A Biblia 38. könyve – Zakariás

Író: Zakariás

Írás helye: Jeruzsálem

Írás befejezése: i. e. 518

Megírt időtartam: i. e. 520–518

 1. Mi a helyzet a jeruzsálemi templommal kapcsolatban, amikor Zakariás megkezdi jövendölését?

TELJES leállás! Ez az állapot jellemezte a jeruzsálemi templomépítési munkálatokat, amikor Zakariás elkezdte jövendölését. Míg Salamon hét és fél évig építette az eredeti templomot (1Kir 6:37, 38), a hazájukba visszatért zsidók már 17 éve éltek Jeruzsálemben, de a templom építése még igen messze volt a befejezéstől. A munka végül is teljesen félbeszakadt Artaxerxes (vagy Bardiya, vagy Gaumata) tilalma következtében. Most azonban a hivatalos tilalom ellenére a munkát újra elkezdték, mivel Jehova Aggeuson és Zakariáson keresztül a népet az építkezés folytatására és teljes befejezésére indította (Ezsd 4:23, 24; 5:1, 2).

 2. Miért tűnt oly roppant nagynak a feladat, de mire hívta fel Zakariás a figyelmüket?

² Az előttük álló feladat igen nagynak látszott (Zak 4:6, 7). Szám szerint kevesen voltak, ellenségeik viszont sokan, és fejedelmük bár a Dávid-házból származott, név szerint Zorobábel, királyuk azonban nem volt. Idegen uralom alatt éltek. Mily könnyű belemerülni erőtlen, önző viselkedésbe, amikor az idő igazi, erőteljes hitet és határozott cselekvést igényel! Zakariást Isten arra használta fel, hogy figyelmüket jelenlegi szándékára, s jövőbeni, még nagyszerűbb elhatározására hívja fel, s ily módon megerősítse őket elvégzendő munkájukra (8:9, 13). Ez az idő nem arra való volt, hogy olyanok legyenek, mint érzéketlen ősatyáik (1:5, 6).

 3. a) Hogyan állapíthatjuk meg Zakariás kilétét, és miért találó a neve? b) Mikor hangzott el Zakariás jövendölése és mikor jegyezte azt fel?

³ Ki volt Zakariás? A Biblia mintegy harminc különböző Zakariás nevű személyt említ meg. De annak a könyvnek az írója, amely ezt a nevet viseli, azonos azzal a Zakariással, aki „Berekia fia, aki [viszont] Iddó próféta fia” (Zak 1:1; Ezsd 5:1; Neh 12:12, 16). Nevének (héberül: Sekhar·jahʹ) jelentése: „Jehova megemlékezik”. Zakariás könyvéből kitűnik, hogy a „seregek Jehovája” megemlékezik népéről és a saját nevéért jól bánik velük (Zak 1:3). A könyvben említett időpontok legkevesebb kétéves időtartamra utalnak. Dárius uralkodása második évének nyolcadik hónapjában (október–november), i. e. 520-ban újra elkezdődött a templom építése, és Zakariás ekkor kezdett el prófétálni (Zak 1:1). A könyv ’Dárius negyedik éve kilencedik hónapjának, mely kiszlév, a negyedik napját’ is említi (ami körülbelül i. e. 518. december 1.) (Zak 7:1). Ebből következőleg Zakariás a jövendölését kétségtelenül az i. e. 520–518-as években mondhatta el és jegyezhette fel (Ezsd 4:24).

 4., 5. a) Miért jövendölt Zakariás Tírusz bukásáról jóval a város Nebukadnezár általi ostroma után? b) Milyen különleges jövendölések teljesülése bizonyítja meggyőzően a könyv ihletettségét?

⁴ Zakariás könyvének tanulmányozói bőséges bizonyítékot találhatnak annak hitelességére vonatkozólag. Vegyük Tírusz esetét. Babilon királya, Nebukadnezár 13 évig tartó ostrom után rombolta le a várost. Ez azonban nem jelentette Tírusz végét. Zakariás sok évvel később megjövendölte Tírusz teljes pusztulását. Ezt a szigetvárost semmisítette meg Nagy Sándor, amikor a híres mólóutat megépítette és könyörtelenül felgyújtotta a várost. Így teljesítette be Zakariásnak mintegy kétszáz évvel korábban elhangzott jövendöléséta (Zak 9:24).

