Figyeljük a világot
Az év, melyben „lángba borult a világ”
Jean-Paul Jeanrenaud, a Természetvédelmi Világalap nemzetközi erdőprogramjának vezetője kijelenti, hogy „úgy fogunk visszaemlékezni 1997-re, mint olyan évre, melyben lángba borult a világ”. A Déli-sarkot kivéve mindegyik kontinensen komoly tüzek voltak. Például Indonéziában és Brazíliában Svájc nagyságú területen pusztultak el értékes erdőségek. Az okok a föld mezőgazdasági célból történő szándékos megtisztításától kezdve egészen a szárazságig terjednek, amelyről pedig úgy vélik, hogy az El Niño nevű áramlat által okozott időjárási szélsőségek következménye. A fosszilis tüzelőanyagok égésekor létrejövő szén-dioxid magas szintje hozzájárul a légszennyezéshez, és növeli a globális felmelegedés veszélyét — számol be a The Independent nevű londoni napilap. Jeanrenaud úr így figyelmeztet: „A pusztítás ördögi körét hozzuk létre, amelyben az erdőtüzek növekvő száma egyrészt az időjárási változások következménye, másrészt pedig olyan tényező, amely hozzájárul e változásokhoz.”
Több kalciumra van szükség
„Mivel a fiatalok csontja növekszik, fokozott mértékben van szükségük kalciumra” — figyelmeztet a Gesundheit in Wort und Bild (Egészség szóban és képben) nevű német hírlevél. Az ajánlott napi bevitel 1200 milligramm, de a 15—19 éves korú fiatal nőknek csak 56 százaléka, az ugyanilyen korú férfiaknak pedig 75 százaléka éri el Németországban ezt a mennyiséget. „Egész Európára jellemző, hogy a fiatal lányoknál nem megfelelő a kalciumpótlás” — mondja Mary Fraser az Európai Osteoporosis Alapítványtól. Habár ez a hiány sokáig észrevétlenül marad, alapja lehet a későbbi években bekövetkező csontritkulásnak. „Kalciumban gazdag ételek például a sajt, tej, joghurt, szezámmag, amarántmag, szójabab, zöld színű zöldségfélék, dió és hal” — jegyzi meg a cikk.
Az uralkodó dollár
„Talán csak néhány amerikai ismeri fel, hogy több USA-valuta van forgalomban az Egyesült Államokon kívül, mint az országon belül — állapítja meg a U.S.News & World Report. — Az emberek pénztárcáját bélelő, valamint a pénztárgépekben, bankok páncéltermeiben és matracok alatt megbújó 450 milliárd dollár értékű papírpénznek és pénzérmének körülbelül kétharmada — azaz 300 milliárd dollár — van forgalomban külföldön.” És ez az összeg évente 15-20 milliárd dollárral nő. Miközben az Egyesült Államokban főleg 20 dolláros bankjegyek vannak forgalomban, addig a külföldön forgalomban levő készpénz java 100 dolláros bankjegyekből áll, ez pedig azt jelzi, hogy a pénzt nem a napi kistételű vásárláshoz használják, hanem takarékoskodás végett félreteszik, valamint a kereskedelmi ügyletekhez használják. Főleg olyan országokra igaz ez, amelyekben magas az infláció, és az emberek nem bíznak a bankokban. A múlt évben nyomtatott új 100 dolláros bankjegyeknek körülbelül a 60 százalékát egyenesen a tengeren túli országokba szállították. A külföldön forgalomban levő hatalmas összegű pénz az Egyesült Államok szempontjából olyan, mintha kormánya kamatmentes kölcsönt venne fel, amelyet nem kell visszafizetnie a termékek és szolgáltatások fejében, és ezzel több milliárd dollárt takarít meg.
Engedély a fosztogatáshoz
„Brazíliában a római katolikus egyház vezetői felemelték szavukat a szegényekért és éhezőkért, valamint védték azokat, akik a túlélés érdekében élelmiszert lopnak” — számol be az ENI Bulletin. Mivel nagy szárazság volt Brazília északkeleti részén, jóváhagyták az élelmiszer-áruházak és -raktárak fosztogatását. Belo Horizonte érseke, Serafim Fernandes de Araujo bíboros szerint „az egyház nem ítél el senkit, aki élelmet szerez azért, hogy ne éhezzen, bárhol találjon is élelmet”. Paulo Evaristo Arns bíborosnak a szavait idézve pedig: „Azon vagyunk, hogy küzdjünk ez ellen a neoliberalizmus ellen, ahol a vagyon néhány kivételezett személy kezében összpontosul, miközben a szegény egyre szegényebb lesz.” Majd hozzáteszi: „Elérkezett az idő, hogy a városokban és a falvakban az emberek felocsúdjanak.”
Adósságteher
„Az átlag [kanadai] 1236 dollárt költ ünnepi időszakban ajándékokra, szórakozásra és utazásra” — számol be a The Vancouver Sun című napilap, és „az elköltött összegből jelentős rész a hitelkártyáját terheli”. Óriási az érzelmi nyomás, hogy az emberek pénzt költsenek karácsony táján — mondják a pénzügyi tanácsadók, és amikor hiányzik a zsebpénz, könnyű a hitelkártyát használva pénzt költeni. Az egyik tanácsadó szerint a biztos munkahely, úgy tűnik, hogy a fogyasztóban azt a „biztonságérzetet kelti, hogy még nagyobb adóssággal terhelheti meg magát, ahelyett hogy maradéktalanul kifizetné addigi adósságát”. 1997 végére a kanadaiaknak rekordnak számító 20,42 milliárd dollár volt a kifizetetlen hitelkártya-egyenlegük — kétszerese az 1991-es összegnek. A szakértők becslése szerint az átlagvásárlónak hat hónapra van szüksége ahhoz, hogy kifizesse az ünnepi számlákat, valamint sok személynek még van valamennyi adóssága akkor, amikor elkezdi az új „pénzköltős dáridózást” a következő karácsonyi időszakban.
