Éberség a nemzetek által tervezett „béke és biztonság”-gal szemben
„Amikor azt mondják: ’Béke és biztonság!’” (1Thessalonika 5:3).
1., 2. a) Miért lett a béke a bölcsesség jobbik részévé? b) Miben fognak megegyezni az ellentétes politikai rendszerek?
SOHA nem volt az emberiség egész világa olyan bizonytalanságban, mint ma. Eluralkodott egy harmadik világháborútól való félelem; olyan háborútól, amelyet az abszolút fegyver — az atombomba — birtokában levő, legmagasabb fokon militarizált nemzetek vívnak meg egymással. A nemzeteknek az a képessége, hogy az atommagot is fel tudják használni a háborúban, odáig juttatta őket, hogy az emberek tömeges lemészárlását is elő tudják idézni. Így hát a béke lett a bölcsesség jobbik része.
2 Igen, a mi korunkban valóban nem kevesebbet jelentene ilyen fegyverekkel a harmadik világháború, mint a világ öngyilkosságát. Az emberek gyakorlatilag semmivé robbannának szét vagy a nukleáris tűzáldozat utóhatásától vesznének el. Éleslátású politikusok és katonai parancsnokok fájdalmasan érzik ezt a tényt. Nem akarnak felelősséget vállalni egy ilyen globális katasztrófáért. Az egymással szöges ellentétben álló politikai rendszerek kényelmesebbnek találják azt, hogy egyezségre lépjenek, igen, hogy az „élni és élni hagyni” világi bölcsesség filozófiáját kövessék.
3. Milyen indítékból fogják kikiáltani a nemzetek a „Békét és biztonságot”?
3 Mindazonáltal, a nemzetek nem bíznak teljesen egymásban. Óvatosságból ragaszkodnak katonai intézményeik teljes erejéhez. Éppen ezért, vajon az egyazon emberi család tagjainak egymás iránti őszinte és igazi szeretete következtében fognak egyesülni az uralkodók a „Béke és biztonság” kiáltvány kimondására az emberiség egész világa számára? Nem, ez csupán arra szolgál, hogy elaltassa az emberek jogos félelmét (1Thessalonika 5:3).
A papság és a közvélemény reagálása az elkövetkezendő kiáltványra
4., 5. a)Milyen reagálást várhatunk a nyilvánosság részéről az eljövendő kikiáltás iránt? b) Az eljövendő kikiáltás papi támogatása ellenére, milyen kérdések vetődnek fel az iránt, hogy vajon Isten támogatja-e?
4 Midőn ezt a nyilatkozatot végül közreadják, az egész földön kedvezően kell hogy fogadja a közvélemény. A világ vallási vezetői, beleértve a kereszténység katolikus és protestáns papságát is, örömmel üdvözli majd ezt a gesztust. Bármely irányból fúj a szél, a papság abba az irányba indul, hogy közkedvelt és népszerű maradjon, politikai téren támogatást kapjon és figyelembe vegyék.
5 A hangosan kikiáltott politikai elrendezés papi támogatása azonban nem jelenti azt, hogy a földünket is magában foglaló világegyetem Istene is támogatni fogja azt. A papság hosszú és hangos imákat mondhat vallási épületeiben a támogatói füle hallatára és isteni áldást kérhet a nemzetközi béke és biztonság politikai elemeinek intézkedéseire. De vajon elfogadhatók-e a világegyetem Istene előtt az ilyen ünnepélyes imák, amelyekre az azt hallgató gyülekezetek élénk „áment” mondanak? Békében lehet-e ő a vallásilag megosztott világgal, amelynek a békéért és biztonságért mondott imái az egymással nem egyező vallási szekták és felekezetek mintái szerint hangzanak el?
6., 7. a) Az ókori zsidókhoz hasonlóan, milyen magatartást tanúsít ma a kereszténység? b) Mit eredményez az, hogy a papság támogatja majd a „Béke és biztonság” kikiáltását?
6 Sehol sem kiáltanak hangosabban Isten támogatásáért, mint a kereszténység nemzeteiben. Azonban a kereszténységben nem a világegyetem Istene uralkodik. A kereszténység az ősi izraelitákéhoz hasonló utat követ. Amikor azok elégedetlenekké váltak Jehova kormányzási módszere iránt, és arra a gondolatra jutottak, hogy a körülöttük élő pogány népek politikai berendezkedése kívánatosabb, oda mentek Jehova prófétájához, Sámuelhez, és kérték, hogy tegyen valakit királlyá felettük. Sámuelnek ez egy cseppet sem tetszett és nagyon elszomorodott miatta. Nem kevésbé az Isten is, akinek Sámuel a prófétája volt.
