A keresztények boldogan szolgálnak
„Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (CSELEKEDETEK 20:35).
1. Milyen helytelen magatartás terjedt el napjainkban, és miért ártalmas?
AZ „ÖNIMÁDAT” szót az 1900-as évek utolsó évtizedeiben gyakran lehetett hallani. Az „önimádat” tulajdonképpen ugyanaz, mint az „először én” magatartás, amely az önzés és a kapzsiság mellett abban is megnyilvánul, hogy az ember nem törődik másokkal. Bizton állíthatjuk, hogy az önimádat a 2000. évben sem szűnt meg. Hányszor hallhatod ezeket a kérdéseket: „Mi ebben a jó nekem?”, vagy „Hogy tudok ebből hasznot húzni?” Az ilyen önző magatartás nem mozdítja elő a boldogságot. Szöges ellentétben van a Jézus által megfogalmazott alapelvvel: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Cselekedetek 20:35).
2. Miből látható, hogy boldogságot eredményez, ha adunk?
2 Vajon igaz, hogy nagyobb boldogságot eredményez, ha adunk, mint ha kapunk? Igen. Gondoljunk Jehova Istenre. Nála van „az életnek forrása” (Zsoltárok 36:10). Gondoskodik mindenről, ami ahhoz kell, hogy boldogok és eredményesek lehessünk. Igen, ő „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék” Forrása (Jakab 1:17). Jehova, „a boldog Isten” állandóan ad (1Timóteus 1:11). Szereti emberi teremtményeit, és nagyon sok mindent ad nekik (János 3:16). Most gondoljunk csak egy emberi családra. Ha szülő vagy, tudod, mennyi áldozattal és adakozással jár a gyermeknevelés. Sok-sok évig a gyermeked nincs is tudatában annak, hogy milyen áldozatokat hozol. Mindezt természetesnek veszi. Mégis boldog vagy, amikor azt látod, hogy a gyermeked a lehető legjobban érzi magát az önzetlen adakozásodnak köszönhetően. Hogy miért? Mert szereted.
3. Miért szolgálunk örömmel Jehovának és hívőtársainknak?
3 Ugyanígy az igaz imádatot is a szereteten alapuló adakozás jellemzi. Mivel szeretjük Jehovát és a hívőtársainkat, örömmel szolgálunk nekik, és szívesen bocsátjuk magunkat rendelkezésükre (Máté 22:37–39). Aki önző indítékokból mutat be imádatot, annak nagyon kevés öröme lesz. Akik viszont önzetlenül szolgálnak, vagyis fontosabb nekik, hogy mit tudnak adni, mint az, hogy mit kaphatnak, azoknak igazi boldogságban lesz részük. Ha megvizsgáljuk, hogyan használ a Szentírás bizonyos bibliai szavakat, amelyek összefüggnek az imádatunkkal, tisztábban látjuk majd ezt az igazságot. Ebben és a következő cikkben három ilyen szót fogunk nagyító alá venni.
Jézus nyilvános szolgálata
4. Mi jellemzi a kereszténységben a „nyilvános szolgálatot”?
4 Az eredeti görög szövegben az imádattal kapcsolatos egyik fontos szó a lei·tour·giʹa, melyet az Új világ fordítás a „nyilvános szolgálat” kifejezéssel ad vissza. A kereszténységben használatos „liturgia”a szó a lei·tour·giʹából ered. A kereszténység külsőségekre épülő liturgiái azonban nem nevezhetők igazán hasznos nyilvános szolgálatnak.
5—6. a) Mit foglalt magában a nyilvános szolgálat, melyet Izraelben végeztek, és mi volt a haszna? b) Milyen sokkal nagyobb jelentőségű nyilvános szolgálat váltotta fel az Izraelben végzett nyilvános szolgálatot, és miért?
5 Pál apostol egy, a lei·tour·giʹával rokon görög szót használt, amikor Izrael papjaira utalt. Ezt mondta: „minden pap naponta elfoglalja a helyét, hogy nyilvános szolgálatot végezzen [a lei·tour·giʹa egyik alakja], és hogy gyakran ajánlja fel ugyanazokat az áldozatokat” (Héberek 10:11). A lévita papok nagyon értékes nyilvános szolgálatot végeztek Izraelben. Isten Törvényét tanították, és olyan áldozatokat mutattak be, amelyek elfedezték a nép bűneit (2Krónika 15:3; Malakiás 2:7). Ha a papok és a nép követte Jehova Törvényét, a nemzetnek volt oka az örvendezésre (5Mózes 16:15).
