1. rész

Tudomány — Az emberiség folyamatos igazságkeresése

„MEGISMERITEK az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket” (János 8:32). E gyakran idézett bölcs szavakat egy olyan férfi mondta, akit milliók tekintenek a legnagyobb embernek, aki valaha élt.a Noha a szónok vallási igazságokra utalt, az igazság bizonyos tekintetben az élet minden területén szabaddokká teheti az embereket.

A tudományos igazság például megszabadította az embereket számos olyan hamis elmélettől, mint hogy a Föld lapos, hogy a Föld a világegyetem középpontja, hogy a meleg egy hőanyagnak nevezett gáz, hogy a szennyezett levegő járványokat okoz, és hogy az atom az anyag legkisebb része. A tudományos igazságok gyakorlati alkalmazása az iparban, valamint a hírközlés és a szállítás területén energiapocsékoló munkától és bizonyos mértékig az idő és a távolság korlátaitól szabadította meg az embereket. A tudományos igazságok alkalmazása a betegségek megelőzésében és a gyógyászatban segített az embereknek megszabadulni a korai haláltól vagy a betegségektől való halálos félelemtől.

A tudomány — mit foglal magában?

A The World Book Encyclopedia szerint „a tudomány az emberi ismeretek azon széles területét öleli fel, amely alapelvekkel (szabályokkal) összefoglalt tényekkel kapcsolatos.” A The Scientist című könyv azt állítja: „Elméletben majdnem mindenfajta ismeretet tudományosá lehet tenni, mivel egy ismeretág akkor válik tudománnyá, ha azt tudományos módszerek szellemében tanulmányozzák.”

Ez némi nehézséget teremt azt illetően, hogy valamelyes pontossággal meg lehessen határozni, hogy hol kezdődik az egyik tudományág és hol végződik a másik. A The World Book Encyclopedia szerint „némely esetben a tudományágak annyira átfedik egymást, hogy interdiszciplináris területeket kellett létrehozni, amelyek egyesítik két vagy több tudományág részeit”. A legtöbb kézikönyv azonban négy főterületet említ: a fizikai tudományokat, a biológiai tudományokat, a társadalomtudományokat, valamint a matematika és a logika tudományát.

A matematika is külön tudományág? Igen, egységesített mérési módszerek — vagyis annak a meghatározása, hogy valami milyen nagy, milyen kicsi, milyen sok, milyen kevés, milyen távoli, milyen közeli, milyen meleg és milyen hideg — nélkül lehetetlen lett volna eredményes tudományos kutatásokat végezni. Ezért a matematika nem ok nélkül kapta „A tudományok királynője és szolgája” címet.

A fizikai tudományok a kémiát, a fizikát és a csillagászatot foglalják magukban. A főbb biológiai tudományokhoz a botanika és a zoológia; a társadalomtudományokhoz pedig az antropológia, a szociológia, a közgazdaságtan, a politikai tudományok és a pszichológia tartozik. (Lásd a bekeretezett részt a 8. oldalon.)

Különbséget kell tenni elméleti tudomány és alkalmazott tudomány között. Az előbbi pusztán magukkal a tudományos tényekkel és alapelvekkel foglalkozik; az utóbbi pedig azok gyakorlati felhasználásával. Napjainkban az alkalmazott tudományokat műszaki tudományoknak is nevezik.

Ismeretszerzés a fokozatos megközelítés módszerével

Mind a vallás, mind a tudomány azt jelzi, hogy az emberiség vágyakozik az igazság megismerésére. Éles különbség van azonban abban, ahogyan egyfelől a vallási igazságot, másfelől a tudományos igazságot keresik. A vallási igazság keresője valószínűleg a Szent Bibliához, a Koránhoz, a Talmudhoz, a Védákhoz vagy a Tripitakához fog fordulni, attól függően, hogy keresztény, muszlim, zsidó, hindu vagy buddhista vallású. Ott azt fogja találni, amit vallása a vallási igazság kinyilatkoztatásának tekint, amely valószínűleg isteni forrásból származik, s amit ezért döntő tekintélyként fogadnak el.

A tudományos igazság keresője azonban nem rendelkezik olyan döntő tekintéllyel, ahova fordulhatna — sem egy könyv, sem egy személy formájában. A tudományos igazság nincs kinyilatkoztatva; fel kell fedezni. Ez a fokozatos megközelítés elvének módszerét teszi szükségessé, mivel a tudományos igazság keresője gyakran találja szemben magát gyümölcstelen próbálkozásokkal. Négy lépés módszeres betartásával azonban a keresés meghozza gyümölcsét. (Lásd a bekeretezett részt: „Az igazság meglelése tudományos úton.”) A tudományos sikereket azonban tudományos kudarcok romjain ünneplik, mivel korábban elfogadott nézeteket kell elutasítani ahhoz, hogy az új felfedezéseknek — mint amelyek közelebb járnak az igazsághoz — utat törjenek.

