Mitől kell menekülnünk?
„Ti viperafajzatok, ki szólt nektek, hogy meneküljetek az eljövendő harag elől?” (MÁTÉ 3:7)
1. Milyen bibliai példákat találunk a menekülésre?
MI JUT az eszedbe, ha azt a szót hallod, hogy „menekülés”? Egyesek talán a jóképű, fiatal Józsefet látják maguk előtt, amint elmenekül Potifár feleségétől, aki erkölcstelen ajánlatot tesz neki (1Móz 39:7–12). Mások talán azokra a keresztényekre gondolnak, akik i. sz. 66-ban kimenekültek Jeruzsálemből, megszívlelve Jézus figyelmeztetését: „amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet letáborozott seregek veszik körül, akkor . . . akik Júdeában vannak, kezdjenek a hegyekbe menekülni, és akik bent vannak a városban, menjenek ki” (Luk 21:20, 21).
2–3. a) Mire gondolt Keresztelő János, amikor a vallási vezetőket bírálta? b) Hogyan erősítette meg Jézus a János által adott figyelmeztetést?
2 Az imént említett példákban szó szerint menekülni kellett. Ma az igaz keresztényeknek, akik a föld szinte összes országában megtalálhatók, szintén sürgősen menekülniük kell, de jelképes értelemben. Keresztelő János a „menekülés” szót ilyen értelemben használta. Azok között, akik Jánoshoz mentek, önelégült zsidó vallási vezetők is voltak, akik úgy érezték, hogy semmit sem kell megbánniuk. Lenézték az egyszerű embereket, akik a megbánásuk jelképeként megkeresztelkedtek. János bátran leleplezte ezeket a képmutató vallási vezetőket: „Ti viperafajzatok, ki szólt nektek, hogy meneküljetek az eljövendő harag elől? Teremjetek hát megbánáshoz illő gyümölcsöt” (Máté 3:7, 8).
3 János itt nem szó szerinti menekülésről beszélt. A közelgő ítéletre, a harag napjára figyelmeztetett. Arra hívta fel a vallási vezetők figyelmét, hogy ha meg akarnak menekülni azon a napon, olyan gyümölcsöt kell teremniük, mely bizonyítja a megbánásukat. Később Jézus bátran elítélte a vallási vezetőket. Feltárta, hogy kegyetlen viselkedésük azt mutatja, hogy az igazi atyjuk az Ördög (János 8:44). Jézus megerősítette János korábbi figyelmeztetését, és ’viperafajzatoknak’ nevezte őket, majd ezt kérdezte: „hogyan menekülnétek meg a gyehenna ítéletétől?” (Máté 23:33). Mit értett Jézus a „gyehenna” kifejezésen?
4. Mire utalt Jézus a „gyehenna” szóval?
4 A gyehenna egy völgy volt Jeruzsálem falain kívül, ahol a szemetet és az elhullott állatok tetemeit égették el. Jézus a gyehenna szóval az örök halálra utalt. (Lásd a 27. oldalt.) Amikor a gyehennától való megmenekülést említette, rámutatott, hogy az akkori vallási vezetők mint csoport méltók az örök pusztulásra (Máté 5:22, 29).
5. Hogyan bizonyítja a történelem, hogy János és Jézus figyelmeztetése beteljesedett?
5 A zsidó vallási vezetők azzal tetézték a bűnüket, hogy üldözték Jézust és a követőit. Ahogyan arra János és Jézus figyelmeztetett, idővel elérkezett Isten haragjának napja. „Az eljövendő harag” akkor egyetlen területre összpontosult: Jeruzsálemre és Júdeára. Tehát az embereknek lehetőségük volt szó szerint elmenekülni. A harag akkor nyilvánult meg, amikor i. sz. 70-ben a római seregek lerombolták Jeruzsálemet és a templomot. Jeruzsálem soha nem tapasztalt még ekkora ’nyomorúságot’. Sokakat megöltek vagy fogságba vittek. Ez az esemény egy nagyobb pusztulásra mutat előre, mely sok állítólagos keresztényre és más vallások tagjaira is vár (Máté 24:21).
Egy jövőben kinyilvánuló harag, melytől menekülni kell
6. Mi kezdett kialakulni a korai keresztény gyülekezetben?
6 A korai keresztények közül néhányan hitehagyottakká váltak, és követőket is szereztek maguknak (Csel 20:29, 30). Jézus apostolai „visszatartó erőként” szolgáltak az ilyen hitehagyás ellen, a haláluk után azonban sok hamis keresztény szekta alakult. Napjainkban több száz egymásnak ellentmondó egyház van a kereszténység berkein belül. A Biblia előre írt a kereszténység papságának megjelenéséről, amikor csoportként úgy utalt rájuk, mint „a törvénytelenség embere”, és „a pusztulás fia . . . , akivel az Úr Jézus végezni fog . . . , és akit semmivé tesz az ő jelenlétének nyilvánvalóvá válásával” (2Tessz 2:3, 6–8).
