Továbbra is keressétek a Királyságot és Isten igazságosságát!
„Továbbra is keressétek a királyságot és az ő igazságosságát, és mindezeket az egyéb dolgokat ráadásul megkapjátok” (MÁTÉ 6:33).
1., 2. Mivé tették az írástudók és a farizeusok azokat a cselekedeteket, amelyek jók voltak önmagukban, és milyen figyelmeztetést adott Jézus a követőinek?
AZ ÍRÁSTUDÓK és a farizeusok a maguk módján keresték az igazságosságot, nem Isten módján. Ezen felül, amikor olyasmit tettek, ami önmagában jó, azt is képmutató cselekedetté változtatták, mivel azért tették, hogy lássák az emberek. Nem Istent, hanem a saját hiúságukat szolgálták. Jézus óva intette tanítványait az ilyen látványos tettektől: „Jól vigyázzatok, hogy igazságosságotokat ne az emberek előtt gyakoroljátok, azért, hogy meglássák azt; különben nem lesz jutalmatok a ti égi Atyátoknál” (Máté 6:1).
2 Jehova nagyra értékeli azokat, akik adakoznak a szegényeknek — de nem az olyanokat, akik úgy adakoznak, mint a farizeusok. Jézus így figyelmeztette tanítványait, nehogy az ilyeneket utánozzák: „Amikor tehát irgalmas adományokat adsz, ne fuvass kürtöt magad előtt, miként a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsőítsék őket az emberek. Bizony mondom nektek, máris megkapták teljes jutalmukat” (Máté 6:2).
3. a) Milyen módon kapták meg az írástudók és a farizeusok teljes jutalmukat az adakozásukért? b) Miben különbözött Jézus álláspontja az adakozást illetően?
3 A „máris megkapták teljes . . . ” szavakkal fordított görög kifejezés (a·peʹkho), gyakran előfordult az üzleti elismervényekben. A Hegyi beszédben való felhasználása arra mutat, hogy „megkapták teljes jutalmukat”, vagyis „aláírták jutalmuk átvételének elismerését: a jutalomhoz való joguk megszünt pontosan úgy, mintha már elismervényt adtak volna róla.” (An Expository Dictionary of New Testament Words, W. E. Vine műve.) A szegényeknek szánt adományokra nyilvánosan tettek fogadalmat az utcán. Az adományozók nevét bejelentették a zsinagógában. Akik nagyobb összeget adományoztak, azokat különleges tisztelet övezte és az istentisztelet alatt közvetlenül a rabbik melletti ülőhelyet foglalhatták el. Lehetővé tették számukra, hogy lássák őket az emberek; az emberek látták és dicsőítették őket; ráüthették volna a pecsétet a jutalom átvételi elismervényére, amit az adományukért kaptak: „Teljesen kifizetve”. Mennyire más volt Jézus álláspontja! Adományaid „legyenek titokban; akkor majd az Atya, aki titkon figyel, meg fog fizetni neked” (Máté 6:3, 4; Példabeszédek 19:17).
Istennek tetsző imák
4. Miért késztették a farizeusok imádságai Jézust arra, hogy képmutatóknak nevezze azokat az embereket?
4 Jehova értékeli a hozzá intézett imákat — de nem az olyanokat, amelyeket a farizeusok imádkoztak. Jézus ezt mondta a követőinek: „Amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, mert ők szeretnek állva imádkozni a zsinagógákban és az utcasarkokon, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom nektek, máris megkapták teljes jutalmukat” (Máté 6:5). A farizeusoknak sok imát kellett naponta elmondaniuk különleges időpontokban függetlenül attól, hol tartózkodtak éppen akkor. Elméletben ezeket magánosan kellett volna elmondaniuk. De szánt szándékkal úgy intézték, hogy éppen akkor „az utcasarkon” kelljen lenniük és láthassák őket a négy irányból arra járó emberek, amikor az imádkozás ideje elérkezett.
5. a) Milyen egyéb szokások okozták azt, hogy Isten nem hallgatta meg a farizeusok imáit? b) Mit tett Jézus az első helyre a mintaimájában, és összhangban vannak-e ezzel az emberek napjainkban?
