’Igyekezzünk egyenest a cél felé!’
„Amik mögöttem vannak, azokat elfelejtve, amik előttem vannak, azoknak nekifeszülve, egyenest a cél felé igyekszem” (FILIPPI 3:13, 14).
1., 2. a) Hogyan kapott Társusi Saul megbízást a szolgálatra, és miből állt ez a szolgálat? b) Hogyan reagált a kinevezésére?
AMIKOR Társusi Saul Damaszkusz felé tartott, hogy ott üldözze a keresztényeket, hirtelen mennyei fény villant körülötte, és hangot hallott, amely így szólt: „ ’Saul, Saul, miért üldözöl engem?’ Ő azt mondta: ’Ki vagy te, Uram?’ Ő válaszolt: ’A Jézus vagyok, akit te üldözöl. De kelj fel és menj a városba, és ott megmondják neked, mit kell tenned’ ” (Cselekedetek 9:3–6).
2 Miért részesítette Jézus ezt a Társusi Sault ilyen élményben? Jézus megmagyarázta Ananiás tanítványnak: „Ez a férfi [Saul] választott edényem, hogy hordozza nevemet a nemzetek és királyok, valamint Izrael fiai előtt.” Ananiás engedelmesen el is ment, kezét rátette Saulra, és ezt mondta: „Jézus, aki megjelent neked az úton, amelyen jöttél, elküldött engem, hogy visszanyerd a látásodat és megtelj szent szellemmel” (Cselekedetek 9:15, 17). Amint visszanyerte a látását, alámerítették, s nyomban kapcsolatba lépett a damaszkuszi keresztény gyülekezettel. Ekkor, mint alámerített keresztény szolga azonnal buzgón prédikálni kezdte a Jézusról, az Isten Fiáról szóló jó hírt a zsidók között (Cselekedetek 9:20–22).
3., 4. a) Hogyan értékelte Pál a szolgálatát? b) Miben különbözött Pál magatartása az efezusi gyülekezetben megnyilvánuló magatartástól?
3 Ezt a buzgó szolgát sokkal jobban ismerik az emberek Pál apostol néven. Ő mindenkor nagy buzgalommal szólt a szolgálatáról és a személye iránt megnyilvánult ki nem érdemelt kedvességről. „Hálás vagyok Krisztus Jézusnak a mi Urunknak, aki erőt adott nekem, mert megbízhatónak tekintett, amikor szolgálatára kijelölt, jóllehet korábban istenkáromló üldöző és arcátlan ember voltam. Mégis irgalmasságot tanúsított irántam, mert hitetlenségemben tudatlanul cselekedtem” (1Timótheus 1:12–14). Igen, Pál nagyra becsülte szolgálatát (Róma 11:13; 2Korinthus 4:7).
4 Pálnak ezek a kifejezései jól szemléltetik, hogyan értékelte egész pályafutása alatt a szolgálatot. Sohase került olyan helyzetbe, mint amely egy időben tapasztalható volt az efezusi gyülekezetben, amelynek Jézus ezt mondta: „Felhozom ellened, hogy elhagytad kezdeti szeretetedet” (Jelenések 2:4). Pál mindenkor szem előtt tartotta célját, és ugyanazt a buzgóságot és lelkesedést tanúsította a szolgálat iránt, mint a damaszkuszi első napokban.
5. Miután több éve szolgáljuk Jehovát, hogyan tudunk másokat is buzdítani?
5 Miután évtizedeken át végezte hű keresztény szolgálatát, Pál arra használta fel saját múltját és tapasztalatait, hogy Filippiben élő szolgatársait, az ottani gyülekezet tagjait arra buzdítsa: sohase adják fel a szolgálatot. Te nem találod-e nagyon érdekesnek, ahogyan némelyek megismerik az igazságot, és ahogyan szolgákká lesznek? Nos, te vajon buzdítasz-e másokat a személyes történeteddel és önátadott keresztény szolgaként végzett többéves hű szolgálatoddal?