E találomra alapuló módszer ellenére a tudósok bámulatos mennyiségű tudományos ismeretetet halmoztak fel az évszázadok folyamán. Noha gyakran tévedtek, képesek voltak helyesbíteni számos pontatlan következtetést, mielőtt azok súlyos károkat okoztak volna. Igaz, ameddig a téves ismeret az elméleti tudomány berkein belül marad, minimális a veszélye annak, hogy komoly károkat okozhat. Katasztrofális következményekkel járhat azonban az, ha az elméleti tudomány súlyos hibáit megpróbálják átvinni az alkalmazott tudományba.

Gondoljunk például arra a tudományosan közreadott gyártási leírásra, amely lehetővé tette a rovarirtó szerek előállítását. Nagyon hasznosnak tartották ezeket a szereket addig, amíg a további tudományos kutatások fel nem tárták, hogy némely ilyen szer maradandó károkat okoz az emberi szervezetben. Bizonyos Aral-tó mellett élő közösségekben — Üzbegisztánban és Kazakhsztánban — összefüggést állapítottak meg a széles körben elterjedt ilyenfajta rovarirtó szerek használata és az országos átlagnál hétszer gyakoribb nyelőcsőrák aránya között.

Az aerosolos sprayk nagyon közkedveltté váltak praktikus voltuk miatt — mígnem a tudományos kutatások feltárták, hogy hozzájárulnak a Földet védő ózonréteg pusztulásához, amely sokkal gyorsabban megy végbe, mint azelőtt gondolták. A tudományos igazság keresése tehát folyamatos tevékenység. Napjaink tudományos „igazságai” a holnap tévedései lehetnek, és a tegnap elméletei még veszélyt rejthetnek magukban.

Amiért a tudománynak érdekelnie kell bennünket

A tudomány és a technika nagyban hozzájárult modern világunk szerkezetének a kialakulásához. Frederick Seitz, az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia korábbi elnöke mondta: „A tudomány, amely eleinte csupán szellemi kaland volt, mára az életünk egyik alappillére lett.” Ezért a tudományos kutatás napjainkban egyet jelent a haladással. Ha valaki kétségbe vonja a legújabb tudományos eredményeket, az kiteszi magát annak, hogy megkapja a „haladásellenes” bélyeget. Némelyek azt nevezik tudományos haladásnak, ami számukra megkülönbözteti a civilizáltat a civilizálatlantól.

Egyáltalán nem meglepő W. H. Auden XX. századi angol költő észrevétele: „Korunk igazán tevékeny emberei azok, akik átformálják a világot: nem a politikusok és az államférfiak, hanem a tudósok.”

Némely ember tagadja, hogy a világnak szüksége van arra, hogy átformálják. De képes-e a tudomány egy ilyen feladat elvégzésére? Fel tudja-e tárni azokat tudományos igazságokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy meg lehessen birkózni a XXI. század által felvetett páratlan kihívásokkal? És vajon elég gyorsan el lehet-e ezeket az igazságokat sajátítani ahhoz, hogy megszabadítsák az emberiséget a küszöbön álló katasztrófa rémképétől?

A kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling ezt mondta: „Mindenkinek, aki a földön él, rendelkeznie kell némi ismerettel a tudomány lényegéről és hatásairól.” Azért jelentetjük meg „A tudomány — az emberiség folyamatos igazságkeresése” című sorozatot, hogy ellássuk olvasóinkat néhány szükséges ismerettel. Kérjük, olvassa el a 2. részt a következő számunkban!

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész/kép a 7. oldalon]

AZ IGAZSÁG MEGLELÉSE TUDOMÁNYOS ÚTON

1. Figyeld meg, mi történik

2. E megfigyelésekre alapozva állíts fel egy elméletet arról, hogy mi lehet az igazság

3. Tedd próbára az elméletet további megfigyelések és kísérletek által

4. Nézz utána, hogy az elméletre alapozott előrejelzések igaznak bizonyulnak-e

[Kiemelt rész/képek a 8. oldalon]

A TUDOMÁNYÁGAK MEGHATÁROZÁSA

ANTROPOLÓGIA: Az emberek tanulmányozása biológiai, társadalmi és kulturális szempontok szerint.

CSILLAGÁSZAT: A csillagok, bolygók és a világűr más természetes objektumainak tanulmányozása.

BIOLÓGIA: Annak a tanulmányozása, hogyan működnek az élőlények, valamint a növények és az állatok osztályozása.

BOTANIKA: A biológia két fő ágának egyike, a növényi élet tanulmányozása.

KÉMIA: Anyagok összetevőinek és összetételének, valamint az egymással való reakcióba lépésük módjának tanulmányozása.

MATEMATIKA: Számok, mennyiségek, arányok és összefüggések tanulmányozása.

FIZIKA: Erők és tulajdonságok, például a fény, a hang, a nyomás és a tömegvonzás tanulmányozása

PSZICHOLÓGIA: Az emberi elmének és indítékoknak az emberi viselkedésre gyakorolt szerepének tanulmányozása.

ZOOLÓGIA: A biológia két fő ágának másika, az állatok életének tanulmányozása.