⁵ A könyv isteni ihletettsége mellett szóló legmeggyőzőbb bizonyíték a Messiásra, Jézus Krisztusra vonatkozó jövendöléseinek teljesülésében található, ami különösen akkor tűnik ki, ha összehasonlítjuk a Zakariás 9:9. versét a Máté 21:4., 5. és a János 12:14–16. versével; a Zakariás 12:10. versét a János 19:34–37. versével; a Zakariás 13:7. versét a Máté 26:31. és a Márk 14:27. versével. Bizonyos hasonlóságokat megfigyelhetünk a Zakariás 8:16 és az Efézus 4:25; a Zakariás 3:2 és a Júdás 9; a Zakariás 14:5 és a Júdás 14. verse között is. Mily csodálatos Isten Szavának az összhangja!

 6. a) Mi az oka annak, hogy a kilencedik fejezettől kezdve az írás stílusa megváltozik? b) Mi lehetett az az ok, amiért Máté Zakariásra úgy utalt, mint „Jeremiásra”?

⁶ Egyes bibliakritikusok szerint a 9. fejezettől az írás stílusának megváltozása arra mutat, hogy a későbbi részt nem írhatta Zakariás. A stílusváltozás azonban nem nagyobb annál, mint amit a téma tárgyának változása indokol. Míg az első nyolc fejezet oly dolgokkal foglalkozik, amelyek fontosabbak a Zakariás korában élő emberek számára, addig a 9–14. fejezetekben a próféta előre tekint a még távoli jövőbe. Egyesek kutatták, miért idézi Máté a Zakariás könyvét, holott szavait Jeremiásnak tulajdonítja (Máté 27:9; Zak 11:12). Úgy tűnik, hogy a későbbi próféták közül Jeremiást számították időben az elsőnek (és nem Ésaiást, mint a mai Bibliánkban); ennélfogva Máté, amikor Zakariásra úgy utalt, mint ’Jeremiásra’, bizonyára azt a zsidó szokást követte, amely szerint az Írásnak egy bizonyos részét azon rész első könyvéről nevezték el. Maga Jézus is alkalmazta a „Zsoltárok” elnevezést mindazon könyvekre, amelyeket „Írások” néven ismerünk (Luk 24:44).b

 7. Milyen a könyv elrendezése?

⁷ A hatodik fejezet nyolcadik verséig a könyv egy nyolc látomásból álló sorozatot tartalmaz, amelyek jellegükben Dániel és Ezékiel látomásaihoz hasonlók, és általánosságban a templom újjáépítésére utalnak. Ezután a tiszta imádatra, annak helyreállítására és Jehova csatájának napjára vonatkozó kijelentések és jövendölések következnek.

A ZAKARIÁS KÖNYVÉNEK TARTALMA

 8. Mit mutat a négy lovasról szóló látomás Jeruzsálemre és a nemzetekre vonatkozóan?

⁸ Első látomás: a négy lovas (1:1–17). „Térjetek vissza hozzám . . . és én is visszatérek hozzátok” – mondja Jehova. Azután ezt kérdezi: „Vajon szavaim és rendelkezéseim, amelyeket megparancsoltam szolgáimnak, a prófétáknak, nem érték utol atyáitokat?” (1:3, 6). A nép elismeri, hogy azt kapták, amit jogosan megérdemeltek. Ezután következik Zakariás első látomása. Közel Jeruzsálemhez négy lovas áll az éjszakában a fák között, éppen egy föld körüli szemleútról tértek vissza. A földet zavartalan és nyugodt állapotban találták. Ám Jehova velük beszélő angyala nyugtalan Jeruzsálem állapota miatt. Jehova is kifejezi nagy haragját a nemzetek ellen, akik hozzásegítették Siont katasztrófájához, majd azt mondja, hogy ’egész biztosan visszatér Jeruzsálemhez irgalommal’. Házát megépítik Jeruzsálemben, és városaik ’túláradnak majd még a jóságtól’ (1:16, 17).

 9. Hogyan magyarázza meg Jehova a szarvakról és a kézművesekről szóló látomást?

⁹ Második látomás: a szarvak és a kézművesek (1:18–21). Zakariás négy szarvat lát, amely szétszórja Júdát, Izraelt és Jeruzsálemet. Azután Jehova mutat neki négy kézművest és elmondja, hogy ők fogják a Júdával szemben álló nemzetek szarvait letörni.