6. Milyen múltja volt Pálnak, mint zsidónak?
6 Pál a filippibeliekhez írt levelében joggal hivatkozik korábbi vallásos zsidó életére. Ezt mondja: „Ha más valaki úgy gondolja, hogy van oka bizakodni a testben, akkor nekem még inkább: nyolcadik napon körülmetéltek, Izrael családfájáról, Benjamin törzséből származom, zsidó vagyok igazi zsidó szülőktől, a törvény tekintetében farizeus, buzgóság dolgában a gyülekezet üldözője; a törvénybeli igazság szempontjából feddhetetlen voltam” (Filippi 3:4–6).
7. Miért hagyta Pál maga mögött azokat a dolgokat, és mit nyert ezzel?
7 Ilyen előzmények után Pál sok anyagi előnynek örvendhetett volna a zsidóknál. Mégis így folytatta: „De ami akkor nyereség volt számomra, azt veszteségnek tekintem a Krisztusért. Valójában kárnak ítélek tehát minden dolgot Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének mindent felülmúló értékéért. Őérette vetettem el és tekintek szemétnek mindent, . . . hogy megismerjem őt és a feltámadásának erejét és részesedésemet az ő szenvedéseiben, elszenvedve ugyanolyan halált, mint ő, hogy valamiképpen eljuthassak a halottak közül való korai feltámadásra” (Filippi 3:7–11). Ezek a szavak Krisztus Jézusba és Jehova Isten gondoskodásába vetett egész hitről tanúskodnak. Te is olyan vagy-e, mint Pál, s nem hagyod, hogy a többiek közül való kiemelkedés és az anyagi nyereség utáni vágy uralja az életedet?
A helyes szellemi magatartás
8. a) Miután sok évet töltött a szolgálatban, mit mondott Pál a céljáról? b) Hogyan bizonyul igaznak a mi esetünkben az, amit Pál az 1Korinthus 9:24–27. versében mondott?
8 Miután Pál több évtizeden át szolgált, vajon feladhatta a cél felé igyekvését? Ezt írta a filippieknek: „Tetsvéreim, nem gondolom magamról, hogy már megragadtam ezt, de egy biztos e tekintetben: amik mögöttem vannak, azokat elfelejtve, amik előttem vannak, azoknak nekifeszülve egyenest a cél felé igyekszem: Isten felülről való elhívásának jutalmára a Krisztus Jézus által” (Filippi 3:13, 14). Már jó hírnévre tett szert a keresztény szolgálat terén és sok megpróbáltatást elviselt, és éppen római börtönéből írta e sorokat a filippieknek, bár még nem ért véget a szolgálata. Ha el akarta nyerni a jutalmat, amely azokra várt, akik az első századi keresztény gyülekezetben szolgáltak, tudniillik „Isten felülről való elhívásának jutalmát a Krisztus Jézus által”, akkor tovább kellett igyekeznie a célja felé. Minden érett kereszténynek ezt a helyes nézetet kell vallania, akár a mennyben, akár a földön reméli elnyerni a jövő életet. Mindannyian jól tesszük tehát, ha megvizsgáljuk a saját helyzetünket és gondolkodásunkat, hogy meglássuk: vajon igazán értékeljük-e a szolgálatot, amelyet Isten elrendezésében ránk bíztak.
9. Milyen érett gondolkodást sajátíthatunk el?
9 Pál így határozza meg az érett keresztény szemléletet: „Mi tehát mindannyian, akik érettek vagyunk, legyünk ilyen gondolkodásúak; és ha valamiben hajlamosak vagytok is másképpen viselkedni, Isten azt is feltárja majd nektek (Filippi 3:15). Az érett keresztény magatartás sikerhez vezet. De ehhez az kell, hogy Krisztus Jézust kövessük, aki sikeresen elvégezte kijelölt földi szolgálatát. Jézus joggal imádkozott Atyjához a következő szavakkal: „Dicsőítettelek téged a földön, és végrehajtottam a munkát, amelyet elvégezni rám bíztál. És most te dicsőíts meg engem, Atyám, magad mellett azzal a dicsőséggel, amely az enyém volt temelletted, mielőtt a világ létrejött volna” (János 17:4, 5).