5 A hamis szent állapot kinyilvánítása céljából ürügyet kerestek arra, hogy „hosszan imádkozzanak” (Lukács 20:47). Egy szájhagyomány ezt mondta: „Az ókori kegyes férfiak egy órát várakoztak mielőtt elmondták a Tefillah-ot [imádságot]” (Misna). Addigra mindenki bizonyos lehetett abban, hogy látni fogja ájtatosságukat és elcsodálkozhat azon! Az ilyen imák azonban nem jutottak a saját fejüknél magasabbra! Jézus azt mondta, hogy magánosan imádkozzunk, felesleges szóismétlések nélkül és egyszerű mintát adott nekik (Máté 6:6–8; János 14:6, 14; 1Péter 3:12). Jézus mintaimája a fontosabb dolgokat teszi az első helyre: „Égi Atyánk, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te királyságod. Legyen meg a te akaratod” (Máté 6:9–13). Ma kevés ember ismeri Isten nevét, még kevésbé akarja megszentelni azt. Ezáltal névtelen Istenné teszik őt. Jöjjön el Isten Királysága? Sokan úgy vélik, már itt is van, őbennük. Talán azt imádkozzák: legyen meg az ő akarata, de legtöbbjük a saját akaratát cselekszi (Példabeszédek 14:12).
6. Miért ítélte el Jézus mint hiábavalót a zsidók böjtölését?
6 A böjt elfogadható Jehova előtt — de nem úgy, ahogyan a farizeusok gyakorolták azt. Ahogy Jézus az írástudók és a farizeusok alamizsnáival és imádságaival kapcsolatban tette, a böjtölésüket is hiábavalónak minősítette: „Ne legyetek komor ábrázatúak, mint a képmutatók amikor böjtöltök; mert azok elváltoztatják ábrázatukat, hogy az emberek lássák rajtuk, hogy böjtölnek. Bizony mondom nektek, máris megkapták teljes jutalmukat” (Máté 6:16). Szóbeli hagyományaik arra utalnak, hogy a böjtölés idejére a farizeusok se nem mosakodhattak, se nem kenhették meg magukat illatos olajjal, hanem hamut kellett elkenni a fejükön. Amikor nem böjtöltek, a zsidók rendszeresen mosakodtak és olajjal dörzsölték be a testüket.
7. a) Hogyan kellett viselkedniük Jézus követőinek, amikor böjtöltek? b) A böjtre való tekintettel mit akart Jehova Ésaiás idejében?
7 Jézus a böjttel kapcsolatban ezt mondta követőinek: „Kend meg a fejedet és mosd meg az arcodat, hogy ne az emberek lássák meg, hogy böjtölsz, hanem a te Atyád” (Máté 6:17, 18). Ésaiás idejében a bűnbe visszaeső zsidók élvezettel böjtöltek, gyötörték a lelküket, fejet hajtottak, zsákruhában és hamuban ültek. Jehova azonban azt kívánta tőlük, hogy szabadítsák fel az elnyomottat, táplálják az éhezőt, fogadják be az otthontalant és ruházzák fel a mezítelent (Ésaiás 58:3–7).
Gyűjtsünk égi kincseket!
8. Miért tévesztették szem elől az írástudók és a farizeusok azt, hogyan nyerhetik el Isten helyeslését, és Pál apostol által később kifejezett melyik alapelvet hagyták figyelmen kívül?
8 Az igazságosság hajszolása közben az írástudók és a farizeusok szem elől tévesztették azt, hogyan nyerhetik el Isten helyeslését és az emberek részéről jövő csodálatra összpontosították a figyelmüket. Annyira belebonyolódtak az emberek hagyományaiba, hogy figyelmen kívül hagyták Isten írott Szavát. Inkább a földi pozíciók felé hajlott a szívük, mintsem az égi kincsek felé. Figyelmen kívül hagyták azt az egyszerű igazságot, amelyet egy farizeusokból lett keresztény írt le évekkel később: „Bármit tesztek, teljes lélekkel munkálkodjatok azon mint Jehovának és nem embereknek, mivel tudjátok, hogy Jehovától kapjátok az örökség kellő jutalmát” (Kolossé 3:23, 24).
