Bővelkedjetek a reménységben!
„Töltsön el benneteket a reménységet adó Isten hitetek által teljes örömmel és békével, hogy a szent szellem erejével bővelkedjetek a reménységben!” (RÓMA 15:13).
1, 2. a) Milyen okot nevezett meg Pál, amiért ’bővelkedhetünk a reménységben’? b) Hogyan mutat rá Ésaiás jövendölése erre a reménységre?
REMÉNYSÉGBEN bővelkedni? Ebben a sötét világban, ahol bűnözés és erkölcstelenség leselkedik rád az utcán; ahol éhínség vagy legalább is éhezés gyötör több mint egymilliárd embert, s ahol a nukleáris fegyverek Damoklesz kardjaként függnek az egész emberiség fölött, milyen okunk lehet arra, hogy „bővelkedjünk a reménységben”? Mielőtt ezt a fenti könyörgését elmondta, Pál apostol megadta rá az okot és Ésaiás próféta szavaiból idézett: „nemzetek uralkodójává emelkedik; benne reménykednek a nemzetek” (Róma 15:12).
2 Pál az Ésaiás 11:1–10 verséből idézett. Olyan nemzetekről jövendöl, akik Jézusban reménykednek, akit Dávid király, Jesse fia árnyékolt elő. Jézus jellemzésekor az evangélium író Máté szintén Ésaiást idézte e szavakkal: „Íme, az én szolgám, akit kiválasztottam, akit én szeretek, akit helyesel az én lelkem. Szellememet adom belé, és ítéletet hirdet a nemzeteknek. . . . És az ő nevében reménykednek majd a nemzetek” (Máté 12:18–21; Ésaiás 42:1, 4).
3, 4. a) Milyen „neve” van Jézusnak ma, és miért? b) Hogyan kell értenünk a Jelenések 19:10, 11 versét?
3 Vajon miért éppen Jézus nevében kell reménykedni a nemzeteknek? Mindazon dolgok miatt, amiket ez a név képvisel. Amikor emberként a földön élt, Jézus megingathatatlan feddhetetlenségével szerzett „nevet” magának. Üldözés, szidalom, kínzás — semmi sem volt képes eltéríteni őt Isten akaratának lojális cselekvésétől, amiben kitartott mindhalálig. Pál apostol ezt így magyarázza: „Ezért Isten felmagasztalta őt kimagasló állásba és kedvesen olyan nevet adott neki, amely minden más név fölött áll, úgyhogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon: a mennyeieké, a földieké és a föld alatt levőké, és minden nyelv nyíltan vallja, elismerje, hogy Jézus Krisztus Úr, az Istennek, az Atyának dicsőségére” (Filippi 2:9–11).
4 Jézus neve most azt a magas tisztséget fejezi ki, amelybe Jehova felmagasztalta őt, mint főpapot és királyt „a Legfelségesebb jobbján a mennyekben”. Jézust a ’Hűnek és Igaznak’ is hívják, akinek az eljövetele a próféciák gyújtópontjában áll, mivel „a Jézusról szóló tanúskodás ihlet a prófétálásra” (Zsidók 8:1; Jelenések 19:10, 11).
5. Miért kell ’bővelkednünk a reménységben’ különösen manapság?
5 Vajon miért kell ma ’bővelkednünk a reménységben’? Azért, mert a prófétai szó azt mutatja, hogy ez a Jézus most rövidesen jóváteszi mindazt a kárt, amit a bűnös Ádám okozott az emberiségnek. „Mert ahogyan egy embernek engedetlensége által sokan bűnösökké lettek, ugyanúgy egy embernek engedelmessége által sokan igazakká nyilváníttatnak” (Róma 5:19). Mint Isten mennyei Főpapja, Jézus arra használja fel tökéletes emberi áldozatának érdemét, hogy visszaállítsa tökéletes állapotába az egész engedelmes emberiséget, a feltámasztott halottak milliárdjait is beleértve, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy örökké boldogan élhessenek a paradicsomi földön. Jézusnak „királyként kell uralkodnia, amíg Isten minden ellenséget lábai alá nem vetett. Utolsó ellenségként lesz megsemmisítve a halál”. Azután minden ember tökéletes életnek örvendhet a békés Paradicsomban (1Korinthus 15:25, 26; Zsoltárok 72:3, 7; Ésaiás 33:24).
Legyünk széles látókörűek!