10. Mit mondhatunk még Krisztus példamutató szellemi magatartásáról Jehova szolgálatával kapcsolatban?
10 Ha tetszeni akarunk Jehova Istennek, és ezáltal elnyerni az örök élet jutalmát, ugyanolyan szellemi magatartást kell tanúsítanunk, mint amilyen Krisztus Jézusé volt. Pál jól tudta ezt, ezért mondhatta: „Őrizzétek meg magatokban azt a szellemi magatartást, amely Krisztus Jézusban is megvolt, aki jóllehet Isten formájában volt, nem gondolt annak erőszakos megragadására, hogy ő Istennel legyen egyenlő. Nem, hanem megüresítette magát és rabszolga formát vett fel és hasonló lett az emberekhez. Sőt mi több, amikor úgy jelent meg mint ember, megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, igen, a kínoszlopon való halálig. Ezért Isten is felmagasztalta őt mindenkinél magasabb állásba, és kegyesen olyan nevet adott neki, amely minden más név fölött áll” (Filippi 2:5–9). Mily csodálatos volt Jézus szellemi magatartása! Vajon képesek vagyunk-e követni ebben? Igyekezzünk alázatosan Isten akaratát cselekedni, mert az mindig áldáshoz vezet. Amikor egy feladatot végrehajtottunk, abból jó eredmény születik.
11. Mit tegyenek azok, akik szellemileg erősek és érettek?
11 Tekintettel arra, amit Pál írt a filippibeli gyülekezet néhány tagjának, nyilván további erőfeszítéseket kellett tennie, hogy eljusson az érett keresztény magatartásig. Pál elsőnek sietett a buzdításukra és segítségükre. A legtöbb mai gyülekezetben is vannak, akik erősebbek a hitben, és vannak, akik gyengébbek. Pálhoz hasonlóan, az erősebbeknek buzdítaniuk kell a gyengébbeket. Krisztus Jézus is sokat tett a szellemi szükségben levőkért, és ezzel követendő példát mutatott a mai keresztényeknek. „Mi, erősek pedig kötelesek vagyunk azoknak a gyengességeit hordozni, akik nem erősek, és ne a magunk tetszését keressük. Mindegyikünk az ő felebarátjának tetszésére törekedjen, ami annak épülésére szolgál. A kitartást és vigaszt nyújtó Isten bárcsak megadná nektek, hogy ugyanolyan gondolkodásmódotok legyen, amilyen a Krisztusé volt, hogy egyetértésben, egy szájjal dicsőíthessétek a mi Urunk Jézus Krisztus Istenét és Atyját” (Róma 15:1, 2, 5, 6).
12. Milyen nézetünk legyen az Isten által kilátásba helyezett díjról?
12 Pál a római keresztények hitét erősítve rámutatott arra, hogy „az ajándék pedig, amit Isten ad, örökké tartó élet a mi Urunk Jézus Krisztus által” (Róma 6:23). Jézus a szolgálata alatt szintén sokat beszélt az örökké tartó életről. Csodálatos jutalom az, amit Isten a szolgáinak felkínál! Isten azt akarja, hogy szolgái díjon tartsák szemüket, mert ez hűségre indítja őket. Amikor ezt tesszük, megmutatjuk, hogy erősen bízunk az ő ígéreteiben. Keresztény összejöveteleinken gyakran van alkalmunk arra, hogy a jutalomról beszéljünk, amelyet Jehova ad hű szolgáinak.
