Jézus élete és szolgálata

A kenyerek és a kovász

NAGY tömeg csoportosult Jézus körül Dekapoliszban. Sokan hosszú utat tettek meg, hogy eljussanak e jobbára pogányok lakta vidékre, hogy itt meghallgassák Jézust és meggyógyuljanak betegségükből. Miként máskor, most is magukkal hozták elemózsiás kosarukat vagy fedett kosaraikat, hogy kitartson az élelmük addig, amíg átutaznak e pogányok lakta területen.

Végül magához szólítja Jézus tanítványait, és ezt mondja: „Szánakozom a sokaságon, mert már három napja vannak velem, és nincs mit enniük; ha pedig éhesen bocsátom őket haza, kidőlnek az úton, mert némelyikük még messziről is jött” (Ökumenikus fordítás).

„Miből tudná valaki ezeket kenyérrel jóllakatni itt a pusztaságban?” — kérdezik a tanítványok.

Jézus erre megkérdezi: „Hány kenyeretek van?”

„Hét — válaszolják —, és valami kevés halunk.”

Erre Jézus megparancsolja az embereknek, hogy telepedjenek le a földre, azután kezébe veszi a kenyereket és a halakat, imádkozik felette Istenhez, megtöri, és tanítványainak adja, ők pedig továbbadják a sokaságnak, akik mind jóllaknak. Utána a maradékot összegyűjtik, és a hét élelmiszeres kosár mind megtelik a maradékkal, jóllehet mintegy 4000 férfi jóllakott, a nőkön és a gyermekeken kívül.

Jézus elbocsátja a sokaságot, hajóba száll tanítványaival, és átkel a Galileai-tenger nyugati partjára. Itt a farizeusok, akiknek kíséretében jelen vannak a szadduceus elnevezésű vallási szekta tagjai is, megpróbálják Jézust megkísérteni: égi jelt kérnek tőle.

Jézus tudva arról, hogy őt meg akarják kísérteni, ezt válaszolja: „Amikor esteledik, azt mondjátok: ’Szép idő lesz, mert vörös az ég alja’; és reggel kijelentitek: ’Ma zivatar lesz, mert vörös és komor az ég alja.’ Az égbolt külsejéből tudtok következtetni arra, milyen idő várható, az idők jeleit viszont nem tudjátok.”

Ezzel Jézus gonosz és házasságtörő nemzedéknek nevezi őket, és figyelmezteti őket arra, hogy a farizeusokhoz hasonlóan, ők sem kapnak Jónás jelén kívül más jelt. Tanítványaival ezután hajóra száll, és Betsaida felé indul a Galileai-tenger legészakibb partjára. Tanítványai útközben veszik észre, hogy elfelejtettek magukkal hozni kenyeret, csupán egy kenyér maradt náluk.

Jézus a farizeusokkal és a Heródes-párti szadduceusokkal való találkozásra gondol, amikor így figyelmezteti őket: „Vigyázzatok és óvakodjatok a farizeusok és Heródes kovászától.” Mivel a tanítványok azt gondolják, hogy Jézus arra utal, hogy elfelejtettek kenyeret hozni magukkal, ugyanis a kovászról rögtön a kenyér jut eszükbe, elkezdenek ezen vitatkozni. Amikor Jézus észreveszi, hogy félreértették szavait, ezt mondja: „Mit vitatkoztok azon, hogy nincs kenyeretek?”

Jézus az imént gondoskodott több ezer ember csodálatos megvendégeléséről, és a legutóbbi csodája óta is csak egy-két nap telt el. Éppen ezért tudniuk kellene, hogy Jézust egy cseppet sem nyugtalanítja a fizikai kenyér hiánya. „Nem emlékeztek arra — juttatja eszükbe a történteket —, amikor öt kenyeret megtörtem ötezer embernek, hogy hány kosár telt meg az összegyűjtött maradékból?”

„Tizenkettő” — válaszolják.

„És amikor hét kenyeret törtem meg négyezer embernek, hány élelmiszeres kosár telt meg az összegyűjtött maradékból?”

„Hét” — válaszolják.

„Hát nem értitek meg a lényeget?”— kérdezi Jézus. „Miért nem értitek meg, hogy én nem kenyérről beszéltem nektek? Hanem arról, hogy óvakodjatok a farizeusok és szadduceusok kovászától.”

Végre felfogják tanítványai Jézus szavainak az értelmét. A kovász, vagyis az az anyag, amely a tésztát megerjeszti és megkeleszti, átvitt értelemben olyan, mint az a beszéd, amely romlást okoz. A tanítványok most már megértik, hogy Jézus jelképes értelemben használja a kovász szót, és arra figyelmezteti őket, hogy legyenek résen a „farizeusok és szadduceusok tanításával szemben”, amely. erjesztő és bomlasztó hatású. Márk 8:1–21; Máté 15:32–16:12.

◆ Miért visznek magukkal az emberek nagy élelmiszeres kosarakat?

◆ Dekapolisz elhagyása után, hová indul Jézus hajón?

◆ Hogyan értik félre Jézus tanítványai Jézusnak a kovászról mondott szavait?

◆ Mit értett Jézus a „farizeusok és szadduceusok kovászán”?