6. a) Hogyan nyerhetünk széles látókört Isten elhatározásával kapcsolatban? b) Hogyan válhat ez a javunkra?
6 Csak a Bibliából tudhatjuk meg, mi az élet igazi célja. Csak Isten képes megmagyarázni nekünk az ő Szaván keresztül, honnan jöttünk, miért vagyunk a földön, és mit tartogat számunkra a jövő (Ésaiás 46:9, 10; 2Timótheus 3:16). A Biblia széles látókörűvé tesz minket a szuverén Úr, Jehova elhatározásának keresztülvitele tekintetében. Elmondja nekünk, hogyan vehetünk részt boldogan az ő akaratának cselekvésében egy egész örökkévalóságon át! (Zsoltárok 37:31, 34).
7. Hogyan teljesedett be Jézus prófétai „jele”?
7 A prófétai „jel”, amelyről Jézus földi szolgálatának lejárta előtt beszélt, most figyelemre méltó módon teljesedik. Jézus dicsőséges mennyei trónján ül; onnan tart ítéletet a földi nemzetek fölött, és onnan választja külön egymástól az embereket, „ahogyan a pásztor különválasztja a juhokat a kecskéktől”. Ez aszerint történik, ahogyan az emberek a Királyság-üzenetre reagálnak, amelyet Krisztus „testvérei”, Jehova felkent tanúi hirdetnek, amíg itt a földön szolgálják Istent (Máté 24:3–14; 25:31–40, 46). De ez vajon Jézust Jehova Istennel egyenrangúvá vagy esetleg még hatalmasabbá is teszi?
8. a) Miért tette meg Jehova Jézust társkirályává? b) Hogyan mutatja meg majd Jézus, hogy alárendeli magát az Atyának?
8 Egyáltalán nem, mert „a Krisztus feje az Isten”, aki mindvégig „az örökkévalóság Királya”, és az egész teremtés felett álló szuverén Úr (1Korinthus 11:3; 1Timótheus 1:17; Jelenések 4:11). Csak miután a lázadás felütötte undok fejét az édeni Paradicsomban, Jehova akkor hirdette ki, hogy társkirályt támaszt — az ígéret „magvát” —, aki majd ’lerontja az Ördög munkáit’ (1Mózes 3:15; 1János 3:8). Amikor Jézus igazolta már Jehova nevét és felsőbbségét, és tökéletességre juttatta az emberiséget a helyreállított földi Paradicsomban, átadja a királyi uralmat Istennek és Atyának, és a Fiú is aláveti magát Istennek (1Korinthus 15:24–28).
9. a) Hogyan írja le Ésaiás Jehova fenségét? b) Kit jelöl meg a Biblia a megmentés csatornájaként?
9 Ésaiás próféta — a fenséges Jehováról szólva — elismerte: „Jehova a mi Bíránk, Jehova a mi Törvényhozónk, Jehova a mi Királyunk, ő ment meg minket.” A megmentés Jehovától jön Jézus Krisztus által. Ez olyan igazság, amit mindazok kötelesek elfogadni, akik szeretnének életet nyerni (Ésaiás 33:21, 22; 12:2; Cselekedetek 2:21; 4:12; Róma 10:13; Jelenések 7:10). Miután úgy beszélt Jehováról, mint ’legfelségesebbről’, Ésaiás próféta rámutatott arra, hogyan és milyen célból menti meg Jehova az őt szeretőket.
Jehova „bosszúnapja”
10. Milyen ítélet hangzik el az Ésaiás 34:1–4. versében, és mi ennek az oka?
10 A világ nemzetei visszataszító feljegyzést hagytak maguk után a helytelen uralkodás tekintetében, azonkívül elvetették Isten igazságos Királyságát és királyát: Krisztust. Ezért Ésaiás próféta így szól hozzájuk: „Jöjjetek ide, nemzetek, és halljátok; figyeljetek, ti nemzeti csoportok! Hallja meg a föld és mindaz, ami betölti, a termőföld és minden, ami csak terem rajta. Mert megneheztelt Jehova az összes nemzetekre és felgerjedt haragja minden seregükre. Bizony pusztulásra adja és megöleti őket. És a megöletteket szétszórják [a földön], holttesteik bűzt árasztanak és a hegyek megolvadnak vérük miatt. És széthull az ég minden serege. És mint valami könyvtekercs, összetekerednek az egek [a tehetetlen emberi kormányzatok]; és lehull egész seregük, miként a szőlőről lehull a levél vagy miként lehull a fügefáról a fonnyadt füge” (Ésaiás 34:1–4).a
11. a) Mit jelent ki Jehova Edommal kapcsolatban az Ésaiás 34:5–7-ben? b) Mi volt Edom, és mi képezi modernkori ellenképét?