A mindennapokban elfogadottá vált halál
„A szülők és a tanárok azok, akiknek ellensúlyozniuk kell a filmek és a tévé által felmagasztalt hősiességet, azért, hogy ne váljon a mindennapokban elfogadottá a halál” — magyarázza a Jornal do Brasil. Egy Rio de Janeiróban végzett tanulmány azt mutatja, hogy a bűntények 10 százalékát 13 éves kor alatti gyermekek követik el. „Ezek azok a gyerekek, akik fegyvert hordanak, megtámadják, megcsonkítják vagy megölik iskolatársaikat, valamint ők a bűnelkövetők a fiatalabbak szexuális megbecstelenítésekor” — állapítja meg a cikk. Alfredo Castro Neto pszichiáter így vélekedik: „Az olyan kultúra, amilyen a miénk most, vagyis amely versengésre késztet, és azt mutatja a levetített filmekben, hogy meg lehet ölni valakit akkor, ha meg akarunk szerezni valamit, csak fokozhatja az elmebeli zavart az ilyen gyermekekben.” A fegyverek helyett inkább oktató játékokat ajánl Josefa Pech pedagógus, amikor azt mondja, hogy létfontosságú megmutatni a gyermekeknek, hogy „a mindenkit legyilkoló hős képe értelmetlen, és a valóságtól távol áll, és hogy a fegyverek nem a státus vagy a hatalom szimbólumai, hanem sokkal inkább emberek megölésére szolgáló eszközök”.
Halálrekord
„A dohányzás több amerikait öl meg évente, mint amennyi a II. világháború és a vietnami háború alatti harcokban együttesen meghalt — jelenti ki a University of California Berkeley Wellness Letter. — Naponta több mint 1200 amerikai hal meg dohányzással összefüggő okok miatt, ez pedig annyi ember halálát jelenti, mintha három vagy négy, utasokkal teli óriásgépet katasztrófa érne.”
A lemming mítosz megcáfolva
A lemmingek — hideg északi területeken élő kicsiny rágcsálók — tényleg öngyilkosságot követnek el úgy, hogy tömegesen vízbe fojtják magukat? Még mindig sokan így hiszik. A tudósoknak sokáig kételyeik voltak efelől, most azonban, amikor a British Broadcasting Corporation tv-állomás Wildlife on One című műsorának forgatócsoportja hat hónapon keresztül Kanada nyugati részén az északi-sarkvidéki területen forgatott, megcáfolódott a mítosz. Addig, amíg tart a lemmingek táplálékkészlete, a túlszaporodásig is tenyésznek. Hogyan keletkezett hát az öngyilkosságukról szóló történet? Úgy, hogy Norvégiában láttak lemmingeket, amint véletlenül vízbe estek, amikor a hegyekből vonultak le a bujább legelőkre — számol be a The Guardian című londoni lap.
Tolvajlás a betegektől
A németországi kórházaknak csapást jelentenek a tolvajok. „Évente háromszáz lopást jelentenek a kölni egyetemi kórházakból” — számol be az Emsdettener Tageblatt nevű újság. „Egy csokor virág a kézben, egy kedves mosoly az ajkakon — és a tolvajnak a kórházban már biztosítva a zsákmánya.” A betegek látogatóinak adják ki magukat, vadászterületük például az éjjeli szekrények, a fogasok. Különösen az idősebb betegek jelentenek könnyű prédát a tolvajoknak. Például egy idősebb férfinál több ezer márkát találtak, amit a kórházi ágyban a párnája alatt tartott. A korlátozatlan látogatási idő nagy szabadságot enged a tolvajoknak, és szinte bárki be tud jutni a kórházba, anélkül hogy megállítanák. Ezért hát figyelmeztetik a betegeket, hogy zárják el pénzüket és értéktárgyaikat a kórházi széfbe vagy máshová, vagy pedig adják át valakinek megőrzésre.
Füllenyomatok
A füle leplezte le azt a betörőt, akit nemrégiben Londonban elítéltek. Hogyan? Habár nagyon óvatos volt, és soha nem hagyott ujjlenyomatot a bűntény helyszínén, a szokása az volt, hogy fülét az ablakhoz vagy a kulcslyukhoz szorította, hogy mielőtt betörne, ellenőrizze, van-e otthon valaki; így hagyott füllenyomatokat maga után. „A füllenyomatok ugyanolyan egyediek, mint az ujjlenyomatok” — mondja Peter Vanesis professzor, a skóciai Glasgow Egyetem törvényszéki kórboncnoka. Míg azonban az ujjlenyomatok változatlanok maradnak, addig a hajhoz vagy a körömhöz hasonlóan a fül folyamatosan növekszik a felnőttkorban — számol be a londoni The Daily Telegraph. A rendőrség azonban tudja, hogy fülünk, bármilyen méretű legyen is, egyedi, ahogyan ennek a betörőnek is az volt. Ő volt az első, akit Nagy-Britanniában bizonyítéknak számító füllenyomat alapján ítéltek el, és öt betörést ismert be.