Véletlenül jött létre, vagy teremtés útján?

SOK tudóst kellemetlenül érint annak gondolata, hogy a világegyetemet egy intelligens Teremtő alkotta. Úgy gondolkodnak, hogy csak úgy magától jött létre. De eddig még senki sem volt képes megmagyarázni, hogyan.

A Scientific American című folyóirat 1999 januári száma ezt írta: „Az ősrobbanás-elmélet nem tárja fel a világegyetem születését.” Majd még ezt írta a továbbiakban: „Olyan elméletre lesz szükségünk, amely a még korábbi időkről beszél, hogy a világegyetem kezdetét jelentő teremtést meg tudjuk magyarázni.”

Ésszerűnek tűnik neked, hogy a világegyetem csak úgy létrehozta magát? Charles H. Townes fizikus megjegyezte: „Az igaz, hogy a fizikusok remélik, hogy betekintést nyernek abba, mi rejlik az »ősrobbanás« mögött, és talán meg tudják magyarázni a világegyetemünk eredetét úgy, mintha az például egyfajta fluktuáció [ingadozás] lenne. De akkor mi is ez a fluktuáció, és hogyan jött létre? Szerintem az eredet kérdése mindig is megválaszolatlan marad, ha csak tudományos oldalról végzünk kutatást.”

Most már általánosan elfogadott, hogy a világegyetem egykor nem létezett, és valami által jött létre. Vajon amit a világegyetem törvényeiről tudunk, segít nekünk megérteni, hogyan is történhetett ez?

„Az érem két oldala”

Ez a mondás az energiáról és az anyagról szól. A Scientific American ezt írta: „Az anyag egyszerűen az energia egyik megjelenési formája.” Az anyag és energia közötti ilyenfajta kapcsolat Einstein híres E=mc² (az energia egyenlő a tömeg és a fénysebesség négyzetének a szorzatával) képletében jutott kifejezésre. Ez az egyenlet megmutatja, hogy egy kis tömeg, vagyis anyag, hihetetlen mennyiségű energiát tartalmaz. Timothy Ferris professzor ezt mondta: „Ezért van az, hogy egy narancs nagyságú bomba egy egész várost el tud pusztítani.”

Az érem másik oldala pedig ez: Einstein elmélete szerint az energia szintén átalakítható, mégpedig anyaggá. Az anyagi világegyetem megalakulásakor tehát az játszhatott közre, amiről egy kozmológus így beszélt: „az anyag és az energia elgondolható legfenségesebb átalakulása, amelyet kiváltságos helyzetünknél fogva futólag megpillanthatunk.”

De vajon honnan származott ehhez az „átalakuláshoz” szükséges anyag és energia? A tudomány erre nem tud kielégítő választ adni. Érdekes, hogy a Biblia ezt írja Istenről: „Dinamikus energiájának bősége és tetterős hatalma következtében egyetlen egy sem hiányzik közülük [az égitestek közül]” (Ésaiás 40:26, NW). Bármit is használt Isten a világegyetem teremtésekor, neki nyilvánvalóan megvan a teremtéshez szükséges energiája és hatalma.

Vajon a tudományos bizonyítékok alapot adnak arra, hogy elhiggyük, hogy egy Legfőbb Intelligencia teremtette a világegyetemünket? Ha megnézzük, milyen volt a világegyetem kezdete, az segíthet megválaszolni ezt a kérdést.

Rendezett kezdet

Gondolkodj el ezen: Ha egy nukleáris bomba felrobbanásakor az anyag ellenőrizetlenül alakul át energiává, akkor az eredmény káosz lesz, mint ahogyan azt 1945-ben, a Japánban lévő Hirosima teljes és Nagaszaki nagy részének ilyen bombák okozta totális pusztulásakor láthattuk. A világegyetem azonban korántsem kaotikus, hanem harmonikus és gyönyörű! És vedd csak szemügyre ezt a csodálatos földet is, amelyen az élet elképesztő változatossága található. Nyilvánvaló, hogy nem jöhetett létre valamilyen intelligens irányítás és ellenőrzés nélkül!

A Newsweek folyóirat 1998. november 9-ei száma áttekintette a világegyetem megteremtésével kapcsolatos felfedezések jelentőségét. Azt írta, hogy a tények „azt sejtették, hogy az anyag és a mozgás valószínűleg úgy keletkezett, mint ahogyan azt [a Bibliában] a Mózes első könyve leírja, ex nihilo, vagyis a semmiből, a fény és az energia rendkívüli robbanásából”. Figyeld meg, milyen okokat sorakoztatott fel a Newsweek, amikor a világegyetem kezdetét összehasonlította az eseményeknek a Bibliában vázolt beszámolójával.

