Olvasók kérdései
Megértésem szerint a görög toʹte (akkor) szót arra használják, hogy bevezesse azt, ami következik. Akkor miért olvassuk ezt a Máté 24:9-ben: „akkor [toʹte] nyomorúságra adnak majd benneteket”, míg a Lukács 21:12-ben levő párhuzamos beszámoló így szól: „de mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek titeket”?
Az igaz, hogy a toʹte szót lehet úgy használni, hogy bevezessen valamit, ami következik, valami rákövetkező dolgot, mondhatnánk. De nem kell úgy értenünk, hogy a Biblia csupán így használja ezt a szót.
A Bauer, Arndt és Gingrich által készített A Greek-English Lexicon of the New Testament and Other Early Christian Literature megmutatja, hogy a toʹte szót két alapjelentésben használják a Szentírásban.
Az egyik jelentése: „abban az időben”. Ez lehet „a múlt idejű akkor”. A Máté 2:17 példával szolgál erre: „Ekkor teljesedék be, a mit Jeremiás próféta mondott.” Ez nem egy eseménysorozat egyik eseményére utal, hanem egy konkrét időpontot jelez a múltban, azaz abban az időben. Ehhez hasonlóan a toʹte szót lehet olyan értelemben is használni, amikor jelentése „a jövő [idejű] akkor”. Egy példát találunk erre az 1Korinthus 13:12-ben: „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.” Pál itt a toʹte szót „abban a jövőbeni időpontban” értelemben használta.
E szerint a lexikon szerint a toʹte másik jelentése: „bevezetni azt, ami időben következik.” Ez a lexikon sok példát említ abból a három beszámolóból, amelyben Jézus válaszolt az apostoloknak, amikor jelenlétének jeléről kérdezték.a A „bevezetni azt, ami időben következik” értelmű toʹte szó használatára vonatkozóan a lexikon a következő versekre utal példaképpen: Máté 24:10, 14, 16, 30; Márk 13:14, 21 és Lukács 21:20, 27. A szövegkörnyezet figyelembevétele megmutatja, hogy miért helyénvaló itt valaminek az időbeni rákövetkezését érteni. Ez pedig segít felfogni a lényegét Jézus próféciájának, amely jövőbeni események kibontakozását tartalmazta.
Nem kell azonban azt a következtetést levonnunk, hogy ezekben a beszámolókban a toʹte minden helyen szigorúan olyan értelemben szerepel, hogy bevezeti azt, ami időben következik. A Máté 24:7, 8-ban például azt olvassuk, hogy Jézus megjövendölte, hogy nemzet támad nemzet ellen, és hogy lesznek élelmiszerhiányok és földrengések. A 9. vers így folytatja: „Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért.” Vajon ésszerű lenne itt azt érteni, hogy a megjövendölt háborúknak, élelmiszerhiányoknak és földrengéseknek mind be kell következniük, és talán meg kell szűnniük, mielőtt az üldözés elkezdődik?
Ez nem logikus, és nem is támasztják alá az első században bekövetkezett, általunk ismert események. A Cselekedetek könyvében szereplő beszámoló feltárja, hogy miután az új keresztény gyülekezet tagjai elkezdtek prédikálni, szinte azonnal komoly ellenállásba ütköztek (Cselekedetek 4:5–21; 5:17–40). Természetesen nem mondhatjuk, hogy az összes háború, éhínség és földrengés, amelyről Jézus beszélt, e korai üldözést megelőzően történt. Éppen ellenkezőleg, az ellenállás sok más megjövendölt dolog „előtt” következett be, ami összhangban van azzal, amit Lukács megfogalmazott: „De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek titeket” (Lukács 21:12). Ez azt sugallja, hogy a Máté 24:9-ben a toʹte szót inkább „abban az időben” értelemben használják. A háborúk, éhínségek és földrengések időszaka alatt, vagyis abban az időben Jézus követőit üldözni fogják.
[Lábjegyzet]
a Ezeket a Máté, Márk és Lukács evangéliumában található párhuzamos beszámolókat oszlopokba rendezve közölte Az Őrtorony 1994. február 15-ei száma a 14. és a 15. oldalán. Ahol a toʹte előfordulási helyeit „akkor” szóval adták vissza, ott vastagon szedték.