A nehézségek ellenére végzett szolgálatunk
13. Milyen szerepe van a Szentírásnak abban, hogy helyes szellemi magatartásunk legyen?
13 Ha megőrizzük helyes szemléletünket vagy szellemi magatartásunkat, azzal azt bizonyítjuk, hogy felbecsülhetetlen értékű szolgálatot végzünk ezekben az utolsó napokban. Bár egyesek talán elvesztik első szeretetüket, mi legyünk szilárdan eltökéltek, hogy ez velünk sohasem történik meg. Ebben a Szentírás is nagy segítségünkre van (Róma 15:4). Az Írások tanulmányozása reménységgel tölt el minket. Igazán hálás vagy-e Jehovának az Írásokért, mindazért, ami fel van jegyezve bennük Jehova hű szolgáiról, köztük Pál apostolról is?
14. Hogyan őrizte meg Pál a helyes magatartást nehéz megpróbáltatások közepette is?
14 Vajon mit tennénk, ha olyasmit kellene átélnünk, amit Pál említ a 2Korinthus 11:23–28. versében? Miért nem adta fel Pál? Mert a célra gondolt! Mi is megérhetünk hasonló megpróbáltatásokat. De nekünk is a célt kell szem előtt tartanunk, az Isten által számunkra kitűzött díjat. Amikor Pál a filippieknek írt, helyes gondolkodásról tanúskodott, hisz megemlítette: a jó hír védelmében viseli a börtön bilincseit (Filippi 1:7, 16). Megértette, miért van ott. Ez igen fontos, amikor ilyen próbáltatás szakad ránk. Továbbá tudjuk, hogy Jehova felhasználhat minket az ő dicséretére történő tanúskodásra.
15. a) Miért volt a filippibeli gyülekezetnek bátorításra szüksége, és mit mondott nekik Pál, hogy építse őket? b) Hogyan reagált a római gyülekezet Pál bebörtönzésére?
15 A filippieknek is ki kellett állniuk néhány hasonló megpróbáltatást, mint Pálnak Rómában. Pál ezt írta: „Hiszen ugyanazt a küzdelmet vívjátok, mint amit az én esetemben láttatok és most hallotok” (Filippi 1:30). Ilyen körülmények között Pál buzdítóan írhatott nekik. Elmondhatta, hogy a jó hír még a pretóriánus őrség tagjai között is ismertté lett. Sőt a keresztény üzenet még a császár környezetébe is eljutott, és néhányan közülük önátadott keresztényekké lettek. A római gyülekezet jól reagált a helyzetre, nem hangolódott le, nem keseredett el, nem rettent meg amiatt, hogy Pált bebörtönözték. Ehelyett mindannyian buzgón munkálkodtak abban, amit Jehova el akart végeztetni velük, és nagy bátorsággal, félelem nélkül szólták az Isten szavát (Filippi 1:12–14; 4:22).
16. Mit kell tennünk különösen akkor, ha ellenállásba ütközünk?
16 Amikor ellenállásba ütközünk, nagy előnyünk származik abból, ha megőrizzük a keresztény gyülekezet egységét. Pál erősen aláhúzta az egység fontosságát (Filippi 1:27—2:4). Ilyenkor egymás előtt is hangot kell adni a hitünknek, nehogy valaki feladja a célratörekvését. Ilyenkor jól meg kell őriznünk szerető, alázatos magatartásunkat, jót cselekedve egymással, egymás érdekét keresve. (Vö. Filippi 2:19–21.)
Küzdjük le az akadályokat!
17. Miért nem szabad soha feladnunk még akkor sem, ha egészségi gondjaink támadnak?
17 Epafroditus Pál apostol közeli munkatársa volt. Az Úr munkája miatt igen közel került a halálhoz, de semmi jelét nem látjuk annak, mintha ez arra késztette volna, hogy szem elől tévessze az előtte álló célt (Filippi 2:25–30). A 2Korinthus 12:7-ben Pál megemlíti a saját tapasztalatát a ’testében levő tövisről’, amivel valószínűleg valamilyen szemgyengességére utal. Imádkozott, hogy ez a nehézség szűnjék meg, de kérése nem talált meghallgatásra. A cél szem előtt tartása azonban átsegítette Pált ezen az akadályon, és testi gyengélkedése ellenére tovább igyekezett a cél felé. Gyengesége ellenére Krisztus Jézus segítségével megtalálta a helyes utat (2Korinthus 12:9).