6 Az izraelita papoknak igazi kiváltság volt, hogy nyilvános szolgálatot végezhettek a Törvény alatt, de amikor Isten elvetette Izraelt a hűtlensége miatt, a papok szolgálatának már nem volt semmi értéke (Máté 21:43). Jehova valami sokkal nagyobb jelentőségű dologról gondoskodott: Jézusnak, a nagy Főpapnak a nyilvános szolgálatáról. Ezt olvassuk Jézusról: „mivel élő marad örökre, utódok nélkül viseli papságát. Ennélfogva arra is képes, hogy teljesen megmentse azokat, akik általa járulnak az Isten elé, mert mindenkor él, hogy szót emeljen érdekükben” (Héberek 7:24, 25).
7. Miért eredményez Jézus nyilvános szolgálata páratlan áldásokat?
7 Jézus pap marad örökre, utódok nélkül. Ezért csak ő tudja teljes mértékben megmenteni az embereket. Ezt a páratlan nyilvános szolgálatot nem ember alkotta templomban végzi, hanem az ellenképi templomban, Jehova nagy imádati elrendezésében, amely i. sz. 29-ben kezdte meg működését. Jézus most ennek a templomnak a szentek szentje nevű részében, az égben szolgál. „Nyilvános szolgája [lei·tour·goszʹ] a szent helynek és az igazi sátornak, amelyet Jehova állított fel, nem ember” (Héberek 8:2; 9:11, 12). Noha Jézus magas állásban van, mégis „nyilvános szolga” ő. Nagy hatalmát arra használja, hogy adjon, nem arra, hogy elvegyen valamit. Ez az adakozás örömet szerez neki. Ez része „az eléje helyezett örömnek”, amely egész földi pályafutása alatt megerősítette őt, hogy képes legyen kitartani (Héberek 12:2).
8. Mit foglalt magában Jézus nyilvános szolgálata, ami által felváltotta a Törvényszövetséget?
8 Jézus nyilvános szolgálatának van egy másik oldala is. Pál ezt írta: „Jézus kitűnőbb nyilvános szolgálatot nyert, úgyhogy egy ennek megfelelően jobb szövetségnek a közvetítője is, amely jobb ígéretek alapján erősíttetett meg törvényesen” (Héberek 8:6). Mózes közvetítette azt a szövetséget, amely alapul szolgált az Izrael és Jehova közötti kapcsolathoz (2Mózes 19:4, 5). Jézus egy új szövetséget közvetített, amely lehetővé tette, hogy megszülessen egy új nemzet, „Isten Izraele”, amely sok nemzetből származó, szellemmel felkent keresztényekből áll (Galácia 6:16; Héberek 8:8, 13; Jelenések 5:9, 10). Milyen kitűnő nyilvános szolgálat volt ez! Mennyire boldogok vagyunk, hogy ismerhetjük Jézust — a nyilvános szolgát, aki által elfogadható imádatot mutathatunk be Jehovának! (János 14:6).
A keresztények is végeznek nyilvános szolgálatot
9—10. Egyebek között milyen formái vannak a keresztények által végzett nyilvános szolgálatnak?
9 Egyetlen ember sem végez olyan magasztos nyilvános szolgálatot, mint Jézus. De a felkent keresztények megkapva égi jutalmukat, elfoglalják helyüket Jézus mellett, és vele együtt részt vesznek a nyilvános szolgálatában mint égi királyok és papok (Jelenések 20:6; 22:1–5). Mindamellett a keresztények a földön is végeznek nyilvános szolgálatot, és nagy örömet találnak benne. Amikor például élelemhiány volt Palesztinában, Pál apostol adományokat vitt az európai testvérektől, hogy enyhítse vele a Júdeában élő zsidó keresztények nyomorúságát. Ez nyilvános szolgálat volt (Róma 15:27; 2Korintus 9:12). Ma a keresztények boldogan végeznek hasonló szolgálatot, és nyomban segítenek, ha a testvéreiket szerencsétlenség, természeti katasztrófa vagy más megpróbáltatás sújtja (Példabeszédek 14:21).