7. Miért illik „a törvénytelenség embere” kifejezés a kereszténység papságára?
7 A kereszténység papsága törvénytelen, vagyis milliókat félrevezet, hiszen olyan tanításokat, ünnepeket és viselkedést népszerűsít, melyek ellentmondanak a Bibliának. Azokhoz a vallási vezetőkhöz hasonlóan, akiket Jézus elítélt, a kereszténység papságára, mely részét képzi ’a pusztulás fiának’, szintén olyan pusztulás vár, melyből nincs feltámadás (2Tessz 1:6–9). De mi vár azokra az emberekre, akiket félrevezettek a kereszténység papjai vagy más hamis vallások tanítói? Hogy választ kapjunk erre a kérdésre, vizsgáljuk meg, milyen események követték Jeruzsálem korábbi pusztulását i. e. 607-ben.
„Meneküljetek Babilonból!”
8–9. a) Milyen prófétai üzenetet közölt Jeremiás a babiloni fogságban lévő zsidókkal? b) Milyen menekülés vált lehetővé, miután a médek és a perzsák elfoglalták Babilont?
8 Jeremiás próféta megjövendölte Jeruzsálem i. e. 607-ben bekövetkező pusztulását. Elmondta, hogy Isten népét fogságba fogják vinni, de „hetven esztendő” múltán visszatérnek szülőföldjükre (Jer 29:4, 10). A babiloni fogságban lévő zsidókkal fontos üzenetet közölt Jeremiás: vigyázzanak, nehogy beszennyezze őket a babiloni hamis vallás. Így készen állhatnak majd arra, hogy visszatérjenek Jeruzsálembe, és helyreállítsák a tiszta imádatot, ha annak eljön az ideje. Ez nem sokkal azután, hogy a médek és a perzsák i. e. 539-ben elfoglalták Babilont, meg is történt. A perzsa II. Círusz király kiadott egy rendeletet, melynek értelmében a zsidók hazatérhettek, és újra felépíthették Jehova templomát Jeruzsálemben (Ezsd 1:1–4).
9 Zsidók ezrei ragadták meg ezt a lehetőséget, és tértek haza (Ezsd 2:64–67). Ezzel beteljesítették Jeremiás prófétai parancsát, amely az ő esetükben bizonyosfajta menekülés volt, vagyis egy másik helyre költöztek. (Olvassátok fel: Jeremiás 51:6, 45, 50.) Nem minden zsidónak tették lehetővé a körülményei, hogy megtegye a hosszú utat Jeruzsálembe és Júdába. Azok, akik Babilonban maradtak, például az idős Dániel próféta, szintén élvezhették Isten áldását, de csak akkor, ha teljes szívvel támogatták az igaz imádatot, melynek a központja Jeruzsálem volt, és továbbra is elkülönültek a babiloni hamis imádattól.
10. Milyen ’utálatosságokért’ felelős „Nagy Babilon”?
10 Napjainkban több milliárd emberről elmondható, hogy kapcsolatban áll a hamis vallás különböző formáival, melyek eredete az ősi Babilonig nyúlik vissza (1Móz 11:6–9). Ezeket a vallásokat egyetlen közös névvel illethetjük: „Nagy Babilon, a szajháknak és a föld utálatosságainak anyja” (Jel 17:5). A hamis vallás már régóta támogatja e világ politikai uralkodóit. Az őt terhelő ’utálatosságok’ közé tartozik a sok háború, melyek során több százmillió embert „legyilkoltak a földön” (Jel 18:24). Az ’utálatosságokhoz’ tartoznak még a papok által elkövetett pedofil tettek és egyéb szexuális erkölcstelenségek, melyek fölött az egyházi vezetés szemet huny. Csodálkoznunk kell azon, hogy Jehova Isten hamarosan megtisztítja a földet a hamis vallástól? (Jel 18:8).
11. Milyen felelősségük van az igaz keresztényeknek, míg el nem pusztul Nagy Babilon?
11 Az igaz keresztényeknek, akik tisztában vannak ezzel, az a felelősségük, hogy figyelmeztessék mindazokat, akik Nagy Babilonhoz tartoznak. Többek között úgy teszik ezt, hogy Bibliákat és Biblián alapuló kiadványokat terjesztenek, melyeket „a hű és értelmes rabszolga” ad ki, akit Jézus kinevezett, hogy szellemi ’eledelről’ gondoskodjon a kellő időben (Máté 24:45). Amikor az emberek érdeklődést mutatnak a Biblia üzenete iránt, bibliatanulmányozás által kapnak segítséget. Remélhetőleg ők is érzik majd, hogy fontos ’kimenekülniük Babilonból’, mielőtt még túl késő lenne (Jel 18:4).
