„Oh, mily nagy az ő jósága!”

1—2. Mennyire kiterjedt Isten jósága, és milyen erőteljes szavakkal beszél a Biblia erről a tulajdonságról?

A NAPLEMENTE meleg fényénél néhány régi jó barát a szabadban együtt költi el a vacsoráját; nevetgélnek, beszélgetnek, és közben a látványt csodálják. Messze tőlük egy földműves elégedetten mosolyog a földjeit szemlélve, mivel sötét felhők gyülekeznek, és az első esőcseppek már kezdik is öntözni a szomjas növényeket. Valahol másutt egy házaspár elragadtatva figyeli gyermeke első, bizonytalan lépéseit.

² Ezek az emberek akár tudják, akár nem, mindannyian Jehova Isten jóságát élvezik. Vallásos emberek szájából gyakran hallani, hogy „Isten jó”. A Biblia sokkal erőteljesebben fogalmaz, amikor ezt írja: „Oh, mily nagy az ő jósága!” (Zakariás 9:17). De úgy tűnik, ma kevesen értik igazán ezeknek a szavaknak a jelentését. Tulajdonképpen mit foglal magában Jehova Isten jósága, és hogyan érint mindannyiunkat ez a tulajdonsága?

3—4. Mi a jóság, és miért úgy írhatjuk le a legtalálóbban Jehova jóságát, hogy a szeretete kifejeződése?

³ Sok mai nyelvben a „jóság” kissé általános jelentésű szó. A Bibliából azonban megtudhatjuk, hogy a jóság egyáltalán nem általános fogalom. Elsősorban erényre és erkölcsi kiválóságra utal. Bizonyos értelemben tehát elmondhatjuk, hogy a jóság átjárja Jehova lényét, hisz minden tulajdonsága — a hatalma, igazságossága és bölcsessége is — tökéletesen jó. A jóságot mégis úgy írhatjuk le a legtalálóbban, hogy Jehova szeretetének a kifejeződése. Miért?

⁴ A jóság tettekben nyilvánul meg; olyan tulajdonság, melyet mások felé mutatunk ki. Pál apostol arra célzott, hogy a jóság vonzóbb emberi tulajdonság, mint az igazságosság (Róma 5:7). Egy igazságos ember biztos, hogy hűségesen ragaszkodik a törvény követelményeihez, egy jó ember azonban többet tesz ennél. Kezdeményez, és keresi a lehetőséget, mikor tehetne jót másokkal. Később látni fogjuk, hogy Jehova mindenképpen jónak nevezhető ebből a szempontból. Nyilvánvaló, hogy ez a jóság Jehova határtalan szeretetéből fakad.

5—7. Miért nem hagyta Jézus, hogy „Jó Tanítónak” szólítsák, és milyen mélységes igazságot erősített meg ezzel?

⁵ Jehova ezenkívül egyedülálló a jóság kimutatásában. Nem sokkal azelőtt, hogy Jézus meghalt, egy férfi kérdéssel fordult hozzá, és „Jó Tanítónak” szólította. Jézus így felelt: „Miért nevezel engem jónak? Senki sem jó, csak e g y, az Isten” (Márk 10:17, 18). Ez a válasz bizony könnyen zavarba ejthet minket. Miért javította ki Jézus ezt a férfit? Hát nem volt „Jó Tanító”?

⁶ A férfi nyilván hízelgő címként használta a „Jó Tanító” megszólítást. Jézus szerényen égi Atyja felé irányította a dicsőséget, mivel ő a legfelsőbb értelemben jó (Példabeszédek 11:2). Jézus egy mélységes igazságot is megerősített. Egyedül Jehova az irányadó abban, hogy mi jó. Kizárólag neki van joga eldönteni, hogy mi jó, és mi rossz. Ádám és Éva azzal, hogy lázadó módon ettek a jó és rossz tudásának fájáról, meg akarták szerezni maguknak ezt a jogot. Tőlük eltérően Jézus alázatosan az Atyjára bízza az irányadó mértékek meghatározását.

⁷ Továbbá Jézus tudta, hogy Jehova a forrása mindennek, ami igazán jó. Tőle származik „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék” (Jakab 1:17). Nézzük meg, hogyan tűnik ki Jehova jósága a bőkezűségéből!

