Jézus Krisztus — a győzedelmes Király, akivel a nemzeteknek számolniuk kell
1. Mit írt Pál a Zsidók 1:8, 9-ben a jeruzsálemi keresztényeknek annak bebizonyítása végett, hogy Isten Fia sokkal magasabb rendű az angyaloknál?
MIELŐTT a rómaiak elpusztították Jeruzsálemet i. sz. 70-ben, a városban tartózkodó keresztényeknek meg kellett bizonyosodniuk az ihletett Héber Iratokból arról, hogy Jézus Krisztus, az Isten Fia nagyobbá tétetett a mennyei angyaloknál. Pál apostol, amikor azoknak az első századbeli keresztényeknek írt, felhívta figyelmüket e prófétai szavakra, melyek a megdicsőült Jézus Krisztusra vonatkoztak: „Isten a trónod mindörökké, és királyi jogarod az egyenesség jogara. Szeretted az igazságosságot és gyűlölted a törvénytelenséget. Ezért kent fel Isten, a te Istened az ujjongás olajával társaidnál jobban.” — Zsid 1:8, 9.
2. Miért lett Isten az ő Fiának „trónja” és hogyan lett azzá?
2 Az ilyen igazságosság szeretőjének és törvénytelenség gyűlölőjének a királysága bizonyára jótékonyan hat ki mindnyájunkra a földön. Ezért a jogar, mellyel kormányoz, „az egyenesség jogara”. Nem csoda, hogy Isten a „trónja”, mivel Isten az ő királyságának forrása és az, aki királyi mivoltában fenntartja. E világ összes nemzetei éppúgy nem tudnák megdönteni királyságát, mint ahogy nem tudják Istent sem megdönteni mint Egyetemes Uralkodót, és mint „a nemzetek Királyá”-t. Trónra emelt Fiával most az összes nemzeteknek számolniuk kell.
3. Honnan idézte Pál a Zsidók 1:8, 9 szavait és mit bizonyít ez?
3 Az író Isten megdicsőült Fiára vonatkozó szavait, melyeket a kereszténnyé lett zsidóknak írt, a Zsoltárok bibliai könyvéből, azaz a Zsoltárok 45:7, 8-ból idézte. Ez azt bizonyítja, hogy az egész zsoltár prófétai jellegű. Tanulmányozása révén megtudhatjuk, mit tesz majd ez a felkent Király Isten dicsőségére és az ember tartós boldogságára.
4. Mi felett áraszt lelkesedést a 45. zsoltár?
4 A zsoltár jól érzékelhető lelkesedést áraszt, írói pedig hivatásos léviták voltak, akik Isten templomában szolgáltak Jeruzsálemben. A lelkesedést egy jó kormányzat eljövetele váltotta ki, egy romolhatatlan, igazságos uralkodó kezében. Ez az alkalom felkavarja a szívet, mert a zsoltáros a következő szavakban tör ki: „Szívemet egy jó ügy kavarta fel. Azt mondom: ,Műveim egy királyra vonatkoznak.’ Bárcsak nyelvem szakképzett másoló íróvesszője lenne.” — Zsolt 45:1, 2.
5. A 45. zsoltárban említett „jó ügy” kiemelkedő témája volt azoknak, akik prédikálták és megérdemelte, hogy nyilvánosan hirdessék?
5 A „jó ügy”, amely az ihletett zsoltáros szívét felkavarta, kiemelkedő vonása annak, amit Jézus Krisztus „a Királyság e jó híré”-nek nevezett. Oly „jó” volt a Királyság-üzenet, hogy megérdemelte, hogy „prédikálják az egész lakott földön tanúskodás végett minden nemzetnek”, tekintettel arra a tényre, hogy a nemzetek „végé”-nek el kell érkeznie. (Máté 24:14) Vajon ma felkavarja a szívünket Isten Krisztus általi királyságának „jó” témája?
6. a) Különösen minek a javára vannak a mi „műveink”? b) Hogyan lesz a „nyelvünk” olyanná, mint egy gyakorlott írástudó íróvesszője?
