Igazgatás, amely megvalósítja Isten szándékát

„[Isten] mindent akaratának elhatározása szerint munkál” (EFÉZUS 1:11)

 1. Miért fog Jehova Tanúi összes gyülekezete összejövetelt tartani 2006. április 12-én?

MINTEGY 16 millióan fognak egybegyűlni 2006. április 12-én, szerdán este, hogy megtartsák az Úr Vacsoráját. Mindegyik összejöveteli helyen lesz egy asztal, amelyre a Krisztus testét jelképező kovásztalan kenyeret és a kiontott vérét jelképező vörösbort helyezik. Egy előadás is elhangzik, amely megmagyarázza, hogy mit jelent Jézus halálának az emlékünnepe. Az előadás vége felé a jelképeket körbeadják a jelenlevők között, először a kenyeret, majd a bort. Jehova Tanúi viszonylag kevés gyülekezetében lesz néhány jelenlevő, aki magához veszi az emlékjegyeket. Sok esetben viszont egyetlen jelenlevő sem fog fogyasztani belőlük. Miért csak néhány keresztény fogyaszt az emlékjegyekből, aki azt reméli, hogy az égben élhet majd, míg a többség, amelynek az a reménysége, hogy a földön fog örökké élni, nem fogyaszt belőlük?

2—3. a) Milyen sorrend szerint teremtett Jehova a szándékával összhangban? b) Milyen célból alkotta Jehova a földet és az emberiséget?

² Jehova olyan Isten, akinek szándéka van. Szándéka beteljesítése érdekében „mindent akaratának elhatározása szerint munkál” (Efézus 1:11). Először megteremtette egyszülött Fiát (János 1:1, 14; Jelenések 3:14). Majd ezen Fia által megalkotta a szellemfiakból álló családját, végül pedig az anyagi világot, beleértve a földet és a rajta élő embereket is (Jób 38:4, 7; Zsoltárok 103:19–21; János 1:2, 3; Kolosszé 1:15, 16).

³ Jehova nem egy előzetes próba helyszínéül teremtette a földet, hogy így gyarapítsa szellemfiakból álló égi családját, ahogy ezt a kereszténység sok egyházában tanítják. Konkrét céllal alkotta meg a földet, vagyis hogy „lakjanak rajta” (Ézsaiás 45:18). Isten a földet az emberért, az embert pedig a földért teremtette (Zsoltárok 115:16). Azt akarta, hogy az egész földgolyón paradicsomi állapotok uralkodjanak, és olyan igazságos emberek népesítsék be, akik megművelik, és gondját viselik a földnek. Soha nem is lett olyan kilátás az első emberpár elé tárva, hogy végül majd az égbe megy (1Mózes 1:26–28; 2:7, 8, 15).

Jehova szándékát keresztezik

 4. Milyen kifogás érte már az emberiség történelmének hajnalán azt, ahogyan Jehova a szuverenitását gyakorolja?

⁴ Isten egyik szellemfia fellázadt, és lépéseket tett, hogy meghiúsítsa Jehova szándékát. Ezzel visszaélt a szabad akarat Istentől kapott ajándékával. Feldúlta a békét, amely mindazoké, akik szeretettel alárendelik magukat Jehova szuverenitásának. Sátán rávette az első emberpárt, hogy elinduljon az Istentől való függetlenség útján (1Mózes 3:1–6). Azt nem tagadta, hogy Jehova hatalmas, inkább azt kifogásolta, ahogyan a szuverenitását gyakorolja. Ezzel együtt az uralkodási jogát is kétségbe vonta. Így Jehova szuverenitásának alapvető vitakérdése itt a földön már az emberiség történelmének hajnalán a figyelem középpontjába került.

 5. Milyen másodlagos vitakérdés merült fel, és kiket érintett?

⁵ Az egyetemes szuverenitás elsődleges vitakérdéséhez szorosan kapcsolódik egy másodlagos vitakérdés, amelyet Sátán Jób napjaiban vetett fel. Sátán kétségbe vonta, hogy Jehova teremtményei helyes indítékból szolgálják Istent és rendelik alá magukat neki. Arra célozgatott, hogy ezt önző indítékból teszik, és ha próbára lennének téve, Isten ellen fordulnának (Jób 1:7–11; 2:4, 5). Noha ez a vitakérdés Jehova egyik emberi szolgájával kapcsolatban merült fel, Isten szellemfiait is érintette, beleértve Jehova egyszülött Fiát is.