10. Hogyan van kapcsolatban Jehova Jeruzsálem jólétével?

¹⁰ Harmadik látomás: Jeruzsálem jóléte (2:1–13). A próféta egy férfit lát, aki megméri Jeruzsálemet. Maga a város Isten áldása révén terjeszkedik, Jehova tűzfal lesz körülötte, s ő lesz a dicsősége a városnak. Azután a próféta így kiált fel: „Rajta! Sion, menekülj! – majd ezt az intést fűzi hozzá: – Aki titeket bánt, szemem fényét bántja!” (2:7, 8). Sion örvendezni fog a Jeruzsálemben lakó Jehovával, és akkor sok nemzet tér Jehovához. Parancs hangzik el: minden test hallgasson Jehova előtt, „mert felkelt az ő szent lakhelyéről!” (2:13).

11. Hogyan igazolja Isten Jésua főpapot, és milyen út követésére kap Jésua felszólítást?

¹¹ Negyedik látomás: Jésua megszabadítása (3:1–10). A látomás Jésua főpapot mutatja be, mint aki tárgyaláson van a vele szemben álló Sátánnal és Jehova angyalával, aki Sátánt feddi. Vajon Jésua nem „tűzből kikapott üszök-e?” (3:2). Jésuát Isten megtisztítottnak jelenti ki, szennyes ruháit tiszta „ünnepi ruhákkal” cserélik fel. Azt a felszólítást hallja, hogy járjon Jehova útjain, aki ’elhozza szolgáját, a Sarjadékot’, és aki Jésua elé egy olyan követ helyez, amelyen hét szem van (3:4, 8).

12. Milyen buzdítást és bátorítást olvashatunk a templom építésére vonatkozóan?

¹² Ötödik látomás: a lámpatartó és az olajfák (4:1–14). Az angyal felébreszti Zakariást, aki egy arany lámpatartót lát, rajta hét lámpával és mellette két olajfával. Ekkor Jehova Szavát hallja Zorobábelhez: ’Nem katonai erővel, sem hatalommal, hanem Isten szellemével.’ A „nagy hegy” síksággá lesz Zorobábel előtt és a templom csúcskövét ilyen kiáltások közepette viszi fel: „Mily elragadó! Mily elragadó!” Zorobábel rakja le a templom alapját, s ugyancsak ő fejezi be a templom építését is. A hét lámpa Jehova szemeit jelenti, „melyek végigjárják az egész földet” (4:6, 7, 10). A két olajfa Jehova két felkentje.

13–15. Mit látott Zakariás a repülő könyvtekercsről, az efamérőről és a négy szekérről szóló látomásban?

¹³ Hatodik látomás: a repülő könyvtekercs (5:1–4). Zakariás egy 9 m hosszú és 4,5 m széles könyvtekercset lát. Az angyal magyarázata szerint ez az az átok, amely kihat az egész föld színére mindazok miatt, akik lopnak és hamisan esküsznek Jehova nevében.

¹⁴ Hetedik látomás: az efamérő (5:5–11). Az efamérőről (körülbelül 22 literes mérőedény) leveszik a fedőt és előtűnik belőle egy nő. Neve: „Gonoszság”. A nőt visszadobják az efamérőbe, amelyet azután két szárnyas nő felemel az ég felé, hogy elvigyék Sineár földjére (Babilonba) és „letegyék ott a maga helyén” (5:8, 11).

¹⁵ Nyolcadik látomás: a négy szekér (6:1–8). Két rézhegy közül négy szekér tűnik elő, különböző színű lovakkal: ezek az ég négy szelleme. Az angyal parancsára bejárják az egész földet.

16. Mit jövendöl a „Sarjadék”-ról?

¹⁶ A Sarjadék és a nem őszinte böjtölés (6:9–7:14). Jehova utasítja Zakariást, hogy helyezzen egy nagy koronát Jésua főpap fejére. Ezután prófétai módon szól a „Sarjadék”-ról, aki megépíti majd Jehova templomát és papként uralkodik trónján (6:12).