6 Csatlakozunk-e a zsoltároshoz, és úgy mondjuk-e, hogy mindenki hallja: „Műveim egy királyra vonatkoznak”? Nincs okunk szégyenkezni e király miatt, Isten saját felkentje miatt. így fő ,műveinket’ erről a királyi Messiásról való beszéd, tanítás és prédikálás kell hogy alkossa; főként az ő Királyság-érdekei javára munkálkodunk, nem világi királyságok érdekében, melyek katasztrofális végükhöz közelednek. Ez arra indít bennünket, hogy nyelvünket Isten királysága és felkent Királya hirdetésére használjuk. Amit nyelvünkkel kimondunk, úgy árad, mint az írástudó tollából vagy íróvesszőjéből az írás, aki gyakorlott kézzel végzi a Szent Iratok másolását. Ami a nyelvünkről árad, azt le is akarjuk írni, hogy mások örömmel olvashassák. Ami pedig még ennél is jobb: ma ki is tudjuk nyomtatni, s az egyedi példányok milliói több tucatnyi nyelven gördülnek le a nagysebességű nyomdagépeken, hogy világszerte elterjesszük őket az olvasóközönség között.
IHLETETT MEGSZÓLÍTÁSA A KIRÁLYNAK
7. Milyen kérdés merül fel a Zsoltárok 45:2-ben adott leírással kapcsolatosan?
7 Vajon Isten felkent Királya tetszésünk szerint való? Annak kell lennie, ha a zsoltáros róla szóló leírása tetszik nekünk. Ez az ihletett író megszólítja Őt és összehasonlítja a jeruzsálemi Dávid király királyi ágának leszármazási vonalán eljött korábbi királyokkal, ezt mondva: „A valóságban szebb vagy az emberek fiainál. Báj árad szét ajkaidon. Ezért áldott meg téged Isten határtalan időre.” — Zsolt 4:2.
8. Mi járul hozzá Jézus Krisztus szépségéhez vagy kedvességéhez?
8 Jézus Krisztus tökéletes ember volt, éppoly tökéletes, mint az első ember, Ádám Éden kertjében. A képek, melyeket a kereszténység festői festettek róla, kétségkívül távolról sem közelítik meg azt, ahogyan földön létekor valóban kinézett. A zsoltáros róla adott leírása nagymértékben különbözik az Ésaiás 53. fejezetében megadott leírástól, ahol Isten szenvedő szolgájaként van lefestve. De ha annak fényében szemléljük Őt, amilyen a valóságban, és amit tesz, akkor ez olyan szépséget kölcsönöz neki, mely nem az arcvonásoktól függ, hanem minden más ember szépségét, még Ádámét is felülmúlja.
9. Mi kölcsönzött különös bájt Jézus Krisztus ajkainak és mi teszi bájossá a mi ajkainkat is?
9 A Király ajkai igen formásak voltak. De ami ezekről az ajkakról áradt szét, az tette bájosakká őket. Ez a báj pedig Istentől származott. Gonosz gondolkodású ellenségek azzal vádolták ajkait, hogy káromlást szólnak Isten ellen. Mégis, még a rendőrtisztek is, akiket letartóztatására küldtek ki, hogy a törvényszék elé állítsák, kénytelenek voltak ezt mondani bírálóinak: „Soha ember úgy nem beszélt, mint ez.” (Ján 7:46) Isten királyságának az üzenete, melyet hirdetett, bájt kölcsönzött ajkainak. Mi, akik Tanítónkként elfogadjuk Őt, el vagyunk ragadtatva attól, amit mond. Mint tanítványai, mi is bájossá tesszük ajkunkat, ha ismételjük azt, amit Ő mondott.
10. Miért helyezte Isten Jézus Krisztusra határtalan ideig tartó áldását és miben fejeződött ki ez az áldás?
10 Ez a szépséges, elbűvölő Király bírja Isten határtalan ideig tartó áldását. Ennek oka az, hogy azokat mondta, amikre Isten tanította Őt. Isten igazságát prédikálta és tanította a teokratikus kormányzatról, mely áldást hoz az egész emberiségre. Amikor Jézus Krisztusnak a kihallgatása során élete forgott kockán, és a római kormányzó, Poncius Pilátus megkérdezte tőle, hogy király-e, félelem nélkül válaszolta: „Te magad mondod, hogy király vagyok. Ezért születtem és ezért jöttem a világba, hogy tanúskodjak az igazság mellett. Mindenki, aki az igazság oldalán áll, hallgat a hangomra.” (Ján 18:37) Mivel hűségesen beszélte az igazságot a Királyságról, Isten megáldotta őt a halottak közül való feltámasztással. Ezenfelül Isten mennyei királyságot adott neki, nem csupán Dávid király izraelita alattvalói fölött, hanem az egész emberiség fölött. Isten határtalan ideig rajta nyugvó áldása mindnyájunk javát árnyékolja elő.
A KIJELÖLT, AKIVEL A NEMZETEKNEK SZÁMOLNIUK KELL
11. Mit mondott Jézus a tanítványainak röviddel a halála előtt a világ gyűlöletéről és miért kell a nemzeteknek számot adniuk Őelőtte egy ádáz csatában?