11 Bizony kemény szavak ezek! De azok a szavak is félelmet keltőek, amelyeket Jehova intéz Edom népéhez: „Kardom megittasodik az égben. Íme, lesújt Edomra, és a népre, amelyet jogos ítéletemben pusztulásra szántam” (Ésaiás 34:5–7). A Jákob testvérétől, Ézsautól (gúnynevén Edom) származó Edom népe hosszú időn át volt a Jákobtól származó Izrael nemzetének esküdt ellensége. És megvan a modernkori ellenképe is. És vajon melyik az? Nos, ki áll az élen a XX. századi szellemi Izrael szidalmazásában és üldözésében? Hát nem a hitehagyott kereszténység és annak gőgös papi osztálya? A papság — mindkét oldalon teljes szívvel támogatta a harcoló feleket évszázadunk két világháborújában, de azonfelül még azzal is tetézte vérbűnét, hogy kiharcolta a világi kormányzatoknál Jehova Tanúi munkájának betiltását, sőt a Tanúk megölését is, akik a mennyei Jeruzsálem vagy Sion földi képviselői.
12. a) Hogyan fizet meg Jehova „Edom”-nak? b) Milyen módon különültek el Jehova Tanúi a kereszténység vallásaitól?
12 Ezért Isten prófétája kijelenti: „Jehovánál a bosszúállás napja és a megtorlás éve Sion bírói ügye számára” (Ésaiás 34:8). De hogyan érinti ez a modern „Edom”-ot? Nos, a pusztulását jelenti, ahogyan az Ésaiás 34:9–17 megmutatja. Természetesen a háború utáni 1919-es évtől kezdve a kereszténység vallásai szellemi értelemben máris halotti, elpusztult állapotban vannak a szuverén Úr, Jehova szemében. „Nagy-Babilonnak”, a vérbűnnel terhelt hamis vallás világbirodalmának uralkodó részét alkotják, amely szellemi vonatkozásban csúfos kudarcot vallott az első világháború után, és Jehova elítélte. Jehova Tanúi elkülönítették magukat ettől a szellemileg halott, modernkori „Edom”-tól. Semmi közösségük nincs vele, nem vesznek részt a vallásközi mozgalmakban, politikai agitációiban, szektás látványosság szervezéseiben. Ez a hitehagyott vallásrendszer nemsokára teljes egészében úgyis megsemmisül, amikor elérkezik Jehova „bosszúnapja” az egész földre (Jelenések 14:8; 18:2, 4, 24; 19:11–21).
Védelem a „Paradicsom”-ban
13. Hogyan írja le Ésaiás a modernkori „Babilon”-ból való visszatérést?
13 Az Ésaiás 35. fejezete gyönyörű költői megfogalmazásban írja le a szellemi Izrael maradékának visszatérését „Nagy-Babilon” fogságából. Ez a leírás a következő szavakban éri el tetőpontját: „Visszatérnek Jehova megváltottjai és örömujjongással érnek a Sionra; örökké tartó örvendezés lesz az arcukon. Vígság és örvendezés vár rájuk; eltűnik a fájdalom és a sóhajtás.” Ez valóban szellemi Paradicsom, amely az Ésaiás 51:3. versének szavaira emlékeztet minket: „Megvigasztalja Jehova Siont, biztosan megvigasztalja elpusztult helyeit és pusztaságát olyanná teszi, mint az Éden, és sivatagját hasonlóvá teszi Jehova kertjéhez [paradeison, azaz Paradicsom a Septuaginta fordítás szerint].”
14. a) Milyen Paradicsomot ír le Pál? b) Milyen leírást kapunk erről a Paradicsomról az Ésaiás 35:1–7-ben, és hogyan lehet nekünk is részünk benne?