7 Jehova jogosan érezte sértve magát amiatt a követelés miatt, amely szerint el akartak térni az Izrael feletti teokratikus felépítéstől. Ahogyan meg is mondta prófétájának, Sámuelnek: „Nem téged vetettek el, hanem engem vetettek el, hogy ne legyek király felettük” (1Sámuel 8:4–9). Ez a magatartás előárnyékolta azt az utat, amelyet a kereszténység követ ebben a XX. században. Az tehát, hogy a kereszténység üdvözölni, éltetni fogja a „Béke és biztonság” jövőbeni kikiáltását, nem lesz kedvező hatású, nem hoz isteni áldást.
Elaltatják az emberiség éberségét
8. Valószínűleg milyen szerepet játszik majd az Egyesült Nemzetek Szervezete az elkövetkezendő kikiáltásban, és miért fogja ez a szervezet elaltatni az emberiség éberségét?
8 Az Egyesült Nemzetek Szervezete ma 159 tagállamal büszkélkedhet, gyakorlatilag az összes nemzetet felöleli. A maga idejében az Egyesült Nemzetek Szervezete kétségtelenül az előtérben lesz a „Béke és biztonság” eljövendő kikiáltásánál! Sajnos, azt kell mondanunk, hogy a világszervezet elaltatja az emberiség milliárdjainak éberségét. Vajon miért? Azért, mert az ilyen béke — még ha a világ összes vallásszervezetének támogatását élvezi is, beleértve a kereszténységet — nem jelent békét a világegyetem Teremtőjével, akinek hatalma van életet adni és elvenni a létfontosságú mennyei és földi dolgokra vonatkozó bírói döntése szerint.
9., 10. Mi Jehova Tanúinak az álláspontja a nemzetek által kigondolt „Béke és biztonság” iránt?
9 Ésaiás próféciájában a Teremtő világosan megmondja: „A mennyek az én trónom, és a föld lábam zsámolya” (Ésaiás 66:1). A nemzetek itt a lábzsámolyán nem dicsérik őt az Egyesült Nemzetek Szervezetével. Ők politikailag törekszenek megvalósítani a békét és biztonságot az egész földön és azáltal fenntartani az Egyesült Nemzetek Szervezetének létezését. Jehova önátadott Tanúi nem csatlakozhatnak a világhoz, hogy ember alkotta intézményekben bízzanak, amelyek vállalkoznak a béke és biztonság fenntartására a világ nemzetei számára. A Tanúk megszívlelik a Jakab 4:4 szavait: „Házasságtörők, nem tudjátok, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés Istennel? Aki azért a világ barátja akar lenni, az az Isten ellenségévé válik.”
10 Jehova Tanúi, jóllehet tevőlegesen nem helyezkednek szembe a nemzetek által kigondolt béke és biztonsággal, nem ajánlhatják azt az emberek millióinak, akik a biztonság helyét keresik arra az esetre, ha a világ legnagyobb szerencsétlensége kitör és véget vet a dolgok jelen rendszerének (Máté 24:21). Hiszen a dolgok isteni új rendszere hoz majd világraszóló biztonságot Jézus Krisztus, a „Béke Fejedelme” alatt (Ésaiás 9:6, 7).
11. Hogyan tekintette a papság az első világháború után a Népszövetség megalapításának indítványát?
11 A történelem tanúsítja az emberi béketervek sikertelenségét. Emlékszünk, hogy az első világháború után, 1918-ban, a Népszövetséget újabb világháború megakadályozása céljából tervezték. A Krisztus Egyházának Szövetségi Tanácsa Amerikában így üdvözölte ezt az indítványt: „Egy ilyen szövetség nem csupán politikai eszköz; ez inkább Isten Királyságának politikai kifejeződése a földön.” De hozott-e tartós békét és biztonságot a földre ez az úgynevezett Isten földi királyságának politikai kifejeződése?
12. a) Hogyan teljesedett be a Jelenések 17:8? b) Ki ül továbbra is a „skarlátszínű vadállat hátán”, és mennyi ideig?
12 Mint a Jelenések könyve 17. fejezetének jelképes „skarlátszínű vadállata”, amelyen a parázna „Nagy Babilon” ül, a Népszövetség „a mélységbe” jutott a második világháború kitörésekor, 1939-ben. Ezért annak parázna lovasa kénytelen volt leugrani róla. A második világháború befejezésekor létrehozták az Egyesült Nemzetek Szervezetét a balvégzetű Népszövetség utódjaként. Ennek sokkal több tagállama van, mint a Népszövetségnek volt, így erősebb szervezet és bizalomra méltóbb kell hogy legyen az emberiség világa számára. Így történt hát, hogy a jelképes „skarlátszínű vadállat” 1945-ben kiemelkedett „a mélységből”, és a szimbolikus parázna „Nagy Babilon” újból felkapaszkodott a hátára, és ma is ott ül szemérmetlenül (Jelenések 17:3, 5, 8). De most már nem sokáig, aszerint, amit a Jelenések 17:16–18:24 megjövendöl. Vajon miért nem?