11 Amikor Jézus Krisztus mint tökéletes ember a földön volt, megvoltak a maga ellenségei. Nem különös tehát, hogy még mindig vannak ellenségei a földön, miután elfoglalta királyi trónját a mennyben, „a nemzetek meghatározott ideje” 1914-ben bekövetkezett vége óta. (Luk 21:24) Néhány órával vértanú halála előtt ezt mondta tanítványainak: „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket.” (Ján 15:18) A világ ma sem változott meg olyan irányban, hogy Jézus Krisztust talán szeretné. Még a kereszténység sem. A Krisztushoz hasonló igaz tanítványok üldözésével bizonyítja ezt. A világi nemzetek szeretnék meggátolni a trónra emelt Jézus Krisztust az emberiség fölötti uralmában. Uralmát a mennyre szeretnék korlátozni, a föld fölötti uralmat pedig a maguk számára szeretnék fenntartani örökre. Ezzel belekeverték az ügybe az igazság, alázatosság és igazságosság kérdését. Mivel a világi nemzetek ilyen merev állást foglaltak el a Pogányok Ideje 1914-ben bekövetkezett vége óta, számolniuk kell azzal, hogy Jézus Krisztus kíméletlen harcot vív ellenük.
12. Mivel néz szembe az újonnan trónra emelt király és minek a megtételére szólítja fel Őt a Zsoltárok 45:4-6?
12 Hogy mivel néz szembe az újonnan trónra emelt messiási Király, azt a zsoltáros ihletés alatt előre látta. Ezért mintegy „a szakképzett másoló íróvessző”-jével írva így folytatta: „övezd fel csípődre kardodat ó hatalmas, méltóságoddal és ragyogásoddal. És ragyogásodban haladj a siker felé; lovagolj az igazság, alázatosság és igazságosság ügyében, és jobb kezed félelmet keltő dolgokra tanít majd téged. Nyilaid élesek a király ellenségeinek a szívében, alattad egyre hullanak a népek.” — Zsolt 45:4-6.
13. Hogyan segít nekünk a zsoltáros azonosítani azt, akit a Jelenések 6:1, 2 látomásában látunk és ki az illető?
13 A nyilaknak kifeszített íjra van szükségük a kilövéshez. A zsoltáros leírása segít tehát azonosítanunk, kit ábrázol a Jelenések 6:1, 2, ahol a keresztény János apostol egy látomásról beszél, és ezt mondja: „Láttam, amikor a Bárány [Jézus Krisztus] kinyitott egyet a hét pecsét közül, és hallottam a négy élő teremtmény egyikét — mintegy mennydörgés hangján — mondani: ,Jöjj!’ És én láttam, és íme! Egy fehér ló; s a rajta ülőnél íj volt; és korona adatott neki s kiment győzve, s hogy teljessé tegye győzelmét.” Az a megkoronázott íjász a fehér lovon a megdicsőült Jézus Krisztust ábrázolta, amint háborúba indul ellenségei ellen. Célja a teljes győzelem. Győzelmének az egész földre ki kell terjednie.
14. Miért „hatalmas” az újonnan trónra emelt Király, ahogyan azt az Ésaiás 9:6 megjövendölte?
14 Beiktatott királyhoz illő méltóságában és pompájában Jézus Krisztus felövezi magát a háború kardjával, hogy felemelje azt az ellenálló földi nemzetek ellen. Mivel már nem testből és vérből álló ember, hanem mennyei erőkkel van felruházva, most valóban „hatalmas lény”. Az Ésaiás 9:6 jövendölése azt mondja, hogy egyik címe alapján „Hatalmas Isten”-nek kell lennie. A mai állig felfegyverzett nemzeteknek még meg kell ismerniük Őt mint ilyen hatalmas Lényt.
15. A győzedelmes jeruzsálemi bevonulással ellentétben miért lesz Jézus Krisztus lóháton, amikor leszámol a nemzetekkel?
15 Egykor — mint Salamon király a koronázása alkalmával — Jézus Krisztus is egy békés szamáron haladt, amikor diadalmasan bevonult Jeruzsálembe, felajánlva magát a Dávid vonalán származó királyként. (Máté 21:1-14; Zak 9:9) Rövidesen azonban, amikor az igazság, alázatosság és igazságosság ügyében fog kilovagolni, akkor — képletesen szólva — harci paripán fog száguldani. Ez nagyon is helyénvaló, mert le kell számolnia azokkal, akik megsértik az igazságot, alázatosságot és igazságosságot.