14 Jehova felkent népe ma valóban bejutott már a szellemi Paradicsomba! Mily szépen írja le ezt az Ésaiás 35:1–7. verse! Ahhoz lehetne hasonlítani, amit Pál ír a 2Korinthus 12:3, 4-ben, amikor nyilván a saját tapasztalatára utal: „Én tudom, hogy az az ember — hogy testben-e vagy testen kívül-e, nem tudom, csak az Isten tudja —, elragadtatott a paradicsomba, és olyan kimondhatatlan beszédeket hallott, amelyeket nem szabad embernek elmondania” (Ökumenikus fordítás). Ma már jogosan beszélhetünk a szellemi Paradicsomról, amely Isten felkent maradékának osztályrésze és amelyből a ’minden nemzetből való nagy sokaság’ is részesül! Örömteli, egyre gyarapodó szervezet virágzik ott: Jehova Tanúi világraszóló szervezete, amelyet a szeretet, az egységes szándék és cselekvés kovácsol egybe. Ez valóban szellemi Paradicsom!
15. a) Mit mond a 91. zsoltár a szellemi Paradicsomról? b) Milyen kérdés vetődik fel a „nagy sokaság”-gal kapcsolatban, és miért?
15 Mindaddig, amíg ezt a szellemi Paradicsomot ápolják, Jehova Tanúinak nem árthat Sátán ellenük fordított egyetlen fegyvere sem (Zsoltárok 91:1–11). A szellemi Izrael felkent maradékára vonatkozóan csodálatosan beteljesednek most Ésaiás nagyszabású helyreállítást kilátásba helyező próféciái. Ámde a még földön élő felkentek száma már 10 000-nél is kevesebb — az összes Tanúk nem egészen 0,4 százaléka. Jehova Tanúi 45 000 gyülekezetének túlnyomó többségében ma egyetlen felkentet sem találunk. Mit mondhatunk hát a több milliós „nagy sokaság”-ról? Igaz, ők is osztoznak a felkent maradékkal a szellemi Paradicsom örömeiben. De nem látjuk-e a földi Paradicsomra vonatkozó csodálatos reménységüket szemléletes módon megjelenni ugyanazokban a próféciákban?
A dicsőségben ragyogó föld
16. a) Hogyan és hol kell hogy igazolást nyerjen Isten elhatározása? b) Hogyan válhat alkalmassá az ember arra, hogy bejusson a Paradicsomba? c) Mi tette ezt lehetővé?
16 Ne feledjük: itt a földön, Édenben vesztettük el a Paradicsomot. Tehát itt kell hogy igazolva legyen Jehova e földdel és az emberrel kapcsolatos elhatározása. A földnek világméretű Paradicsommá kell átalakulnia az emberiség számára, ahogyan Jehova eredetileg elhatározta (1Mózes 1:27, 28). Az édeni Paradicsom nem csupán abból állt, hogy békesség uralkodott ember és állat között és a kert teljes pompájában tündökölt. Az Isten képmására teremtett ember erkölcsileg tiszta volt, és tisztának is kellett maradnia ahhoz, hogy továbbra is része lehessen Isten hatalmas szervezetének. Engedelmességgel tartozott Teremtőjének, ha meg akart maradni betegségtől, haláltól, valamint a rosszra való hajlamtól mentes tökéletes embernek. Ádám azonban elbukott a próbában. A földi Paradicsom helyreállításához tehát szükséges, hogy a bűnös ember ismét tökéletességre jusson. Ezt pedig Jézus váltságáldozata tette lehetővé (Róma 5:12, 18).
17. a) Hogyan jut be a „nagy sokaság” a szellemi Paradicsomba? b) A Szentírás szerint hogyan készül fel a „nagy sokaság” az örök életre és hol nyeri el azt?
17 A föld jelenleg igen messze van attól, hogy Paradicsomnak nevezhessék. A „más juhok” „nagy sokasága” mégis szellemi Paradicsomban él (Jelenések 7:9; János 10:16). Hogyan lehetséges ez? Nos úgy, hogy ők átadták az életüket Jehovának, eleget tesznek követelményeinek, és társaivá lettek a felkent maradéknak, akik már 1919 óta a szellemi Paradicsomban vannak. (Vö. Ezékiel 38:8–16.) Itt készülnek fel arra, hogy megfelelő kiképzés után, az Armageddon nyomorúságát követő földi Paradicsomban élhessenek. Ami pedig a földet illeti, az itt helyreállított Paradicsom mindörökre megmarad Isten legnagyobb dicsőségére. Dávid király erről így prófétált: „A föld pedig a szelídeké lesz, és bizony maradéktalan örömet találnak a béke bőségében.” Igen, Jézus azt mondta: „ . . . boldogok a szelídek, mert öröklik a földet” (Zsoltárok 37:11; Máté 5:5).
