1Krónikák
29 Dávid király akkor így szólt az egész gyülekezethez: „Salamon fiam, akit Isten kiválasztott,+ fiatal és tapasztalatlan,+ a munka pedig nagy, mert nem embernek készül a templom*, hanem Jehova Istennek.+ 2 Fáradságot nem kímélve készítettem elő Istenem házához az aranyat az aranymunkához, az ezüstöt az ezüstmunkához, a rezet a rézmunkához, a vasat a vasmunkához,+ a fát+ a famunkához, ónixköveket, habarcsba való köveket, mozaikkövecskéket, mindenféle drágakövet, és alabástromkövet is bőségesen. 3 És mivel örömömet lelem Istenem házában,+ odaadom Istenem házának a saját kincseimet is,+ aranyat meg ezüstöt, mindazon felül, amit már előkészítettem a szent ház számára, 4 beleértve 3000 talentum* aranyat Ofírból+ és 7000 talentum finomított ezüstöt a helyiségek* falainak bevonására, 5 aranyat az aranymunkához, ezüstöt az ezüstmunkához és a mesteremberek minden munkájához. Ki ajánlkozik önként, hogy ajándékot hozzon ma Jehovának?+”
6 Erre a nemzetségek fejedelmei, Izrael törzseinek fejedelmei, az ezred- meg a századparancsnokok+ és a király dolgainak felügyelői+ önként ajánlkoztak. 7 5000 talentum aranyat, 10 000 dárikot*, 10 000 talentum ezüstöt, 18 000 talentum rezet és 100 000 talentum vasat adtak az igaz Isten házánál végzett szolgálatra. 8 Akiknek értékes köveik voltak, odaadták azokat Jehova házának kincstárába, a gersonita+ Jéhiel+ felügyelete alá. 9 A nép pedig nagy örömmel adott önkéntes adományokat, mert teljes szívből adták ezeket Jehovának,+ és Dávid király is nagyon örült.
10 Aztán Dávid dicsőítette Jehovát az egész gyülekezet előtt. Ezt mondta: „Dicsőség neked, ó, Jehova, ősapánknak, Izraelnek Istene, egy örökkévalóságon át*! 11 Tiéd, ó, Jehova, a nagyság+, a hatalom+, a szépség, a pompa és a méltóság,+ mert minden a tiéd, ami az égben és a földön van!+ Tiéd a királyság, ó, Jehova!+ Te vagy az, aki felmagasztalod magadat mindenek fölé! 12 Tőled ered a gazdagság és a dicsőség,+ és te uralkodsz minden felett.+ Erő+ és hatalom+ van kezedben, és te teszel naggyá+ és erőssé mindenkit.+ 13 Most azért, ó, Istenünk, hálát adunk neked, és dicsérjük csodálatos nevedet!
14 Mert ugyan ki vagyok én, és mi az én népem, hogy ilyen önkéntes adományokat tudnánk adni neked? Hisz tőled van minden, és amit adunk neked, az tőled származik. 15 Mert idegen országból jött lakosok vagyunk előtted, és telepesek, miként ősapáink is mindnyájan.+ Napjaink olyanok e földön, mint az árnyék,+ és nincsen remény. 16 Ó, Jehova Istenünk! Mindaz a gazdagság, melyet előkészítettünk, hogy házat építsünk neked és szent neved tiszteletére, tőled van, és mind a tiéd! 17 Jól tudom, ó, Istenem, hogy te a szíveket vizsgálod,+ és a feddhetetlenségben* gyönyörködsz.+ Én szívem egyenességében*, önként ajánlottam fel mindezeket, és most nagy öröm tölt el, mivel látom, hogy az itt levő néped önkéntes adományokat ad neked. 18 Ó, Jehova, ősapáinknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Izraelnek Istene! Segíts népednek, hogy továbbra is ilyen készséges legyen, és teljes szívével szolgáljon téged!+ 19 És add, hogy Salamon fiam teljes szívével+ megtartsa a te parancsolataidat,+ emlékeztetőidet és rendelkezéseidet. Segíts neki, hogy megtegye mindezeket, és felépítse a templomot*, amihez előkészületeket tettem.+”
20 Dávid azután így szólt az egész gyülekezethez: „Dicsőítsétek Jehovát, a ti Isteneteket!” Erre az egész gyülekezet dicsőítette Jehovát, ősapáik Istenét. Mélyen meghajoltak és leborultak Jehova előtt és a király előtt. 21 Másnap áldozatokat mutattak be Jehovának, és égőáldozatokat+ vittek Jehova elé: 1000 fiatal bikát, 1000 kost, 1000 hím bárányt és italáldozatokat;+ rengeteg áldozatot mutattak be egész Izraelért.+ 22 Azon a napon nagy örömmel ettek és ittak Jehova színe előtt,+ és másodszor is királlyá tették Dávid fiát, Salamont, és felkenték őt Jehova előtt vezetőnek,+ és Cádókot is papnak.+ 23 Salamon pedig leült Jehova trónjára+ királyként apja, Dávid helyett, és sikeres volt; minden izraelita engedelmeskedett neki. 24 Minden fejedelem+ és kiemelkedő harcos+, sőt Dávid király valamennyi fia+ is mind alávetette magát Salamon királynak. 25 Jehova rendkívül naggyá tette Salamont egész Izrael előtt, és olyan királyi dicsőséggel ruházta fel, amilyen egyetlen királynak sem volt őelőtte Izrael felett.+
26 Dávid, Isai fia egész Izrael felett uralkodott, 27 és 40 évig volt uralmon Izrael felett. Hebronban 7 évig,+ Jeruzsálemben pedig 33 évig uralkodott.+ 28 Egy hosszú és megelégedést nyújtó élet után*+ gazdagságban és dicsőségben halt meg, és a fia, Salamon lett a király utána.+ 29 Dávid király története pedig az elejétől a végéig meg van írva Sámuelnek, a látónak, Nátán+ prófétának és Gádnak+, a látnoknak az írásaiban, 30 csakúgy, mint egész uralma és hatalmas tettei, meg azok az események, melyeknek ő, Izrael és az összes környező királyság a részese volt.