 6. Hogyan bizonyult hűnek Jehova a szándékához és a nevéhez?

⁶ Szándékához és nevének jelentéséhez hűen, Jehova Prófétává és Megmentővé vált.a Ezt mondta Sátánnak: „ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te magod és az ő magva között. Az összezúzza a fejed, te pedig annak sarkát zúzod szét” (1Mózes 3:15). Jehova a szervezete égi részének, vagyis ’asszonyának’ Magva által válaszolt Sátán felvetésére, és Ádám leszármazottainak reménységet nyújtott a megszabadulásra és az életre (Róma 5:21; Galácia 4:26, 31).

’Akaratának szent titka’

 7. Mely szándékát fedte fel Jehova Pál apostol által?

⁷ Pál apostol gyönyörűen magyarázza az efézusi keresztényeknek írt levelében, hogy miként igazgatja Jehova a dolgokat szándéka beteljesítése érdekében. Ezt írta: „megismertette velünk akaratának szent titkát. Ez jótetszése szerint való, melyet elhatározott magában egy olyan igazgatás felől, mely a meghatározott idők teljességének végén történik, hogy tudniillik ismét egyesít mindent a Krisztusban, az egekben levőket és a földön levőket” (Efézus 1:9, 10). Jehova dicsőséges szándéka az, hogy egységes világegyetemet hozzon létre, amelyben olyan teremtmények élnek, akik szeretettel alárendelik magukat a szuverenitásának (Jelenések 4:11). A neve így megszentelődik, Sátán hazugnak bizonyul, Isten akarata pedig megvalósul, „mint az égben, úgy a földön is” (Máté 6:10).

 8. Mi a jelentése az ’igazgatásként’ fordított szónak?

⁸ Jehova „jótetszése”, vagyis szándéka egy „igazgatás” által valósul meg. Pál itt egy olyan szót használt, amely betű szerinti értelemben ’házvezetést’ jelent. Ez nem egy kormányzatra, például a messiási Királyságra utal, hanem a dolgok elintézési módjára.b Az a csodálatos mód, ahogyan Jehova igazgatja a dolgokat szándéka megvalósítása érdekében, magában foglal egy ’szent titkot’, amelyre fokozatosan derült fény az évszázadok során (Efézus 1:10; 3:9).

 9. Hogyan tárta fel Jehova fokozatosan akaratának szent titkát?

⁹ Jehova egy szövetségsorozat által lépésről lépésre feltárta, hogyan fog megvalósulni az Édenben megígért Magra vonatkozó szándéka. Az Ábrahámnak adott szövetség-ígéret feltárta, hogy a megígért Mag Ábrahám vonalán jön a földre, és általa „a föld minden nemzete” áldást nyer. Ez a szövetség azt is sejttette, hogy mások is társulnak majd a mag elsődleges részéhez (1Mózes 22:17, 18). A testi Izraellel kötött Törvényszövetség felfedte Jehovának azt a szándékát, hogy ’papok királyságát’ hozza létre (2Mózes 19:5, 6). A Dáviddal kötött szövetség rámutatott, hogy a Mag egy Királyság Feje lesz időtlen időkre (2Sámuel 7:12, 13; Zsoltárok 89:3, 4). Mire a Törvényszövetség elvezette a zsidókat a Messiáshoz, Jehova további részleteket közölt szándéka beteljesedéséről (Galácia 3:19, 24). A Mag elsődleges részéhez társuló emberek alkották a megjövendölt ’papok királyságát’, és az új, szellemi „Izrael” tagjaiként részeivé váltak egy ’új szövetségnek’ (Jeremiás 31:31–34; Héberek 8:7–9).c

10—11. a) Hogyan fedte fel Jehova a megjövendölt Mag kilétét? b) Miért jött a földre Isten egyszülött Fia?