18. Hogyan lesz látható „Jehova dicsősége” a földi Paradicsomban?
18 A földi Paradicsomban minden ember (a földre feltámasztottak is), aki engedelmesen javára fordítja Jézus váltságáldozatát, örvendhet majd azoknak az áldásoknak, amelyekről Ésaiás és több más próféta is leírást adott a szellemi Izraelre vonatkozóan. Csodálatos módon beteljesül az ígéret, amelyet Jézus a Kálvárián tett a fán függő együtt érző rablónak (Lukács 23:43). „Jehova dicsősége, a mi Istenünk tündöklő nagysága” betű szerinti értelemben is megnyilvánul a pusztaság és a sivatag kivirágzásában, a vakok, süketek, sánták és némák meggyógyulásában. Miközben a békés Paradicsom egyre terjeszkedik az egész földgolyón, nos, még az „oroszlán [is], mint a bika, szalmát eszik”, pontosan úgy, ahogyan minden valószínűség szerint Édenben volt, valamint Noé idején a bárkában. „Semmi romlást nem okoznak” a Paradicsomban (1Mózes 1:29, 30; Ésaiás 11:6–9; 35:1–7; 65:25).
19. a) Hogyan került sor az Ésaiás 25:6–8 előzetes beteljesedésére? b) Hogyan teljesül be ez a jövendölés mindazok esetében is, akiknek a földön kell majd élniük?
19 Az Ésaiás 25:6–8-ból kitűnik, hogy a szellemi Paradicsom időrendileg megelőzi a betű szerintinek eljövetelét. Ez a prófécia ma szellemi értelemben teljesedik a szellemi Paradicsom formájában, amelyben Jehova népe gazdag „lakomá”-ban részesül. (Vö. Ezékiel 37:1–6.) Hitük következtében öröm és béke tölti el őket, és bővelkednek a Királyság-áldások reménységében (Róma 15:13). Ésaiás megjövendölte: „A szuverén Úr, Jehova letörli a könnyet minden arcról.” Ez figyelemre méltó módon beteljesedett Armageddon előtt a felkent maradékon, amely megszabadult „Nagy-Babilon” fogságából. A Jelenések 7:17 pedig a „nagy sokaság” mai áldásokkal teli állapotára alkalmazza ugyanazokat a szavakat. De Ésaiás szavait idézi az „új föld”-re vonatkozóan a Jelenések 21:3, 4. verse is, ahol ezt olvassuk: „Íme, az Isten sátora az emberiséggel van . . . És letöröl szemükről minden könnyet.” Az „új föld”-ön, a megtisztított földön helyreállított Paradicsomban fog beteljesedni ez a csodálatos ígéret.
20. Miért van most alapos oka Jehova minden szolgájának arra, hogy ’bővelkedjék a reménységben’?
20 Minden oka megvan tehát a felkent maradéknak és a „nagy sokaságnak”, hogy ’bővelkedjék a reménységben’, mivel a szemük előtt teljesedik be nagy dicsőséggel Isten prófétai szava. Ez a reménység nem csal meg, mert Jehova minden nagyszerű ígérete végül valósággá lesz. Szolgáljon hát mindez „erős bátorításunkra . . ., hogy megragadjuk az előttünk levő reménységet”! (Róma 15:13; Zsidók 6:18).
[Lábjegyzet]
a E prófécia részletesebb magyarázata végett lásd a Man’s Salvation out of World Distress at Hand! című, a Watchtower Society kiadásában megjelent könyvet a 205–241. oldalon.
Emlékszel rá?
◻ Jézus nevére vonatkozóan milyen okunk van arra, hogy ’bővelkedjünk a reménységben’?
◻ Hogyan viszonyul Jézus felmagasztalt állása Jehováéhoz?
◻ Mit mutat meg az Ésaiás 34. fejezete Jehova „bosszúnapja” tekintetében?
◻ Mit tanulhatunk meg az Ésaiás 35. fejezetéből, valamint a 25:6–8. verséből a „Paradicsom”-ról?
[Kép a 26. oldalon]
„Jehovának megvan a bosszúnapja”
[Kép a 28. oldalon]
A szellemi Paradicsom megóv minket az emberiséget jelenleg sújtó „járványok”-tól