10 Pál egy másikfajta nyilvános szolgálatra utalva ezt írta: „még ha kiöntetem is, mint egy italfelajánlás, az áldozatra és nyilvános szolgálatra, amelyekhez a hit vezetett el titeket, örvendek, és örvendezek mindnyájatokkal” (Filippi 2:17). Pál kemény munkája a filippiekért szeretettel és szorgalmasan végzett nyilvános szolgálat volt. Hasonló nyilvános szolgálatot végeznek ma, különösen a felkent keresztények, akik „a hű és értelmes rabszolga” szerepét töltik be, szellemi eledelről gondoskodva a kellő időben (Máté 24:45–47). Továbbá mint csoport, ők „szent papságot” alkotnak, amely azzal lett megbízva, hogy ’Jézus Krisztus által Isten előtt elfogadható szellemi áldozatokat ajánljon fel, és mindenfelé hirdesse annak kitűnő tulajdonságait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságába hívta őket’ (1Péter 2:5, 9). Pálhoz hasonlóan örvendeznek az ilyen kiváltságoknak, még akkor is, ha a kötelességük teljesítésekor úgymond ’kiöntetnek’. Társaik, a „más juhok” pedig csatlakoznak hozzájuk, és támogatják őket a munkájukban: beszélnek az embereknek Jehováról és a szándékairól (János 10:16; Máté 24:14).b Milyen óriási és örömteli nyilvános szolgálat ez! (Zsoltárok 107:21, 22).
Végezzünk szent szolgálatot!
11. Hogyan mutatott Anna prófétanő szép példát minden kereszténynek?
11 Egy másik görög szó, amely összefügg az imádatunkkal, a la·treiʹa, amelyet az Új világ fordításban „szent szolgálatnak” fordítanak. A szent szolgálat imádati tevékenységekkel van kapcsolatban. Például Annáról, a 84 éves özvegy prófétanőről azt olvassuk, hogy „sohasem hiányzott a templomból, és éjjel-nappal szent szolgálatot végzett [egy, a la·treiʹával rokon görög szó] böjtölésekkel meg könyörgésekkel” (Lukács 2:36, 37). Anna állhatatosan imádta Jehovát. Szép példát mutatott mindannyiunknak: fiataloknak és időseknek, férfiaknak és nőknek egyaránt. Ahogy Anna buzgón imádkozott Jehovához, és rendszeresen imádta őt a templomban, úgy a mi szent szolgálatunknak is része az ima és az összejövetelek látogatása (Róma 12:12; Héberek 10:24, 25).
12. Mi az egyik fő vonása a szent szolgálatunknak, és milyen értelemben mondható el erről, hogy nyilvános szolgálat is egyben?
12 Pál apostol szent szolgálatunk egyik fő vonását említve így írt: „tanúm az Isten, akinek szent szolgálatot végzek szellememmel a Fiáról szóló jó hírrel kapcsolatban, mennyire nem szűnök meg mindig említést tenni rólatok imáimban” (Róma 1:9). Igen, a jó hír prédikálása nemcsak nyilvános szolgálat azok javára, akik hallják, hanem Jehova Istennek bemutatott imádati aktus is. Akár halló fülekre találunk, akár nem, a prédikálómunka Jehovának végzett szent szolgálat. Mindenképpen nagy örömünkre van, ha igyekezünk szeretett égi Atyánk jó tulajdonságairól és a javunkat szolgáló szándékairól beszélni másoknak (Zsoltárok 71:23).
Hol végzünk szent szolgálatot?
13. Milyen reménységük van azoknak, akik Jehova szellemi templomának a belső udvarában végeznek szent szolgálatot, és kik örülnek velük együtt?
13 Pál felkent keresztényeknek írta a következőt: „Tekintve hát, hogy olyan királyságot fogunk kapni, amelyet nem lehet megrázkódtatni, továbbra is legyen miénk a ki nem érdemelt kedvesség, mely által elfogadható módon végezhetünk szent szolgálatot az Istennek, istenfélelemmel és tiszteletteljes félelemmel” (Héberek 12:28). A felkentek bizalommal várják, hogy örököljék a Királyságot, és megingathatatlan a hitük, miközben a Legfelségesebbet imádják. Csak ők végezhetnek neki szent szolgálatot Jehova szellemi templomában, a szenthelyen és a belső udvarban, és alig várják már, hogy Jézussal együtt a szentek szentjében, magában az égben szolgáljanak. Társaik, a más juhok osztálya velük együtt örül ragyogó reménységüknek (Héberek 6:19, 20; 10:19–22).