Meneküljetek a bálványimádástól!
12. Hogyan tekinti Isten a képek és a szobrok imádatát?
12 Nagy Babilon egy másik közismert, utálatos szokása a képek és a szobrok imádata. Isten ’utálatosságoknak’ és ’mocskos bálványoknak’ nevezi őket (5Móz 29:17). Mindazoknak, akik szeretnének Isten kedvében járni, kerülniük kell a bálványimádást a következő kijelentéssel összhangban: „Én vagyok Jehova. Ez a nevem, és senki másnak nem adom dicsőségemet, sem dicséretemet a faragott képmásoknak” (Ézs 42:8).
13. A bálványimádás mely alattomos formáitól kell menekülnünk?
13 Isten Szava a bálványimádás alattomos formáit is leleplezi. Például a mohóságot is ’bálványimádásnak’ nevezi (Kol 3:5). A mohóság azt jelenti, hogy az ember valami olyanra vágyik, amire nem lenne szabad, például egy másik ember javaira (2Móz 20:17). Az angyal, aki Sátánná, az Ördöggé lett, mohó vágyat dédelgetett magában, szeretett volna olyan lenni, mint a Legfelségesebb, és azt akarta, hogy őt imádják (Luk 4:5–7). Ez oda vezetett, hogy fellázadt Jehova ellen, és rávette Évát, hogy mohón vágyjon valamire, amit Isten megtiltott neki. Bizonyos értelemben Ádám szintén bálványimádást követett el, hiszen engedte, hogy a felesége iránti önző ragaszkodása fontosabbá váljon számára, mint a szerető égi Atyja iránti engedelmesség. Velük ellentétben mindenkinek, aki szeretne megmenekülni Isten haragjának napjától, kizárólagos odaadást kell gyakorolnia iránta, és ellen kell állnia az effajta mohóságnak.
’Meneküljetek a paráznaságtól!’
14–16. a) Miért volt József jó példa erkölcsi szempontból? b) Mit kell tennünk, ha tisztátalan szexuális vágyaink vannak? c) Hogyan menekülhetünk sikeresen a paráznaságtól?
14 (Olvassátok fel: 1Korintusz 6:18.) Amikor Potifár felesége megpróbálta elcsábítani, József szó szerint elmenekült tőle. Milyen kiváló példát mutatott mind az egyedülálló, mind a házasságban élő keresztényeknek! Kétségtelen, hogy József lelkiismeretére hatással voltak azok a régebbi események, melyekből megismerhette Isten gondolkodását. Ha szeretnénk engedelmeskedni annak a parancsnak, hogy ’meneküljünk a paráznaságtól’, óvakodni fogunk azoktól a dolgoktól, amelyek szexuális vágyat ébreszthetnek bennünk olyan valaki iránt, aki nem a házastársunk. Ezt a figyelmeztetést kapjuk: „Öljétek meg . . . testtagjaitokat a paráznaság, a tisztátalanság, a nemi vágyakozás, a káros kívánság és a mohóság dolgában, ami bálványimádás. Ezek miatt jön az Isten haragja” (Kol 3:5, 6).
15 Figyeld meg, hogy ’Isten haragja jön’. A világban sokan helytelen szexuális vágyakat dédelgetnek, és teljesen átadják magukat ezeknek. Éppen ezért nekünk keresztényeknek imádkoznunk kell Isten segítségéért és szent szelleméért, hogy ne uraljanak minket tisztátalan szexuális vágyak. Továbbá, ha tanulmányozzuk a Bibliát, részt veszünk a keresztény összejöveteleken, és megosztjuk a jó hírt az embertársainkkal, az segít nekünk ’mindig szellem által járni’. Így ’egyáltalán nem fogunk testi kívánságot véghezvinni’ (Gal 5:16).
16 Bizonyos, hogy ha pornográf anyagokat nézegetünk, nem fogunk ’szellem által járni’. Tehát minden kereszténynek ügyelnie kell rá, hogy ne olvasson, ne nézzen, és ne is hallgasson szexuálisan izgató anyagokat. Isten ’szent embereiként’ ugyanígy az is helytelen lenne, ha ilyesmivel viccelődnénk, vagy magunk között ilyen témákról beszélgetnénk (Ef 5:3, 4). Így szerető Atyánk láthatja, hogy mi tényleg szeretnénk megmenekülni az eljövendő haragtól, és az igazságos új világban élni.