16. Milyen igazságot tiportak lábbal a nemzeti kormányok annak ellenére, hogy Jehova tanúi figyelmeztették őket?
16 Néhány nappal azután, hogy Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe, azt mondta Pilátus kormányzónak, hogy azért jött a világba, hogy tanúskodjon az igazságról. Ez elsődlegesen az Isten királyságával kapcsolatos igazság volt, amiről éppen akkor tanúskodott Pilátusnak. (1Tim 6:13) Ma a nemzetek kormányai lábbal tiporják az igazságot, noha Jehova az ő tanúi révén értésükre adta, hogy a világuralomra vonatkozó Pogányok Ideje 1914-ben lejárt.
17. Melyik osztály ügyében kell harcolnia Jézus Krisztusnak és miért kell síkra szállnia az igazságos új rendért?
17 A világi uralkodók semmi alázatosságot nem tanúsítanak Isten előtt. Nem adják át békésen helyüket a föld jogos Királyának, Jézus Krisztusnak, aki a legnagyszerűbb alázatosságot tanúsította Isten előtt, és aki minden tehetetlen, alázatos embert pártfogolt a földön, de különösen az üldözött tanítványait. Ma, ezekben az „utolsó napok”-ban, amikor az emberi igazságtalanság már „magba szökik”, s a törvénytelenség egyre riasztóbb méreteket ölt, az emberiségnek új kezdetet kell adni az igazságosságban. Ezért a Harcos Királynak, Jézus Krisztusnak lóra kell szállnia és harcolni az igazságosság ügyében egy új rend felállításáért az egész földön. — És 26:9.
18. Milyen figyelmeztetést közölnek a nemzetekkel a Királyhoz intézett szavak: „jobbod megtanít téged félelmet keltő dolgokra”, és hogyan mutat rá a Zsoltárok 45:6 a széles körű mészárlásra?
18 A modern időkben a hadviselés messze túlhaladta a kardok és íjak használatát. A katonai szuperhatalmak ma azt fontolgatják, hogy nukleáris és neutron bombákat, valamint interkontinentális ballisztikus rakétákat alkalmaznak majd. De ne gondolják, hogy a megdicsőült Jézus Krisztus nem okozhat nekik meglepetést az övékénél kiválóbb tudományos harci fegyverek felvonultatásával. A Zsoltár 45:5 figyelmezteti a nemzeteket, hogy Krisztus jobbja megtanítja Őt „félelmet keltő dolgokra”. Emberfölötti rakétái nem lesznek az ember alkotta rakétáknál kevésbé pontosak, hogy ne tudnák eltalálni az emberi célpontokat. Halált hozó szándékkal találnak célba, „a király ellenségei szívébe”. Ennek következménye nagy méretű mészárlás lesz, melyre a háborús hír utal, hogy alatta „egyre hullanak a népek”, az igazságért, alázatosságért és igazságosságért vívott harcában. — Zsolt 45:6.
19. Mit kellene megkérdezzenek a saját nemzetükről azok, akik megütköznek Krisztus és mennyei Atyja ilyen leírásán és hogyan tisztul meg a föld az őt beszennyező ártatlan vértől?
19 A kereszténység tagjai ma azt mondhatják, hogy az ilyen kilátás Jézus Krisztust úgy állítja be, mint vérontót, mennyei Atyját pedig mint kegyetlen, vérszomjas Istent. Ezek az egyének azt állíthatják, hogy megdöbbennek, hogy ilyen módon van Isten és Jézus Krisztus ábrázolva. De mi a helyzet a kereszténység nemzeteivel, melyeknek ezek az egyének hazafias polgárai? Vajon tiszták-e az ilyen nemzetek kezei a nem teokratikus, keresztényietlen hadviselésben kiontott vértől? Emlékezzenek csak ezek a vérbűnnel terhelt nemzetek, hogy az özönvíz után — mely megsemmisítette az egész föld népességét, kivéve Noét és családját a bárkában — Isten ezt mondta: „Bárki, aki embervért ont, annak vére ember által ontassék ki, mert Isten képére alkotta az embert.” (1Móz 9:6) A kereszténység azzal, hogy politikai háborúkba, a vallás nevében vívott keresztes hadjáratokba, valamint a Bibliához ragaszkodó lelkiismeretes keresztények üldözésére vezette a nemzeteket, vérontásra ösztönözte őket. Miként lesz az embervérrel szennyezett föld megtisztítva? Csak úgy, hogy a vérbűnnel terhelt egyének vérét kiontják, hogy az igazságosság mérlege egyensúlyba jöjjön.
20. Hogyan van ez összhangban Istennek a menedékvárosokra vonatkozó törvényével a nem szándékos gyilkosok javára, és hogyan válik majd a földünk alkalmassá arra, hogy létrejöjjön rajta a Paradicsom?