14. Hogyan fordítja javára a nagy sokaság Jézus nyilvános szolgálatát?
14 De mit mondhatunk ezekről a más juhokról? Ahogy János apostol előre látta, a más juhok nagy sokasága jelent meg ezekben az utolsó napokban, és „megmosták köntösüket, és megfehérítették a Bárány vérében” (Jelenések 7:14). Ez azt jelenti, hogy felkent hívőtársaikhoz hasonlóan hitet gyakorolnak Jézus nyilvános szolgálatában, abban, hogy felajánlotta tökéletes emberi életét az emberiségért. A más juhok is javukra fordítják Jézus nyilvános szolgálatát, azáltal hogy Jehova ’szövetségéhez ragaszkodnak’ (Ézsaiás 56:6). Nem, ők nincsenek az új szövetség szerződő felei között, de ragaszkodnak ahhoz abban az értelemben, hogy engedelmeskednek a hozzá tartozó törvényeknek, és együttműködnek az elrendezésekkel, amelyek e szövetség által léptek életbe. Társulnak Isten Izraelével, ugyanarról a szellemi asztalról táplálkoznak, és együtt munkálkodnak annak tagjaival, nyilvánosan dicsérik Istent, és neki tetsző szellemi áldozatokat mutatnak be (Héberek 13:15).
15. Hol végez szent szolgálatot a nagy sokaság, és milyen hatással van rájuk ez az áldás?
15 A nagy sokaság ezért úgy látható, hogy ’a trón előtt és a Bárány előtt áll, fehér köntösbe öltözve’. Ezenkívül ’az Isten trónja előtt vannak; és éjjel-nappal szent szolgálatot végeznek neki templomában; és Az, aki a trónon ül, ki fogja terjeszteni sátorát fölöttük’ (Jelenések 7:9, 15). Izraelben a prozeliták Salamon templomának külső udvarában mutattak be imádatot. Ehhez hasonlóan a nagy sokaság a szellemi templom külső udvarában imádja Jehovát. Örömükre van, hogy itt szolgálnak (Zsoltárok 122:1). Ők még azután is szent szolgálatot fognak végezni Jehovának az ő népeként, miután felkent társaik közül az utolsó is megkapja égi örökségét (Jelenések 21:3).
Szent szolgálat, amely elfogadhatatlan
16. Milyen figyelmeztetéseket kapunk a szent szolgálattal kapcsolatban?
16 Az ókori Izraelben a szent szolgálatot Jehova törvényeivel összhangban kellett végezni (2Mózes 30:9; 3Mózes 10:1, 2). Ma ugyanígy meg kell felelnünk bizonyos követelményeknek ahhoz, hogy szent szolgálatunk elfogadható legyen Jehova előtt. Ezért írta Pál a kolosszéiaknak a következőket: „nem szűnünk meg imádkozni értetek, és kérni, hogy teljetek be az ő akaratának pontos ismeretével minden bölcsességben és szellemi megértésben, hogy Jehovához méltón járjatok, avégett hogy teljesen kedvére legyetek, amint továbbra is gyümölcsöt teremtek minden jó cselekedetben, és gyarapodtok az Isten pontos ismeretében” (Kolosszé 1:9, 10). Nem mi szabjuk meg, hogyan helyes Istent imádni. A Biblia pontos ismerete, a szellemi megértés és az isteni bölcsesség rendkívül lényeges. Különben katasztrofális következményekre lehet számítani.
17. a) Hogyan ferdítették el a szent szolgálatot Mózes idejében? b) Hogyan fordulhat elő napjainkban, hogy valakinek tévútra terelődik a szent szolgálata?
