Nehémiás
13 Azon a napon felolvastak+ Mózes könyvéből+ a nép füle hallatára, és megtalálták leírva benne, hogy az ammoniták+ és a moábiták+ nem jöhetnek az igaz Isten gyülekezetébe időtlen időkig,+ 2 mert nem mentek Izrael fiai elé kenyérrel+ és vízzel+, hanem felbérelték ellenük Bálámot+, hogy átkozza meg őket.+ Istenünk azonban az átkot áldásra fordította.+ 3 És történt, hogy amint hallották a törvényt+, kezdték elkülöníteni+ mind az elegy népet Izraeltől.
4 Ezt megelőzően Eliásib+, az Istenünk házának egyik étkezőhelyiségére+ felügyelő pap már rokona volt Tóbiásnak+; 5 és egy nagy étkezőhelyiséget+ készített neki, ahová korábban a gabonafelajánlást,+ a tömjént, a felszerelési tárgyakat, a gabona, az újbor+ és az olaj+ tizedrészét rakták, amelyekre a léviták+, az énekesek és a kapuőrök jogosultak, valamint a papoknak hozott adományt.
6 Amikor mindez történt, nem voltam Jeruzsálemben, hisz Artaxerxésznek+, Babilon királyának harminckettedik+ évében mentem oda a királyhoz, és valamivel később kértem engedélyt a királytól az eltávozásra.+ 7 Majd Jeruzsálembe érkeztem, és felfigyeltem a gonoszságra, amelyet Eliásib+ követett el Tóbiásért+ azáltal, hogy termet készített neki az igaz Isten házának udvarában.+ 8 Ez nagyon rossznak tűnt nekem,+ ezért kihajítottam+ Tóbiás házának minden berendezését az étkezőhelyiségen kívülre. 9 Majd szóltam, és megtisztították+ az étkezőhelyiségeket+, és visszavittem oda az igaz Isten házának felszerelési tárgyait+ a gabonafelajánlással és a tömjénnel együtt.+
10 És megtudtam, hogy a léviták nem kapták meg a nekik járó részt+, így a munkát végző léviták és énekesek szétszéledtek, ki-ki a maga mezejére.+ 11 Korholtam+ hát a helytartókat+, ezt mondva: „Miért lett elhanyagolva az igaz Isten háza?”+ Ezért egybegyűjtöttem és a helyükre állítottam őket. 12 És egész Júda behozta a gabona+, az újbor+ és az olaj+ tizedrészét+ a raktárakba+. 13 Majd Selémiát, a papot, Cádókot, a másolót és a léviták közül való Pedáját kineveztem a raktárak fölé; és az ő felügyeletük alatt volt Hanán, Mattánia+ fiának, Zakkurnak a fia, mert ők hűségeseknek találtattak;+ és rájuk hárult, hogy kiosszák+ testvéreik részét.
14 Emlékezz meg rólam,+ Istenem, ezzel kapcsolatban, és ne töröld el+ szerető-kedvességből fakadó tetteimet, amelyeket Istenem házáért+ és annak őrzése ügyében cselekedtem.
15 Azokban a napokban láttam, hogy Júdában borsajtót taposnak sabbaton+, és gabonahalmokat visznek be, szamarakra+ rakják+ azokat, és bort, szőlőt, fügét+ meg mindenféle terhet, és mindezeket behozzák Jeruzsálembe sabbatnapon;+ és bizonyságot tettem ellenük azon a napon, amelyen árulták az élelmet. 16 A tírusziak+ pedig a városban laktak, és halat meg mindenféle árut+ hoztak be, és kereskedtek sabbaton Júda fiaival Jeruzsálemben. 17 Én ezért korholni kezdtem Júda előkelőit+, és így szóltam hozzájuk: „Micsoda gonoszság ez, amit műveltek, hogy még a sabbatnapot is megszentségtelenítitek? 18 Hát nem így cselekedtek-e ősatyáitok,+ és ezért Istenünk ránk meg erre a városra hozta mindezt a bajt?+ Ti mégis fokozzátok az izzó haragot Izrael ellen, megszentségtelenítve a sabbatot!”+
19 És történt, hogy mihelyt árnyék vetült Jeruzsálem kapuira sabbat előtt, tüstént szóltam, és bezárták az ajtókat.+ Majd meghagytam, hogy ne nyissák ki azokat, míg a sabbat véget nem ér; néhány szolgámat pedig a kapukba állítottam, hogy semmiféle teher ne jöhessen be sabbatnapon.+ 20 Így hát a kereskedők és a mindenféle áruk árusai Jeruzsálemen kívül töltötték az éjszakát egyszer is, másszor is. 21 Majd bizonyságot tettem+ ellenük, és így szóltam hozzájuk: „Miért töltitek az éjszakát a fal előtt? Ha még egyszer ezt teszitek, kezet emelek rátok!”+ Attól fogva nem jöttek sabbaton.
22 Azután megmondtam a lévitáknak+, hogy rendszeresen tisztítsák meg+ magukat, és jöjjenek be, és őrizzék a kapukat+, hogy megszenteljék+ a sabbatnapot. Erről is emlékezz meg+ értem, Istenem, és szánj meg engem szerető-kedvességed bőségében!+
23 Azokban a napokban láttam azokat a zsidókat is, akik asdódi+, ammonita és moábita+ feleségeket fogadtak be+. 24 Fiaik fele asdódi nyelven beszélt; egyik sem tudott zsidóul+, hanem más népek nyelvein beszélt. 25 Én ezért korholtam és átkoztam őket,+ megvertem néhány férfit közülük,+ megtéptem a hajukat, és megeskettem őket Istenre:+ „Ne adjátok lányaitokat fiaiknak, és ne fogadjátok el lányaikat a fiaitok vagy magatok számára!+ 26 Hát nem ezek miatt vétkezett Salamon, Izrael királya?+ Sok nemzet között sem volt olyan király, mint ő;+ szerette őt Istene,+ és királlyá emelte Isten egész Izrael felett. De még őt is bűnbe vitték az idegen feleségek.+ 27 Hát nem hallatlan, hogy elkövetitek mindezt a nagy gonoszságot, és hűtlenül cselekszetek Istenünkkel szemben, azáltal hogy idegen feleségeket fogadtok be?”+
28 Eliásib+ főpap fiának, Jójadának+ egyik fia pedig a horoni+ Szanballat+ veje volt. Ezért elűztem őt magamtól.+
29 Emlékezz meg róluk, Istenem, mert beszennyezték+ a papságot, és a papság meg a léviták+ szövetségét+.
30 És megtisztítottam+ őket mindattól, ami idegen, és feladatot adtam a papoknak meg a lévitáknak, kinek-kinek a maga munkája szerint,+ 31 a fa+ behordása felől is a meghatározott időkben, meg az első érett termés felől.