¹⁰ Az isteni szándék igazgatásával összhangban eljött az idő, hogy a megjövendölt Mag megjelenjen a földön. Jehova elküldte Gábriel angyalt, hogy közölje Máriával, hogy fiút fog szülni, akit Jézusnak kell neveznie. Az angyal ezt mondta Máriának: „Ez nagy lesz, és a Legfelségesebb Fiának fogják hívni, és Jehova Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, és királyként fog uralkodni Jákob házán örökké, és királyságának nem lesz vége” (Lukács 1:32, 33). Így tehát világossá vált, hogy ki a megígért Mag (Galácia 3:16; 4:4).

¹¹ Jehova egyszülött Fia lejött a földre, hogy a végsőkig ki legyen próbálva. Jézus kezében volt, hogy lesz-e tökéletes válasz Sátán kihívására. Vajon hű marad Atyjához? Ez magában foglalt egy szent titkot. Pál apostol később megmagyarázta Jézus szerepét: „az Isten iránti odaadás szent titka elismerten nagy: »Ő nyilvánvalóvá tétetett testben, igazságossá nyilváníttatott szellemben, megjelent angyaloknak, prédikáltak róla a nemzetek között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben«” (1Timóteusz 3:16). Igen, a halálig tartó megingathatatlan feddhetetlensége által Jézus határozott választ adott Sátán kihívására. De a szent titok további részletei még feltáratlanok maradtak.

„Isten királyságának szent titka”

12—13. a) Többek között milyen jellegzetességgel bír „Isten királyságának szent titka”? b) Mit foglalt magában az, hogy Jehova korlátozott számban kiválasztott embereket, hogy az égbe menjenek?

¹² Az egyik galileai prédikáló körútja során Jézus jelezte, hogy a szent titok szorosan kapcsolódik a messiási Királyság-kormányzatához. Ezt mondta a tanítványainak: „Nektek megadatott, hogy értsétek az egek királyságának [„Isten királyságának”, Márk 4:11] szent titkait” (Máté 13:11). A titok egyik jellegzetessége magában foglalta, hogy Jehova kiválaszt egy 144 000 emberből álló ’kicsiny nyájat’, hogy annak tagjai a mag részeként a Fiához társuljanak, és vele uralkodjanak az égben (Lukács 12:32; Jelenések 14:1, 4).

¹³ Mivel az emberek földi életre lettek megteremtve, mindez ’új teremtést’ kívánt meg Jehovától, hogy némelyek az égbe mehessenek (2Korintusz 5:17). E kivételes égi reménység választottainak egyikeként Péter apostol ezt írta: „Áldott legyen Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak Istene és Atyja, mert nagy irgalmassága szerint új születést adott nekünk élő reménységre Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által, romolhatatlan és beszennyezetlen és el nem hervadó örökségre. Ez az egekben van fenntartva számotokra” (1Péter 1:3, 4).

14. a) Hogyan érintette a nem zsidókat „Isten királyságának szent titka”? b) Miért vagyunk képesek megérteni „Isten mélységes dolgait”?

¹⁴ A jövőbeni Királyság-kormányzattal kapcsolatos szent titok egy másik része az, hogy Isten akarata szerint nem zsidók is azon kevesek között lehetnek, akik elhívást kapnak, hogy Krisztussal uralkodjanak az égben. Pál így magyarázta Jehova ’igazgatásának’, vagyis a szándéka megvalósítása érdekében tett intézkedéseinek ezt az oldalát: „Más nemzedékekben nem tették ismertté e titkot az emberek fiai előtt, mint ahogy most kinyilatkoztatták az ő szent apostolainak és prófétáinak szellem által, tudniillik, hogy a nemzetekből valóknak társörökösöknek és a test társtagjainak és velünk együtt az ígéret részeseinek kell lenniük Krisztus Jézussal egységben a jó hír révén” (Efézus 3:5, 6). A szent titok e részének megértése a ’szent apostoloknak’ adatott meg. Ma is hasonló a helyzet. A szent szellem segítsége nélkül nem értenénk „Isten mélységes dolgait” (1Korintusz 2:10; 4:1; Kolosszé 1:26, 27).

15—16. Miért választotta Jehova Krisztus társuralkodóit az emberek közül?