 8. Hogyan mutat jóságot Jehova az egész emberiség iránt?

⁸ Minden ember, aki eddig megszületett, hasznot merített, illetve merít Jehova jóságából. A Zsoltárok 145:9 kijelenti: „Jó az Úr mindenki iránt.” (Kiemelés tőlünk.) Milyen példák bizonyítják a mindenkire kiterjedő jóságát? A Bibliában ezt olvassuk: „nem hagyta magát tanúság nélkül, hiszen jót cselekedett, esőket adva nektek az égből, és termékeny időszakokat, teljesen betöltve szíveteket eledellel és derűvel” (Cselekedetek 14:17). Volt már olyan, hogy egy pompás ételt fogyasztva jókedvre derültél? Ha Jehova a jóságából fakadóan nem úgy tervezte volna meg a földet, hogy a körforgás által újra meg újra feltöltődjenek az édesvízkészletek, és a „termékeny időszakok” bőséges élelemről gondoskodjanak, nem lenne mit enni. Jehova nemcsak az őt szeretők iránt mutat ilyen jóságot, hanem mindenki iránt. Jézus így fogalmazott: „felhozza a napját gonoszokra is, jókra is, és esőt ad igazságosakra is, és igazságtalanokra is” (Máté 5:45).

 9. Hogyan szemlélteti az alma Jehova jóságát?

⁹ Sokan magától értetődőnek veszik a legmagasabb fokú bőkezűséget, melynek a megnyilvánulásaival az emberiség el van halmozva, mivel a nap állandóan süt, az eső mindig esik, és a termékeny időszakok sosem maradnak el. Gondoljunk például az almára! A föld mérsékelt éghajlatú területein az alma hétköznapi gyümölcs, mégis gyönyörű, ízletes, és tele van üdítő vízzel, valamint létfontosságú tápanyagokkal. Tudtad-e, hogy világszerte az almának mintegy 7500 változata létezik, a pirostól az aranysárgán és sárgán keresztül a zöld színűig, a méretét tekintve pedig van olyan, amelyik alig nagyobb, mint egy meggy, de akkora is létezik, mint egy grépfrút? Ha egy piciny almamagot tartasz a kezedben, jelentéktelennek látszik, pedig abból hajt ki az egyik legpompásabb fa (Énekek Éneke 2:3). Az almafa minden tavasszal csodálatosan virágba borul, őszre pedig gyümölcsöt érlel. Egy átlagos almafa akár hetvenöt éven át minden évben annyi gyümölcsöt hoz, hogy meg lehet vele tölteni húsz ládát, melyek egyenként közel húsz kilogrammot nyomnak!

10—11. Hogyan nyilvánul meg Isten jósága az érzékekben?

¹⁰ Végtelen jóságában Jehova olyan testet adott nekünk, amely ’csodálatosan van megalkotva’, olyan érzékekkel, amelyekkel felfoghatjuk a műveit, és gyönyörködhetünk bennük (Zsoltárok 139:14, Kat.). Gondoljunk még egyszer a fejezet bevezetőjében említett jelenetekre! Milyen látványok teszik örömtelivé az ilyen pillanatokat? A boldog kisgyermek kipirult arca, a szakadó eső, mely megöntözi a földeket, a naplemente vörös, arany és lilás színei. Az emberi szem úgy lett megtervezve, hogy több mint 300 000 különböző színt képes észlelni! Hallásunk által érzékeljük egy szeretett hang árnyalatnyi változásait, a fák között susogó szél hangját vagy a tipegő kisgyermek önfeledt kacagását. Miért tudunk ilyen látványoknak és hangoknak örülni? A Biblia ezt mondja: „A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt” (Példabeszédek 20:12). De eddig még csak két érzékünkről beszéltünk.

¹¹ A szaglás is Jehova jóságának a bizonyítéka. Az emberi orr mintegy 10 000 különböző szagot képes megkülönböztetni. Idézz fel csak néhányat közülük: kedvenc ételed, a virágok vagy a lehullott levelek illata, a barátságosan ropogó tűzből áradó enyhe füstszag. A tapintás által pedig érezheted arcodon a szellő cirógatását, egyik családtagod megnyugtató ölelését, a kezedben tartott gyümölcs kellemes simaságát. Amikor beleharapsz, az ízlelés jut szerephez. Ízek harmonikus sokasága áraszt el, amint az ízlelőbimbóid érzékelik a gyümölcs bonyolult kémiai összetételéből adódó ízárnyalatokat. Igen, minden okunk megvan rá, hogy elmondjuk Jehováról: „Mily bőséges a te jóságod, a melyet fenntartasz a téged félőknek” (Zsoltárok 31:20). De hogyan ’tartja fenn’ Jehova a jóságot azoknak, akik istenfélők?

