1Mózes
12 Jehova ezt mondta Ábrámnak: „Menj ki a földedről, rokonaid közül és apádnak házából arra a földre, amelyet mutatok neked.+ 2 Nagy nemzetté teszlek, megáldalak, és naggyá teszem a nevedet. Áldására leszel másoknak.+ 3 Megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, azt én is megátkozom,+ és a föld minden családja áldást nyer általad.+”
4 Ekkor Ábrám elindult, pontosan úgy, ahogyan Jehova mondta neki, és vele ment Lót is. Ábrám 75 éves volt, amikor elhagyta Háránt.+ 5 Elindult Kánaán földjére+ Száraival, a feleségével,+ és Lóttal, testvérének a fiával,+ és mindenükkel, amit gyűjtöttek,+ valamint azokkal a szolgákkal*, akik velük voltak Háránban. Amikor megérkeztek Kánaán földjére, 6 Ábrám elment egészen Sikemig+, Móré nagy fáinak+ a környékére. Akkoriban kánaániták laktak azon a földön. 7 Jehova pedig megjelent Ábrámnak, és ezt mondta: „A te utódodnak*+ adom ezt a földet.”+ Ő pedig oltárt épített ott Jehovának, aki megjelent neki. 8 Később onnan a Bételtől+ keletre lévő hegyek közé ment, és sátrat vert. Bétel tőle nyugatra volt, Ai+ pedig keletre. Ott oltárt épített Jehovának,+ és dicsőítette Jehova nevét.+ 9 Ábrám azután tábort bontott, majd a Negeb+ felé ment. Közben több helyen is letáborozott.
10 Ekkor éhínség támadt Kánaán földjén, és Ábrám lement Egyiptomba, hogy egy ideig ott lakjon*,+ ugyanis nagyon súlyos volt az éhínség azon a földön.+ 11 Mielőtt bement Egyiptomba, ezt mondta Szárainak, a feleségének: „Figyelj rám, kérlek! Te szép asszony vagy.+ 12 Ha az egyiptomiak meglátnak, azt fogják mondani: »Ez a felesége.« És megölnek engem, téged viszont életben hagynak. 13 Kérlek, mondd, hogy a húgom vagy, hogy jól menjen a sorom, és hogy életben maradjak*!+”
14 És amikor Ábrám bement Egyiptomba, az egyiptomiak felfigyeltek rá, hogy az asszony nagyon szép. 15 A fáraó főemberei is látták őt, és dicsérni kezdték a fáraó előtt, úgyhogy a fáraó házába vitték az asszonyt. 16 És a fáraó jól bánt az asszony miatt Ábrámmal, és Ábrámnak lettek juhai, marhái, szamarai, szolgái, szolgálólányai és tevéi.+ 17 Jehova ekkor súlyos csapásokkal sújtotta a fáraót és a háznépét Szárai, Ábrám felesége+ miatt. 18 A fáraó ezért hívatta Ábrámot, és ezt mondta: „Mit tettél velem? Miért nem mondtad meg, hogy ő a feleséged? 19 Miért mondtad: »Ő a húgom.«+ Ezért akartam feleségül venni. Itt van a feleséged. Fogd és menj!” 20 És a fáraó parancsot adott az embereinek, hogy küldjék el őt a feleségével és mindenével együtt, amije csak volt.+