„A felszabadult erők rendkívüli (csodálatos?) egyensúlyban voltak vagy vannak: Ha az ősrobbanás egy kicsit kisebb lett volna, a világegyetem tágulása nem lett volna ilyen gyors, és hamar (néhány millió éven, vagy néhány percen belül — szóval hamar) összeomlott volna. Ha a robbanás egy kicsit hevesebb lett volna, a világegyetem talán szétszóródott volna egy olyan levesbe, amely túl híg lett volna ahhoz, hogy csillagokká álljon össze. Az esélyeink végtelenül kedvezőtlenek voltak. Az ősrobbanáskor az anyag és energia aránya az űr térfogatához képest körülbelül az ideális állapot 1 százalékának ezer billiomodán belül kellett, hogy legyen.”

A Newsweek azt sugallta, hogy a világegyetemnek volt egy úgynevezett Hangolója, s még ezt is megjegyezte: „Szüntesd meg ezt (lásd fent, 1 százalék egy ezer billiomoda a hibahatár) . . . , s akkor nem csak hangzavar támad, hanem örökké tartó entrópia [rendezetlenség állapota] és jég is. Mi vagy ki volt hát a nagy Hangoló?”

Alan Lightman asztrofizikus elismerte, hogy a tudósok „rejtélyesnek tartják, hogy a világegyetem ennyire rendezett állapotúnak lett megalkotva”. Hozzáfűzte még, hogy „végül is minden jól bevált kozmológiai elméletnek magyarázatot kellene adnia erre az entrópiarejtélyre” — arra, hogy miért nem vált kaotikussá a világegyetem.

Miért vonakodnak elhinni?

Egyetértenél azzal, hogy ez az „ennyire rendezett állapot” egy Szervezőre utal? A legtöbben igen. De akik az ateizmust vallják, nem hajlandók elfogadni ezt. Miért? A hit miatt! Ferris professzor ezt írta: „Legyünk őszinték: az ateizmus éppolyan hit, mint bármelyik másik.” És jobb volna, ha „mindenestől kihagynánk Istent a kozmológiából” — nyilatkozta Ferris.

Sokan ezt teszik, de nem kis nehézséggel találják magukat szembe. Például George Greenstein csillagászprofesszor, miután elmondta, milyen sok dolgot említhetnénk, amelyet a világegyetem megtervezése bizonyítékának lehetne tekinteni, azt írta, hogy biztos abban, hogy az ilyen „egybeesések” aligha történhettek véletlen folytán. Ennek ellenére Greenstein kijelenti: „Isten nem lehet a magyarázat.” Vannak hát olyan tudósok, akik feláldozzák a nyomós érveket, csakhogy megőrizzék a vallásos buzgalommal védett tudományos hagyományaikat.

A híres fizikus, Fred Hoyle „hite” azonban minden bizonnyal megrendült élete későbbi szakaszában. Az 1980-as években beismerte: „Ha józan ésszel értelmezzük a tényeket, akkor az azt sugallja, hogy egy szuperértelem babrált a fizikával, a kémiával és a biológiával, és hogy nincsenek említésre méltó vak erők a természetben. A tényekből kikövetkeztethető számok annyira lehengerlőnek tűnnek a számomra, hogy ez a végkövetkeztetés szinte vitathatatlan.”

Érdekes, hogy Sir Isaac Newton hasonló következtetésre jutott már akkor, amikor az, amit ma tudományos kutatásnak nevezünk, még csak gyerekcipőben járt. Felfedezéseitől indíttatva ezt írta: „A Nap, a bolygók és üstökösök e szépséges rendszere csupán egy értelmes és hatalmas Lény tanácsára és fennhatósága alatt keletkezhetett.”

Vizsgáld meg, mi lett az egyik következménye Newton és Johannes Kepler mozgástörvényei felfedezésének.

Ezért lehetséges az űrrepülés

Kepler az 1600-as évek elején fogalmazta meg a bolygómozgás törvényeit, és a The World Book Encyclopedia azt írta, hogy ezeket a törvényeket „használják az emberek a műholdak pályáinak meghatározására, és arra, hogy megtervezzék az űrhajók repülését”. 1687-ben Newton közzétette híres mozgástörvényeit, és ezek a törvények a „Kepleréhez hasonlóan mérföldköveknek bizonyulnak az űrrepülés megtervezésében” — írta ez az enciklopédia. Miért?

Mert ezeket a törvényeket használva az emberek matematikai számításokkal meg tudják határozni, hogy egy bizonyos égitest, egy adott időben hol lesz az űrben. Ezeket a számításokat az égitestek, például a Hold és a Föld állandó, előre meghatározható mozgása teszi lehetővé. A Hold például óránként átlagosan 3700 kilométert tesz meg a Föld körüli pályáján, s a távot egy kicsit kevesebb mint egy hónap alatt teszi meg; bámulatba ejtő, hogy mindez előre megjósolható. A Föld hasonló megjósolhatósággal, mintegy 107 200 kilométer/órás sebességgel haladva teszi meg évi utazását a Nap körül.

