Olvasók kérdései

◼ Van-e alsó korhatár arra, hogy mikor lehet egy keresztény férfit kisegítő szolgának ajánlani a gyülekezetben?

Nincs. A Biblia nem állapít meg ilyen alsó korhatárt.

Az ősi Izraelben Isten bizonyos esetekben előírt korhatárokat. A katonai szolgálatra besorozott férfiaknak húsz éveseknek kellett lenniük; fiatal fiúkat nem küldtek a csatákba, mint az helyenként előfordul napjainkban. A léviták számára is meg volt határozva a kor. A sátortemplomban szolgáló kéhátiták korhatára 30 és 50 év közötti volt. Miért? E megszorítás a gyülekezet sátorában végzendő „fáradságos szolgálattal és a teherhordás szolgálatával kapcsolatban” volt megemlítve (4Mózes 4:3, 47). Úgy tűnik, a léviták 25 évesen a könnyebb feladatokkal kezdhették, és csak 30 éves korukban osztották be őket a nehezebb feladatokra és a sátorszerelés, elvitel és összerakás felelősebb kiváltságaira (4Mózes 8:24–26). Amikor nehéz munkát később nem kellett végezni a templomban, a léviták húsz éves korban is megkezdhették szolgálatukat (1Krónika 23:24).

De amikor Jehova többé nem a test szerinti Izraelt használta, hanem a szellemi Izraellel kezdett el ténykedni, vajon akkor is kikötött bizonyos alsó korhatárt a kisegítő szolgák (diakónusok) számára a keresztény gyülekezetben?

Könnyen erre gondolhatna az ember, ha az utóbbi századok feljegyzéseire támaszkodna. A Római Katolikus Egyházban a diakónus (szerpap) „kirendelt (felszentelt) szolga, aki rangsorban közvetlenül a pap (lelkész) előtt áll, az Egyházban a rendnek istenileg intézményesített hierarchiájában”. Bingham Antiquities of the Christian Church (A keresztény egyház ősi dolgai) című könyv megjegyzi: „Püspökök és presbiterek [vének]. . . 30 éves kor alatt rendszerint nem szentelhetők fel; de a diakónusok már felszentelhetők 25 évesen, előbb azonban nem. Ezt a korhatárt mind a polgári, mind az egyházjog meghatározta. . . . Alig van példa arra, hogy valakit 25 éves kora előtt felszenteltek volna, az Egyház egész történelme alatt.”

Mik a Bibliában felsorolt alkalmassági követelmények? Az egyedüli követelmények, amikről tudunk, az 1Timótheus 3:8–10, 12, 13 verseiben vannak felsorolva. „Ugyanígy a kisegítő szolgák is legyenek komolyak, nem kétnyelvűek, sem mértéktelen borivás rabjai, nem tisztességtelen nyereségre vágyók, hanem olyanok, akik a hit szent titkát tiszta lelkiismerettel őrzik. Őket is előbb ki kell próbálni alkalmasságuk tekintetében, és csak akkor szolgáljanak, ha kifogástalanok. A kisegítő szolgák egy feleségű férjek legyenek, akik helyes módon elnökölnek a saját gyermekeik és háznépük fölött. Akik ugyanis jól végzik el szolgálatukat, jó hírnevet és nagy bátorságot szereznek maguknak a Krisztus Jézussal kapcsolatos hit szólására.”

Itt a kisegítő szolgák kinevezésénél nincs megemlítve alsó korhatár előfeltételként. Ha tehát a vének összejönnek, hogy megbeszéljék a gyülekezetben bizonyos férfiak alkalmasságát az ilyen szolgálatra, tartsák emlékezetükben, hogy nincs bibliai alapja az olyan előírásnak, mely szerint valakit kisegítő szolgának csak 20, 25 vagy 30 évesen lehet ajánlani. A Biblia azokra utalva, akik ezt a tisztséget betöltik, azt mondja, hogy ők „férfiak, akik szolgálnak”. Így nehéz lenne elképzelni, hogy valaki 15 év alatt vagy akörül szolgáljon ilyen minőségben. Ezt szem előtt tartva a Biblia azt mondja, hogy az ilyen kisegítő szolgák nős férfiak is lehetnek, akiknek gyermekeik vannak.

A kisegítő szolgának ajánlott férfiaknak ezenfelül „ki kell próbáltatniuk alkalmasságuk tekintetében”, bizonyítékát adva annak, hogy van felelősségérzetük. Ez nem jelenti azt, hogy szükség lenne esetükben egy próbaidőszakra, hogy hogyan tudják szolgálatukat ellátni. Inkább arról van szó, hogy a keresztényi érettség jelét kell felmutatniuk egy viszonylag ésszerű időn belül (alámerítkezéstől számítva legalább egy évig), s olyan férfiak kell hogy legyenek, akik képesek és készek is a rájuk bízott feladatokat jól elvégezni. Ha egy „komoly” fiatalember kinyilvánítja ezeket a tulajdonságokat, és alázatos, és megfelel az egyéb előírt alkalmassági feltételeknek, a vének ajánlhatják őt kinevezésre, még ha nem töltötte volna is be a 20. évét. Lehet, hogy más férfiak csak idősebb korban nyilvánítják ki világosan, hogy képesek eleget tenni az alkalmassági feltételeknek, hogy ʼjól végezzék el szolgálatukat, jó hírnevet és nagy bátorságot szerezzenek maguknak a. . . hit szólásáraʼ.