Ézsaiás
8 És Jehova így szólt hozzám: „Végy egy nagy táblát,+ és írd rá a halandó ember íróvesszejével: »Máher-Sálál-Hás-Báz.« 2 És hadd legyen bizonyságom+ megbízható tanúk által,+ Uriás pap+ és Zakariás, Jeberekiás fia által.”
3 Ezután bementem a prófétanőhöz, és ő teherbe esett, és idővel fiút szült.+ Jehova akkor ezt mondta nekem: „A Máher-Sálál-Hás-Báz nevet add neki, 4 mert mielőtt a fiú így tudna szólni:+ »Apám!« és: »Anyám!«, Damaszkusz gazdagsága és Szamária zsákmánya elvitetik Asszíria királya elé.”+
5 És Jehova tovább is beszélt hozzám, és ezt mondta: 6 „Mivel ez a nép megvetette+ Siloah szelíden folydogáló vizeit,+ és Recinnek meg Remália fiának+ örülnek ujjongva+, 7 ezért íme, Jehova fölhozza rájuk+ a Folyónak+ hatalmas és sok vizét, Asszíria királyát+ és egész dicsőségét.+ Mindenütt kilép medréből, és túlmegy minden partján, 8 és átvonul Júdán. Áradni fog és átmegy,+ nyakig ér majd.+ Kiterjesztett szárnyaival+ ellepi országod szélességét, ó, Immánuel+!”
9 Ártsatok csak, ó, népek, és törjetek darabokra! Figyeljetek fületekkel mind, a föld messzi vidékein!+ Övezzétek fel magatokat,+ és törjetek darabokra!+ Övezzétek fel magatokat, és törjetek darabokra! 10 Szőjetek csak tervet, úgyis meghiúsul!+ Szóljatok csak szót, úgysem áll meg, mert Isten velünk van!+ 11 Jehova ugyanis így szólt hozzám kezének erejével, hogy elfordítson attól, hogy ennek a népnek az útján járjak, és ezt mondta: 12 „Ne mondjátok, hogy »összeesküvés!« mindarról, amiről e nép azt mondogatja, hogy »összeesküvés!«,+ és ne féljetek attól, amitől ők félnek, és ne remegjetek amiatt.+ 13 A seregek Jehováját, őt tartsátok szentnek,+ őt féljétek,+ és őmiatta remegjetek.”+
14 Szent hely lesz ő,+ de megütközés köve és botlásnak sziklája+ is Izrael mindkét házának, kelepce és csapda Jeruzsálem lakosainak.+ 15 Bizony sokan megbotlanak közülük, és elesnek, összetörnek, csapdába esnek és megfogatnak.+
16 Göngyöld össze a bizonyságot,+ tegyél pecsétet a törvényre a tanítványaim között!+ 17 Én pedig várakozni fogok Jehovára,+ aki elrejti arcát Jákob háza elől,+ és őbenne reménykedem.+
18 Íme, én és a gyermekek, akiket Jehova adott nekem,+ jelek+ és csodák vagyunk Izraelben a seregek Jehovájától, aki a Sion hegyén lakik.+
19 És ha azt mondanák nektek: „Forduljunk a spiritiszta szellemidézőkhöz+ vagy azokhoz, akikben jövendőmondó szellem van, akik csipognak+ és kijelentéseket mormognak”, hát nem Istenéhez kell fordulnia a népnek?+ A halottakhoz kell fordulni az élőkért?+ 20 A törvényhez és a bizonysághoz+!
Valóban e szerint az állítás szerint beszélnek azok,+ akikre nem ragyog rá a hajnal.+ 21 Nagyon szorongatottan és éhesen+ járja majd ki-ki az országot, és mivel éhes és felháborodik, átkozni fogja királyát és Istenét,+ és csak néz fölfelé. 22 A földre tekint, és íme, nyomorúság és sötétség,+ homály, nehéz idők és ború; semmi fény!+