Amikor tehát a Holdra lövik a rakétákat, az emberek a földön az űrnek egy olyan pontját célozzák meg az űrhajóval, amely több ezer kilométerrel a keringő Hold előtt van. Különböző számításokkal pontosan tudják, hogy minden bizonnyal hol lesz a Hold az előre meghatározott időpontban. És ha az űrhajónak megadják a helyes irányt, és megfelelően meghajtják őket, akkor az is éppen azon a helyen lesz, s így lehetővé válik a Holdra szállás.

Miért lehetséges ilyen jóslatokat tenni az égitestek mozgásával kapcsolatban? Az első amerikai űrhajós, aki megkerülte a Földet, John Glenn a világegyetem rendezettségére vonatkozóan így kiáltott fel: „Mindez csak úgy létrejöhetett? . . . Nem hiszem.” Majd hozzáfűzte még: „Valamilyen Erő tette mindezt a pályájára, és az tartja ott.”

Dr. Wernher von Braun űrkutató tudós a világegyetemet uraló törvényektől lenyűgözve ezt jelentette ki: „Az ember által irányított űrhajó . . . csupán egy pici ajtót nyitott ki előttünk, hogy azon keresztül szemléljük az űr áhítatot keltő kiterjedését. Ha ezen a kémlelőnyíláson keresztül nézzük a világegyetem roppant rejtélyeit, akkor az csak megerősíti a teremtőjébe vetett hitünket.”

A Cambridge Egyetem egyik korábbi matematikaprofesszora, P.A.M. Dirac híres fizikus egyetértett ezzel: „Úgy fogalmazhatjuk meg talán a helyzetet, hogy Isten a legkiválóbb matematikus és a legfelsőbb fokú matematikát alkalmazta a világegyetem megalkotásánál.”

Ki ez a Mestermatematikus, ez a legfelsőbb fokon tevékenykedő Értelem, aki létrehozta a teremtés csodáit?

Ki teremtette?

Ha egy ismeretlen területen utazunk, és rátalálunk egy gyönyörű faházra, melyet rendbe tett pázsit és káprázatos kert vesz körül, nem következtetünk arra, hogy ez csak úgy magától jött létre. Ez teljesen ésszerűtlen következtetés volna. Nyilván egy kiváló építész és egy ügyes kertész keze munkáját tükrözi, amit látunk.

Ehhez hasonlóan hatalmas világegyetemünknek, mely sokkal bonyolultabb, minden kétséget kizáróan volt Teremtője. A Bibliában ez a személy a nevén azonosítja magát, amikor ezt mondja: „Én vagyok a’ Jehova, az, az én nevem” (Ésaiás 42:8, Komáromi fordítás). Isten műveit nagyra értékelő személyekről a Bibliában feljegyzés található, amint így kiáltanak fel: „Méltó vagy Uram [Jehova, NW], hogy végy dicsőséget és tisztességet és erőt; mert te teremtettél mindent, és a te akaratodért vannak és teremttettek” (Jelenések 4:11).

Amellett, hogy Jehova feltárja személyes, saját magának adott nevét az embereknek, az írott Szavában azon szándékát is feltárja, hogy a földet azért készítette, hogy az az emberek lakóhelye legyen. Jézus Krisztus pedig, Isten saját Fia biztosított minket arról, hogy Isten Szavában meg lehet bízni, mikor ezt mondta: „A te ígéd igazság” (János 17:17).

Nemrégen egy tudományos folyóirat megjegyezte: „Minden eddigi generációtól eltérően mi tudjuk, hogy hogyan jöttünk létre, ellenben minden eddigi generációhoz hasonlóan még mindig nem tudjuk mi sem, hogy miért.” A miért kérdésre a választ meg lehet tudni, hiszen Isten Szava feltárja nekünk. Kérünk, vizsgáld meg a választ a következő cikkben.

[Kép a 6. oldalon]

A hirosimai atombomba-robbanáskor egy kevés anyag roppant nagy energiát szabadított fel

[Forrásjelzés]

Hiroshima Peace and Culture Foundation from material returned by the United States Armed Forces Institute of Pathology

USAF photo

[Kép a 7. oldalon]

Az energia csodálatos, rendezett galaxisokká alakult

[Forrásjelzés]

Courtesy of Anglo-Australian Observatory, photograph by David Malin

[Kép a 9. oldalon]

Milyen törvények teszik lehetővé a Holdra szállást?

[Kép a 9. oldalon]

„Valamilyen Erő tette mindezt a pályájára, és az tartja ott” (John Glenn)

[Forrásjelzés]

NASA photo