1Sámuel

30 Mire Dávid és az emberei harmadnap Ciklágba+ értek, az amálekiták+ betörtek a déli vidékre* és Ciklágba. Megtámadták és lángba borították Ciklágot. 2 Fogságba vitték az asszonyokat+, és mindenkit, aki ott volt, a legkisebbtől a legnagyobbig. Senkit sem öltek meg, de elvitték őket, és folytatták útjukat. 3 Amikor Dávid és az emberei odaértek a városhoz, látták, hogy fel van égetve, és hogy feleségeik, fiaik és lányaik fogságba kerültek. 4 Ezért hát Dávid és a vele levő férfiak hangosan sírni kezdtek, egészen addig, hogy már erejük sem volt a síráshoz. 5 Fogságba került Dávid két felesége is: a jezréeli Ahinoám, és Abigail, a kármeli Nábál özvegye.+ 6 Dávid nagyon szorult helyzetbe jutott, mert a férfiak arról beszéltek, hogy megkövezik őt, ugyanis minden férfi* elkeseredett amiatt, hogy elveszítette a fiait és a lányait. De Dávid megerősítette magát Istene, Jehova által.+

7 Dávid így szólt Abjátár+ paphoz, Ahimélek fiához: „Kérlek, hozd ide az efódot.”+ Abjátár pedig odavitte Dávidhoz az efódot. 8 Dávid akkor megkérdezte Jehovát:+ „Üldözőbe vegyem ezt a rablócsapatot? Utolérem őket?” Ő erre ezt mondta neki: „Vedd üldözőbe, mert biztosan utoléred őket, és szabadítást szerzel+.”

9 Dávid rögtön útnak indult azzal a 600 emberrel+, aki vele volt, és elmentek egészen a Bésor völgyéig, ahol a férfiak egy része hátramaradt. 10 Dávid folytatta az üldözést 400 emberrel, de 200 férfi, aki túl fáradt volt ahhoz, hogy átkeljen a Bésor völgyén, hátramaradt.+

11 Találtak egy egyiptomi embert a mezőn, és elvitték Dávidhoz. Adtak neki ételt, hogy egyen, és vizet, hogy igyon, 12 meg egy szelet aszaltfüge-lepényt és két mazsolalepényt. Miután evett, visszanyerte az erejét,* ugyanis nem evett ételt, és vizet sem ivott három nap és három éjjel. 13 Dávid akkor megkérdezte tőle: „Kinek a szolgája vagy, és honnan jöttél?” Mire ő ezt mondta: „Egyiptomi szolga vagyok, egy amálekita férfi rabszolgája, de elhagyott a gazdám, mert három nappal ezelőtt megbetegedtem. 14 Mi törtünk be a kereteusok+ déli* vidékére, Júda területére és Káleb+ déli* vidékére, Ciklágot pedig felgyújtottuk.” 15 Dávid erre így szólt hozzá: „Elvezetsz engem ahhoz a rablócsapathoz?” Ő így válaszolt: „Ha megesküszöl nekem Istenre, hogy nem ölsz meg, és nem adsz át a gazdámnak, akkor elvezetlek ahhoz a rablócsapathoz.”

16 Így hát elvezette Dávidot arra a vidékre, ahol ők már szétszóródtak, és ettek-ittak, ünnepeltek, mivel nagyon nagy zsákmányt szereztek a filiszteusok földjéről és Júda földjéről. 17 Dávid aztán virradattól egészen másnap estig vágta őket. Egyetlen ember sem menekült meg,+ kivéve 400 férfit, akik tevére ülve elmenekültek. 18 Dávid mindent visszaszerzett, amit az amálekiták elvittek.+ A két feleségét is megmentette. 19 Semmijük sem hiányzott a legkisebbtől a legnagyobbig. Kiszabadították a fiaikat, a lányaikat, és visszaszerezték a zsákmányt.+ Dávid visszaszerezte mindazt, amit elvettek tőlük. 20 Továbbá elvitte mind a nyájakat meg a csordákat, és ezeket a saját háziállataik előtt hajtották. Ezt mondták: „Ez Dávid zsákmánya.”

21 Aztán Dávid eljutott ahhoz a 200 emberhez, akik túl fáradtak voltak ahhoz, hogy vele tartsanak, és akik hátramaradtak a Bésor völgyénél.+ Ezek most kijöttek Dávid elé, és a vele levő nép elé. Amikor Dávid odaért hozzájuk, megkérdezte tőlük, hogy vannak. 22 De a Dáviddal tartók közül a rossz és semmirekellő emberek ezt mondták: „Mivel ők nem jöttek velünk, semmit sem adunk nekik a zsákmányból, amit visszaszereztünk. Csak a feleségeiket és a fiaikat kapják vissza, aztán menjenek.” 23 Dávid azonban ezt mondta: „Testvéreim, nem szabad így tennetek azzal, amit Jehova adott nekünk. Ő megvédett bennünket, és segített, hogy legyőzzük a rablócsapatot, amely ránk támadt.+ 24 Ugyan ki fog egyetérteni veletek ebben? Ugyanakkora rész jár annak, aki kivonult a csatába, mint annak, aki a holminál maradt+. Mindenki ugyanúgy megkapja a részét.+” 25 Dávid rendelkezéssé és szokássá tette ezt Izrael számára, és így van ez attól a naptól fogva mind a mai napig.

26 Amikor Dávid visszatért Ciklágba, a zsákmány egy részét elküldte Júda véneinek, akik a barátai voltak, ezzel az üzenettel: „Ez ajándék* nektek a Jehova ellenségeitől szerzett zsákmányból.” 27 Elküldte azoknak, akik Bételben+ voltak, a Negebben* levő rámótiaknak, a jattiriaknak,+ 28 az Aróerben levőknek, a szifmótiaknak, az Estemoában+ levőknek, 29 a rákáliaknak, a jerahméeliták+ városaiban levőknek, a keniták+ városaiban levőknek, 30 a hormaiaknak,+ a Bór-Asánban levőknek, az atákiaknak, 31 a hebroniaknak,+ és mindazon helyek lakóinak, ahol Dávid gyakran megfordult az embereivel.