17 Emlékezz vissza a Mózes napjaiban élő izraelitákra. Ezt olvassuk: „az Isten elfordult, és átadta őket, hadd végezzenek szent szolgálatot az ég seregének” (Cselekedetek 7:42). Azok az izraeliták látták Jehova hatalmas tetteit, melyeket az ő érdekükben hajtott végre. Mégis más istenekhez fordultak, amikor úgy gondolták, hogy ebből előnyük származik. Nem voltak lojálisak, pedig a lojalitás elengedhetetlen, ha azt akarjuk, hogy szent szolgálatunk Istennek tetsző legyen (Zsoltárok 18:25, NW [18:26]). Igaz, ma kevesen fordulnának el Jehovától azért, hogy csillagokat vagy aranyborjút imádjanak, léteznek viszont a bálványimádásnak más formái. Jézus óva intett a „Gazdagság” szolgálatától, Pál pedig bálványimádásnak nevezte a mohóságot (Máté 6:24; Kolosszé 3:5). Sátán istennek tünteti fel magát (2Korintus 4:4). A bálványimádásnak ezek a formái elterjedtek, és csapdába ejtenek. Gondolj például egy olyan emberre, aki Jézus követőjének vallja magát, de az igazi célja az életben a meggazdagodás, vagy pedig igazából önmagában és a saját ötleteiben bízik. Kit szolgál valójában? Mi a különbség közte és azok között a zsidók között, akik Ézsaiás napjaiban Jehova nevére esküdtek, de az ő nagy tetteit tisztátalan bálványoknak tulajdonították? (Ézsaiás 48:1, 5).
18. Hogyan végeztek némelyek helytelen módon szent szolgálatot a múltban, és mit látunk ezzel kapcsolatban ma?
18 Jézus erre is figyelmeztetett: „eljön az óra, amikor mindenki, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy szent szolgálatot végzett az Istennek” (János 16:2). Saul, akiből Pál apostol lett, nyilván azt gondolta, hogy Istent szolgálja, amikor ’helyeselte István meggyilkolását’, és ’fenyegetéstől és gyilkosságtól lihegett az Úr tanítványai ellen’ (Cselekedetek 8:1; 9:1). Ma az etnikai tisztogatások és népirtások elkövetői közül néhányan szintén azt állítják, hogy imádják Istent. Sokan vannak, akik azt mondják, hogy Istent imádják, ám valójában a nacionalizmus, a törzsi büszkeség vagy a vagyon istenének, önmaguknak vagy valamilyen más istennek szól az imádatuk.
19. a) Hogyan tekintjük szent szolgálatunkat? b) Milyenfajta szent szolgálat eredményez örömöt nekünk?
19 Jézus kijelentette: „Jehovát, a te Istenedet kell imádnod, és egyedül neki kell szent szolgálatot végezned” (Máté 4:10). Ezt Sátánnak mondta, de milyen fontos, hogy mindannyian megszívleljük a szavait! A világegyetem Szuverén Urának szent szolgálatot végezni magasztos és félelmet keltő kiváltság. És mit mondhatunk annak a nyilvános szolgálatnak a végzéséről, amely az imádatunkhoz kapcsolódik? Az embertársainkért végezni ilyen szolgálatot örömteli munka, és nagy boldogságot eredményez (Zsoltárok 41:2, 3; 59:17). Ám az ilyen szolgálatnak csak akkor lesz igazi boldogság a gyümölcse, ha teljes szívvel és megfelelő módon végezzük. Valójában kik imádják helyesen Istent? Kiknek a szent szolgálatát fogadja el Jehova? Válaszolhatunk ezekre a kérdésekre, ha megvizsgáljuk a harmadik bibliai szót, amely összefügg az imádatunkkal. Erről lesz szó a következő cikkben.
[Lábjegyzetek]
a A kereszténység liturgiái általában vagy istentiszteletek, vagy különleges szertartások, mint amilyen a római katolikus egyházban az oltáriszentség vétele.
b A Cselekedetek 13:2 arról számol be, hogy az antiókiai próféták és tanítók „nyilvánosan szolgáltak” (a lei·tour·giʹával rokon görög szó fordítása) Jehovának. Ebbe a nyilvános szolgálatba valószínűleg a nyilvánosságnak való prédikálás is beletartozott.
Hogyan válaszolnál?
• Milyen nagy jelentőségű nyilvános szolgálatot végzett Jézus?
• Milyen nyilvános szolgálatot végeznek a keresztények?
• Miből áll a keresztényi szent szolgálat, és hol végzik azt?
• Mire kell szert tennünk, hogy szent szolgálatunk elnyerje Isten tetszését?
[Kép a 10. oldalon]
A szülők nagy örömet találnak abban, hogy adhatnak
[Képek a 12., 13. oldalon]
A keresztények nyilvános szolgálatot végeznek, amikor segítenek másoknak, és amikor hirdetik a jó hírt
[Kép a 14. oldalon]
Pontos ismeretre és megértésre van szükségünk ahhoz, hogy szent szolgálatunk biztosan elfogadható legyen Isten előtt