17. Mit kíván Jehova az imádat tekintetében, s mi lett a következménye annak, hogy ellenálltak a szavainak?

¹⁷ Két évvel Zakariás jövendölésének kezdete után küldöttség érkezik Bételből, tagjai azt kérdezik a templom papjaitól, hogy tartsanak-e bizonyos gyászolási és böjtölési időszakot. Jehova Zakariáson keresztül azt kérdezi a papoktól és a néptől, hogy valóban őszintén böjtölnek-e. Amit Jehova kíván, az ’engedelmesség, valódi igazságosság, szerető-kedvesség és irgalmasság’ (7:7, 9). Mivel a zsidók ellenálltak prófétai szavainak makacs vállvonogatás kíséretében és durva szívvel, viharosan szétszórta őket az összes nemzet közé.

18. Milyen nagyszerű ígéretet tesz Jehova a helyreállításra vonatkozóan?

¹⁸ Helyreállítás, „tíz férfi” (8:1–23). Jehova kijelenti, hogy visszatér Sionhoz és Jeruzsálemben fog lakozni, amelyet ’az igazság városának’ neveznek majd. Vének ülnek majd a nyilvános tereken és gyermekek játszanak ott. Jehovának egyáltalán nem kerül nehézségébe, hogy igazi és szavahihető Istennek bizonyuljon. Jehova a béke magvát ígéri népe maradékának, e szavak kíséretében: „Ne féljetek, legyen erős a kezetek!” (8:3, 13). Ezeket a dolgokat kell tenniük: az igazságnak megfelelően kell beszélniük egymással, igazságosan kell ítélniük, s ki kell vetniük szívükből minden rosszindulatú tervet és hamis esküt. Igen, eljön az idő, amikor sok város lakója azt mondja majd egymásnak, hogy menjünk fel és keressük őszintén Jehovát, s minden nyelvből „tíz férfi megragadja egy zsidó férfi ruhája szegélyét” és Isten népével járnak együtt (8:23).

19. Milyen szigorú kijelentések következnek, de mi hangzik el Jeruzsálem királyáról?

¹⁹ Kijelentések a nemzetek és a hamis pásztorok ellen (9:1–11:17). A könyv második részében, a 9–14. fejezetben Zakariás a jelképes látomásokról a megszokottabb prófétai stílusra tér át. Szigorú ítéletet hirdet ki a különböző városok ellen, beleértve Tírusz sziklás szigetvárosát is. Jeruzsálemről azt mondja, hogy örömteli győzelemmel fog kiáltani, mert „íme királyod jön hozzád. Ő igazságos, sőt megmentett; alázatos és nőstény szamáron ül!” (9:9). Miután a harci szekereket és íjakat megsemmisítette, békét hirdet a nemzeteknek és uralkodni fog a föld határáig. Jehova harcol népéért Görögország ellen és megmenti őket. „Ó, mily nagy az ő jósága, és mily nagy az ő szépsége!” (9:17). Jehova, aki esőt ad, elítéli a jósokat és a hamis pásztorokat. Júda házát felsőbbrendűvé teszi és Efraim házát olyanná, mint egy vitéz férfi. A megváltottak „szívükben örvendeznek Jehovában . . . és nevében járnak” (10:7, 12).

20. Mit mutat be Zakariás a „Kellemesség” és az „Egység” pálcák segítségével?

²⁰ Zakariás ezután megbízást kap a nyáj legeltetésére, amelyet az irgalmat nem ismerő pásztorok mészárszékre adtak, s így szóltak: „Áldott legyen Jehova, míg gazdagságom van” (11:5). A próféta két pálcát vesz magához, s az egyiket „Kellemességnek”, a másikat „Egységnek” nevezi (11:7). A „Kellemesség” eltörésével a szövetség megrontását szemlélteti, azután kéri tőlük a bérét és ők harminc ezüstpénzt mérnek ki részére. Jehova azt parancsolja Zakariásnak, hogy a pénzt dobja a kincstárba és felülmúlhatatlan gúnnyal ezt mondja: „Nagy érték az, amelyre becsültek engem!” (11:13). A próféta ezután az „Egység” pálcát töri ketté, jelezve ezzel a Júda és Izrael közötti testvériség megszűnését. Fegyver jön majd a hamis pásztorokra, akik elhanyagolják Jehova juhait.