Meneküljetek ’a pénz szeretetétől’!
17–18. Miért kell menekülnünk ’a pénz szeretetétől’?
17 Pál a Timóteusznak írt első levelében olyan alapelvekre világított rá, melyeket azoknak a keresztény rabszolgáknak kellett alkalmazniuk, akik közül néhányan talán anyagi előnyökre számítottak, mert keresztény tulajdonosuk volt. Mások talán ki akarták használni keresztény testvéreiket, hogy önző nyereséghez jussanak. Pál arra figyelmeztetett, hogy senki ne gondolja, hogy „az Isten iránti odaadás [anyagi] nyereségnek eszköze”. A probléma gyökere talán „a pénz szeretete” volt, amely a szegényekre és a gazdagokra egyaránt rossz hatással lehet (1Tim 6:1, 2, 5, 9, 10).
18 Eszedbe jutnak olyan bibliai szereplők, akiknek megromlott az Istennel ápolt kapcsolatuk „a pénz szeretete” miatt, vagy a pénzen megvásárolható nem feltétlenül szükséges dolgok iránti szeretet miatt? (Józs 7:11, 21; 2Kir 5:20, 25–27). Pál erre szólította fel Timóteuszt: „Te azonban, ó, Isten embere, menekülj ezektől a dolgoktól. Törekedj pedig az igazságosságra, az Isten iránti odaadásra, a hitre, a szeretetre, a kitartásra, a szelídségre” (1Tim 6:11). Ezt a tanácsot létfontosságú megszívlelniük mindazoknak, akik szeretnék túlélni a harag eljövendő napját.
’Menekülj a fiatalkorral járó kívánságoktól!’
19. Mire van szüksége minden fiatalnak?
19 (Olvassátok fel: Példabeszédek 22:15.) Egy fiatalt könnyen félrevezethet a szívében lévő bolondság. Ezt a Biblián alapuló fegyelmezés segíthet elkerülni. Sok keresztény fiatal, akinek a szülei nem osztják a hitét, alapelvek után kutat a Bibliában, majd pedig alkalmazza azokat. Mások a gyülekezetben lévő, szellemileg érett keresztények bölcs tanácsaiból merítenek hasznot. Függetlenül attól, hogy ki adja a Biblián alapuló tanácsot, ha megfogadják azt, az már most is, és a jövőben is boldogságot eredményez (Héb 12:8–11).
20. Mi segíthet a fiataloknak menekülni a helytelen vágyak elől?
20 (Olvassátok fel: 2Timóteusz 2:20–22.) Sok fiatal, aki nem részesült megfelelő fegyelmezésben, ostoba viselkedésmódoknak esett áldozatul, amilyen például a versenyszellem, a mohóság, a paráznaság, a pénz szeretete és az élvezetek hajszolása. Ezek ’fiatalkorral járó kívánságokat’ tükröznek, melyekkel kapcsolatban a Biblia arra int minket, hogy meneküljünk tőlük. A menekülés megköveteli, hogy egy keresztény fiatal megóvja magát az egészségtelen befolyásoktól, akárhol bukkanjanak is fel azok. Különösen hasznos az az ihletett tanács, hogy törekedjenek Istennek tetsző tulajdonságokra „azokkal együtt, akik tiszta szívből hívják segítségül az Urat”.
21. Milyen csodálatos ígéretet tett Jézus a juhszerű követőinek?
21 Akár fiatalok vagyunk, akár idősek, azzal, hogy nem hallgatunk azokra az emberekre, akik félre akarnak minket vezetni, kimutatjuk, hogy szeretnénk Jézus juhszerű követői közé tartozni, akik ’elmenekülnek az idegenek hangjától’ (János 10:5). De ahhoz, hogy megmeneküljünk Isten haragjának napján, nem elegendő a káros dolgoktól menekülni. Jó tulajdonságokra is törekednünk kell. A következő cikk hét ilyen tulajdonságot fog megvizsgálni. Jó okunk van arra, hogy áttekintsük ezeket, hiszen Jézus ezt a csodálatos ígéretet teszi: „örök életet adok [a juhaimnak], és soha, semmiképpen nem pusztulnak el, és senki sem fogja kiragadni őket a kezemből” (János 10:28).
Hogyan válaszolnál?
• Mire figyelmeztette Jézus a vallási vezetőket?
• Milyen veszélyes helyzettel néznek szembe milliók napjainkban?
• A bálványimádás mely alattomos formáitól kell menekülnünk?
[Képek a 8–9. oldalon]
Mi jut az eszedbe, ha azt a szót hallod, hogy „menekülés”?