4Mózes
17 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: 2 „Beszélj az izraelitákkal, és vegyél egy vesszőt minden nemzetségtől, minden nemzetségfőtől+, összesen 12-t, és írd fel mindegyikük nevét a saját vesszejére. 3 Áron nevét Lévi vesszejére írd fel, mert nemzetségfőnként egy vessző van. 4 Tedd azokat a találkozás sátrában a szövetségláda*+ elé, ahol meg szoktam jelenni nektek.+ 5 Amelyik férfit kiválasztom,+ annak a vesszeje kirügyezik, és véget vetek annak, hogy az izraeliták ellenem+ és ellenetek+ is zúgolódjanak.”
6 Mózes tehát beszélt az izraelitákkal, és minden nemzetségfő adott neki egy vesszőt, összesen 12-t adtak. Áron vesszeje is köztük volt. 7 Mózes ekkor letette a vesszőket Jehova elé a sátorban, ahol a szövetségláda volt*.
8 Másnap, amikor Mózes bement a sátorba, ahol a szövetségláda volt,* látta, hogy Áronnak, vagyis Lévi háznépének a vesszeje kirügyezett, virágba borult, és érett mandula volt rajta. 9 Mózes ekkor kivitte az összes vesszőt Jehova elől az izraelitákhoz. Ők megnézték, és mindenki elvette a saját vesszejét.
10 Jehova azután ezt mondta Mózesnek: „Tedd vissza Áron vesszejét+ a szövetségláda* elé. A vesszőt meg kell őrizni, hogy arra emlékeztesse+ a lázadókat+, hogy ne zúgolódjanak tovább ellenem, és meg ne haljanak.” 11 Mózes rögtön úgy tett, ahogy Jehova parancsolta neki. Pontosan úgy tett.
12 Az izraeliták ekkor ezt mondták Mózesnek: „Meg fogunk halni! Most biztos meghalunk! Mindannyian meghalunk! 13 Aki Jehova hajlékának a közelébe megy, meg fog halni!+ Hát így kell hogy véget érjen az életünk?!”+