115. FEJEZET
Közeleg az utolsó pászkája
MÁTÉ 26:1–5, 14–19 MÁRK 14:1, 2, 10–16 LUKÁCS 22:1–13
ISKARIÓT JÚDÁS PÉNZT KAP JÉZUS ELÁRULÁSÁÉRT
KÉT APOSTOL ELŐKÉSZÜLETEKET TESZ A PÁSZKÁRA
Jézus befejezte a négy apostol tanítását az Olajfák hegyén, és válaszolt a jelenlétével és a világrendszer befejezésével kapcsolatos kérdéseikre.
Niszán 11-e igazán mozgalmas nap volt! Jézus most valószínűleg épp Betániába tart az apostolaival, hogy ott töltsék az éjszakát, amikor így szól hozzájuk: „Tudjátok, hogy két nap múlva lesz a pászka, és az Emberfiát átadják az ellenségeinek, hogy oszlopra feszítsék” (Máté 26:2).
A következő napot, szerdát Jézus nyilván szűk körben tölti, az apostolaival. Kedden élesen elítélte a vallási vezetőket, és nyíltan leleplezte őket. Ezért azon vannak, hogy megöljék. Emiatt niszán 12-én nem mutatkozik nyilvánosan, nehogy megakadályozzák őt abban, hogy a következő este – naplemente után, amikor niszán 14-e elkezdődik – megünnepelje a pászkát az apostolaival.
A magas rangú papok és a nép vénei nem nyugszanak. Még a pászka előtt összegyűlnek a főpap, Kajafás udvarában. Miért? Mert feldúltak, amiért Jézus leleplezte őket. Most cselt szőnek, „hogy ravaszul elfogják Jézust, és megöljék”. De hogyan és mikor? Ezt mondják: „Ne az ünnepen. Még felfordulás lesz a nép körében” (Máté 26:4, 5). Félnek, mert Jézust sokan kedvelik.
Időközben a vallási vezetőkhöz egy látogató érkezik. Meglepődnek, hiszen a látogató nem más, mint Iskariót Júdás, Jézus egyik apostola. Sátán azt a gondolatot ültette az elméjébe, hogy árulja el a Mesterét. Júdás ezt kérdezi: „Mit adtok nekem, hogy eláruljam őt?” (Máté 26:15). Nagy örömmel megállapodnak vele, „hogy ezüstpénzt adnak neki” (Lukács 22:5). Mennyit? A vallási vezetők boldogan megegyeznek 30 ezüstben. Fontos megjegyezni, hogy egy rabszolga ára 30 sekel (2Mózes 21:32). Ezzel a vallási vezetők kimutatják, hogy megvetik Jézust, mint aki nem sokat ér. Júdás most keresni kezdi „a megfelelő alkalmat, hogy elárulja őt nekik, mikor nincs ott a sokaság” (Lukács 22:6).
Szerdán naplementekor kezdődik niszán 13-a. Ez a hatodik és utolsó éjszaka, amit Jézus Betániában tölt. Másnap már be kell fejezni az előkészületeket a pászkára. Szükség lesz egy bárányra, melyet majd levágnak, és megsütnek egészben, miután elkezdődik niszán 14-e. Hol fogják megenni a vacsorát, és ki fogja elkészíteni? Ezt Jézus még nem tárta fel, így Júdás nem tudja elárulni a részleteket a magas rangú papoknak.
Valószínűleg csütörtök kora délután Jézus elküldi Pétert és Jánost Betániából ezekkel a szavakkal: „Menjetek, és készítsétek el a pászkát, hogy megegyük.” „Hol akarod, hogy elkészítsük?” – kérdezik. Jézus ezt mondja: „Amikor bementek a városba, találkoztok majd egy emberrel, aki vizet visz egy agyagedényben. Kövessétek őt abba a házba, ahova bemegy. És mondjátok ezt a ház urának: »A tanító ezt kérdezi tőled: ’Hol van az a vendégszoba, ahol megehetem tanítványaimmal a pászkát?’« És ő mutat majd nektek egy tágas felső szobát, berendezve. Ott készítsétek el a pászkavacsorát” (Lukács 22:8–12).
A ház ura minden bizonnyal Jézus egyik tanítványa. Talán számított rá, hogy Jézus megkéri, hogy használhassa a házát a pászka megünneplésére. Amikor a két apostol Jeruzsálembe ér, mindent pontosan úgy találnak, ahogy Jézus mondta. Így gondoskodnak róla, hogy el legyen készítve a bárány és minden egyéb, amire szükség van ahhoz, hogy Jézus és a 12 apostola megtarthassa a pászkát.