Lukács

4 Jézus aztán a szent szellemtől áthatva elment a Jordántól, és a szellem vezette őt a pusztában+ 2 40 napig, és eközben az Ördög kísértette őt.+ És nem evett semmit azokban a napokban, úgyhogy a végére megéhezett. 3 Az Ördög ekkor ezt mondta neki: „Ha Isten fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljon kenyérré.” 4 De Jézus így felelt neki: „Meg van írva: »Ne csak kenyérrel éljen az ember.«”+

5 Erre az Ördög felvitte őt egy magas helyre, és egy szempillantás alatt megmutatta neki a lakott föld összes királyságát.+ 6 Ezután ezt mondta neki az Ördög: „Neked adom mindezt a hatalmat és ezek dicsőségét, mert én kaptam meg,+ és annak adom, akinek csak akarom.+ 7 Ha tehát imádsz engem, mind a tiéd lesz.” 8 Jézus így válaszolt neki: „Meg van írva: »Jehovát, a te Istenedet imádd, és egyedül neki végezz szent szolgálatot*.«”+

9 Ezután Jeruzsálembe vitte őt, odaállította a templom tetőpárkányára, és ezt mondta neki: „Ha Isten fia vagy, vesd le magadat innen,+ 10 mert meg van írva: »Parancsot ad az angyalainak, hogy megóvjanak téged«, 11 és »a tenyerükön fognak hordozni, hogy kőbe ne üsd a lábadat«.”+ 12 Jézus így válaszolt neki: „Meg van írva: »Ne tedd próbára Jehovát, a te Istenedet.«”+ 13 Így hát az Ördög felhagyott azzal, hogy Jézust kísértse, és elment tőle, egy másik alkalmas időre várva.+

14 Jézus pedig visszatért Galileába a szellem erejével.+ És kedvező hír terjedt el róla szerte az egész környéken. 15 Tanítani is kezdett a zsinagógáikban, és mindenki tisztelte őt.

16 Ezután Názáretbe ment,+ ahol nevelkedett, és ahogy sabbatnapon szokása volt, bement a zsinagógába+, és felállt olvasni. 17 Átnyújtották neki Ézsaiás próféta tekercsét, ő pedig szétbontotta a tekercset, és megkereste azt a helyet, ahol ez volt megírva: 18 „Jehova szelleme van rajtam, mert felkent, hogy jó hírt hirdessek a szegényeknek. Elküldött, hogy szabadságot hirdessek a foglyoknak, a vakoknak pedig azt, hogy visszanyerik a látásukat. Továbbá elküldött, hogy szabadon engedjem a megtörteket,+ 19 és hogy hirdessem a Jehovának elfogadható évet.”+ 20 Azzal összegöngyölítette a tekercset, visszaadta a szolgának, és leült. A zsinagógában pedig mindenkinek a szeme fürkészőn rászegeződött. 21 Akkor így szólt hozzájuk: „Ma teljesedett be ez az írás, amelyet az imént hallottatok*.”+

22 És mindannyian kezdtek kedvezően nyilatkozni róla, elálmélkodtak megnyerő szavain,+ és ezt mondogatták: „Hát nem Józsefnek a fia ez?”+ 23 Ekkor így szólt hozzájuk: „Kétségtelenül ezt a mondást fogjátok alkalmazni rám: »Orvos, gyógyítsd meg magad! Hallottuk, hogy miket tettél Kapernaumban. Tedd meg hát itt, a hazádban is azokat!«”+ 24 Ezért ezt mondta: „Higgyétek el, hogy egyetlen prófétát sem fogadnak el a hazájában.+ 25 Például biztosak lehettek benne, hogy sok özvegy volt Izraelben Illés napjaiban, amikor három évig és hat hónapig nem esett az eső, és nagy éhínség lett azon a földön.+ 26 Ám Isten azok közül egyikhez sem küldte el Illést, csak a Szidón földjén levő Sareptába, egy özvegyhez.+ 27 Ugyanígy sok leprás volt Izraelben Elizeus próféta idejében, ám egyikük sem tisztult meg, csak a szíriai Naámán.”+ 28 Ekkor mindannyian, akik hallották ezeket a zsinagógában, haragra gerjedtek,+ 29 felkeltek, kiűzték őt a városon kívülre, és elvezették annak a hegynek* a kiugró szélére, amelyre a városuk épült, hogy letaszítsák. 30 Ő azonban átment közöttük, és folytatta útját.+

31 Aztán lement Kapernaumba, Galilea egyik városába. Tanította őket sabbaton,+ 32 és ámultak a tanítási módján,+ mert hatalommal beszélt. 33 A zsinagógában pedig volt egy ember, akiben démon, tisztátalan szellem volt, és ezt kiabálta:+ 34 „Ah! Mit akarsz tőlünk, názáreti Jézus+? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Pontosan tudom, ki vagy: az Isten szentje!”+ 35 Jézus azonban ráparancsolt: „Hallgass, és menj ki belőle!” Akkor a démon, középre dobva a férfit, kiment belőle, de nem tett kárt benne. 36 Ekkor mindannyian megdöbbentek, és ezt mondták egymásnak: „Miféle beszéd ez? Hiszen hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan szellemeknek, és azok ki is mennek.” 37 A róla szóló hír pedig eljutott a környék minden szegletébe.+

38 Miután kiment a zsinagógából, betért Simon otthonába. Simon anyósát pedig magas láz gyötörte, és kérték Jézust, hogy segítsen rajta.+ 39 Akkor fölé hajolt, és megszüntette a lázát*. Az asszony nyomban fel is kelt, és kiszolgálta őket.

40 Napnyugtakor pedig mindazok, akiknek különféle bajokban szenvedő betegeik voltak, odavitték őket hozzá. Rájuk téve a kezét, meggyógyította mindegyiküket.+ 41 Sokakból démonok is kimentek, és ezt kiáltozták: „Te vagy az Isten Fia!”+ De ő rájuk parancsolt, és nem engedte őket beszélni,+ mert azok tudták, hogy ő a Krisztus.+

42 Hajnalban azonban elvonult egy elhagyatott helyre.+ Ám a sokaság keresni kezdte, és eljutottak oda, ahol ő volt, és megpróbálták rávenni, hogy maradjon. 43 Ő azonban így szólt hozzájuk: „Más városoknak is hirdetnem kell az Isten királyságáról szóló jó hírt, mert Isten ezért küldött el.”+ 44 Így hát Júdea zsinagógáiban folytatta a prédikálást.