13. a) Mi az Egyesült Nemzetek Szervezete? b) Hogyan volt ez már régen előárnyékolva?
13 Az Egyesült Nemzetek Szervezete tulajdonképpen egy világszövetség Jehova Isten és az ő önátadott földi Tanúi ellen. Valójában összeesküvés, amelyben a világi nemzetek összedugták a fejüket és kigondolták, hogy mit tehetnek Jehova látható földi szervezete ellen. Ezt „a dolgok rendszerének befejezése” alatti eseményt az az összeesküvés árnyékolta elő, amelyre az Ésaiás 8:12 utal (Máté 24:3).
Jehovára tekintsünk békéért és biztonságért!
14. Miért lépett Szíriával államszövetségre Izrael tíz-törzs királysága, és milyen kérdéssel került szembe Júda királysága?
14 Ésaiás ideje előtt Izrael 12 törzsének nemzete kétfelé vált a királyság vitakérdése miatt. Ez Salamon dicsőséges uralkodása után történt. Az elszakadt tíz törzs alapította északon azt az államot, amely Izrael királysága néven vált ismeretessé, Szamáriával mint fővárosával. A két megmaradt törzs, Júda és Benjámin törzse lojális maradt Dávid királyi dinasztiájához régi fővárosában, Jeruzsálemben. A tíz-törzs királyság, Izrael, ellenséges magatartást tanúsított a két törzs királysága, Júda iránt. Idők folyamán Izrael királysága szövetkezett Szíria királyával, akinek Damaszkusz volt a fővárosa. Az volt az elképzelésük, hogy megdöntik és leigázzák Júda királyságát. Vajon Júdának is egy erős nemzettel kell szövetkeznie, hogy ellenállhasson az Izrael nemzetével szövetséges pogány Szíria nemzetének? (Ésaiás 7:3–6).
15. a) Mit részesítettek előnyben egyesek Júda királyságában, és mit árul el ez a magatartásuk? b) Hogyan szólalt fel Ésaiás próféta ez ellen a magatartás ellen?
15 A Júda kicsiny királyságában is voltak olyanok, akik elveszítették hitüket nemzeti Istenükben, Jehovában. Ezek szintén előnyben részesítettek egy államszövetséget e világ valamely hatalmas pogány nemzetével. Amellett kardoskodva, hogy Júda, Jehova királysága hűtlenül az istentelen világ valamelyik királyságával legyen közös igában, némelyek azt mondták Júda királysága ingadozó tagjainak: „Összeesküvés!” Ezzel elárulták a hit és bizalom hiányát az iránt az Isten iránt, akinek temploma Jeruzsálemben van. Ésaiás próféta ihletést kapott arra, hogy így szóljon ez ellen az összeesküvés ellen a 8. fejezet 12. versében: „Ti ne mondjátok: ’Összeesküvés!’ mindarra vonatkozóan, amire ez a nép szüntelenül azt mondja: ’Összeesküvés!’, és az ő félelmük tárgyától ti ne féljetek, se ne rettegjetek attól.”
16., 17. Mi jelentett igazi békét és biztonságot Jehova ókori népének, és hogyan mutatkozott ez meg, amikor Sénakherib asszír király fenyegette Jeruzsálemet?
16 A népnek az jelentett békét és biztonságot, hogy Jehova szövetséges viszonyban van vele. Ez mutatkozott meg, amikor Sénakherib, Asszíria uralkodója három magas rangú tisztből álló bizottságot küldött, hogy megadásra szólítsák fel Ezékiást és Jeruzsálem népét Sénakherib előtt. Rabsaké, az asszír hivatalnok és szóvivő, Jeruzsálem falai előtt állva otrombán lekicsinyelte Jehova Istent, hogy gyengítse vagy kiölje a zsidókból a belé vetett bizodalmat. Az egyedüli élő és igaz Istennek, Jehovának ezt a becsmérlését hallván, nagyon elszomorodott Ezékiás király, és mivel felismerte azt a veszélyt, amelybe Jeruzsálem került ez előtt az ellenállhatatlan asszír horda előtt, a templomba sietett és Jehova Isten elé terjesztette az ügyet. Jehova kedvét lelte a belé vetett fennkölt hitben és abban, hogy a király őhozzá folyamodott, az ő egyetemes szuverenitásának demonstrálását látta, így kedvező választ adott. Prófétája, Ésaiás, megerősítő megjegyzésekkel csatlakozott hozzá. Az ijesztgető asszír Rabsaké semmilyen választ nem kapott, ahogyan azt Ezékiás király elrendelte (2Királyok 18:17–36; 19:14–34).
