Higgyél-e a Bibliában?
HIGGYEM vagy ne higgyem? Megbízható vagy nem megbízható? Ezek a lehetőségek, alternatívák hozzátartoznak az ember mindennapi életéhez. Sok mindent olvasunk és hallunk, ami megbízhatatlan. Aldous Huxley szerző ezt írta egyszer az emberi bölcsességről: „Rossz érveket találni az ellen, amit az ember más rossz érvek miatt hisz — ez filozófia.”
Ami a tudományt illeti, minden nagy nemzeti könyvtár polcai tele vannak az utóbbi 50 esztendőből származó, idejét múlta tudományos művekkel. Nem csoda, ha az emberek kételkedővé, szkeptikussá válnak az iránt, amit olvasnak.
NEGATÍV KÉTELKEDÉS VAGY POZITÍV KUTATÁS?
Olyan világban, amelyben a szkepticizmus gyakran szükséges védőpajzs a csalás és szélhámosság ellen, az ember könnyen beleeshet abba a szokásba, hogy mindenben és mindenkiben kételkedik. „Akit a kígyó megmar, a gyíktól is fél”, mondja egy közmondás, és ez érthető is. De vajon igazán kielégítő-e egy kételkedő, gyanakvó világban élni? Lehet-e szilárd meggyőződése az embernek, ha nincs megbízható információs forrása?
Negatív kételkedéssel semmire se megy az ember. őszinte kérdezősködés és pozitív kutatás viszont hasznos eszköze az igazságkeresőnek. Ez így van a tudomány területén is. Claude Bernard francia tudós írta mesterművében, az Introduction à l’étude de la médecine expérimentale-ban (Bevezetés a kísérleti orvostudomány tanulmányozásához): „Az első követelmény a természeti jelenségeket kutató tudós részére, hogy ragaszkodjon a teljesen független gondolkozáshoz. . . . Aki kételkedik, az igazi tudós, kételkedik saját magában, abban, ahogyan a dolgokat magyarázza, a tudományban viszont hisz.”
Eme híres francia fiziológus szerint tehát a tudományos kutatómunka megkívánja mind a kételkedést, mind pedig a hitet. A tudományos kutató kételkedik abban, hogy mindent megtanultak vagy megismertek már egy bizonyos szakterületen, kísérleteinek végzése közben azonban kénytelen hitet gyakorolni abban, amit más területeken tudományos igazságnak tekintenek. Más szóval nem teszi kérdésessé magát a tudományt mint egészet. Kételyei egy bizonyos területen építők, amennyiben reméli, hogy előbbre viszi a tudomány érdekeit új felfedezésével.
Ugyanez igaz lehet a vallás területén is. Anélkül, hogy az ember Isten létezésében kételkedne, jogosan merülhetnek fel kételyei a magukat keresztényeknek valló egyházak néhány tantétele miatt. őszinte kutatás a vallásos tévedés elvetéséhez vezethet; elvezethet továbbá az igaz imádat felfedezéséhez is. De milyen alapon végezhetjük a kutatást?
A BIBLIA — A HIT ALAPJA
Általánosan elfogadott alap a keresztény vallás vizsgálatára a Szent Biblia. A Biblia érdekes módon nem követel vak hitet olvasóitól. A hiszékenységtől óvva, a következőket állapítja meg: „A tapasztalatlan hisz minden szónak, de az éles eszű megfontolja lépéseit” (Péld 14:15). És ismét: „Győződjetek meg mindenről. Ragaszkodjatok a jóhoz” (1Thess 5:21). Ez gondos vizsgálatot követel, rostálást, „értelmi erődnek” gyakorlását és aztán kitartást amellett, amit igaznak találtál (Róma 12:1, 2).
Az ilyen fejtegetés, megbizonyosodás képesíti az embert, hogy meggyőződésre jusson. Az ilyen meggyőződések pedig építik a hitet. Ahogy a Biblia meghatározza: „A hit a remélt dolgok biztos elvárása, a nem látható valóságok nyilvánvaló bizonyítása” (Zsid 11:1). A bibliai hit „bizonyítást”, bizonyítékot követel. Ismeret kell a Bibliában ajánlott hit elnyeréséhez. Az egyén nem születik ilyen hittel. Ez olyasmi, ami ismerettel és tapasztalattal növekszik. A Biblia a továbbiakban kijelenti: „A hit tehát követi a hallottakat, a hallottak viszont a Krisztusról szóló beszéd által vannak” (Róma 10:17). Az egyetlen hely pedig, ahol a hiteles „Krisztusról szóló beszéd”-et megtalálhatjuk, a Biblia.
HIT — KÍVÁNATOS TULAJDONSÁG MA
Hited építéséhez ismeretre van szükség és képességre a felhasználásához. Ezt a képességet a Biblia „bölcsesség”-nek nevezi. Hogy tehetsz is valamit ilyen bölcsesség elsajátításáért, azt a következő bibliai tanács igazolja: „Ha tehát bármelyikőtök hiányt szenved bölcsességben, kitartóan kérje Istent, és megadja azt neki, mert ó nagylelkűen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek. De állandóan, hittel kérje, egyáltalán nem kételkedve, mert aki kételkedik, olyan, mint a tenger hulláma, amit a szél sodor és ide-oda vet. Valóban, az ilyen ember ne tételezze fel, hogy bármit is kaphat Jehovától, határozatlan ember ő, minden útjában állhatatlan” (Jak 1:5–8).
Egy kételyektől szorongatott világban, amelynek bizonytalan a végkimenetele, amely elvetette az idők próbáját kiállt erkölcsi értékeket, nem nyilvánvaló-e, hogy az embernek szüksége van szellemi iránytűre, amellyel irányíthatja magát? A kételkedő valóban olyan, mint „a tenger hulláma, amit a szél sodor és ide-oda vet”, gyakorlatilag ide-oda dobálják az állhatatlan emberek változó filozófiái. Az ilyen ember semmiben sem biztos. Nincs meggyőződése. Semmiféle érv nem győzi meg, bármilyen logikus is az. Nem tud hinni, mert nem akar hinni.
TEDD PRÓBÁRA A BIBLIÁT!
Az ilyen szkeptikusok (kételkedők) kétlik, hogy az életnek van valami értelme. Bele vannak törődve abba, hogy leélik arasznyi életüket (amely rövidebb, mint némelyik állaté) és meghalnak az örök élet minden reménye nélkül. Reméljük, kedves olvasó, te azok közé tartozol, akik ésszerűtlennek tartják elméjükben elfogadni azt, hogy az ember csupán 70 vagy 80 évet éljen csak azért, hogy meghaljon, s minden összegyűjtött ismerete és tapasztalata örökre eltűnjön. Reméljük, hogy te is az életkeresők csoportjába tartozol, akik egyúttal igazságkeresők is. Az első században élt ilyen keresőkről írta a Biblia: „Mindazok, akik helyesen vágyat éreztek az örök életre, hivőkké lettek” (Csel 13:48).
Hogy segítsünk neked elhinni azt, hogy a Biblia képes ellátni életadó ismerettel, meghívunk, fontold meg a következő régészeti és tudományos bizonyítékokat a Biblia megbízhatóságára vonatkozóan.