Ezékiel
13 És Jehova ismét szólt hozzám: 2 „Embernek fia! Prófétálj Izrael prófétái ellen,+ és mondd meg azoknak, akik saját próféciákat találnak ki*:+ »Halljátok meg Jehova szavát! 3 Így szól a legfőbb Úr, Jehova: ’Jaj az ostoba prófétáknak, akik a saját elgondolásaikat* követik, noha semmilyen látomást sem láttak!+ 4 Ó, Izrael, olyanok lettek prófétáid, mint a rókák a romok közt! 5 Nem fogtok fölmenni a kőfalak repedéseihez, hogy helyreállítsátok azokat Izrael népe érdekében,+ és így Izrael megállhasson a harcban Jehova napján+.’ 6 ’Hamis látomásokat láttak, és hazugságot jövendöltek, akik azt mondogatják, hogy „ez Jehova kijelentése”, holott Jehova nem küldte őket; ők mégis várják a szavuk beteljesedését.+ 7 Hát nem hamis látomást láttatok, és hazugságot jövendöltetek, amikor azt mondtátok, hogy „ez Jehova kijelentése”, holott én semmit sem szóltam?’«
8 »Ezért ezt mondja a legfőbb Úr, Jehova: ’„Mivel hazugságot beszéltetek, és hamisak a látomásaitok, én ellenetek vagyok” – ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése.’+ 9 Fölemelem kezemet azok ellen a próféták ellen, akiknek a látomásai hamisak, és hazugságot jövendölnek.+ Nem maradnak meg népem között, akikben megbízom, nem íratnak be Izrael népének jegyzékébe, és nem térnek vissza Izrael földjére. És megtudjátok, hogy én vagyok a legfőbb Úr, Jehova.+ 10 Mindez azért, mert félrevezették népemet, ezt mondva: ’Béke van!’, holott nincs béke.+ Amikor vékony válaszfal épül, mésszel vakolják be.*«+
11 Mondd meg a mésszel vakolóknak, hogy a fal le fog omlani. Szakadni fog az eső, jégdarabok* fognak hullani, és hatalmas szélviharok döntik le+. 12 És amikor a fal leomlik, ezt kérdezik majd tőletek: »Hol a bevonat, amellyel vakoltatok?«+
13 Ezért így szól a legfőbb Úr, Jehova: »Hatalmas szélviharokat támasztok felindulásomban, szakadó esőt küldök haragomban, és jégdarabokat pusztító dühömben. 14 Lerombolom a falat, amelyet mésszel vakoltatok be. A földdel teszem egyenlővé, és feltárul az alapja. Amikor a város elesik, elpusztultok benne; és megtudjátok, hogy én vagyok Jehova.«
15 »Amikor szabadjára engedem dühömet a falon, és azokon, akik bevakolták mésszel, így szólok majd hozzátok: ’A fal és bevakolói nincsenek többé.+ 16 Izrael prófétái sincsenek többé, akik Jeruzsálemnek prófétálnak, és a békéjéről szóló látomásokat látnak, holott nincs béke+’« – ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése.
17 Te pedig, embernek fia, fordítsd arcodat néped lányai ellen, akik saját próféciákat találnak ki, és prófétálj ellenük! 18 Ezt mondd: »Így szól a legfőbb Úr, Jehova: ’Jaj azoknak az asszonyoknak, akik szalagokat varrnak össze minden karra,* és fátylat készítenek mindenféle termetű ember fejére, hogy emberekre* vadásszanak! Hát az én népemre* vadásztok, miközben a saját életeteket* próbáljátok megőrizni? 19 Meg fogtok-e szentségteleníteni népem előtt egy marék árpáért és egy falat kenyérért,+ megölve azokat*, akiknek nem kellene meghalniuk, és életben tartva azokat*, akiknek nem kellene élniük, mégpedig a hazugságaitokkal, amelyeket népem meghallgat?+’«
20 Ezért így szól a legfőbb Úr, Jehova: »Én ellene vagyok szalagjaitoknak, ó, asszonyok, amelyekkel elejtitek az embereket*, mintha madarak volnának. Leszakítom azokat karotokról, és elengedem azokat, akiket elejtetek, mint a madarakat. 21 Elszakítom fátylaitokat, és kiszabadítom népemet kezetekből, és nem lesznek többé vadászzsákmány nektek; és megtudjátok, hogy én vagyok Jehova.+ 22 Mert elcsüggesztettétek az igazságost a hazugságotokkal,+ holott én nem okoztam neki gyötrelmet*, és támogattátok a gonoszt,*+ nehogy felhagyjon gonoszságával, és életben maradjon.+ 23 Ezért nem fogtok többé hamis látomásokat látni, ti asszonyok, és nem jósolgattok többé.+ Kiszabadítom népemet kezetekből, és megtudjátok, hogy én vagyok Jehova.«”