¹⁵ Az égi Sion-hegyen a ’Báránnyal’ „száznegyvennégyezren” láthatók, akikről azt mondják, hogy ’a földről vették meg’ őket, és azt is, hogy ’az emberek közül vették meg őket zsengéül az Istennek és a Báránynak’, vagyis Krisztus Jézusnak (Jelenések 14:1–4). Jehova a legelsőt választotta ki égi fiai közül arra, hogy az Édenben megígért mag elsődleges része legyen. De miért választotta Krisztus társait az emberek közül? Pál apostol megmagyarázza, hogy ezt a korlátozott létszámú embercsoportot Jehova a „szándéka” és „akaratának jótetszése szerint” hívta el (Róma 8:17, 28–30; Efézus 1:5, 11; 2Timóteusz 1:9).

¹⁶ Jehova szándéka az, hogy megszentelje nagy és szent nevét, és igazolja egyetemes szuverenitását. Összehasonlíthatatlanul bölcs ’igazgatásával’, vagyis ügyintézési módjával összhangban Jehova elküldte elsőszülött Fiát a földre, aki itt a végsőkig ki lett próbálva. Továbbá azt is elhatározta, hogy Fiának messiási Királyság-kormányzatában olyan emberek is helyet kapnak, akik szintén támogatják szuverenitását egészen a halálukig (Efézus 1:8–12; Jelenések 2:10, 11).

17. Miért örülhetünk annak, hogy Krisztus és a társuralkodói éltek emberekként?

¹⁷ Jehova úgy mutatta ki nagy szeretetét Ádám leszármazottai iránt, hogy elküldte a Fiát a földre, és kiválasztotta az emberek közül azokat, akik e Fiú társörökösei lesznek a Királyság-kormányzatban. Hogyan válik ez azok javára, akik Ábeltől kezdve hűségesnek bizonyultak Jehovához? Mivel a tökéletlen emberek a bűn és a halál rabszolgáiként születnek, szükségük van arra, hogy Jehovának az emberiségre vonatkozó eredeti szándékával összhangban szellemileg és fizikailag egyaránt meggyógyuljanak, és tökéletessé váljanak (Róma 5:12). Milyen vigasztaló az a tudat mindazoknak, akik előretekintenek az örök életre a földön, hogy Királyuk szeretetet és kedves megértést fog tanúsítani irántuk, mint ahogy a tanítványaival is tette földi szolgálata idején! (Máté 11:28, 29; Héberek 2:17, 18; 4:15; 7:25, 26). És milyen megnyugtató számukra az a felismerés, hogy az égben Krisztussal együtt szolgáló király-papok egykor olyan hithű férfiak és nők voltak, akik hozzánk hasonlóan maguk is személyes gyengeségekkel küzdöttek, és tapasztalták az élet nehézségeit! (Róma 7:21–25).

Jehova csalhatatlan szándéka

18—19. Miért váltak világosabbá számunkra Pálnak az Efézus 1:8–11-ben feljegyzett szavai, és mit fogunk megvizsgálni a következő cikkben?

¹⁸ Most már jobban megértjük, hogy mit jelentenek Pálnak az Efézus 1:8–11-ben található szavai, melyeket felkent keresztényekhez intézett. Azt mondta, hogy Jehova megismertette velük „akaratának szent titkát”, hogy ’ki is jelöltettek örökösöknek’ Krisztussal, és hogy ’elrendeltettek annak szándéka szerint, aki mindent akaratának elhatározása szerint munkál’. Látjuk, hogy ez beleillik Jehova csodálatos ’igazgatásába’, amely által beteljesíti szándékát. Ez segít azt is megértenünk, hogy az Úr Vacsoráján részt vevő keresztények közül miért olyan kevesen fogyasztanak az emlékjegyekből.

¹⁹ A következő cikkben látni fogjuk, hogy mit jelent Krisztus halálának az emlékünnepe az égi reménységű keresztényeknek. Azt is megvizsgáljuk majd, hogy azok a milliók, akiknek a reménysége a földi örök élet, miért érdeklődjenek fokozottan az iránt, hogy mit jelképez az Emlékünnep.

[Lábjegyzetek]

Ismétlésül

• Miért teremtette Jehova a földet, és miért helyezte rá az embert?

• Miért volt szükséges Jehova egyszülött Fiának próbára tétetnie a földön?

• Miért az emberek közül választotta Jehova Krisztus társuralkodóit?