21. a) Mi Jehova ítélete azokra, akik Jeruzsálem ellen harcolnak? b) Milyen szétszóratást és megtisztítást jövendöl meg előre?

²¹ Jehova harcol, királlyá lesz (12:1–14:21). Zakariás most egy másik ítélet hirdetésébe kezd. Jehova Jeruzsálemet minden nép számára részegítő pohárrá, valamint nehéz kővé teszi, amely halálra sebzi azokat, akik megemelik. Minden Jeruzsálem ellen támadó nemzetet megsemmisít. Dávid házára viszont kitölti kegyének és könyörületességének szellemét, s az emberek rátekintenek arra, akit átszegeztek, sírva felette, mint ahogyan „sírnak az egyedüli fiú felett” (12:10). A seregek Jehovája bejelenti az összes bálvány és hamis próféta levágását; az ilyen prófétát a saját szülei sebzik meg úgy, hogy szégyenében leveti prófétai ruháját. Jehova társpásztorának meg kell veretnie és a nyájnak szét kell szóratnia, de Jehova egy „harmadrészt” megtisztít, hogy az segítségül hívja nevét. Ezt mondja majd Jehova: „Ez az én népem”, és a nép így válaszol rá: „Jehova az én Istenem” (13:9).

22. Milyen sors vár a nemzetekre és Jeruzsálemre ’Jehova napján’?

²² „Íme, eljön Jehova napja.” Minden nemzet Jeruzsálem ellen támad és a város fele számkivetésbe megy, csupán egy maradék marad meg benne. Ezután Jehova kivonul és mintegy „a háborúja napján, a küzdelem napján” harcol majd azok ellen a nemzetek ellen (14:1, 3). Jeruzsálem keleti részén az Olajfák hegye kelettől nyugatig kettéhasad, és völgy keletkezik a menekülésre. Azon a napon élő vizek folynak ki majd Jeruzsálemből keletre és nyugatra, nyáron és télen, és „Jehova lesz király az egész föld felett” (14:9). Miközben Jeruzsálem biztonságban lesz, Jehova csapással sújtja azokat, akik Jeruzsálem ellen harcolnak. Még álltukban megrothad húsuk, szemük és nyelvük, zűrzavar támad majd közöttük. Mindegyiknek a keze a felebarátja ellen emelkedik fel. S akik a nemzetekből életben hagyattak, azok majd „évről évre elmennek, hogy meghajoljanak a Király előtt, a seregek Jehovája előtt” (14:16).

MIÉRT HASZNOS?

23. Zakariás beszámolója hogyan erősíti a hitünket?

²³ Mindazok, akik tanulmányozzák Zakariás jövendölését és elmélkednek rajta, hasznukra fordíthatják az így nyert hiterősítő ismeretet. Zakariás több mint ötvenszer hívja fel figyelmünket a ’seregek Jehovájára’. Arra, aki harcol népéért, s aki védelmezi és megerősíti őket szükségletük szerint. Amikor leküzdhetetlennek látszó, áthághatatlan ellenállás fenyegette a templomépítés befejezését, Zakariás kijelentette: „Ez Jehova szava Zorobábelhez: ’Nem katonai erővel, sem hatalommal, hanem az én szellememmel’, szól a seregek Jehovája. Ki vagy te, ó, nagy hegy? Sík földdé leszel Zorobábel előtt.” A templomot Jehova szelleme segítségével fejezték be. Hasonlóképpen ma is semmivé lesznek az akadályok, ha Jehovába vetett hittel látunk a dolgokhoz. Jézus is pontosan ezt mondta a tanítványainak: „Ha akkora hitetek van, mint egy mustármag, azt mondjátok ennek a hegynek: ’Menj innen oda’, oda fog menni, és semmi nem lesz lehetetlen a számotokra” (Zak 4:6, 7; Máté 17:20).

24. Milyen szemléltetést ad a próféta a tizenharmadik fejezetben a lojalitásról?

²⁴ A 13. fejezet 2–6. versében Zakariás szemlélteti azt a lojalitást, amely Jehova mai szervezetét jellemzi. Ez bizonyára felülmúl minden emberi kapcsolatot. Ha egy közeli rokon hazugságot jövendöl Jehova nevében, vagyis a Királyság-üzenet ellen szól és megpróbál Isten népe gyülekezetében helytelenségre befolyásolni, az ilyen egyén családtagjainak lojálisan támogatniuk kell a gyülekezet bárminemű ítéletét. Ugyanezt a magatartást kell tanúsítani egy bizalmas baráttal szemben is, aki hamisan jövendöl, azért, hogy megszégyenüljön és helytelen cselekedete miatt szívében megsebződjön.

