2Mózes

32 A nép időközben látta, hogy Mózes sokára jön le a hegyről.+ Ezért összegyűlt a nép Áron köré, és ezt mondta neki: „Kelj fel, készíts nekünk istent, aki előttünk jár,+ mert nem tudjuk, mi történt ezzel a Mózessel, a férfival, aki kivezetett minket Egyiptom földjéről.”+ 2 Áron erre ezt mondta nekik: „Szedjétek ki feleségeitek, fiaitok és lányaitok füléből az arany fülbevalókat+, és hozzátok ide nekem.” 3 És az egész nép kiszedte füléből az arany fülbevalókat, és vitte azokat Áronhoz. 4 Ő pedig elvette kezükből az aranyat, vésővel megformálta,+ öntött borjúszobrot készítve belőle.+ Azok pedig ezt mondták: „Ez a te Istened, ó, Izrael, aki kivezetett téged Egyiptom földjéről.”+

5 Amikor Áron ezt meglátta, oltárt épített előtte. Áron végül felkiáltott, és ezt mondta: „Holnap Jehova ünnepe lesz!” 6 Másnap tehát korán felkeltek, és égő felajánlásokat ajánlottak fel, és közösségi áldozatokat mutattak be. A nép utána leült enni és inni. Majd fölkeltek mulatozni.+

7 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: „Menj le, mert néped, melyet kivezettél Egyiptom földjéről, romlottan cselekszik.+ 8 Hamar letértek az útról, amely felől megparancsoltam nekik, hogy azon járjanak.+ Öntött borjúszobrot készítettek maguknak, hajlonganak előtte, és áldoznak neki, ezt mondva: »Ez a te Istened, ó, Izrael, aki kivezetett téged Egyiptom földjéről.«”+ 9 Jehova még ezt mondta Mózesnek: „Elnéztem ezt a népet, és lám, keménynyakú nép.+ 10 Most azért hadd gerjedjen fel haragom ellenük és irtsam ki őket,+ és hadd tegyelek téged nagy nemzetté.”+

11 Mózes pedig igyekezett megenyhíteni Jehovának, az ő Istenének arcát,+ ezt mondva: „Ó, Jehova, miért gerjedne fel haragod+ néped ellen, melyet kihoztál Egyiptom földjéről nagy hatalommal és erős kézzel? 12 Miért mondják az egyiptomiak:+ »Gonosz szándékkal vitte ki őket, hogy megölje a hegyekben, és kiirtsa őket a föld színéről.«+ Múljék el lángoló haragod,+ és gondold meg magad+ a népeddel szembeni rosszat illetően. 13 Emlékezz Ábrahámra, Izsákra és Izraelre, a te szolgáidra, akiknek megesküdtél önmagadra,+ ezt mondva nekik: »Megsokasítom a ti magotokat, mint az egek csillagait,+ és a ti magotoknak+ adom mindazt a földet, amelyet kijelöltem, hogy birtokba vegyék azt időtlen időkig.«”+

14 Jehova pedig meggondolta magát a rosszat illetően, amiről beszélt, hogy megteszi népével.+

15 Mózes utána megfordult, és lement a hegyről+ a Bizonyság két táblájával+ a kezében, a táblákkal, amelyeknek mindkét oldalára írva volt. Egyik és másik oldalon is írva volt rájuk. 16 A táblákat Isten készítette, és az írás Isten írása volt, a táblákra vésve.+ 17 Józsué meghallotta a nép lármázását, mivel kiabáltak, és ezt mondta Mózesnek: „Csatazaj+ van a táborban.” 18 De ő így felelt:

19 Mózes amint a tábor közelébe ért, és meglátta a borjút+, és hogy táncolnak, haragra gyúlt, és azon nyomban elhajította kezéből a táblákat, és összezúzta a hegy lábánál.+ 20 Majd fogta a borjút, melyet készítettek, elégette tűzben, porrá zúzta,+ utána pedig a víz+ színére szórta, s megitatta azt Izrael fiaival.+ 21 Mózes azután ezt kérdezte Árontól: „Mit tett veled ez a nép, hogy ily nagy bűnt hoztál rá?” 22 Áron erre így felelt: „Ne gerjedjen fel uram haragja. Te magad is jól ismered a népet, hogy hajlik a rosszra.+ 23 Azt mondták nekem: »Készíts nekünk istent, aki előttünk jár,+ mert nem tudjuk, mi történt ezzel a Mózessel, a férfival, aki kivezetett minket Egyiptom földjéről.« 24 Erre én ezt mondtam nekik: »Kinek van aranya? Az szedje le magáról, és adja nekem.« Én pedig a tűzbe vetettem, és ez a borjú lett belőle.”

25 Mózes látta, hogy a nép féktelenné vált, mert Áron engedte, hogy féktelenné váljon,+ ellenségeik csúfjára.+ 26 Ekkor Mózes megállt a tábor kapujában, és ezt mondta: „Ki van Jehova oldalán? Ide hozzám!”+ És Lévi valamennyi fia kezdett mellé gyülekezni. 27 Ekkor ezt mondta nekik: „Így szól Jehova, Izrael Istene: »Kösse mindegyikőtök a kardját az oldalára. Járjátok be a tábort keresztül-kasul, egyik kaputól a másikig, és ölje meg ki-ki az ő testvérét, ki-ki az ő felebarátját és ki-ki a hozzá közel állókat.«”+ 28 És Lévi+ fiai megtették, amit Mózes mondott, úgyhogy azon a napon a népből mintegy háromezer ember esett el. 29 És Mózes így folytatta: „Töltsétek meg kezeteket ma hatalommal* Jehováért,+ azért, mert közületek mindenki az ő fia és testvére ellen van,+ és azért, hogy megáldjon ma titeket.”+

30 Mózes másnap ezt mondta a népnek: „Ti bizony nagy bűnt követtetek el.+ Most pedig felmegyek Jehovához, talán engesztelést szerezhetek bűnötökért.”+ 31 Mózes tehát visszatért Jehovához, és ezt mondta: „Ó, jaj! Ez a nép nagy bűnt követett el, mert aranyistent készített magának!+ 32 Most pedig bocsásd meg bűnüket,+ s ha nem teszed, kérlek, törölj ki+ a könyvedből+, melyet írtál.” 33 Jehova azonban ezt mondta Mózesnek: „Aki vétkezett ellenem, azt fogom kitörölni a könyvemből.+ 34 Most pedig menj, és vezesd a népet, ahova mondtam neked. Íme, az én angyalom előtted fog menni,+ és azon a napon, amikor büntetést hozok, bizony megbüntetem őket a bűnükért.”+ 35 És Jehova csapással sújtotta a népet, amiért a borjút készítették, melyet Áron készített el.+