20 Ez összhangban van Istennek a menedékvárosokra vonatkozó törvényével, melyet a nem szándékos gyilkosok számára állított fel Izraelben. Mózes próféta útján ezt mondta: „Nem szabad beszennyeznetek a földet, melyen vagytok, mert a vér beszennyezi a földet, ugyanis a földért nem lehet engesztelést adni a ráömlött vér miatt, kivéve annak vére által, aki kiontotta azt. És nem szabad beszennyeznetek a földet, melyen laktok, amelynek közepette én lakom, mert én, Jehova Izrael fiai között lakom.” (4Móz 35:33, 34) Ahhoz, hogy vérrel szennyezett földünk valaha is alkalmas legyen arra, hogy Paradicsommá, az emberek örök otthonává legyen, meg kell azt előbb tisztítani. Engesztelést kell szerezni az ártatlan vér kiontásáért, a háborús uszítók és más gyilkosok, igen, a nemzetek vére által, akik ma egy harmadik világháborúval fenyegetnek bennünket.
21. Az igazságosságra való tekintettel miért kell hogy Isten Krisztusnak adja a győzelmet és mire szolgál a nemzeteknek erőik egyesítése az Egyesült Nemzetek Szervezetében?
21 Ebből az igazságos okból kifolyólag kell Jézus Krisztusnak rövidesen leszámolnia minden nemzettel. Győzelmet kell aratnia fölöttük. Különben nem elégítenék ki az igazságosság követelményeit. Jehova Isten megadja neki a fölöttük aratott győzelmet. Erőik egyesítése az Egyesült Nemzetek Szervezetében nem menti meg őket a teljes vereségtől. Harcolni fognak az egyszer feláldozott Isten Báránya Királyságérdekei ellen. Ezt illetően azonban a Biblia utolsó könyve ezt mondja: „Ezeknek egy gondolatuk van és így erejüket és hatalmukat a vadállatnak [az Egyesült Nemzetek Szervezetének] adják. Ezek harcolnak a Báránnyal, de mert (Ő uraknak Ura és királyoknak Királya, a Bárány legyőzi őket.” (Jel 17:13, 14) Erről a harcról továbbá ezt olvassuk:
22, 23. a) Mit mond el nekünk még arról a csatáról a Jelenések 19:11-16, 19. verse? b) Hol vívják meg azt a csatát, hogyan nyer kiengesztelést a föld megtisztításával a földön kiontott ártatlan vér?
22 „Íme! egy fehér ló, s a rajta ülőt Hűnek és Igaznak hívják, és igazságosságban ítél és hadakozik. . . . fején sok diadém van. . . . külső ruhája, melyet visel, vérrel van behintve, neve pedig az Isten Igéje. Mennyben levő seregek is követték őt fehér lovakon, és fehér, tiszta, finom vászonba voltak öltözve. . . . És külső ruháján, sőt csípőjén egy név volt írva, királyok Királya és uraknak Ura.
23 S én láttam, hogy a vadállat és a föld királyai és seregeik összegyűltek, hogy hadakozzanak a lovon ülővel és seregével.” (Jel 19:11-16, 19) Mivel az összegyűlt nemzetek ragaszkodnak nemzeti szuverenitásukhoz és ember-uralmuk örök fenntartásához az egész földön, kierőszakolják az elkövetkező harcot. A világhelyzet, melyben a dolgok elérik csúcspontjukat, ahhoz a csatamezőhöz hasonlít, melyet héberül Har-Magedonnak hívnak. (Jel 16:14-16) Ott vívják meg a „Mindenható Isten nagy napjának háborúját”. Ott kell minden nemzet vérének engesztelésül szolgálni minden csepp ártatlan vérért, mellyel a földet beszennyezték. Így lesz megtisztítva az egész föld, hogy létrejöhessen az egész földre kiterjedő Paradicsom.
24. Túléli-e valamelyik nemzet a számonkérés napját és mi az, ami bennünket, egyéneket érint?
24 Micsoda számonkérés napja lesz az a föld összes nemzetei számára mind a kereszténységben, mind azon kívül! Túléli-e bármelyik nemzet is azt a napot? Ez volt az életfontosságú kérdés, mely korábban felmerült ebben a tárgyalásban. S a határozott válasz most ez: Nem! Egyetlen egy sem éli túl! Ezért nagyon komolyan érint ez a kérdés mindannyiunkat, akik e pusztulásra szánt nemzetek állampolgárai vagyunk. Szeretnénk tehát megtudni, hogy mint egyének és vétlenek, hogyan élhetjük túl azt a napot.