12. Jehova ajándékai közül melyek a legfontosabbak, és miért?

¹² Jézus azt mondta, hogy „meg van írva: »Ne csak kenyérrel éljen az ember, hanem minden kijelentéssel, amely Jehova szájából származik«” (Máté 4:4). Valóban úgy van, hogy Jehova szellemi ajándékai hasznosabbak, mint a fizikaiak, mert örök élethez vezetnek. Ennek a könyvnek a 8. fejezetében megállapítottuk, hogy Jehova arra használta fel helyreállító hatalmát ezekben az utolsó napokban, hogy létrehozott egy szellemi paradicsomot. Ennek a paradicsomnak az egyik nélkülözhetetlen eleme a bőséges szellemi táplálék.

13—14. a) Mit látott Ezékiel próféta látomásban, és milyen jelentősége van ennek számunkra ma? b) Milyen életadó szellemi ajándékokkal áldja meg hűséges szolgáit Jehova?

¹³ A Bibliában található nagy helyreállítási próféciák egyikében Ezékiel próféta látomásban látott egy helyreállított és megdicsőített templomot. A templomból egy vékony erecske jött ki, amely egyre szélesebbé és egyre mélyebbé vált, míg végül „folyam” lett. Amerre folyt, oda áldásokat vitt. Partjain egészséges fák nőttek, melyek ennivalóról és gyógyításról gondoskodtak. A folyó még a sós és élettelen Holt-tengert is élettől nyüzsgővé tette! (Ezékiel 47:1–12). Mit jelentett mindez?

¹⁴ A látomás azt jelentette, hogy Jehova helyre fogja állítani a tiszta imádatra vonatkozó elrendezést, melyet az Ezékiel által látott templom ábrázolt. Akárcsak a látomásbeli folyó, Istennek az életet jelentő ajándékai is egyre nagyobb bőségben áradnak ki népére. Amióta 1919-ben helyreállt a tiszta imádat, Jehova életadó ajándékokkal áldotta meg a népét. Mik voltak ezek? Bibliák, Biblián alapuló kiadványok, összejövetelek és kongresszusok — mindezek hozzájárultak, hogy a létfontosságú igazságok több millió emberhez eljussanak. Jehova ilyen eszközök segítségével az életet jelentő ajándékai közül a legfontosabbról tanította népét — Krisztus váltságáldozatáról, mely által tisztán állhatunk Jehova előtt, és mindenki, aki igazán szereti és féli Istent, reménykedhet az örök életben.a Ezekben az utolsó napokban tehát, míg a világ szellemileg éhezik, Jehova népe szellemi lakomának örvend (Ézsaiás 65:13).

15. Milyen értelemben árad majd ki Jehova jósága a hűséges emberekre Krisztus millenniumi uralma idején?

¹⁵ Ezékiel látomásbeli folyója azonban nem apad ki, amikor ez a régi rendszer véget ér. Ellenkezőleg, még bővebb vizű lesz Krisztus millenniumi uralma idején. Akkor Jehova a messiási Királyság által teljes mértékben érvényesítve Jézus áldozatának értékét, fokozatosan tökéletességre juttatja a hűséges embereket. Hogy fogunk ujjongani Jehova jóságán!

16. Hogyan világít rá a Biblia, hogy Jehova jósága más tulajdonságokat is magában foglal, és melyeket említenéd meg ezek közül?

¹⁶ Jehova jósága a bőkezűségnél többet foglal magában. Isten ezt mondta Mózesnek: „Megteszem, hogy az én dicsőségem [jóságom, NW] a te orczád előtt menjen el, és kiáltom előtted az Úr nevét.” Később a beszámoló így folytatódik: „az Úr elvonula ő előtte és kiálta: Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes [kedves, NW] Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú” (2Mózes 33:19; 34:6). Jehova jósága tehát sok szép tulajdonságot magában foglal. Vizsgáljunk meg csupán kettőt közülük!

17. Mi a kedvesség, és hogyan mutatta ki Jehova ezt a tulajdonságot egyszerű, tökéletlen emberek iránt?

¹⁷ „Kedves.” Ez a tulajdonság sokat elárul arról, hogy miként bánik Jehova a teremtményeivel. A hatalmon levő emberek sokszor nyersek, barátságtalanok és zsarnokoskodók, de Jehova nem ilyen, hanem inkább szelíd és jóindulatú. Ábrámnak például ezt mondta: „Emeld fel szemedet, kérlek, és nézz szét arról a helyről, ahol vagy, észak, dél, kelet és nyugat felé” (1Mózes 13:14, NW). Sok bibliafordítás kihagyja a „kérlek” szót. Pedig a bibliatudósok szerint az eredeti héber szövegben van egy olyan szócska, amely a parancsot udvarias kéréssé változtatja. Más helyeken is előfordul hasonló megfogalmazás (1Mózes 31:12; Ezékiel 8:5). Képzeld el: a világegyetem Szuverénje egyszerű embereknek azt mondja, hogy „kérlek”! Ugye, milyen felüdítő elmélkedni Istenünk, Jehova kedvességén egy olyan világban, melyben megszokott a durvaság, a tolakodás és a gorombaság?