25. Hogyan kapcsolódik más írásszövegekkel az a jövendölés, amely bizonyítja, hogy a Messiás a „Sarjadék”, s egyben Főpap és Király is Jehova alatt?

²⁵ Az első bekezdésben utaltunk arra, hogy Zakariás könyve pontosan megjövendölte Jézus királykénti bevonulását Jeruzsálembe, ’alázatosan, nőstény szamáron ülve’, harminc ezüstpénzért való elárulását s ugyanakkor tanítványainak szétszóratását, valamint a kínoszlopon való átszegezését egy katonai dárdával (Zak 9:9; 11:12; 13:7; 12:10). A jövendölés a ’Sarjadékot’ Jehova temploma építőjének nevezi. Az Ésaiás 11:1–10, a Jeremiás 23:5 és a Lukács 1:32, 33 összehasonlítása azt mutatja, hogy ez a „Sarjadék” nem más, mint Jézus Krisztus, aki „királyként fog uralkodni Jákob háza felett örökké”. Zakariás leírása szerint ez a „Sarjadék” „pap lesz az ő trónján”; ez Pál apostol szavaival kapcsolódik össze: „Jézus . . . Főpap lett örökké a Melkisédek rendje szerint” és „ült az égi Fenség trónjára, jobbja felől” (Zak 6:12, 13; Zsid 6:20; 8:1). A jövendölés tehát úgy utal a ’Sarjadékra’, mint Főpapra és Királyra, aki az égben Isten jobbján ül; ugyanakkor Jehovát a világegyetem Egyeduralkodójának jelenti ki: „És Jehova lesz a király az egész föld felett. Azon a napon Jehova és neve létezőnek bizonyul” (Zak 14:9).

26. Milyen dicsőséges „napra” utal ismételten a jövendölés?

²⁶ Erre a napra utalva a próféta húsz esetben ismétli az „azon a napon” kifejezést, sőt jövendölését is ezzel zárja. Azoknak a szövegrészeknek a vizsgálata, amelyekben e kifejezés előfordul, azt mutatja, hogy ez a nap akkor lesz, amikor Jehova kiirtja a bálványok neveit és eltörli a hamis prófétákat (13:2, 4). Ez a nap lesz az, amikor Jehova harcol a támadó nemzetek ellen, zűrzavart támaszt soraikban és megsemmisíti őket, népe számára viszont a ’hegyeinek völgyében’ menedékről gondoskodik (14:1–5, 13; 12:8, 9). Igen, „az Istenük, Jehova biztosan megmenti őket azon a napon, mint népe nyáját”, és egymást majd a szőlő és fügefa alól fogják hívni (Zak 9:16; 3:10; Mik 4:4). Dicsőséges nap lesz az, amikor a seregek Jehovája ’a nép között lakozik majd’, s amikor élő vizek folynak ki Jeruzsálemből. Zakariásnak ezek a szavai az „ama nap” eseményeit a Királyság-ígéret ’új ege és új földje’ előjeleiként ismertetik (Zak 2:11; 14:8; Jel 21:1–3; 22:1).

27. Hogyan irányítja figyelmünket a jövendölés Jehova nevének megszentelésére?

²⁷ „Ki veti meg a kicsiny dolgok napját?” – kérdi Jehova. A jólét az egész földre kiterjed: ’Sok nép és hatalmas nemzet valóban eljön, hogy keresse Jeruzsálemben a seregek Jehováját, és a nemzetek minden nyelvéből származó tíz férfi megragadja egy zsidó férfi ruhája szegélyét, mondván: „Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek az Isten.”’ „Azon a napon” még a lovak csengettyűjén is ezek a szavak lesznek: „Szentség Jehovának!” Nagyon hasznos megvizsgálnunk ezeket a szívvidító jövendöléseket, mert azt mutatják, hogy Jehova a nevét a Királyság Magván keresztül fogja megszentelni (Zak 4:10; 8:22, 23; 14:20).

[Lábjegyzetek]