9. Milyen veszélyek fenyegethetik a földi kincseket, de mi az, ami biztonságot jelent az égi kincs számára?
9 Jehovát az iránta tanúsított önátadásod érdekli, nem pedig a bankszámlád. Tudja, hogy ahol a kincsed, ott van a szíved is. Vajon a rozsda és a moly megemésztheti a te kincsedet? Vajon a tolvajok áttörhetik a sárból vert falat és ellophatják? Vagy ezekben a gazdaságilag stabilnak nem mondható modern időkben az infláció tönkre teheti annak a kincsnek vásárló erejét vagy a tőzsde összeomlása semmivé teheti azt? A magasba szökő bűnözési arány következtében ellophatják a kincsedet? Bizony nem, ha az égben gyűjtötted azt össze. Bizony nem, ha a szemed — az egész testedet megvilágító lámpás — egyszerű, az Isten Királyságára és az ő igazságosságára irányított. A gazdagságnak van egyfajta eltűnési módja. „Ne fáraszd magad, hogy meggazdagodjál. Mondj le a saját értelmezésedről. Avagy szemeidet vetetted-e arra, holott az semmi? Mert bizony, mint a sas, szárnyakat vesz magának és az egek felé repül” (Példabeszédek 23:4, 5). Miért mondanál le az alvásról a gazdagság miatt? „A gazdagnak bősége nem hagyja őt aludni” (Prédikátor 5:12). Jusson eszedbe Jézus figyelmeztetése: „Nem szolgálhattok Istennek és a Gazdagságnak” (Máté 6:19–24).
Hit, amely eloszlatja az aggodalmat
10. Miért olyan fontos, hogy Istenben higgyünk inkább, mintsem az anyagi javakban, és milyen tanácsot adott ezzel kapcsolatban Jézus?
10 Jehova azt akarja, hogy őbenne higgyél, nem pedig az anyagi javakban. „Hit nélkül pedig lehetetlen neki tetszeni, mert aki Istenhez közeledik, annak hinnie kell, hogy ő van, és hogy megjutalmazója lesz azoknak, akik őt komolyan keresik” (Zsidók 11:6). Jézus ezt mondta: „Mégha bőven van is valakinek, az élete nem abból ered, amije van” (Lukács 12:15). A bankokban levő millióktól még nem fog működni a beteg tüdeje vagy vért szivattyúzni a kimerült szíve. „Ezért mondom nektek — folytatta Jézus a Hegyi beszédben — : Ne aggodalmaskodjatok többé a lelketek miatt, hogy mit esztek és mit isztok, vagy a testetek miatt, hogy mibe öltöztök. Nem több-e a lélek a tápláléknál és a test a ruházatnál?” (Máté 6:25).
11. Honnan merítette Jézus számos szemléltetését, és hogyan bizonyítja ezt a Hegyi beszéd?
11 Jézus mestere volt a szóbeli szemléltetéseknek. Azokra gondolt, bárhová nézett. Látott egy asszonyt, aki egy meggyújtott lámpát a lámpatartóba helyezett s máris szemléltetésre használta azt. Látta, amikor egy pásztor elválasztotta a juhokat a kecskéktől; máris szemléltetés lett belőle. Látta, amint a gyermekek játszanak a piactéren; ebből is szemléltetés lett. Így volt ez a Hegyi beszéddel is. Amikor a testi szükségletek miatti aggódásról beszélt, szemléltetést látott a körülötte repdeső madarakban és a domboldalakat szőnyegként beborító liliomokban. Vajon a madarak vetettek és arattak? Nem. Vajon a liliomok fontak és szőttek? Nem. Isten alkotta őket; ő gondoskodik róluk. Ti azonban többet értek, mint a madarak és a liliomok (Máté 6:26, 28–30). Tiértetek adta oda a Fiát, nem amazokért (János 3:16).
12. a) Vajon a madarakról és a virágokról szóló szemléltetés azt jelentette, hogy Jézus tanítványainak nem kell dolgozniuk? b) Milyen lényegre mutatott rá Jézus a munka és a hit tekintetében?
12 Jézus itt nem azt mondta a követőinek, hogy nem kell dolgozniuk a táplálékért és a ruházatukért (Lásd: Prédikátor 2:24, [2:25, Károli]; Efézus 4:28; 2Thessalonika 3:10–12). Azon a tavaszi reggelen a madarak éppen szorgalmasan csipegették az ennivalót, udvaroltak, fészket raktak, tojást raktak a fészekbe, táplálták a kicsinyeiket. Dolgoztak, de aggodalmaskodás nélkül. A virágok is szorgalmasan eresztették gyökereiket a talajba és keresték a vizet és az ásványi anyagokat, s kitárták napfényért a leveleiket. Ezeknek érniük és virágozniuk kell és el kell hullatni magjaikat mielőtt elpusztulnak. Dolgozniuk kell, de aggodalmaskodás nélkül. Isten gondot visel a madarakra és a liliomokra. ’Nem gondoskodik-e sokkal inkább rólatok, ti kicsinyhitűek?’ (Máté 6:30).