17 Rabsaké, akit kétségtelenül megdöbbentett mindez, visszatért Sénakherib táborába, aki akkor éppen Libna ellen harcolt (2Királyok 19:8). Rabsaké jelentését meghallgatva, Sénakherib fenyegető levelet küldött Ezékiásnak, ilyen figyelmeztetéssel: „Meg ne csaljon téged a te Istened, akiben bízol, ilyenképpen: ’Jeruzsálem nem kerül Asszíria királyának kezébe!’” (2Királyok 19:9, 10). Az est beállta után, Jehova adta meg a választ Rabsakénak, az asszír szóvivőnek, és ő maga felelt Sénakherib fenyegető levelére, hogy bebizonyítsa felsőbbségét az asszírok birodalmi istene fölött. Ennek az epizódnak záró beszámolója a 2Királyok 19:35-ben van feljegyezve: „És történt azon az éjszakán, hogy Jehova angyala kijött és lesújtott száznyolcvanötezer főt az asszír táborban. Amikor jókor reggel felkelt Izrael népe, mindannyian holt tetemek voltak.” Hajnalban, amikor a túlélő asszírok, köztük Sénakherib király és valószínűleg Rabsaké is, felkeltek, rettenetes látvány tárult szemük elé a Jehova Istennel vívott háború halálos áldozataiból.
18. a) Mi volt a végkimenetel a nagyravágyó Sénakherib esetében? b) Milyen példát szolgáltat ez a történelmi beszámoló Jehova Tanúi számára napjainkban?
18 Sénakherib — miután becsvágyó terve Jehova szervezete ellen megbukott, maga pedig csúfos megaláztatást szenvedett — haza sietett, csak azért, hogy ott fiai közül kettő orvul meggyilkolja (2Krónika 32:21; 2Királyok 19:36, 37). Soha többé nem fenyegette az asszír birodalom Jehova látható szervezetét. Itt valóban elsőrangú igazolása történt meg a Legfelségesebb Isten egyetemes szuverenitásának. Azonfelül, Jeruzsálem megvédése kiváló példát szolgáltatott a ma élő Jehova Tanúinak abban, hogy kire kell tekinteniük teljes bizalommal, állandó, rendíthetetlen béke és biztonság érdekében: nem politikai összeesküvésre, hanem Jehova Istenre.
Legyünk továbbra is éberek!
19. Mit kíván tenni továbbra is a Watch Tower Society?
19 Hogy továbbra is éberek maradhassunk, a Watch Tower Society ezután is közöl a kiadványaiban időszerű figyelmeztetéseket az olvasóközönség számára, hogy el ne altassa az éberségünket az elkövetkezendő nagyhangú „Béke és biztonság” kiáltvány, amelyet a dolgok eme régi rendszere kitervelt.
20. Miért nem támogathatják Jehova Tanúi semmiféleképpen sem az eljövendő „Béke és biztonságot”, és így minek van most az ideje?
20 Jehova önátadott Tanúi semmi esetre sem támogathatják a világ nemzetei által kikiáltott „Béke és biztonság”-ba vetett bizalmat; nem is gratulálhatnak az ilyen nemzetközi „Béke és biztonság” tervezőinek, hogy ugyanakkor Jehova Isten is velük legyen. Ők őrizkednek a dolgok eme régi rendszerének nemzeteivel való szövetkezéstől. Csalhatatlanul emlékeznek arra, hogy egy új „nemzet” született a háború utáni 1919-es évben, amely a Népszövetségtől független és különálló. Ez az új „nemzet” állandóan növekszik és terjeszkedik az egész földön, pontosan úgy, ahogy az Ésaiás 60:22 megjövendölte: „A kevés ezerré lesz, és a kicsiny hatalmas nemzetté. Én, Jehova, felgyorsítom ezt a maga idejében.” Igen, most van itt az ideje, hogy mindig éberek legyünk a nemzetek által kitervelt eljövendő „Béke és biztonság”-gal szemben.
Hogyan felelnél?
◻ Valószínűleg mi lesz a nyilvánosság reagálása a „Béke és biztonság” kikiáltására?
◻ Mit árnyékolt elő az „összeesküvés” az Ésaiás 8:12-ben?
◻ Hogyan altatja el az ENSZ az emberiség éberségét?
◻ Miért nem hagynak fel Jehova Tanúi az éberséggel?