a bűnét (Lukács 22:62). Isten megbocsátása teljesen nyilvánvalóvá vált 50 nappal később, pünkösdkor, amikor is Péternek kiváltsága volt bátran tanúskodni Jézusról (Cselekedetek 2:14–36). Van-e okunk azt gondolni, hogy Isten ma kevésbé megbocsátó az őszinte megbánást tanúsító keresztényekkel? „Ha a vétkeket néznéd, ó, Jah, ó, Jehova, kicsoda állhatna meg? – énekelte a zsoltáríró. – Mert nálad van az igazi megbocsátás” (Zsoltárok 130:3, 4).
A bűn miatti félelmek enyhítése
16. Milyen körülmények között bocsát meg Isten?
16 Az említett példák minden bizonnyal segítenek enyhíteni az amiatti aggodalmainkat, hogy talán a szent szellem ellen vétkeztünk. Megmutatják, hogy Jehova igenis megbocsát a bűnbánó bűnösöknek. Az Istenhez intézett buzgó ima elsődleges fontosságú. Ha vétkeztünk, akkor Jézus váltságáldozata, Jehova irgalmassága, valamint öröklött tökéletlenségünk és addigi hűséges szolgálatunk alapján bocsánatért esedezhetünk. Ismerve Jehova ki nem érdemelt kedvességét, a bocsánatáért könyöröghetünk, bízva abban, hogy Istenünk megbocsát (Efézus 1:7).
17. Mi a teendő, ha vétkeztünk, és szellemi segítségre van szükségünk?
17 Mi a helyzet akkor, ha vétkeztünk, de képtelenek vagyunk imádkozni, mert a bűnünk beteggé tesz bennünket szellemi értelemben? Jakab tanítvány így írt erről: „[Az ilyen személy] hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak fölötte, megkenve őt olajjal Jehova nevében. És a hitből való ima meggyógyítja a gyengélkedőt, és Jehova felemeli őt. Ha bűnöket követett is el, megbocsáttatik neki” (Jakab 5:14, 15).
18. Miért nem biztos, hogy valaki megbocsáthatatlan bűnt követett el, még ha kiközösítették is a gyülekezetből?
18 Ha egy vétkező személy nem tanúsít megbánást, és ezért kiközösítik a gyülekezetből, még akkor sem biztos, hogy megbocsáthatatlan bűnt követett el. Pál ezt írta egy korintuszi felkentről, aki ki lett közösítve a vétkéért: „Elég az ilyennek az, ha a többség dorgálja, úgyhogy éppen ellenkezőleg: bocsássatok meg kedvesen, és vigasztaljátok őt, hogy túl nagy szomorúsága valamiképpen el ne nyelje az ilyet” (2Korintusz 2:6–8; 1Korintusz 5:1–5). Ahhoz azonban, hogy a tévelygők helyreálljanak szellemileg, el kell fogadniuk a keresztény vénektől a Biblián alapuló szellemi segítséget, és tanújelét kell adniuk az őszinte megbánásnak. „Megbánáshoz illő gyümölcsöket” kell teremniük (Lukács 3:8).
19. Mi segíthet, hogy ’a hitben egészségesek’ maradjunk?
19 Mi miatt lehetnek olyan érzéseink, hogy a szent szellem ellen vétkeztünk? A túlzott lelkiismeretesség vagy a gyenge erőnlét is szerepet játszhat ebben. Ilyenkor az ima és a szokottnál több pihenés segítséget jelenthet. Különösen arra kell vigyáznunk, hogy ne engedjük, hogy Sátán elcsüggesszen bennünket, és emiatt felhagyjunk Isten szolgálatával. Mivel Jehova még a gonoszok halálában sem leli örömét, biztosak lehetünk benne, hogy egyetlen szolgájának az elvesztésében sem gyönyörködik. Ha olyan félelmeink vannak, hogy a szellem ellen vétkeztünk, továbbra is táplálkozzunk Isten Szavával, például olyan vigasztaló részekkel, mint a zsoltárok. Rendszeresen látogassuk a gyülekezeti összejöveteleket, és vegyünk részt a Királyság-prédikáló munkában. Ez segít, hogy ’a hitben egészségesek’ legyünk, és hogy ne aggodalmaskodjunk amiatt, hogy vajon megbocsáthatatlan bűnt követtünk-e el (Titusz 2:2).
20. Milyen gondolatsor segíthet valakinek felismerni, hogy nem vétkezett a szent szellem ellen?
20 Akiknek félelmeik vannak amiatt, hogy talán a szent szellem ellen vétkeztek, megkérdezhetik maguktól: „Káromoltam a szent szellemet? Őszintén megbántam a bűnömet? Hiszek Isten megbocsátásában? Hitehagyott vagyok, aki elutasítja a szellemi világosságot?” Több mint valószínű, hogy az ilyen személyek arra a következtetésre jutnak, hogy nem káromolták Isten szent szellemét, és nem váltak hitehagyottá. Bűnbánó keresztények ők, akik kitartóan hisznek Jehova megbocsátásában. Ha pedig ez így van, akkor nem vétkeztek Jehova szent szelleme ellen.
21. Milyen kérdésekkel foglalkozik a következő cikk?
21 Micsoda áldás biztosnak lenni abban, hogy nem vétkeztünk a szent szellem ellen! Ezzel összefüggésben azonban van néhány kérdés, amellyel a következő cikk foglalkozik. Például megkérdezhetjük magunktól: „Valóban Isten szent szelleme vezet? Megmutatkozik a gyümölcse az életemben?”
Mi a válaszod?
• Miért mondhatjuk, hogy megtörténhet, hogy valaki a szent szellem ellen vétkezik?
• Mit jelent megbánást tanúsítani?
• Kik vétkeztek a szellem ellen, amikor Jézus a földön volt?
• Hogyan lehet úrrá lenni a megbocsáthatatlannak vélt bűn miatti aggodalmakon?
[Kép a 17. oldalon]
Akik azt állították, hogy Jézus Sátán erejével tesz csodákat, Isten szent szelleme ellen vétkeztek
[Kép a 18. oldalon]
Péter, bár megtagadta Jézust, nem követett el megbocsáthatatlan bűnt