13. a) Miért volt helyénvaló, amikor Jézus az araszt használta mint hosszmértéket az ember életidejének megnövelésével kapcsolatban? b) Hogyan hosszabbíthatod meg az életedet szinte végtelen millió kilométerrel?
13 Higgyetek hát! Ne aggódjatok! Az aggodalom semmit sem képes megváltoztatni. „Ki az közületek, aki aggodalmaskodásával képes egy arasszal is megnyújtani az életidejét?” (Máté 6:27). De vajon miért beszél Jézus egy fizikai hosszmértékről, egy araszról, az életidő mérésekor? Talán azért, mert a Biblia gyakran összekapcsolja az emberek életidejét az utazással és olyan kifejezéseket használ, mint például „a bűnösök útja”, „az igazságosak ösvénye”, ’a pusztulásba vezető széles út’ és ’az élethez vezető keskeny út’ (Zsoltárok 1:1; Példabeszédek 4:18; Máté 7:13, 14). A napi szükségletek miatti aggodalom még egy töredékkel, egy „arasszal” sem képes meghosszabítani az ember életét. De megvan a módja annak, hogyan lehet szinte végtelen sok millió kilométerrel meghosszabbítani az életedet. Nem azáltal, hogy aggodalmaskodsz, és azt mondod: „Mit együnk?” vagy „Mit igyunk?”, vagy „Mibe öltözzünk?”, hanem azáltal, hogy hiszünk abban, amit Jézus mondott nekünk és azt cselekedjük: „Ezért továbbra is keressétek először a királyságot és az ő igazságosságát, és mindezeket az egyéb dolgokat ráadásul megkapjátok” (Máté 6:31–33).
Jussunk el Isten Királyságához és az ő igazságosságához!
14. a) Mi a Hegyi beszéd témaköre? b) Milyen helytelen módon keresték az írástudók és a farizeusok a Királyságot és az igazságosságot?
14 Jézus a Hegyi beszéd bevezető mondatában úgy beszélt az egek Királyságáról, mint azoknak a tulajdonáról, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek. A negyedik mondatban pedig azt mondta, hogy akik éhezik és szomjúhozzák az igazságosságot, ki lesznek elégítve. Itt Jézus mind a Királyságot, mind Jehova igazságosságát az első helyre teszi. Ezek a Hegyi beszéd fő tárgykörei. Ezek jelentik a választ az egész emberiség szükségleteire. De milyen módon lehet eljutni Isten Királyságához és Isten igazságosságához? Hogyan kereshetjük továbbra is ezeket? Nos, nem úgy mint az írástudók és a farizeusok. Ők a mózesi törvény útján keresték a Királyságot és az igazságosságot, amely törvény — állítások szerint — magában foglalta a szájhagyományt is, mivel azt hitték, hogy mind a Törvényt, mind a szájhagyományt Isten adta Mózesnak a Sínai-hegyen.
15. a) A zsidók szerint mikor keletkezett a szájhagyományuk, és hogyan emelték azt az írott mózesi Törvény fölé? b) Mikor kezdődtek a valóságban ezek a hagyományok és milyen hatással voltak a mózesi törvényre?
15 Az ezzel kapcsolatos hagyományuk ezt mondja: „Mózes kapta a Törvényt [lábjegyzet: „A ’szájhagyományt’ ”] a Sínainál és Józsuéra bízta, Józsué a vénekre, a vének a Prófétákra, a Próféták pedig a Nagy Zsinagóga férfiaira bízták.” Idővel a szájhagyományt az írott Törvény fölé magasztalták: „[Ha] áthágja a[z] [írott] Törvény szavait, nem bűnös”, de ha „hozzátesz az Írástudók szavaihoz [szájhagyományához], bűnös.” (Misna.) Szájhagyományaik nem a Sínainál kezdődtek. Valójában kétszáz évvel Krisztus előtt kezdték el sebtében összegyűjteni. Hozzáadtak az írott mózesi Törvényhez, elvettek belőle és ezzel érvénytelenítették azt. (Vö. 5Mózes 4:2; 12:32.)