18. Hogyan mutatott Pál kiegyensúlyozott magatartást az anyagi javak tekintetében?
18 A filippieknek írt levél (4:11–13) a megélhetési gondokat is megemlíti. A nélkülözés is próbát jelenthet a keresztényeknek, hogy vajon feladja vagy sem a célratörekvését. Vagy inkább érett magatartást tanúsítson a nehézség ellenére, és tovább folytassa a szolgálatot? (Vö. Cselekedetek 18:1–4.) Akár nélkülözött Pál, akár bőségben élt, számára mindig a szolgálat volt az első. Amikor bőségben volt, nem használta ki a helyzetet arra, hogy élvezetek keresésére fordítsa idejét, hanem céljára: a díj elnyerésére törekedett.
19. Mit tanácsol nekünk a Filippi 4:6, 7. verse arra az esetre, ha segítségre lenne szükségünk?
19 Pál nem említ meg mindenfajta tapasztalatot, ami a keresztény életében előfordulhat. Mégis, amikor olyasmi történik velünk, ami kihatással lehet a szolgálatunkra, érett keresztényekként járuljunk imában Jehova elé, mivel ezt tanácsolja a Filippi 4:6, 7. verse is. Akkor Jehova megadja nekünk az elmebeli békét, segít abban, hogy világosan tudjunk gondolkodni, hogy le tudjuk küzdeni a nehézségeket, és továbbra is hű szolgái legyünk. Az ima segít megőrizni a hitünket, és tovább igyekezni a cél felé.
20. a) Hogyan buzdít minket azok példája, akik már idősebbek az igazságban? b) Mit kell tennünk és miért?
20 Sokan vannak ma a gyülekezetben olyanok, akik évtizedek óta szolgálják Jehovát. Mindannyian átestek különféle próbákon a szolgálatuk végzése közben. Jehova azonban megsegítette őket, tehát tovább igyekezhetnek céljuk felé a díj elnyerésére. Hálásak vagyunk Jehovának, amiért a mai időben, akárcsak az első évszázadban, adott testvéreket és testvérnőket, akik kitartásban, a hű Királyság szolgálatában és a díj szem előtt tartásában nagyszerű példaképeink. Akik fiatalok vagy még sohasem voltak „Az Út” követői, javukra fordíthatják Pál apostol feljegyzéseinek megvizsgálását vagy a mai gyülekezet hű tagjainak jó példáját, ami megmutatja, hogyan oldották meg ők ezeket a nehézségeket (Cselekedetek 9:2; Zsidók 13:7). Bárcsak mindannyian felhasználnánk minden alkalmat egymás buzdítására, hogy hűséggel kitarthassunk a vállalt szolgálatunkban, és egységben igyekezhessünk a cél felé, amelyet Jehova tűzött elénk. Ha ezt tesszük, kilátásunk lehet arra, hogy örökké szolgálhatjuk Jehova Istent a hűségesek boldog gyülekezetében (Filippi 3:13–16).
Amit jól meg kell jegyezni
◻ Milyen volt Pál személyes múltja, és hogyan használta fel azt mások buzdítására?
◻ Hogyan mutatja meg Krisztus Jézus és Pál példája, milyen legyen az érett keresztény magatartása?
◻ Hogyan mutathatjuk meg az egységünket, amikor ellenállásba ütközünk?
◻ Miért kell tovább igyekeznünk a célunk felé?
[Kép a 24. oldalon]
Krisztus Jézus sokat tett azért, hogy megerősítse a szellemi szükségben levőket