18. Milyen értelemben „nagy . . . igazságú” Jehova, és miért megnyugtatóak ezek a szavak?

¹⁸ „Nagy . . . igazságú.” A becstelenség manapság már mindennapos dolog a világban. Ámde a Biblia erre emlékeztet minket: „Nem ember az Isten, hogy hazudjék” (4Mózes 23:19). Sőt, a Titusz 1:2 kijelenti, hogy „Isten . . . nem hazudhat”. Ahhoz ő túlságosan jó. Ennélfogva Jehova ígéretei teljesen megbízhatóak, szavai minden esetben biztosan beteljesednek. Jehovát az „igazság Istenének” is nevezik (Zsoltárok 31:6, KNB). Azonfelül, hogy nem hazudik, sok igazságot feltár. Nem zárkózott, nem hajlik arra, hogy megtartsa magának az ismeretet, és nem titkolózik; ellenkezőleg, nagylelkűen felvilágosítjab hűséges szolgáit, határtalan bölcsességéből merítve. Azt is megtanítja nekik, hogy hogyan alkalmazzák az életükben az általa tanított igazságokat, hogy így ’továbbra is az igazságban járjanak’ (3János 3). Milyen hatással legyen ránk személy szerint Jehova jósága?

19—20. a) Hogyan próbálta Sátán aláásni Évának a Jehova jóságába vetett bizalmát, és mi lett ennek a következménye? b) Milyen hatással legyen ránk Jehova jósága, és miért?

¹⁹ Amikor Sátán megkísértette Évát az Éden-kertben, úgy kezdte, hogy ravaszul aláásta Évának a Jehova jóságába vetett bizalmát. Jehova ezt mondta Ádámnak: „A kert minden fájáról bátran egyél.” A kertet bizonyára több ezer fa ékesítette, és ezek közül Jehova csak egynek a gyümölcsétől tiltotta el az embert. Figyeld meg, hogy ennek ellenére Sátán hogyan fogalmazta meg az első kérdését, melyet Évához intézett: „Valóban mondta Isten, hogy nem ehettek a kert valamennyi fájáról?” (1Mózes 2:9, 16; 3:1, Kat.). Sátán kiforgatta Jehova szavait, hogy Éva azt higgye, Jehova visszatart tőlük valami jót. Ez a módszer sajnos bevált. Éva, csakúgy, mint később megannyi férfi és nő, kételkedni kezdett Isten jóságában, pedig mindenét neki köszönhette.

²⁰ Tudjuk, milyen óriási bánatot és szenvedést okoztak az ilyenfajta kételyek. Legyünk ezért azok között, akikről a Jeremiás 31:12-ben (NW) olvashatunk: „Földerülnek Jehova jósága miatt.” Igen, Jehova jósága láttán örvendeznünk kell. Soha nem szükséges kételkednünk Istenünk indítékaiban, mivel ő annyira jóságos. Teljesen megbízhatunk benne, mert csak jót akar azoknak, akik szeretik őt.

21—22. a) Milyen módokon szeretnéd viszonozni Jehova jóságát? b) Melyik tulajdonságról fogunk beszélni a következő fejezetben, és miben különbözik ez a tulajdonság a jóságtól?

²¹ Ezenkívül örülünk annak, ha lehetőségünk van másoknak Isten jóságáról beszélni. A Zsoltárok 145:7 ezt mondja Jehova népéről: „A te nagy jóságod emlékeiről áradoznak.” Így vagy úgy életünk minden napján hasznot merítünk Jehova jóságából. Miért ne tennénk szokásunkká, hogy nap mint nap hálát adjunk Jehovának a jóságáért, amilyen konkrétan csak lehet? Könnyebb lesz utánozni jó Istenünket, ha gondolkodunk a jóság tulajdonságáról, naponta megköszönjük Jehovának, és beszélünk róla másoknak. És amint Jehovához hasonlóan keressük a módját, hogy jót tegyünk, egyre közelebb kerülünk Istenhez. Az idős János apostol így írt: „Szeretettem, ne a rosszat utánozd, hanem a jót. Aki jót cselekszik, az Istentől származik” (3János 11).

²² Jehova jósága más tulajdonságokkal is kapcsolatban van. Isten például bővelkedik „szerető-kedvességben”, vagyis lojális szeretetben (2Mózes 34:6, NW). Ez a tulajdonság szűkebb kör iránt nyilvánul meg, mint a jóság, mert Jehova főképpen a hűséges szolgái iránt mutatja ki. A következő fejezetből megtanuljuk, hogyan.