16. Hogyan jön el az emberiség számára az Isten igazságossága?
16 Isten igazságossága nem a Törvény által, hanem attól függetlenül valósul meg: „A törvény cselekedetei által egyetlen test sem lesz igazságossá nyilvánítva őelőtte, mert a törvény a bűn pontos ismeretének alapja. Most azonban, a törvényen kívül, mint amiről tanúskodtak a Törvény és a Próféták; igen, az Isten igazságossága a Jézus Krisztusban való hit által” (Róma 3:20–22). Tehát Isten igazságossága a Jézus Krisztusban való hit által jön el s erről bőségesen „tanúskodtak a Törvény és a Próféták”. A messiási próféciák Jézusban teljesedtek be. Ő az, aki a Törvényt is betöltötte; azáltal tétetett félre a Törvény az útból, hogy azt Jézus kínoszlopára szegezték (Lukács 24:25–27, 44–46; Kolossé 2:13, 14; Zsidók 10:1).
17. Pál apostol szerint hogyan mulasztották el a zsidók megismerni az Isten igazságosságát?
17 Ezért Pál apostol ezt írta a zsidók kudarcáról az igazságosság keresése tekintetében: „Mert tanúskodom mellettük, hogy van bennük buzgóság Isten iránt, ámde nem a pontos ismeret szerint; mert nem ismerték Isten igazságosságát, hanem a sajátjukat igyekeztek megerősíteni, nem rendelték magukat alá Isten igazságosságának. Mert a Törvény vége Krisztus, ezért mindazok igazságosak, akik hitet gyakorolnak” (Róma 10:2–4). Pál még ezt is írta Krisztus Jézusról: „Aki nem ismert bűnt, bűnné lett érettünk, hogy Isten igazságosságává lehessünk őáltala” (2Korinthus 5:21).
18. Hogyan tekintették a zsidó hagyománytisztelők, a görög filozófusok és az „elhívottak” a „megfeszített Krisztust”?
18 A zsidók úgy tekintették a haldokló Messiást mint gyenge, jelentéktelen embert. A görög filozófusok gúnyolódtak az ilyen Messiás felett, bolondságnak tartva őt. Mindazonáltal úgy van ez, ahogy Pál kijelentette: „Egyfelől a zsidók jelt kívánnak, másfelől a görögök bölcsességet keresnek, mi pedig a Krisztust prédikáljuk mint megfeszítettet; a zsidóknak ugyan botlásra való okot, a nemzeteknek pedig bolondságot; ámde az elhívottaknak, mind zsidóknak, mind görögöknek Krisztust, az Istennek hatalmát és az Istennek bölcsességét. Mert az Isten bolond dolga bölcsebb az embereknél és az Isten erőtelen dolga erősebb az embereknél” (1Korinthus 1:22–25). Krisztus Jézus az Isten erejének és bölcsességének megnyilvánulása és Isten eszköze az igazságossághoz és az örökké tartó élethez az engedelmes emberiség számára. „Nincs senki másban megmentés, mert nincs más név az ég alatt, amely által megmentésben részesülnénk” (Cselekedetek 4:12).
19. Mire mutat rá a következő cikk?
19 A következő cikk megmutatja, hogy ha el akarjuk kerülni a pusztulást és el akarunk jutni az örökké tartó életre, továbbra is keresnünk kell Isten Királyságát az ő igazságosságát. Ezt nemcsak azáltal kell tennünk, hogy meghallgatjuk Jézus beszédét, hanem azáltal, hogy cselekedjük is azt.
Ismétlési kérdések
◻ Mivé változtatták a zsidó vallásoskodók az irgalmas adományaikat, imádságaikat és böjtöléseiket?
◻ Hol van az a biztonságos hely, ahol kincseket gyűjthetsz?
◻ Miért kell kerülnünk az anyagi szükségleteink miatti aggodalmat?
◻ Milyen hamis dolgot állítottak a zsidók szájhagyományaik eredetét illetően?
◻ Milyen módon jön el Isten Királysága és az ő igazságossága?
[Kép a 16. oldalon]
A farizeusok szerettek az utcasarkokon állva imádkozni, ahol láthatták őket az emberek